ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927
1927-09-04 / 69. szám
ott künn, a becsület mezején vérüket ontották, életüket otthagyták a Hazáért! És most távol az otthontól, a hazától, a világnak minden irányában, messze-messze idegen földön, sokansokan, ismeretlen helyen, névtelen, jeltelen sirban alusszák örök álmukat. Itthon a nagy világégés lezajlása után Esztergom szab. kir. város közönsége a kegyelet mély hálájával elesett hős fiainak dicső emlékét megörökítette ezen magasztos emlékszoborban. E megszentelt hely itt mintegy helyettesíti, képviseli azon temetőt — ezen szobor pedig azon temetői sírhantot és temetői sirkövet, hová az özvegy hitestárs, az árván maradt gyermek, a szülő, a testvér, rokon és jó barát olykor-olykor elzarándokol rövid imára a hős elesettek lelki üdvéért s ahol a búbánatos és fájdalmaktól megtépett szivek némi vigaszt találnak. Elesett Hős Bajtársak.! Mi, visszamaradt bajtársak is ide zarándokoltunk tihozzátok, hogy irántatok való mély hálánknak, kegyeleiünknek, nagy tiszteletünknek ós hódolatunknak adóját lerójuk. Hős magatartástok hű emlékünkben marad s dicső és követósremóltó példaként szolgál mindnyájunknak mindörökre. De a hősök emlékszobra egyszersmind emlékeztet, int, figyelmeztet és lelkesít arra, miként kell magunk között a kölcsönös tiszteletet a kölcsönös megbecsülést — az összetartást — az önzetlenség szellemét, a felebarát és bajtárs szeretetét, a hazaszeretetet, s miként kell magunkban erős lélekkel, akarattal a munkaerőt és munkakedvet fentartani és ápolni a hazánkat újra felépítő nagy munkában, hogy mostohán kezelt ós szóttépett szegény hazánk újra feltámadhasson. A feltámadásba vetett erős hitünket és reményünket pedig feladnunk nem szabad, de nem is adjuk fel soha, soha! Hatalmas Isten ! Tehozzád fohászkodunk e pillanatban is, légy jóságos és segíts mirajtunk, hogy balsorsban szenvedő hazánk újra feltámadhasson s hogy édes hazánk újra boldog legyen, aminő volt s hogy újra nagy legyen a minő akkor volt, amikor ti hős bajtársak olyan áldozatkészen szálltatok síkra érette! És most, megdicsőült hős testvérbajtársak, Isten veletek! Nyugodjatok továbbra is békében és áldott legyen dicső emléketek mindörökre Amen. A kegyelettel megült impozáns ünnepség résztvevőinek háláját tolmácsolja a 26-os bajtársi szövetség, amiért megjelenésükkel az ünnepély fényét emelték és koszorúikkal szivük benső érzelmeit külsőleg is nyilvánítani igyekeztek. Izenet innenre és túlra — Levél a szerkesztőhöz — Kedves Szerkesztő Uram! Hogyan hogyan nem, de már évek óta úgy van, az én kedves polgártársaim azzal tüntetnek ki engemet, hogy ügyes-bajos dolgaikban hozzám fordulnak segítségért, tanácsért, közbenjárásért, mintha Ón valami helyi hatalmasság lennék. Érthető volna ez a belém vetett bizalom ós hit, ha polgármester, alispán vagy főispán lennék, ha valamely hatalom volna a kezemben. Azonban ma már magam is csak egy egyszerű polgár vagyok; azonban az is igaz, hogy a Rohanok jelmondatát vallom: „Dieu je ne peux pas, roi je ne veux pas, je resté Rohan I" természetesen egy kissé szerényebb változatban: „Polgármester vagy alispán nem lehetek, főispán nem akarok lenni, maradok —- nyugalmazott tábornok!" Kerestem a magyarázatát annak, miért engem, miért nem másokat tüntetnek ki az emberek a bizalmukkal ? s nem tudom