ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-08-10 / 63. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vat-árnap. Előfizetésiára egy hónapral P. 20 fill. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Az idegenforgalom megnövekedése Esztergomban mind­nyájunk érdeke ugyan, és ebben mind­annyiunknak közre kell munkálkod­nunk, mégis vannak, akiket az idegen­forgalom közvetlenül érdekel váro­sunkban és akik a nagy idegenforga­lomból közvetlenül húzzák a hasznot és élvezik az előnyöket, amiket mi többiek csak közvetve élvezünk. Az idegenforgalom előmozdításában első­sorban ezeket illeti a munka és áldo­zat. Természetesen mindenekelőtt az Esztergomi Takarékpénztárra gondolunk, mint a Szent István hévviz fürdő­telep tulajdonosára, amely mára nagy áldozatok árán újjáalakította és strand­fürdővel és versenyuszodával bővítette ki a Malya-fürdőt és ügyes átalakítá­sokkal külföldi nívójú fürdőtelepet létesített. A fürdőtelep azonban csak úgy fog felvirulni, kifizetődni és nem­csak a takarékpénztár, hanem mind­nyájunk javára prosperálni, ha sok idegen fürdőző fogja látogatni. Ahhoz pedig, hogy városunkat tömegesen ke­ressék fel az idegenek, elsősorban jó idegenforgalom, ennek előmozditá3ára pedig mindenekelőtt jó reklám kell. Igaz, hogy a Takarékpénztár már áldozatos építkezéseivel is sokat tett városunk idegenforgalma érdekében, de pénzét nemcsak városa érdekében fektette ilyen óriási vállalkozásba, hanem azért, hogy a tőke jövedelme­zőbb legyen és több kamatot hozzon. Ez elvitathatatlan. Ennek viszont közvetve a város forgalma, kereske­delmi, ipari élete fogja hasznát látni és Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában m^m^m^msmsmBs^isiSBS ^m IIÍIT IT Szerencsétlenség a vármegyei bérház építésénél minden esztergomi ember orulni fog, ha a gyönyörű vállalkozás sikerül és bő gyümölcsöt hoz. Ha tehát a Taka­rékpénztár meghozta a nagy áldoza­tot és a nagy mü készen várja a publikumot, akkor ne sajnálja még a csekély áldozatot a szükséges reklámtól sem! Hogy csak egyet említsünk : eddig még sem a helyi sem a fővárosi la­pokban nem jelent meg alkalmas, mindenki szemébe ötlő reklám a fürdő­telepről. Enélkül nem fogunk boldo­gulni. Az idegenforgalmi iroda útján pedig a külföldön is meg kell ütni a nagydobot! Azután csináljunk reklámot Esztergomnak mindnyájan, de elsősorban az idegen­forgalom közvetlen hasznothúzói, a vendéglősök, kereskedők, iparosok. Helyi lapjaink sovány hirdetés­rovata is bizonyítja, hogy az eszter­gomi vendéglősök, kereskedők, iparo­sok a sült galambot várják és nem igyekeznek előmozdítani még saját üzletük forgalmát sem. Reklám nincs, pedig Esztergomnak elsőrangú ven­déglői, üzletei, kereskedői, iparosai vannak 1 Igy vagyunk a város nevezetessé­geivel ós szépségeivel is. Azt hisszük, elég, ha mi ismerjük. Hirdessünk, reklámozzunk minden lehetséges, életrevaló módon és esz­közzel, mert van miért kiáltanunk, hogy: idegenek, jöjjetek Esztergomba! Hétfőn reggel a vármegyei bérház építésénél szerencsétlenség történt. Egy pilótázó állvány összedőlt és ennek következtében egy súlyos és négy könnyebb sérülés történt. A A közönség körében elterjedt riasztó hir a 4 halottról és 8 sebesültről tehát nem igaz. A szerencsétlenség részle­teiről tudósításunk a következő : A vármegyei bérház építésénél most fejezték be az alapozó munkálatokat, amelyekhez hatalmas állványok voltak szükségesek. A befejezés igen sürgős volt, mert a telepet készen már szom­baton estére kellett volna átadni a további építéshez. Sietve kellett