ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927
1927-01-19 / 6. szám
XXXII évfolyam, 6. szám. Ára lO fillér Szerda, 1927. január 19 i/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vaiároap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap A politikai szélcsend után mozgalmas parlamenti életre van kilátásunk. Nem ugyan az izgalmak, ós heccelődések ós szenvedélyes személyi harcok hullámzását értjük, amelynek fodrai rendesen átcsapnak az egész magyar közéletre és idegessé, elvakulttá teszik a magyar ember gendolkozását és érzését mindenféle megnyilatkozásban. Nem, ebből elég volt a múltban és nincs is okunk erre gondolnuok már az új parlament összetételénél fogva sem. Az előjelekből Ítélve ez a parlament lesz a magyar nemzet leghiggadtabb, legkomolyabb, alkotásokra leginkább képes és jóakaratban leginkább bővelkedő képviselete. A komoly munka mozgalmas parlamenti életére gondolunk tehát, arra a képviseletre, amely a magyar népnek is leginkább tetsző módon a magyar élet legégetőbb kérdéseinek megoldásával foglalkozik igazsággal, tudással és jószivvel. Hiszen a heccelődés meg a lázitás politikája határozottan megbukott a választásokon. A magyar nép igen megkomolyodott az utóbbi időben ós nem tartja célravezetőnek a folytonos tömegmozgatások és lármás frontalakitások módszerét. A sokat szenvedett nép a csend, a nyugalom és megértés parlamenti atmoszféráját kivánja, amely alkalmas a komoly munkára. Ezért állott teljes bizalommal Bethlen gróf mellé, aki a hosszas vitákat igénylő közjogi kérdések előtt a mai szenvedő magyar élet kérdéseivel foglalkozik, s aki a gazdasági ós szociális élet helyrehozatalát és gyógyítását tűzte ki az új parlament irányprogrammjául. A magyar nép megválasztotta a hozzávaló képviselőket, most bizalommal várja azt a komoly politikai munkát, azt a mozgalmas parlamenti légkört, amely új életet és boldogulást teremt minden jóakaratú ember számára az országban. Csak bizakodik, bizakodik az a rengeteg szegény magyar ember, aki csendesen várja a bajtóPés küzködóstől való szabadulást Iparo3embernek kevés a munkáj kereskedőnek nincs forgalma, tornyosulnak az élet nehézségeiMit használ ezzel szemben, hogy az adókat valamivel leszállították, amikor a tisztviselő és közalkalmazott nem tud megélni a fizetéséből és nem tud az iparosnak munkát adni, a kereskedőnél vásárolni ? ! íme, hamarjában a bajok egyik része. Ehhez csatlakozik a többi és sorakozik más ezer és ezer. Egész ember és igazságos, bölcs, szivvel teli törvényhozás kell ezek orvoslásához. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. A „Magyarság* elégtétele dr. Antóny Bélának, Esztergom város méltatlanul meghurcolt polgármesterének Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A „Magyarság" 1926. április 16-iki számában az esztergomi vízművel kapcsolatban azt irta Antóny Béla dr polgármester személyéről, hogy a vizmű építését saját javára kamatoztatta és az ajánlattévőktől províziókat kötött ki. Azt is irta, hogy a közpályán nem az elvi szempontokat, hanem saját elő l »brejutását tartotta fontosnak. Antóny Béla polgármester ezen közleményért a cikk írója ellen sajópert indított s önmaga ellen fegyelmi vizsgálatot is kért, A fegyelmi vizsgálat őt minden ponton igazolta, a sajtóper mult héten került főtárgyalásra a budapesti törvényszék előtt. A tárgyaláson Thury Lajos hírlapíró a következő kijelentést tette : Ebben az ügyben a „Magyarság" a vizmüépit esnél ajánlatot tett, de attól elesett két vállalkozó, névszerint Száva Sándor és Káldor Pál adatai alapján jóhiszeműleg irta meg cikkét. Ezen adatközlők meghízható formában jelentkeztek és megbizhatatlanságuk és eljárásuk tendenciózus volta, csak késő'bb derült ki. Miután időközben meggyó'ző'dtünk arról, hogy mi ezen mellőzött vállalkozók bosszúállásának eszközeivé lettünk és Antóny Béla dr. polgármester úr ebben az ügyben követett eljárásának helyességét megállapítottuk, kötélességünhiek tartjuk, hogy neki teljes elégtételt adjunk és vele szemben elkövetett súlyos és nyilvános meghurcolásért sajnálkozásunkat fejezz,ük ki. Dr. Antóny Béla polgármester ezt a nyilatkozatot elégtételül elfogadta, amire a törvényszéki főtárgyalás elnöke, Méhes dr. tanácselnök az ügyet elnapolta a pör megindítására adott felsőbb hatósági felhatalmazás visszavonásáig. Ezen örvendetes alkalomból jóleső örömmel állapítjuk meg, hogy a szóbanforgó cikk megjelenésekor „Esztergom" az első volt azok között, akik a méltatlanul meghurcolt polgármester mellé állottak. Lapunkat többrendbeli sajtópörrel is megfenyegették a bosszúálló Száva és társai, akikről a fenti nyilatkozat ntán minden becsületes embernek megvan a maga véleménye. A Balassa Bálint Társaság első i odaírni estje a legszebb siker jegyében folyt le hétfőn este a gimnázium dísztermét megtöltő nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében. A műsort Wagner : „Lohengrin nyitánya vezette be, amelyet id. Z.-olt Nándor karnagy vezetése mellett az Esztergomi Zenekedvelők Köre a tőle megszokott élvezetes előadásban mutatott be. Utána Asbóth Károly reáliskolai tanár, a társaság 1. tagja el vast a fel költeményeit. Asbóth költeményei a magyar sorsnak, szenvedésnek, az élet nehéz oldalának megvilágítói. Hirdeti az akaratnak, a hitnek, a szeretetnek erejét; ezt szeretné látni minden magyar ember lelkében, ettől vár jobb jövendőt. A felolvasott költeményeket a közönség lelkesen tapsolta. Kubányi Margitka Ammer Józsefnek két dalát énekelte el a szerző zongorakisérete mellett. A szerző a dalokat lapunk kedvelt tollú munkatársának, Walter Margitnak verseire irta. E versek szinte csábitják a zeneszerzőt a komponálásra, mert formai tökéletességük és modern hangjuk mellett azt a kedves hangulatot is árasztják, amely minden, művészetet érteni és élvezni tudó embert gyönyörködtetni tud. Bizonyították ezt Walter Margit felolvasott versei is. A fiatal szerzőnő, akit eddig megjelent munkái révén a Társaság rendes tagjai közé választott, több versét mutatta be régibb és újabb szerzeményei közű 1 . Az „Esztergom" olvasóinak Walter Margitot nem kell külön bemutatnunk. Az egész jelenvolt esztergomi irodalomkedvelő közönség szeretettel ünnepelte őt eme székfoglalója alkalmából. Műveinek részletesebb méltatását várvavárt első verseskötete megjelenésének alkalmára tartogatjuk. Rövidebb szünet után a műsor második fele következett, amelyet Szántó Magda szavalata nyitott meg. Ady Endre több szép versét szavalta szinte átszellemülten, tökéletes átérzéssel ós nagy hatással. Kétszer is lámpák elé hivta a közönség a rokonszenves meg jelenésű előadót. Ezután Féja Géza tábori polg. isk. tanár, rendos tag olvasta fel mélyen járó gondolatokban bővelkedő tanul mányát mai költészetünk nagy problémájáról, Ady Endréről. Ady rendkívülié égét abban találja, hogy ő a