ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-07-20 / 55. szám

XXXII évfolyam, 55. szám. Ára IO fillér Szerda, 1927. Jiiliüs éO. 1/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós varárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Néptelen közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Programm után Várospolitikáról irni vagy be­szélni sohasem volt annyira aktu­ális, mint most, amikor itt is, ott is látunk egy-egy mozgalmat, amely lendületet, lüktetést akar esztergomi életünkben előidézni. Az esztergomi várospolitika azonban sokak előtt olyan terület, amelyen bárki járhat egyéni elgondolásai szerint. Ha van is törekvés, fejlődésutáni vágy, tenniakarás-ideánkkal, pro­gramiunkkal, mit akár jóbarátunk­nak, akár ismerősünknek mondunk el, biztos, hogy ellenvéleménnyel találkozunk. Ha a magunk igazát keressük, az ellenvélemény is na­gyobbra nő; a pártoskodások, az egyéni akaratosságok, inkább önző elvek lépten-nyomon elénk kerülnek. Ha valaki valamit mond, nem azt keresik, hogy az ember, a pol­gár mondta, hanem X Y és mivel X Y beszélt, az nem lehet hiba nélkül. Egyik júniusi számunkban az n €lhagyotf templom" címmel a görög­keletiek Kossuth Lajos-utcai temp­lomáról irtunk. A sperény sorok­nak nem tulajdonítottunk semmi jelentőséget és mégis visszhangot kel­tettek. Azt beszélték, hogy az elha­gyott templom városunk szimbóluma: elhagyottan élünk, kulturutaínkat gyom növi be, várospolitikánk élet­nélküli, társadalmunk csöndes, hang sem hallik, mely együttműködésre, szociális összetartásra szólítana. Az „Elhagyott templom" sorait szószerint vettük. Nem volt célunk, hogy burkoltan Írjunk. Tárgyilago­san itéive nem is gondolunk ilyen összehasonlításra. Ne keressünk olyan hibákat, amelyekről egyenlőre nem tehetünk. Hogy szegények va­gyunk, az a mi bajunk, és a mi gondunk, hogy közéletünkben javu­lás álljon be. Önzetlenül állithatjuk, hogy vannak vezetőférfiaink, akik vá­rosunk sorsát szivükön viselik. Tegyünk róla, hogy városunkat mindnyájan szeressük és értékeljük azt a munkát, amely a város érde­kében történik. Becsüljük meg a meglévő mun­kálkodást, a keresztény gazdasági, ipari és kereskedelmi vezetést, ami fokozatos megerősödést fog eredmé­nyezni. Tartsuk számon kultur­egyesületeinket és működjünk közre tevékenységükben. Ha csak csekély munkát fejtünk is ki, a megbecsülés érzete nem fog elmaradni és impul­zust fognak mások is kapni a további munkálkodásra. Városi politikánkra egy példát mondunk. Az angol királyné lecsa­varja a lámpát, mert nagyon füstöl. Méltatlankodva szól az első udvar­hölgy : a királyi kezeknek nem való ez az alantas munka. — Nevetve felel a királyné : ha parancsot adok, az első udvarhölgy a másodiknak int, a második a harmadiknak, ez a komornának, az pedig a lakájnak. Már pedig ez idő alatt kormos lett volna az egész szoba. Igy egysze­rűbb volt a megoldás. Szívleljük meg ezt a példát! W. 0. Budapest és a vidéki városok után Esztergom is lépjen fel a drágaság eilen A drágaság egyre szélesebb köröket kezd foglalkoztatni. Legutóbb a felső­ház ülésén gróf Hadik János energiku san szólalt fel ebben a kérdésben, amire Bud pénzügyminiszter nyom­ban válaszolt is. A drágasági hul­lámmal kaposolatban az a tünet mutatkozik, hogy az árak nem a kereslet és kinálat törvényei szerint alakulnak, vagyis a drágaság nem a termelőnél kezdődik, hanem a közbeeső kezeken fordul meg. Kor­mánykörök semmiféle komoly okát nem látják a jelenleg megindult drá­gasági lavinának, éppen ezért nem­csak lehet, hanem kell is annak le­törése érdekében tenni valamit. Az egyes szakminisztériumok sta­tisztikát készítettek már arról, hogy ennek a drágulási folyamatnak mi­lyen a grafikonja. Ez a szakembe­rek által összehordott anyag azoknak a drágasági ankétoknak a tárgya, amelyeket a napokban össze­hívtak a kereskedelmi, földmivelés­ügyi és népjóléti miniszter érdek­körébe tartozó gazdasági szaktekin­télyek bevonásával. Ez az ankét tisztázni akarja a kérdést, hogy mi az oka az áremelkedésnek, mert amikor kimutatható, hogy gazda­sági életünk normális mederben fo­lyik, a folytonos áremelkedés csak spekuláció eredménye lehet. A drágaság kérdésénél csak egy baj van. Ahelyett, hogy szigorú rendszabályokat és törvényeket lép­tetnénk életbe mielőbb, kényelme­sen ankétet bivunk össze, rendelke zünk, beszélünk. Elmúlik az ankét, a drágaság növekszik s az árdrágí­tók nevetnek hátunk mögött. Musso­lini nem teketóriázik sokat az ár­drágítókkal szemben. Egyszerűen deportálja őket. A főváros piacain már megjelen­tek a rendőrség emberei, akik drá­gasági razziákat tartanak. A kö zönséget ugyanis valamiképen vé­deni kell a drágaságtól és a leg­szigorúbb eljárást kellett életbe­léptetni. A drágaság okait azonban