tehát hétfőn reggel az állványokat lebon­tani. Az állványozó munkások hétfőn reggel a munkavezető utasítására meg is kezdték az állványok szétszedését ós efckor történt meg a szerencsétlen­ség. Ugyanis az egyik munkás nem megfelelő kapcsot ütött ki, ennek kö­vetkeztében az állvány szétesett, le­dőlt ós több munkást maga alá teme­tett. A közelben lakó dr. Hamza József kórházi főorvos azonnal a helyszínére sietett, a sebesültek sebeit bekötözte, a sietve megjelent mentők pedig a sérülteket a Kolos-kórházba szállí­tották, ahol azonnal ápolás alá vették. A legsúlyosabb sebesült Nemes József 35 éves nős, gyermektelen munkás­ember, akinek mindkét karja eltörött, de előreláthatólag ez is meg fog gyógyulni. Győző József 25 éves nős, gyermek­telen munkás bslső sérüléseket szen­vedett. Bognár János 22 éve3, Fekete István 26 éves nőtlen fiatalembert és Miklós Sándor 27 éves nős embert zúzódások érték. A szerencsétlenség ügyében termé­szetesen azonnal hatósági eljárás in­dult abba. az irányban, hogy kit ter­hel a felelősség, értesülésünk szerint az alapozási munkákkal megbízott Gajdóczky gyöngyösi cég és munka­vezetője vannak a sajnálatos esemény­nél erősen érdekelve. Az új strandfürdő és versenyuszoda felavatása lliiisei» a Szent István fürdőtelepeu Országos érdeklődés közepette, óri­ási közönség jelenlétében volt vasár­nap az Esztergomi Takarékpénztár Rt új strandfürdőjének és versenyuszo­dájának felavatása. Az ünnepségen résztvett jóformán egész Esztergom, a vidékről és a fővárosból is renge­teg érdeklődő. Megjelentek: Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke, dr. Szukováthy Imre, a testnevelő főiskola igazgatója, Feliczián Román kultusz­miniszteri h. államtitkár, Petróczy Ferenc, a Move országos igazgatója. Ott volt Hübschl Kálmán, az uszoda tervezője is. Az esztergomi notabili­tások közül Mátéffy Viktor és dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselők, to­vábbá a városi ós megyei hivatalok képviselői vettek részt a ünnepen. A fővárosi vendégeket a Move eszter­gomi egyesülete fogadta a pályaudva­ron. Az uj uszoda páholyában Bleszl Ferenc m. kir. pénzügyi főtanácsos, az Esztergomi Takarékpénztár Rt elnökigazgatója, Zsitvay Tibor és a többi előkelő vendéghez fordulva a kővetkező beszédet mondotta: Bleszl elnökigazgató megnyitó beszéde. „Midőn édes magyar Hazánk egyik halhatatlan fia: Fáy András 1839. évben a Pesti Hazai Első Takarék­pénztárt megalapította, utánna a vi­dóki nagyobb magyar városokban is megindult a mozgalom ily közhasznú intézmények létesítése iránt. Esztergom szab. kir. város akkori érdemdús vezetői ezen nemes akcióban az elsők között voltak és már 1844. évben megalapították az Esztergomi Takarékpénztárt. Ugy mint néhai Fáy Andrásnak, a mi áldott emlékű alapitónknak sem volt egyedüli célja az anyagi haszon, hanem állandóan arra törekedett, hogy az intézet útján a takarékos­sági szellemet fejlesszék, ez által a közvagyonosodást, a jólétet és meg­elégedést előmozdítsák és ezekkel a város és megye lakosságának hasznos szolgálatot tegyenek. Azonban ezen eredeti üzletkörének gondos ápolása mellett az elmúlt 82 óv alatt intézetünk jótékony adomá­nyaival, a városi ügyek támogatásá­val és a szab. kir. városban létesített nagyobb alkotásaival a közügyeket is mindenkor készséggel szolgálta. Miniezekröl a Pénzintézeti Köz­pont, ezen eredeti magyar alkotás, mely ma még egyedül áll a világon és melyre más országok pénzintézetei irigykedve tekintenek, adott ki ré­szünkre az intézetünknél megejtett első revíziója alkalmával