lirát teszi oly erősen nemzetivé, mint régebbi költőink az epikát tették s műveiben az egyetemes magyar pszichét keresi, amely a XVI. század óta fellépett minden nagy magyar írónkat jellemezte. A felolvasónak a fővárjsi sajtóban gyakran megjelent tanulmányai közt is kiváló figyelmet érdemei eme előadása, amelyet a meggyőződés heve ós stílusának művészete különösen jellemzett. A közönség sok tapssal jutalmazta a szerzőt. A felolvasást Heinitz Béla két Ady-dala hövette. Heinitz eme szerzeményei a magyar zenében épp oly újszerűek, mint a szöveg, amelyebre ezeket komponálta. Zelenyák Ferenc kifejlett énektudását dicséri, hogy ezen nehéz feladatot is sikerrel, a közönség legteljesebb megelégedésére oldotta meg, amelybén nagy része van Hajnali Kálmánnak is, aki az előadót zongorán ' művészi biztossággal kisérte. A tartalmas műsort a Zenekedvelők Körének hatásos zeneszáma fejezte be a közönség hálás ovációitól követve. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész napos ügyeletesi szolgálatot is.) Január hú 15—17-én Kerschbaummayer Károly gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca.) ' Emlékeztető. Január 19. Vetitettképes előadás a SzentgyörgymezőiKörben. Este 6-kor „ 19. Népakadémia a Kath. Legényegyletben. Este fél 9 órakor. „ 22. A főreáliskola volt növendékei nek táncestélye a KaszinóbanFebruár 1. Az öregcserkészek műsoros táncestélye. ., „ A MÁV Esztergom Állomása személyzetének táncmulatsága a a Fürdő szállóban. „ 2. Az esztergomi Kath Legényegyesület szindarabbal egybekötött táncestélye saját helyiségében. Kezdete este 8 órakor. r „ 5. Református bál. „ 5. Állami Altisztek szinielöadással egybekötött táncestélye a Magyar Királyban. „ 28. Á Kaszinó műsoros estélye. „ 28. A polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 21-én, pénteken este háromnegyed 7 órakor a gimnázium zenetermében ülést tart, amelyre a tagok szives megjelenését kéri a Vezetőség. A turista dalárda éneke a rádióban. Szombaton este 6 óra 20 perckor minden esztergomi rádiótulajdonos ismerőseinek társaságában nagy kíváncsian tette fülére a kagylókat, vagy állította be hangszóró tölcsérét, hogy a Budapestre rándult turista dalárdának a „Stúdió*ban leadott műsorában gyönyörködjék. Rövid várakozás után fel is csendült Büchner Antalnak néhai Takécs Gredeon szövegére irt „Estharang" c. műdala. A dalárda tökéletes fegyelmezettsége, művészi összhangja, gyakorlottsága kitűnt mindjárt az első akkordok után. Mintha valami finom, tömött muzsika zsongott volna, amelyből csakhamar Zelenyék Ferenc erőteljes baritonja csendült ki. Igen szépen érvényesültek'a krescsendók és dekrescsenók különösen a darab végén, ahol az esztergomi harangok ünnepélyes bimm-bammja olvad egy erőteljes záróakkordba. Utána Petőfi — Arany: „Falu végén kurta kocsma" c. bájos zenei képe következett, Slezák Antal szép tenorszólójával, amelyet a dalárda még eddig nyilvánosan sehol nem matatott be. Majd Farkas „Rózsa van a keblén", Révffy : „Megfakult a nóta" és a „Régi nóta, hires nóta" c. dalegyveleg jöttek sorra. A rádió leadóállomás szakértői is legteljesebb elismeréssel adóztak Hajnali Kálmán karnagynak a dalárda művészi teljesítményéért. Az énekkar ezután a Magyar Turista Egyesület műsoros táncestélyén vett részt a budai Vigadóban, ahol három szép dalt adott elő a nívós műsor keretében, ismét csak elismerést, megbecsülést szerezve az esztergomi névnek.