ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-01-16 / 5. szám

tése érdekében önzetlenül buzgólkodó helyi sajtót éltette. Varga József megköszönve az előtte szólónak őt érintő jóleső szavait, nem mulaszthatja el az érdemek egy jelen­tős részét áthárítani odaadó munka­társaira, Gróh Géza, Homor Kálmán és Sebők Ferenc mérnökökre, valamint a munkásokra, a helyi iparra és vál­lalkozókra, akiket névszerint is fel­sorolt. Bi\ Huszár Aladár főispán ezután dr. Antóny Béla érdemeit emeli ki a vizvezeték létesítése körül. Felemii­tette azon nemtele?* orvtámadást, ame­lyért a polgármester mint köztisztviselő az önként kért és, szigorú tárgyilagos­sággal lefolytatott fegyelmi vizsgálat folyamán fényes elégtételt kapott, de kötelessége, itt a. fehér asztalnál is ki­jelenteni, hogy dr. Antóny Bélát ez a fegyaimi vizsgálat teljesen igazolta. Dit. Lukács Ödön miniszteri tanácsos a város történeti múltjára vetve visz­azapillantást, a város társadalmának összetartására üriti poharát. Dr., Krakker Kálmán, Vác város polgármestere felköszöntőjében kije­lenti, hogy Esztergomba nem örülni, Kanem tanulni jött s innen a. legtel­jesebb megelégedéssel távozik. A lá­tottak csodálattat és elismeréssel töl­tötték el. A polgármesternek sok lelki erőt kivan az ezutáni munkához, bi­zalmat, szeretetet a város, támogatást a felsőbbség részéről. Dr. Sántha József városi tanácsos a távollevő Mátéffy Viktorra, mint a város lakossága és vezetősége között olykor felbukkanó ellentétek bölcs ki­egyenlítőjére, valamint a vízmű meg­áldását végző Veszély (fézára mondott kikerült toasztot. Tóth Zsigmond komáromi főjegyző és polgármester helyettes felemiitette felköszöntőjében, hogy mint Komárom, úgy Esztergom közönsége is majd két év múlva jut annak tudatára, hogy mily áldás is egy városra a vizveze­ték. Törzs József vállalkozó a város tanácsát köszönti vállalkozó társai nevében is, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző pedig tréfás hangon azt kí­vánta Esztergom polgárságának, hogy a viz mellett mindig legyen elegendő bora is, mert csak jó bor mellett le­het megünnepelni — még a vízveze­téket is! A kitiinő ebéd után, amely a „Ma­gyar Király" új bérlőjének Wingert József vendéglősnek szakavatottságát, jó konyháját és figyelmes kiszolgálá­sát dicsérte, az egybegyűlt társaság még sokáig maradt együtt a legkelle­mesebb hangulatban. Készül az ipartestületi reform és a kontárrendelet! Az iparosság egyik nagy problémája az ipartestületi reform, amelyre nézve az iparosok azt a biztatást kapták a kereskedelemügyi minisztertől, hogy a legrövidebb idő alatt megvalósul. Értesülésünk szerint a reform mun­kálataival a kereskedelemügyi minisz­térium illetékes osztálya már végzett is, s igy a megvalósulás csak rövid idő kérdése. A kontárok elleni védekezés egy másik égető kérdése az iparnak. Ke­resztül-kasul az országban mindenütt általános az elégedetlenség és elkese­redés a kontárok üzelmei ós ezzel szemben való tehetetlenség miatt s különösen érzékenyen érinti a kon­tárok mind nagyobb elterjedése az épitőiparosságot. Sok panasszal foglalkoztak már ezen a téren a hatóságok, de a lassú, bürok­ratikus intézkedés legtöbbször csak akkor szólt bele a kontár dolgába, amikor az az elvállalt munkát már elvégezte. Az új kereskedelemügyi miniszter beiktatása után az iparosok, s különösen a kőművesmesterek siet tek megújitani a kérdés rendezése iránti kére 1 műket, s a miniszter ki­jelentette, hogy a jogosulatlan ipar­űzők ellen legközelebb rendeletet ad ki. A kereskedelemügyi minisztérium­ban tudósítónk azt a felvilágosítást kapta, hogy ott már teljesen elkészült a kontárok ellen kiadandó rendelet. A tervezett intézkedések egyrészt biztosítani fogják azt, hogy a jogo­sulatlan iparüző a megkezdett munka haladéknélküli abbanhagy ás ár a kény­szeríttessék, másrészt érzékeny bünte­téssel fogja elvenni a kontárok ked­vét attól, hogy iparjogositvány és képzettség nélkül versenyt támasz­szanak a jogosított iparosságnak. A tervezet rendelkezéseket tartalmaz arra