fényes bizo* nyitványt, amidőn a revíziót végző igazgató azzal kezdte a Pénzinézeti Központ igazgatóságához beterjesztett bizalmas jelentését, hogy az Eszter­gomi Takarókpénztár azon kevés pénzintézetek egyike, mely még ma is Fáy András nyomdokain halad. — Társaságunk közhasznú működésének egyik nevezetes pontjához értünk ma, amidőn az esztergomi hévizű gyógy­fürdő nagyszabású stranduszodáját a közhasználat részére megnyitjuk. Kevesen tudták eddig, sőt mi, a fürdő tulajdonosai is csak sejtettük, hogy a Szenttamáshegy alul fakadó héviz mily kiadós mennyiségű és mily rendkívül kedvező gyógyhatású. Azonban szakértők bizonyítják, hogy a mi hévizünk teljesen azonos hőfokú, vegyi összetételű ós gyógy­hatású Rőmerbad, Tobelbad és Neu­haus, valamint egyéb hírneves kül­földi fürdők vizével, mely kedvező körülmény és a már is szép számban idesereglő, különösen fővárosi ven­dégeink általános dicsérete, továbbá a nemzeti sport ápolása és az ifjúság iránti szeretete késztette az Eszter­gomi Takarékpénztár vezetőségét arra, hogy a már eddig is fennálló szép fürdőtelepét egy nagyszabású, úszó­versenyekre is alkalmas strand uszo­dával bővítse ki, a hozzátartozó Fürdő szállodát pedig tetemes költség­gel redoute-szerül eg alakítsa át, mert reméljük, hogy ezek folytán vidéki, különösen fővárosi nyaralók és fürdő­vendégek nagyobb mérvben fogják majd kies fekvésű városunkat ós gyógyfürdőnket felkeresni, már csak azért is, mivel tudtunkkal nincs az országban még egy olyan gyógyfürdő, mely egy nagyszabású és naponta 22.000 hektoliter friss vizzel meg­tölthető strandfürdővel, ezen kivül ugyanezen telepen külön diszes férfi­uszodával, külön női uszodával, családi kabin fürdőkkel, kád- és gőzfürdővel, végre egy redoute-szerű szállodával rendelkeznék és igy azon 'reményben élünk, hogy idővel Esztergom olyan fürdővárossá alakul a budapestiek részére, mint az osztrák fővárosiak­nak a Bécs melletti hírneves Baden fürdő. Biztosak vagyunk benne, hogy ezen nagyszabású alkotásunk nem­csak városunk egyik elsőrendű neve­zetességét fogja képezni, hanem idővel felvirágozásának és fejlődésének is megfelelő előidézője lesz, de azon hit­ben is élünk, hogy a gyógyfürdőnk ily mérvű fejlesztésével nemcsak Esztergom városának tettünk hasznos szolgálatot, hanem egyúttal hazafias működésünknek is kellő bizonyítékát szolgáltattuk. Ezek előre bocsájtása után szívé­lyesen üdvözlöm mólyen tisztelt ven­dégeinket és amidőn nagyrabecsült megtisztelő megjelenésükért hálás köszönetet mondok, az uj verseny ós stranduszodát intézetem nevében ren­deltetésének ezennel átadom. Egyben a Mindenható áldását ké­rem úgy ezen vállal atunkr a, mint Esztergom szab. kir. város közön­ségére és édes magyar Hazánkral" Zsitvay Tibor válaszolt a beszédre és Esztergomról mint fürdővárosról emlékezett meg. Az ünnepélyes megnyitás után or­szágos úszóverseny és vizipólómérkő­zés volt az uszoda gyönyörű tenger­kék vizében, mely után a vendégek megtekintették azokat az átalakító építkezéseket, amelyekkel a takarék­pénztár a Szent István fürdőtelepet elsőrangú, a külföldiek igényeit is kielégítő fürdőteleppé varázsolta.Nagy bankett zárta be az ünnepséget. Még a késő éjjeli órákban is nagy töme­gekben kereste fel a közönség az új strandfürdőt és gyönyörködött az új kultúráikotásb an, amellyel a mi szép Esztergomunk meggyarapodott.* Az országos úszóverseny eredménye: A 100 m mellúszásnál döntőbe ke­rültek : I. Hegedűs Beac 1 p 21*2 mp, II. Tapolczy TSC 1'27 mp, III. Gral esek Pue 1 p 27-6 mp.

Next

/
Thumbnails
Contents