ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-07-13 / 53. szám

XXXTL évfolyam, 53. szám. Ára ÍO fillér Szerda, 1927. Jüliüs Í3. GQW Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Né> telén közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homorlmre. Felelős szerkesztő:Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A biboros-hereegprimás betegsége Hetiden saját kívánságára feladták Öeminen­ciájának a betegek szentségét Az esztergomi iskolák értesítői a magyar kulturá­lis fejlődésről adnak beszámolót Dr. Csernoch János biboros­hercegprimás betegsége szombattól kezdve komolyabbá vált, ami úgy­látszik, az időjárás változásával volt kapcsolatban. Hétfőre virradó éjjel állapotában rosszabbodás volt észlel­hető, délutánra pedig láza emelke dett, felül volt a 39 fokon s a lázt erős köhögési roham kisérte. A fő­pásztor maga is érezte bajának ko­molyságát s kifejezte kívánságát, hogy részesítsék őt a betegek szent­ségeiben. Este 9 óra tájban orvosi konzílium volt, amely meg­állapította, hogy Őeminenciájának nincsen tüdőgyulladása, mindössze oly természetű tüdőlob, amilyen San Remóban két izben is volt rajta. Az éjszakát nyugodtan töltötte s kedden reggelre egészen derülten, vidáman ébredt, jó étvággyal meg­reggelizett s a megszokott kedélyes­ségével társalgott környezetével. Dél­előtt W órakor a főkáptalan és a helyi papság jelenlétében teljes ün­nepélyességgel adta fel részére a Viaticumot%)r. JClinda <Jeofilprelátus­kanonok. Az az aggódás, amely hét­főn városszerte megnyilvánult a kiszivárgó aggasztó hírekre, keddre mintha a megkönnyebbülésnek adott volna helyet. Dr. Kohl Medárd püspök, ideiglenes érs. általános hely­tartó az egyházmegye összes tem­plomaiban könyörgő imádságok tar­tását rendelte el s a buzgó hivek állandó imádsága ostromolja az eget a főpásztor egészségének teljes vissza­szerzéséért. A Viaticum feladása. Délelőtt 10 órakor a vízivárosi plébániatemplomból kiindulva a főkápta­lan és a helybeli papság ünnepélyes menetbsn kisérte fel az Oltáriszentsé­get őeminenciája betegszobájába, ahol Dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok a nagybeteg egyházfejadeltnet szép vigasztaló szavak kíséretében megáldoz­tatta, az utolsó kenet szentségének feladása után padig pápai áldásban részesítette. Szivesen fogadom Isten kezéből a halált. A szent szertartások végeztével Őeminenciája latin nyelven rövid beszédet mondott a jelenlevő papsághoz. — Szívesen fogadom Isten kezéből a halált — úgymond — bár nem hit­tem, hogy már ilyen közel legyen. De bármikor nyugodtan halok meg. A magam javát soha nem kerestem, amim van, az az egyházé. Majd intette papságát, hogy az Isten dicsőségére, a hivek lelki javára munkálkodjék. Ezután imáikba ajánlotta magát, egyenkint búcsút vett a jelenlevőktől, többeket néven is szólított. A szent cselekmény után, amely a jelenvoltakat mélyen meghatotta, a nagybeteg jótékony, nyugodt álomba merült. A pápai nuncius a betegágynál B Délelőtt 11 órakor Orsenigo Cesare c. érsek, pápai nuncius látogatta meg őeminenciáját, akivel azonban nem beszélhetett, mert a nagybeteg még aludt. A nuncius rövid imádság után elhagyta a betegszobát s autón kísé­retével együtt eltávozott. Az esztergomiak napjában négyszer értesülhetnek a nagybeteg állapotáról. A primási palota kapuján napjában négyszer függesztik ki Dr. Grönczy Béla egészségügyi főtanácsosnak, őeminenciája kezelőorvosának nyilatkoza­tát a nagybeteg állapotáról. Ugyancsak négyszer kap értesítést a fővárosi sajtó is a „Magyar Kurir" c. kőnyomatos útján. Orvosi jelentés a nagybeteg állapotáról. Dr. Gönczy Bála, Őeminenciája kezelő orvosa reggel 9 órakor a követ­kező orvosi jelentést adta ki Őeminentiája állapotáról: „Őeminentiája az éjszakát várakozás ellenére jói töltötte. Reggeli hő­mérséklet 37°, érlökés száma percenként 120, de erőteljes. Könnyen köhög, expectoráció jó. Táplálkozás és eröbeli állapot kielégítő. Délután 2 órakor újból érdeklődtünk a nagybateg, állapota iránt. Ujabb orvosi jelentést még nem adtak ki. őeminenciája mólyen alszik. Az iskolai értesítők évről-évre megjelennek a szerkesztőségi asztalon, hogy hü tükreként álljanak az elmúlt tanév történetének. Ezek az értesítők a magyar kultúra fejlődésének beszé­des bizonyítékai és megérdemlik, hogy behatóbban foglalkozzunk velük. Tiz hónap eredménye tükröződik vissza ezekből az értesítőkből. Az életbe ki­lépő ifjak, a továbbtanuló ifjúság fe­lett tartunk seregszemlét. Megnyug­tató érzéssel fogadjuk ezeknek az ér­tesítőknek lapjait, mert ezekből az elért eredmény mellett megtaláljuk a tanári ós tanítói kar nehéz