ezen fölemelő jelenségnek más magyarázatát találni, mint azt, hogy engem független, bátor és önzetlen embernek ismernek az emberek, Ebben az összetételben és halmazállapotban ugyanis manapság már gyéren találhatók ezek a tulajdonságok a természetben. A bátorságommal eddig legfeljebb is egy jelzőt szereztem magamnak, amit a nevem eló irok, az önzetlen munkásságommal pedig perfid támadásokon kivül — azokat is legtöbbször olyanok részéről, akik barátokként mutatkoztak — előbb-utóbb egy másik jelzőt fogok szerezni, amit azonban nem fogok sem eléje, sem utána irni a nevemnek. Ezek az apró „közéleti" tapasztalatok azonban engem nem tudnak és nem is fognak elkedvetleníteni vagy pláne leteríteni az utamról. Ncgyon jó gyomrom van s csak ennek a birtokában mertem egyáltalán közéleti szerepet vállalni; mulatok a kapcatempókon ós jellemtanulmányokat csinálok, mert — bevallom — e tekintetben hiányosak az ismereteim s napról-napra egyik bámulatból a másikba esem az új felfedezésektől. Ily módon lettem én akaratom ellenére olyan „ambassadeur publique", a nyilvánosság helyben akkreditált követe. (Adtam egy siccert, jó emberek,siessetek és használjátok ki!). És én vállaltam ezt a hivatalt, mert magam is beleestem a modern nyavalyába, hivatalok halmozásába; ón is halmozom azokat a hivatalokat, »hol dolgozni kell, azonban nagyon furcsa a fizetés. De „maradjunk a tárgynál", mondaná egy kedves öregúr és ez után a kitérés után végre ón is a tárgyra térek. Többeknek felkérésére szóvá tettem b. lapjában az esztergomi Dunahidnál uralkodó praktikus berendezéseket, amellyel az átkelést rendkívül életvezetéssé teszik, az udvarias hangot, előzékenységet, belátást és méltányosságot, amellyel az ott alkalmazottak elhalmozzák az innenről-túlról származókat. Magam nem nagyon biztam az interpelláció sikerében, hiszen nekem e téren bőséges tapasztalataim vannak ; nem is csalódtam a feltevéseimben: nem változott azon a környéken semmi (eléggé tapasztalhattuk a prímás temetésén), ami azt bizonyítja, hogy az illetékesek semmit sem tettek az ügyben. De nem is reagált senki az interpellációra, úgy látszik, az Olympus magasabban van, mint régente. Minek is reagáltak volna, mirevaló volna orvosolni a bajokat, hiszen akkor nem vola értelme annak a közkedvelt dalnak : „Kicsi a mi királyunk, azért nines rend [minálunk, Ha megnő a királyunk, akkor lesz rend [minálunk". A rendetlenségnek mesterséges fenntartása egy kissó furcsa és kockázatos propagálási módja a legitimista gondolatnak. Tehát egyideig nem lesz rend s ebbe, jó magyarom, bele kell nyugodnod. Volna ugyan egy csokorravaló szép témám, amit átnyújthatnék Gaál Gasztonnak, régi ismerősömnek és jóbarátomnak (ezt a nevet csak azért irom ki, mert megtanultam, hogy a szerkesztőnek irt levél útján is lehet hasznos tudnivalókat a nép közé vinni), de nem merem neki felajánlani, mert bőven el van látva ezzel az áruval. De unnék, kedves Szerkesztő uram, aki leveleket kap olyan dolgokról, melyek nem érdekesek, részben az unalomig közismertek vagy ferde- j ségek, Önnek, aki szelid és nyájas; ember ós érzékkel bir az enyelgésekí iránt, szives engedelmével mégis csak I irok most már szorgalmasabban, de j nem memoárokat,"hanem közérdekeket szolgálni kívánó cikkeket. Igaz! majd elfelejtettem. Amint olvasom, kedves Szerkesztő úr olyanra