nézve is, hogy a hatóságok az idevonatkozó panaszokat és feljelen­téseket kellő gyorsasággal intézzék, miután a bürokratikus intézkedés a rendelet legjobb szándékait is képes teljesen illuzóriussá tenni. A kereskedelmi miniszter a rende­letet előreláthatólag még január vé­gén, de legkésőbb február elején ki­adja. Hírek a világeggházból A Római Nemzetközi Kalholikus Sajtó tudósító Iroda közleményeiből. Megtért egy „isten". A kisebb Szunda­szigetekről jön az érdekes hir, hogy nemcsak egy benszülött király tért meg, hanem vele együtt kereszténnyé lett Nai Meromak, egy nagytekinté­lyű bennszülött, akit pogány törzr­társai istenként tiszteltek és imádtak. Oroszországban tilos a karácsonyfa. Az orosz szovjet-kormány ezidén egész Oroszország területére nézve eltiltotta a karácsonyfa felállítását. Inditóokul természetesen gazdasági és takarékossági okokat hozott fel Persze arra viszont van pénz, hogy az egész világon, Kínától Londonig és Buda­pesttől Mexikóig nagyban pénzeljék a forradalmi mozgalmakat! Tirol nem áldoz erkölcstelen célokra. A tiroli, tartományi gyűlés ezidén tö­rölte azt az 5000 sillingnyi segélyt, amelyet eddig évente megadott az innsbrucki városi színháznak, még pe­dig azzal a megokolással, hogy a színház az elmúlt évben több erkölcs­telen darabot adott. A derék tiroliak kijelentették, hogy nem hajlandók a főváros erkölcsmételyező üzelmeit támogatni, még akkor sem, ha ezeket az üzelmeket a kultúra jelszav.ival szépítgetik is. HÍREK Melyik, gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot ? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész na­pos ügyel etesi szolgálatot is.) Január hó 15—17-én Kerschbaummayer Kárely gyógy­szertára (Kossuth Lajos-utca.) Emlékeztető. Január 16. Az Esztergom-Belvárosi Olvasó­Kör és Ifjúsági egyesület szini­elöadással egybekötött tánc­estélye. Kezdete este 8 órakor. A Belv. Olvasókörben. „ 16. Az Államrendőrség őrszemély­zetének megismételt szinelö­adása. Kezdete este porakor. „ 17. A Balassa Bálint Társaság első irodalmi estje. Kezdete este fél 6 órakor. „ 19. Vetitettképes előadás a Szent­györgymezőiKörben Este 6-kor „ 19. Népakadémia a Kath. Legény­egyletben. Este fél 9 órakor. Február 1. Az öregcserkészek műsoros tánc­estélye. „ 2, Az esztergomi Kath Legény­egyesület színdarabbal egybe­kötött táncestélye saját helyi­ségében. Kezdete este 8 órakor. „ 5. Református bál. „ 5. Állami Altisztek szinielöadissal egybekötött táncestélye a Ma­gyar Királyban. Február i2. A főreáliskola volt növendékei­nek táncestélye a Kaszinóban „ 28. A Kaszinó műsoros estélye. „ 28. A polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. Surányi Miklós Surányi Miklósnak szűkebb hazájából, Baranya székhelyéről, Pécsről indult ki az a nagyszerű gondolat, hogy a mai magyar irodalomnak ezt az egyik leg­nagyobb értékét huszonötéves irói munkássága alkalmából ünnepelnie kell egész Magyarországnak. Igen, az egész régi Nagy Magyarországnak, mert a tervek szerint azon az impo­záns ünnepségen, amelyet az 1927. esztendőben a Kisfaludy- és Petőfi­Társaság rendez Surányi Miklós tisz­teletére, a megszállott területek min­den magyar irodalmi társasága is résztvesz. 1902-ben jelent meg első tanulmá­nya „Uj naturalizmus" cimen, amely már akkor reáterelte az irodalomra figyelők érdeklődésót. Ennek huszon­ötödik évfordulóját fogja 1927. esz­tendőben ünnepelni Magyarország. Ami e két dátum közé esik, egy csomó küzdelmes év, aztán a nagyszerű al­kotó munka ideje : egy kis könyvtárat kitevő regény, valamennyi az új ma gyar irodalom gyöngyei közül való. Mindenki emlékszik még arra a pél­dátlan sikerre, amelyet a „Trianoni páva" cimű első regényével aratott és amely nevét máról-holnapra egész Nagymagyarországon ismertté tette, ÜiZt aztán gyors egymásutánban kö vette a többi: a „Szent hegy", „Kantáté", a „Nápolyi asszony" és még egy sereg, amelyeket itt fel sem említettünk, de^ a könyveket szerető magyarok könyvtárának kedves kin­csei. Történelmi és modern társadalmi regények ezek. De amig eddig