ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-06-05 / 43. szám

XXXII- évfolyam, 33. szám. Ára 25© fillér Vasárnap, 1927. Junius 5. GOM It/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán és raiárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos* utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA 8 könyvnyomdában, Komárom-Esztergom vármegye bizalommal nézi Bethlen gróf külpolitikai fáradozásait Palkovics László tizéves alispánsága A megyegyűlés elismerése a főispánnak a hősi szobor leleplezésénél tartott beszédeért Komárom és Esztergom közigazga­tásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága május hó 3l-én, kedden tartotta rendes tavaszi közgyűlését. Dr. baráti Huszár Ala­dár főispán elnök napirend előtt Prohászka Ottokárról ós a közelmúlt­ban elhunyt Darányi Ignácról mon> dott kegyeletes szavakat, akiknek em­lékét a közgyűlés jegyzőkönyvben örökitette meg. Ezután Bleszl Ferenc bizottsági tag Esztergom szab. kir. város elismerését és köszönetét fejezte ki a főispánnak azért a nagyhatású és gyönyörű ünnepi beszédért, ame­lyet az esztergomi hősök emlékművé­nek leleplezésén mondott. A remek beszédet, amelynek hatása alatt az asszonyok hantr« san zokogtak, a fér­fiak pedig könnyeztek, a később fel­szólaló Adorján János bizottsági tag javaslatára a vármegye ki fogja nyo­mattatni. Napirend előtt emlékezett meg a főispán Palkovics László alispánságá­nak tizedik évfordulójáról is. Kevés közéleti férfiúnak jelent ez a tiz év oly sokat, — mondotta a főispán —• mint Palkoviesnak. A háború alatt jelölte ki őt felsőbb hatósága az al­ispáni székre helyettesül már eleve azzal a célzattal, hogy a törvény­hatóság is őt fogja majd az alispáni székbe helyezni. Majd jött a forrada­lom ós a kommunizmus, amidőn állá­sától megfosztották, hontalanná tették, nagy nehézségek elé állitották. Pal­kovics László ezekben a nehéz idők­ben igaz magyarként ós férfiként ál­lotta meg helyét, ós amikor a rekon­strukció munkája kezdődött el, mű ködésével beigazolta, hogy a törvény­hatóság arra érdemes férfiút i jándé­kozott meg bizalmával. Kizárólag az ö érdeme — folytatta dr. baráti Hu­szár Aladár főispán, — hogy a két csonka törvényhatóság immár zavar­talan harmóniában dolgozik a közös cél érdekében ! A közgyűlés lelkesen ünnepelte Palkovics Lászlót ós alispánsága ér­demeinek jegyzőkönyvi megörökitósét határozta el. Az alispán hálásan köszönte az üdvözlést, különösen dr. baráti Hu­szár Aladár főispán támogatását kö­szönte és kérte, továbbá szeretettel emlékezett meg tiszt viselőtársairól, és annak a reményének adott kifejezést, hogy eljő az az idő, amikor mind­egyik törvényhatóság visszatérve ősi portájára, külön-külön keresheti a maga boldogulását. Ez lenne a határ­kő, — mondotta, — melynek elér­kezte után nyugodtan térnék nyu­galomba. Dr. Galambos Imre közigazgatási gakornok, akit a főispán t. szolga­biróvá nevezett ki, letette a közgyű­lés szine előtt a hivatalos esküt. Ez­után Mátéffy Viktor "országgyűlési képviselő, bizottsági tag inditványát tárgyalta és fogadta el a közgyűlés. Az elfogadott inditvány szerint a vármegye törvényhatósága felfigyel arra a nehéz és értékes munkára, amellyel a magyar kormány külpoli­tikai téren kifelé keresi a magyar nemzet számára az életlehetőséget. Nagy elismeréssel van gróf Klebels­berg Kunó kultuszminiszter ós gróf Bethlen István olaszországi teljesít­ménye iránt és bizik a miniszterelnök külpolitikájának sikerében és a kor­mányférfiak további munkálkodására az ég áldását kéri. Helyeslését fejezi ki a törvényhatóság Szcitovszky Béla belügyminiszter új erkölcsrendészeti intézkedéseit illetőleg is. Mindezt mint a tőrvényhatósági bizottság ha­tározatát közölni fogják feliratban az illetékes miniszterekkel. Letartóztatták Kierer Hugó vadőrt akit Enyedi István gyilkosának tart a rendőrség Április hónapban rejtélyes gyilkos­ság tartotta izgalomban Esztergom ós a környék lakosságát. A barátkúti erdőben meggyilkolva találták Enyedi István 22 éves városi vadőrt. Az „Esztergom" részletesen irta meg annak idején a gyilkosság egyes kö­rülményeit, Enyedi István feltalálá­sát, a helyszíni szemle ós a boncolás eredményét. Ez a gyilkosság a leg­nehezebb feladat elé állította a rend­őrség nyomozó osztályát. Kezdetben boszúra gondolt nemcsak a nép, de a rendőrség is, ami nem ritka az ilyen bűntettekben és ebben az irányban igyekeztek nyomra akadni. Ez a ku­tatás azonban nem vezetett ered­ményre, őrizetbe vették Kierer Hu­gót, aki vadőrtársa volt Enyedinek, de bizonyítékok hiányában szabadon kellett engedni. Kierer Hugó szabadonbocsátása után más irányban inditott a rend­őrség nyomozást s teljes apparátussal vezette a legapróbb részletekig. Eltelt néhány hét