ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-07-20 / 55. szám

XXXII évfolyam, 55. szám. Ára IO fillér Szerda, 1927. Jiiliüs éO. 1/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós varárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Néptelen közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Programm után Várospolitikáról irni vagy beszélni sohasem volt annyira aktuális, mint most, amikor itt is, ott is látunk egy-egy mozgalmat, amely lendületet, lüktetést akar esztergomi életünkben előidézni. Az esztergomi várospolitika azonban sokak előtt olyan terület, amelyen bárki járhat egyéni elgondolásai szerint. Ha van is törekvés, fejlődésutáni vágy, tenniakarás-ideánkkal, programiunkkal, mit akár jóbarátunknak, akár ismerősünknek mondunk el, biztos, hogy ellenvéleménnyel találkozunk. Ha a magunk igazát keressük, az ellenvélemény is nagyobbra nő; a pártoskodások, az egyéni akaratosságok, inkább önző elvek lépten-nyomon elénk kerülnek. Ha valaki valamit mond, nem azt keresik, hogy az ember, a polgár mondta, hanem X Y és mivel X Y beszélt, az nem lehet hiba nélkül. Egyik júniusi számunkban az n

€lhagyotf templom" címmel a görögkeletiek Kossuth Lajos-utcai templomáról irtunk. A sperény soroknak nem tulajdonítottunk semmi jelentőséget és mégis visszhangot keltettek. Azt beszélték, hogy az elhagyott templom városunk szimbóluma: elhagyottan élünk, kulturutaínkat gyom növi be, várospolitikánk életnélküli, társadalmunk csöndes, hang sem hallik, mely együttműködésre, szociális összetartásra szólítana. Az „Elhagyott templom" sorait szószerint vettük. Nem volt célunk, hogy burkoltan Írjunk. Tárgyilagosan itéive nem is gondolunk ilyen összehasonlításra. Ne keressünk olyan hibákat, amelyekről egyenlőre nem tehetünk. Hogy szegények vagyunk, az a mi bajunk, és a mi gondunk, hogy közéletünkben javulás álljon be. Önzetlenül állithatjuk, hogy vannak vezetőférfiaink, akik városunk sorsát szivükön viselik. Tegyünk róla, hogy városunkat mindnyájan szeressük és értékeljük azt a munkát, amely a város érdekében történik. Becsüljük meg a meglévő munkálkodást, a keresztény gazdasági, ipari és kereskedelmi vezetést, ami fokozatos megerősödést fog eredményezni. Tartsuk számon kulturegyesületeinket és működjünk közre tevékenységükben. Ha csak csekély munkát fejtünk is ki, a megbecsülés érzete nem fog elmaradni és impulzust fognak mások is kapni a további munkálkodásra. Városi politikánkra egy példát mondunk. Az angol királyné lecsavarja a lámpát, mert nagyon füstöl. Méltatlankodva szól az első udvarhölgy : a királyi kezeknek nem való ez az alantas munka. — Nevetve felel a királyné : ha parancsot adok, az első udvarhölgy a másodiknak int, a második a harmadiknak, ez a komornának, az pedig a lakájnak. Már pedig ez idő alatt kormos lett volna az egész szoba. Igy egyszerűbb volt a megoldás. Szívleljük meg ezt a példát! W. 0. Budapest és a vidéki városok után Esztergom is lépjen fel a drágaság eilen A drágaság egyre szélesebb köröket kezd foglalkoztatni. Legutóbb a felsőház ülésén gróf Hadik János energiku san szólalt fel ebben a kérdésben, amire Bud pénzügyminiszter nyomban válaszolt is. A drágasági hullámmal kaposolatban az a tünet mutatkozik, hogy az árak nem a kereslet és kinálat törvényei szerint alakulnak, vagyis a drágaság nem a termelőnél kezdődik, hanem a közbeeső kezeken fordul meg. Kormánykörök semmiféle komoly okát nem látják a jelenleg megindult drágasági lavinának, éppen ezért nemcsak lehet, hanem kell is annak letörése érdekében tenni valamit. Az egyes szakminisztériumok statisztikát készítettek már arról, hogy ennek a drágulási folyamatnak milyen a grafikonja. Ez a szakemberek által összehordott anyag azoknak a drágasági ankétoknak a tárgya, amelyeket a napokban összehívtak a kereskedelmi, földmivelésügyi és népjóléti miniszter érdekkörébe tartozó gazdasági szaktekintélyek bevonásával. Ez az ankét tisztázni akarja a kérdést, hogy mi az oka az áremelkedésnek, mert amikor kimutatható, hogy gazdasági életünk normális mederben folyik, a folytonos áremelkedés csak spekuláció eredménye lehet. A drágaság kérdésénél csak egy baj van. Ahelyett, hogy szigorú rendszabályokat és törvényeket léptetnénk életbe mielőbb, kényelmesen ankétet bivunk össze, rendelke zünk, beszélünk. Elmúlik az ankét, a drágaság növekszik s az árdrágítók nevetnek hátunk mögött. Mussolini nem teketóriázik sokat az árdrágítókkal szemben. Egyszerűen deportálja őket. A főváros piacain már megjelentek a rendőrség emberei, akik drágasági razziákat tartanak. A kö zönséget ugyanis valamiképen védeni kell a drágaságtól és a legszigorúbb eljárást kellett életbeléptetni. A drágaság okait