kapott választ, amit meg sem irt. Olyan dolog ez, mint amikor valaki éjjelizenét kap s boszankodásában a cigányt önti nyakon, pedig a mitzsikáltató is kéznél volna. Igaz, hogy igy sokkal egyszerűbb és sokkal kisebb a rizikó. A nagyboldogasszonynapi országos ünnepélyre tett megjegyzéseimre szokatlan dolog történt: a nagyszámú távolvoltak köréből felelet ós magyarázat érkezett, még pedig az Ön cini ér Ö. Igazán nem volt szándékom megszólalásra birni mindazokat, akik ott apostrofálva voltak. Mennyi főúrnak kellene nyilatkoznia a Nemzeti Újságban, ha az abban tett megrovásra újságcikkel akarnának felelni ? Célom csak az volt, hogy a jövőben elkerültessenek az elkerülhetők. Mindazonáltal, ha még egy jelentkező akad, — de csakis ebben az esetben ós kivételesen — hajlandó vagyok mógegyszer kitérni a körmenetre, a válaszokra, sőt még a Tiller-remekelte vármegyei zászlóra is, amely majdnem megbontotta a „paritást", de amit, hála Istenek, a bölcs előrelátás megakadályozott* Meg kellett írnom ezt a levelet egyedül arra való tekintettel, hogy az ón cikkem miatt v>nnek támadtak kényelmetlenségei s kérem, hogy b. lapjában annak azt a helyet biztosítani szíveskedjék, amslyet Szer kesztő úr lát jónak. A közeli viszontlátásig maradok Szerkesztő úr késaséges hive vitéz Szivós-Waldvogel József. HÍREK Egyházi kitüntetés. Dr. Walter Gyula c. püspök, káptalani helynök Foltin János bajóti plébánosnak nyugalombavonulása alkalmából értékes szolga latai elismeréséül a tb. szentszéki tanácsosi cimet adományozta. UJ esperes. AK egyházi főhatóság Niedermann József tarjáni plébánost, a bajóti kerület tanfelügyelő alesperesét a kerület rendes esperesévé nevezte ki. Halálo?ások. Özv. Berger Jánosné sz. Purkarth Bibiana f. hó 1-ón 87 éves korában Budapesten elhunyt. Szombaton d. u. 4 órakor temették a Kerepes-úti temető halottas házából. Az elhunytban Dr. Berger István prelátus-kanonok, h. államtitkár édesanyját gyászolja. — Ferenczy Kálmán volt gyömrői áll. elemi iskolai igazgatótanító, aki hosszú időn át mint berendelt áll. iskolaigazgató a helybeH kir. tanfelügyelőségen működött s szociális téren is buzgó működést fejtett ki, igy többek közt a Kath. Legényegyesület énekkarát szervezte meg és vezette, életének 60-ik évében Pestújhelyen elhunyt. Papi nyugdíjazások. Az egyházi főhatóság Milakovszky István ós Pompéry Aurél budapesti hittanárokat saját kór elmükre nyugdíjazta, Sima János hittanárt pedig ideiglenes nyug dijba helyezte. Az Uri Leányok Mária Kongregációja, vasárnap, a bazilikái harangszentelósen, d 9 órai nagymise után a Pázmány szobornál gyülekezik. —Szept. 8-án a közös szent áldozás a 9 órai szt mise alatt lesz a zárdatemplomban. Az új tanítóképző építése. A vallásos 'közoktatásügyi miniszter a magyar vallás- és tanulmányi alap által felvett külföldi kölcsönből az esztergomi tanítóképző új épületének elkészítésére 720 ezer pengőt, a vizivárosi zárdának 40 ezer pengőt utalt ki. Az új képző építéséhez — mint értesülünk — még ezidén hozzákezdenek. Az új elemi iskola átvétele megkezdődött azzal a hivatalos szemlével, amelyet szerdán délelőtt tartott az arra hivatott illetve kiküldött bizottság. A bizottság, amelynek tagjai: dr. Fehér Gyula iskolaszéki elnök, Mátéffy Viktor prépost-plébános, iskolaszóki előadó, lovag Bodnár György kir. tanfelügyelő, dr. Brenner