és becsü­letes munkáját, amelynek ha nincs is meg az anyagi értékelése, minden­esetre megvan az erkölcsi sikere, mely előtt meg kell hajolnia a leg­követelőbb kritikának is. Az esztergomi közép- ós elemi is­kolák — bár némelyike számüzötten, helység nélkül, összezsúfoltan kényte­len évről-évre visszatérő reménységgel HÍREK Eljegyzés, ürtói és oschenhauseri Oberth Luciát eljegyezte Witxmann Ottómár. Gyűjtés Prohászka Ottokár eszter­gomi emlékműve javára. Lapunk vasár­napi számában akciót indítottunk Prohászka esztergomi emlékműve ja­vára. Több kérdezősködésre megje­gyezzük, hogy a gyűjtés iránti kére­lem a városi hatóság útján 8956/1927. sz. alatt terjesztetett fel a felsőbb hatósághoz. Halálozások. A vármegye épületén gyászlobogó hirdeti, hogy Csermák Hugó m. kir. kormányfőtanácsos, az ácsi cukorgyár igazgatója, a Ferenc József-rend és a pápai nagy Szent Gergely-rend lovagja, Komárom-Esz­tergom vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a vármegyei tűz­oltószövetség elnöke stb., f. hó 11-ón 67 éves korában meghalt. Temetése szerdán d. u. fél 5-korÁcson lesz. Halá­lát a vármegyeházán gyászlobogó hirdeti. A keddi közigazgatási bizott­sági gyűlésen dr. baráti Huszár Ala­gár főispán nagy megilletődéssel pa­rentálta el a kiváló férfiút, akit a vármegye a saját halottjának tekint. Dr. Kun István volt farnadi plé­bános, budapesti hitoktató életének 59-ik évében Budapesten elhunyt. Hazafias tüntetés Rothermere lord mellett. Vasárnap este városunk kö­zönsége nagy számban gyülekezett az utcákon, hogy résztvegyen azon a hazafias tüntetésen, amely méltó kife­jezése akart lenni a túláradó öröm­nek és lelkesedésnek Rothermere lord jobb jövőnek hajnalhasadását sejtető cikke miatt. A tüntető körmenetet nagyban megzavarta a hirtelen kelet­kezett zivatar, ennek elvonulása után azonban annál lelkesebben folyt az egyszerűségében is felemelő ünnepség, amely az eredeti programmtól elté­rően nem a Nagy Duna-hidnál, hanem várni a modern, szellős, tágas ós ké­nyelmes tantermeket, mégis a nóp A­müvelés apostolainak lelkesedése mel­lett büszkeségei a városnak és nincs esztergomi tanintézet, melyhez a szü­lők és tanítványok bizalma ós szeretete ne fűződnék. Az esztergomi tanintézetek nagy változás előtt állanak. A reáliskola, a tanitóképzőintézet és a zárda uj megépítését vették tervbe. A munká­latok megkezdése már csak rövid idő kérdése. Az elemi iskolákban is vál­tozás lesz. A Német-utcai iskola fel­épülése után a szenttamási és a kapu­iskola felépítése válik szükségessé. Az iskolák felépültével uj képet fog nyerni Esztergom. Az egyes értesítők méltatását külön­külön fogjuk eszközölni és most c»ak tényként állapítjuk meg, hogy a mult évi munka a legteljesabb eredményt és a kultúra fejlődését biztosította. a városháza előtt folyt le. Víziváros és Szentgyörgymező népe, amely a Nagy Duna partján aktrta bevárni a tüntető menetet és élvezni a zenét, éneket és szép szónoklatot, erősen zokon is vette, hogy a programm az utolsó percben megváltozott, sőt hogy a közönséget a hid közelébe sem en­gedték. A helyi lapokat szidták a programm helytelen közlése miatt, mi pedig ártatlanságunk biztos tudatában, a rendezőségre vagyunk bátrak áthá­rítani e szidalmak mindeu rossz kö­vetkezményét. Gyönyörű szép volt a Széchenyi-tér, Ferenc József-út és a Kossuth Lajos-utca kivilágítása. Ebben a látványban már régen, legutóbb őeminenciája aranymiséjónek előesté­jén volt részünk. A kivilágítás fé­nyét a záportól megáztatott utcák visszatükrözték, s a zivatar folytán lehűlt levegő is alkalmas volt arra, hogy a künntartózkodást kellemessé tegye. A zápor által megriasztott közönség újból nagy tömegben hul­lámzott a Széchenyi-téren, mikor a dorogi bányászzenekar a Himnust ját­szotta. Majd a Turista Dalárda éneke harsant fel Hajnali Kálmán karnagy vezetésével s utána dr. Antóny Béla polgármester mondott a városháza erkélyéről tüzes, lelkesítő beszédet, amelyet gyakran szakítottak meg a közönség zajos éljenzése ós tapsai. A tüntető gyűlés határozataként Rother­mere lordot a következő távirattal üdvözölte Esztergom város közönsége: Emberi szóval, beszéddel ki nem fejezhető, nemes, fenséges érzóstel köszöntjük Exellenciádat a magyar ügy érdekében irott cikkóért. Hazájuktól, otthonuktól, nyelvük­től megfosztott millió ós millió édes magyar vérünk hálája száll Exel­lenciád felé. A jó Isten áldja, hogy a magyar ügyet, a mi szent áhítattal várt feltámadásunkat diadalra juttassa. Esztergom, 1927. július 11-ón. Ptlgármester. A Turista Dalárda újabb szép éneke és a bányászzenekar zeneszámai után

Next

/
Thumbnails
Contents