s a megfeszített munka ellenére sem sikerült helyes, nyomra akadni. Már-már meddőnek bizonyult a nyomozás. De rendőrségünk körül* tekintő és éber figyelme meglepő for­dulatot eredményezett. Feltűnt ugyanis a nyomozó detek­tiveknek, hogy Enyedi István szom­szédja, Kierer Hugó, aki egy buda­pesti erdőbérlő társaság vadőre, nem jelentette Enyedi István eltűnését, annak ellenére sem, hogy Enyedi Istvánról már 12 napja nem hallott hírt sem a lakosság, sem a hatóság. Mikor pedig Kierer Hugónál érdek­lődtek, vagy kitérő feleletet adott, vagy azt mondta, hogy Enyedi Esz­tergomba ment. Két hét eltelte után aztán maga Kierer jelentette az eltűnést. Ez a körülmény késztette tehát a rendőr­séget arra, hogy Kierer Hugót meg­figyelje, mert elsősorban Kierernek kellett volna jelentenie az eltűnést, annál is inkább, mert napjában több­ször találkoztak Enyedi Istvánnal. Beszéltek továbbá arról is, hogy Kierer Hugó a legrosszabb viszony­ban élt feleségével ós többizben durva bánásmódban részesítette. A perpat­var napirenden volt. Enyedi, aki többször volt szemtanuja az ilyen családi jeleneteknek, jóakarattal in­tette meg Kierer Hugót. Ez azonban olaj volt a tűzre, mert Kierer ezután nemcsak tovább bántalmazta a fele­ségót, hanem még féltékenységgel is zaklatta ós Enyedi Istvánt emlegette folyton. Ez tehát még inkább megerősítette a rendőrség korábbi gyanúját és igy Kierer Hugó került a nyomozás kö­zéppontjába. Mikor pedig Kierernek alibijet kellett volna igazolnia, nem tudott számot adni, hogy a gyikos­ság napján hol ós merre járt, ós kik azok, akikkel érintkezett. Az ellen­mondások egymásra halmozódtak. Megerősítették a rendőrség gyanúját olyan körülmények is, amelyek Kierer ellen szólnak, de amelyekről a nyo­mozás érdekében egyelőre hallgatunk. Kierer Hugót mult szombaton le­tartóztatták. Kinallgatása nem vitte előbbre az ügyet. Ezek után most már az ügyészség dolga, hogy teljes világosságot derítsen a gyilkosságra. Kierer Hugót kihallgatása után a pestvidéki ügyészségre szállították, az esztergomi rendőrség pedig tovább folytatja a nyomozást, hogy az ügyészség munkáját könnyebbé tegye. A nyomozás egyik igen fontos pontja Enyedi István fegyverének és látcsövének kikutatása. Tudjuk, hogy amikor Enyedi oszlásnak indult holt­testét megtalálták, hiányzott fegy­vere és látcsöve. Megállapíthatjuk tehát, hogy Enyedi meggyilkolása és a fegyver eltűnése között összefüggés van ós az erre irányuló legkisebb nyom is kétséget kizáróan a gyilkos nyo­mára vezetne. E bűntény tehát nem mindennapi dolog. Igaz, sok súlyos körülmény szól Kierer ellen, mindezek dacára azonban döntő bizonyítékok nincse­nek. Igy — bár fontosnak látszik — az alibi is igen ingadozó. Egy erdöőr nehezen tudja alibijét igazolni, mert sokfelé jár ós rendszerint egyedül. Reméljük azonban, hogy rendőrsé­günk mielőbb helyes és döntő bizonyítékokra talál. HÍREK Alföldi út Qyoma, 1927. március. Merev. Kemény. A földje barna. Nem tétovázik, szédül jobbra-balra, nincs vig szeszélye, irányt nem keres a végtelenbe meredt egyenes. Háta egyformán hordoz embert, bogarat. Mellette paraszt ha szánt, ha arat, ha vet, ha dalol, ha temet, szeret, oly minden-mindegy. Vallja: valahol kimondhatatlan és elérhetetlen messze, a semmiséglő, szürke ködbe veszve valami vár rá. Valami csoda. Szép és hatalmas. S Ő elér oda. Nem vad futással, mint a déli szél, vig surranással, mint a fürge ér; nem törtetve hegyre, zuhanva völgybe, lankadva, nyögve, vonszolva testét; — de kitartóan, keményen, egyre izzadva napban, széllel dacolva : csak egyenesen az egyenesben. Délibáb mellett behunyt szemekkel, (hogy meg ne fogja és ne súgjon dőre álmot fülébe.) Mindig előre, ameddig tart a láthatár, S ahol úgy látszik: minden: nincs tovább, hol szint játszik a szürke semmi: a horizonton minden egybefoly s az Alföld boldog, céljáért útjára a tiszta kék ég lágyan ráhajol. * * * Alföldi út: most megtanultam: {A horizontig nézve lépted végig) Nagy törtetéssel felfelé az égig hiába lendít néha vágyunk, ősibb törvények ülnak tort visszahulló testünk felett. Nem, itt nem lehet szélmalmozó, puszta kezünkkel a magasságos Zenithig érni. ó békességgel rá kell térni egy egyenesre: és menni, menni rajta, nem tétovázva, nem szédelegve, nem hegynek fel és völgynek zuhanva; csak egyenesen az egyenesben, mert vár reánk az út jutalma: A horizontnál végre, valahol a tiszta kék ég megszáll — s ránk hajol. WALTER MARÓIT Saját készitésű lepedővászon, köpper, törülköző, konyha \\Í\l\ Q7Ö\/ntt és kenyérruha, abrosz (eladás nagyban és \\<xL\ öiUVUll kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető Pelczmann Lászlónál 1 WUfllllUUU WUúflUm.U der me g szö vésre elfogadtatik,!

Next

/
Thumbnails
Contents