necsak a piacon keressük. A kar­tellek ellen indítsunk vizsgálatot. Kell, hogy jólmegszervezett társa­ságok üzeln^ire bukkanjunk, mert az általános drágaság egyes szálai érdekeltségekhez vezetnek. A drá^asági ellenőrzés komoly színben történjék. A rendőrség em­berei és a sajtó alapos munkát ki­van végezni. Vájjon Esztergomban történnek e intézkedések a drágulás megakadályozására vagy legalább is az árak ellenőrzésére ? Megfigyeltük, hogy piacunkon nincs mindenütt az árcédula kitéve és ahol meg is ta­láljuk, olvashatatlanul fekszik az árus gyékényén. Esztergomban kü­lönösen fontos a mielőbbi szigorú intézkedés. Természetesen elsősorban a lakosság szempontjából. Másod­sorban az idegenek érdekét is kell szolgálnunk, mert ilyen állapotok mellett senkinek sem lesz kedve, hogy Esztergomba jöjjön. HÍREK A királyné távirata. Őfelsége Zita királyné a következő táviratot kül dette Esztergomba: Lepold, prelátus-kanonok Eszter­gom. Lequeitio, július 18. őfelsége a királyné legkegyelme­sebben megbízott, hogy Óeminenci­ája hogylétéről híreket kérjek Méltóságodtól. Őfelsége ós gyerme­kei naponta imádkoznak a herceg­prímás felgyógyulásáért. Legfelsőbb megbízásból. gr. Károly\ József. A kimerítő választ dr. Lepold Antal prelátus még hétfőn elküldötte a királynénak. A bíboros hercegprímás betegsége. Dr. Csernoch János biboros-herceg­primás a hétfőre virradó éjjelt álmat­lanul töltötte s hétfőn egész nap a fáradság jelei mutatkoztak rajta. A keddre virradó éjjelt már nyugodtan átaludta. Egyébként állapota változat­lanul komoly és aggasztó. Szombat óta azonban külön orvosi jelentést nem ad ki a primási iroda. Szabadságolás a rendőrségen. Dr. Polner Zoltán rendőrtanácsos f. hó 18-tól ötheti szabadságra ment. Érdekes természeti tünemény. Hétfőn este fél 8 óra tájban a Kisdunaparton járókelők érdekes és feltűnő termé­szeti tüneménynek voltak csodálói. A Bibliotéka alatti parktól nézve a primási palota felett a felhőktől el­sötétült égboltozaton erős, éles meg­világításban Nagy-Magyarország tér­képének körvonalai látszottak olyan hűen, hogy minden intelligens szem­lélő, akik sorában papok, katonatisz­tek, tisztviselők voltak, meglepetve és lelkesedéssel gyönyörködött a rend­kivüli látványosságban. A tüneményt azonban nemcsak erről a helyről, ha­nem Szentgyörgymezőről és a Szent Lőrinc-utcából is látták. Dr. Frey Vilmos a dorogi kórházban fekszik betegen. A dorogi kerület népszerű képviselője dr. Frey Vilmos súlyos beteg. Mint értestilünk a harc­téren szerzett tífusznak utóbaja ki­újult. Rövid időre a javulás jelei mu­tatkoztak, azonban ez csak látszóla­gos volt, mert rövid idő múlva újból jelentkezett a baj s annak gyógyitása hosszabb klinikai kezelést igényel. Dr. Frey Vilmost, gyógykezelés vé­gett kívánságára a dorogi kórházba szállították azon okból, hogy választó­kerületétől ne legyen távol. Csermák Hugó temetése. Csermák igazgató temetésére négy vármegyé­ből mintegy háromezer ember jelent meg Ácson. Esztergom megyéből dr. Huszár Aladár főispánnal az élén a teljes tisztikar, a pénzügyigazgató. Péntek és Pintér országgyűlési kép­viselők,, különböző iparvállalatok, bankok, az ercsi-i, pelőházai, sárvári és cinkfalvi cukorgyárak képviseletei, nagybirtokosok, uradalmak igazgatói, a pannonhalmi főapátság, Patzenhofer gyártulajdonos a fiával stb. jelentek meg. Gyászbeszédet mondottak: Asztalos nyug. alispán megyei törvényhatósági bizottsági tag, gróf Zichy Ernő ba­rátai, Kelemen Béla ref. lelkész, a tűzoltóság képviselője, Sebők Sándor a gyáriparosok és munkások, dr. Top­ler a komáromi hengermalom, Péntek Pál képviselő Ács község, Varga Bálint tűzoltó alparancsnok a tűzoltó­ság nevében. A gyászbeszédekben ki­emelték rendkivüli szívj óságát és em­berbaráti gondolkodásmódját. A rava­talt 150 koszorú borította. A kirándulók és Esztergom. Elmond­hatjuk, az idegenek nincsenek jó vé­leménnyel rólunk. Nem törődünk vá­rosunkkal. Emiatt aztán ők is kényük­kedvük szerint járnak és félvállról beszélnek velünk. Egyik vasárnap nagyobbszámú társaság érkezett ha­jón városunkba. Kikötéskor a velük jött dalárda a Himnust énekelte, ugyanakkor pedig a cigánybanda charlestont húzott. Hol van itt a jó érzés és ki törődik azzal, hogy ez többé meg ne ismétlődjék ? A elmúlt vasárnap is jöttek kirándulók. Kezes­banda is érkezett velük, dáridóval jöttek át a Kolos-hidon. Prímásunk pedig betegen feküdt szobájában. Nem jutott senkinek eszébe, hogy a lárma bántó, hogy a féktelen muzsika nyugalmat zavar. De különben is sértő. Mulatni, vagy kirándulni jon­nek-e Esztergomba? Érdemes egy ilyen társaságot megfigyelni. A Vár­ban csoportokbon hevernek a fűben. A szigeten szintén. Morált hiába ke­resünk. Hétfőn papírhulladék és le-

Next

/
Thumbnails
Contents