azonban necsak a piacon keressük. A kartellek ellen indítsunk vizsgálatot. Kell, hogy jólmegszervezett társaságok üzeln^ire bukkanjunk, mert az általános drágaság egyes szálai érdekeltségekhez vezetnek. A drá^asági ellenőrzés komoly színben történjék. A rendőrség emberei és a sajtó alapos munkát kivan végezni. Vájjon Esztergomban történnek e intézkedések a drágulás megakadályozására vagy legalább is az árak ellenőrzésére ? Megfigyeltük, hogy piacunkon nincs mindenütt az árcédula kitéve és ahol meg is találjuk, olvashatatlanul fekszik az árus gyékényén. Esztergomban különösen fontos a mielőbbi szigorú intézkedés. Természetesen elsősorban a lakosság szempontjából. Másodsorban az idegenek érdekét is kell szolgálnunk, mert ilyen állapotok mellett senkinek sem lesz kedve, hogy Esztergomba jöjjön. HÍREK A királyné távirata. Őfelsége Zita királyné a következő táviratot kül dette Esztergomba: Lepold, prelátus-kanonok Esztergom. Lequeitio, július 18. őfelsége a királyné legkegyelmesebben megbízott, hogy Óeminenciája hogylétéről híreket kérjek Méltóságodtól. Őfelsége ós gyermekei naponta imádkoznak a hercegprímás felgyógyulásáért. Legfelsőbb megbízásból. gr. Károly\ József. A kimerítő választ dr. Lepold Antal prelátus még hétfőn elküldötte a királynénak. A bíboros hercegprímás betegsége. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás a hétfőre virradó éjjelt álmatlanul töltötte s hétfőn egész nap a fáradság jelei mutatkoztak rajta. A keddre virradó éjjelt már nyugodtan átaludta. Egyébként állapota változatlanul komoly és aggasztó. Szombat óta azonban külön orvosi jelentést nem ad ki a primási iroda. Szabadságolás a rendőrségen. Dr. Polner Zoltán rendőrtanácsos f. hó 18-tól ötheti szabadságra ment. Érdekes természeti tünemény. Hétfőn este fél 8 óra tájban a Kisdunaparton járókelők érdekes és feltűnő természeti tüneménynek voltak csodálói. A Bibliotéka alatti parktól nézve a primási palota felett a felhőktől elsötétült égboltozaton erős, éles megvilágításban Nagy-Magyarország térképének körvonalai látszottak olyan hűen, hogy minden intelligens szemlélő, akik sorában papok, katonatisztek, tisztviselők voltak, meglepetve és lelkesedéssel gyönyörködött a rendkivüli látványosságban. A tüneményt azonban nemcsak erről a helyről, hanem Szentgyörgymezőről és a Szent Lőrinc-utcából is látták. Dr. Frey Vilmos a dorogi kórházban fekszik betegen. A dorogi kerület népszerű képviselője dr. Frey Vilmos súlyos beteg. Mint értestilünk a harctéren szerzett tífusznak utóbaja kiújult. Rövid időre a javulás jelei mutatkoztak, azonban ez csak látszólagos volt, mert rövid idő múlva újból jelentkezett a baj s annak gyógyitása hosszabb klinikai kezelést igényel. Dr. Frey Vilmost, gyógykezelés végett kívánságára a dorogi kórházba szállították azon okból, hogy választókerületétől ne legyen távol. Csermák Hugó temetése. Csermák igazgató temetésére négy vármegyéből mintegy háromezer ember jelent meg Ácson. Esztergom megyéből dr. Huszár Aladár főispánnal az élén a teljes tisztikar, a pénzügyigazgató. Péntek és Pintér országgyűlési képviselők,, különböző iparvállalatok, bankok, az ercsi-i, pelőházai, sárvári és cinkfalvi cukorgyárak képviseletei, nagybirtokosok, uradalmak igazgatói, a pannonhalmi főapátság, Patzenhofer gyártulajdonos a fiával stb. jelentek meg. Gyászbeszédet mondottak: Asztalos nyug. alispán megyei törvényhatósági bizottsági tag, gróf Zichy Ernő barátai, Kelemen Béla ref. lelkész, a tűzoltóság képviselője, Sebők Sándor a gyáriparosok és munkások, dr. Topler a komáromi hengermalom, Péntek Pál képviselő Ács község, Varga Bálint tűzoltó alparancsnok a tűzoltóság nevében. A gyászbeszédekben kiemelték rendkivüli szívj óságát és emberbaráti gondolkodásmódját. A ravatalt 150 koszorú borította. A kirándulók és Esztergom. Elmondhatjuk, az idegenek nincsenek jó véleménnyel rólunk. Nem törődünk városunkkal. Emiatt aztán ők is kényükkedvük szerint járnak és félvállról beszélnek velünk. Egyik vasárnap nagyobbszámú társaság érkezett hajón városunkba. Kikötéskor a velük jött dalárda a Himnust énekelte, ugyanakkor pedig a cigánybanda charlestont húzott. Hol van itt a jó érzés és ki törődik azzal, hogy ez többé meg ne ismétlődjék ? A elmúlt vasárnap is jöttek kirándulók. Kezesbanda is érkezett velük, dáridóval jöttek át a Kolos-hidon. Prímásunk pedig betegen feküdt szobájában. Nem jutott senkinek eszébe, hogy a lárma bántó, hogy a féktelen muzsika nyugalmat zavar. De különben is sértő. Mulatni, vagy kirándulni jonnek-e Esztergomba? Érdemes egy ilyen társaságot megfigyelni. A Várban csoportokbon hevernek a fűben. A szigeten szintén. Morált hiába keresünk. Hétfőn papírhulladék és le-