Antal városi főjegyző, polgármesterhelyettes és Homor Kálmán városi főmérnök voltak, végigjárta az Összes osztályokat és egyéb helyiségeket, az elragadtatás hangján szólott az új épület egészséges, szép elhelyezéséről, a tantermek világos voltáról, helyes elrendezéséről és új berendezéséről. A végleges átvétel természetesen evvel még nem törtónt meg, hiszen az épület tökéletes felszerelésóig és berendezésóig még több munkálat van hátra. Igy a kanalizálás sincs készen, amely nélkül pedig az épület nem használható. A végleges, pontos átvétel értesülésünk szerint *csak körülbelül egy óv múlva fog megtörténni. A bazilika környékének rendezése megkezdődött. E héten kezdték el a főszékesegyház csatornázási munkálatait, mely után a tér megfelelő rendezése fog következni. Mint értesülünk, a Duna felőli rósz eddigi léckerítését is stílusos vasbeton-kerítés fogja felváltani. A 26-os bajtársi szövetség levele a győri polgármesterhez. A mult vasárnap megtartott 26-os emlékünnepélyre Győr város közönsége is elküldte kegyelete jeléül babérkoszorúját. A bajtársi szövetség hálatelt szívvel fogadta a koszorút és az elnökség levélben köszönte meg Győr polgármesterének a kegyeletes megemlékezést. A főreáliskola! beirások szeptember 12., 13-án (hétfő, kedden) mindenkor d. e. 8—12 óráig a főreáliskola régi épületében (szentferencrendi szókház) lesznek. A tanulók szülőkkel vagy felnőtt kísérőkkel jelenjenek meg. Irataikat hozzák magukkal. Tandíj ós egyéb dij a régi. Elemi iskolai beirások. Az iskolaszék, mint hatóság rendelkezése szerint Esztergom sz. kir. város községi elemiiskoláiban a pótbeirások f. hó ll., 12. ós 13-án tartatnak d. e. 8—12-ig. >— Ünnepélyes Veni Sancte 14-ón reggel 8 órator, 15-én pedig előadás. Az új iskolába helyezett intézeteknél az egyik oldalon a leányok, másik oldalon : földszinten a II. kerületi (volt szenttamási), az emeleten pedig az I. kerületi (volt Deák F. utcai) fiúiskolához tartozók jelentkeznek. A beírásnál minden tanuló után 2 P 60 fillér, az I. osztályosnál pedig órtesitökönyv dijával 3 P. fizetendő. Minden tankötelest szülője vagy gyámja tartozik a beiratáshoz elkísérni. Az „Utasítás" 36. §-a valamint a helyi hatóság rendelkezése szerint minden tanköteles a szülő vagy gyám lakhelyének megfelelő körzet iskolájánál jelentkezhetik. M főreáüskelai leánymagántanulók szülőinek figyelmébe. A főreáliskola igazgatósága ezúton értesíti a m. t. érdekelt szülőket, hogy a nagyméltóságú vall. és közokt. minisztérium 59.413/ V. 1927. sz. rendeletével megengedte, hogy a főreáliskola bizonyos feltételek mellett fölvehesse alsó osztályaiba a leánymagántanulókat. A Prohászka-emiékbizottság megkezdi működését. Nemrégen akciót indított az „Esztergom" Prohászka püspök Esztergomban való méltó megörökítésére. Az „Esztergom" akciója nyomán most egy bizottság alakult, amely szombaton tartja ülését, hogy kidolgozza a tervet Prohászka emlékművének felállítására. A bizottság munkájáról ós határozatáról legközelebbi számunkban emlékezünk meg. A Szépészeti Egylet közgyűlésének új előterjesztései. Augusztus 27-én tartotta a Szépészeti Egylet közgyűlését, amelyen a városszépítés szempontjából fontos előterjesztések hangzottak el. Résztvettek a közgyűlésen : Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, a Szépészeti Egylet elnöke, v, SZÍVÓS-