irodal­munk nemzeti hőseinket jobbára csak elanekdotázta és belőle azok igazi nagyságát, valódi emberi rendkivüli­ségeiket alig ismerjük, addig Surányi pl. a „Nápolyi asszony "-ban úgy mu­tatja be Mátyás királyt, mint embert. Rendkivüli nagy embert, de embert, aki az életből, környezetéből, a hely­zetekből nőtt ki, s szervesen kapcso­lódik az élet folyamatába. A leg­modernebb naturalista regény techni­kájával viszi vissza az olvasót a tör­ténelmi atmoszférába. Modem regé­nyeiben az életet adja igazi valójáéban és pesszimizmusa bizony gyakran tárja fel annak szívósságát és reménytelen­ségét. Ezért van az, hogy a felszínes, léhább embereknek nem a kedvenc írója, de a tartalmasak annál jobban szeretik írásait, ámeneknek filozófiai mélysége Madáchéval és br. Eötvös Józsefével rokon. Egészen íUtalon, negyvennégyéve3 korában éri el a jubileum Surányi Miklóst, akinek megszakítás nélküli alkotás az élete. A magyarság pedig önmagát becsiili meg azzal, ha ezt az értékes fiát ünnepli, hiszen minálunl olyan sokan kaptak már érdemetlenü babért, hogy igazán itt az ideje olya noknak is adni, akik megérdemliki Es könyvei tálat majd eljutnak olí is, ahonnan még hiányoznak, mindej nüvé, ahol igazi szépségekre szomj; magyarok élnek. Simándí BélaX lirőuika (Esztergomi tájszólással) Vezetíkben fojik itt a víz, Az idegen itt csak nagyot níz. ügyi, csak egy csapot ayitnya kő, Es" belüle a víz csak úgy dö ? Jó masina ez a vezetik ... Nos, énhozzám is bevezettík. Vóna mostand itthon elíg víz. De nincs hozzá elegend5 — píz! A hercegprímás betegsége. Dr. Cser­noch János biboros-hercegprimás meg­hűlés következtében három nap ótaj kénytelen ágyban maradni ós betegsé­gének tartama alatt nem fogad. Beteg­sége Löűnyű lefolyásúnak Ígérkezik. Főegyházmegyei hir. Gfonda Béla kiérd, esperes halála folytán a megürese­dett nagyoroszi plébánia ideiglenes vezetésével a bíboros hercegprímás Tirnóczi János segédlelkészt bízta meg. Halálozás, A vármegyeháza épületé 11 e héten gyászlobogó hirdette, hogy dr. Virágli Gyula egészségügyi taná­csos, járás orvos, tb. vármegyei főor­vos, törvényhatósági bizottsági tag, a tatai ref. egyházmegye tanácsbirája stb. f. hó 12-én 68 éves korában el­hunyt. Temetése Tatán f. hó 14-én d. u. 3 órakor folyt le. A vármegyei tisztikart a temetésen Palkov ; cs László alispán Karcsay Miklós várm. főjegyző, dr. Sajó Lajos várm, tiszti főorvos és Vizkelethy Viktor tb. szol­gabíró képviselték. A Balassa Bálint Társaság első iro­dalmi estje — mint jeleztük — hétfőn, f. hó 17-én este pontosan fél 6 órakor kezdődik a gimnázium dísztermében. Az est érdekessége a három székfog­laló lesz. Asbóth Károly reáliskolai tanár és Walter Margit verseket, Féja Gróza, a tábori fiúnevelő intézet rk. polgári iskolájának tanára pedig tanulmányt olvas fel. Ezen székfog­lalók keretei gyanánt a-s Esztergomi Zenekedvelők Körének élvezetes zene­számai, Ammer József két bájos ének­darabja, amelyeket Kubányi Margit és Klára adnak elő, azonkívül Féja Gréza tanulmányának megvilágítására Ady-versek ós dalok szolgálnak Szántó Magda, Zelenyák Ferenc ós Hajnali Kálmán felléptével. A belé­pődíj mindössze 50 fillér. A Társaság felülfizetéseket is köszönettel fogad. Vagyona utolsó fillérig a magyar műveltség ápolásának és terjesztésé­nek ügyét mozdítja elő. A legszebb szines film és Rin-Tin-Tin legjobb filmje egy műsorban! Nincs igazuk azoknak, akik ajk­bigyesztve szokták mondani: „vidéki." Legjobb példa erre Esztergom közön­sége, amely csalhatatlan ösztönnel s intelligenciával tudja megkülönböz­tetni a jó darabot a rossztól. A Kultur Mozgó méltó akar lenni az esztergomi jóizlés kegyére s szom­bati műsorában két olyan attrakciót mutat be egyszerre, melynek mind­egyikére külön-külön büszke lehet bármolyik budapesti premiérmozgó­szinház. — A farkasüvöltés főszerep­'ője az amerikai csodakutya Rin Tin-Tin. Ebb?n a filmben nerrciak a bámula­tos kutya szinte emberi intelligenciája ejti csodálatba a nézőt, hanem maga a film története is olyan izgalmas ós érdekes, hogy l?lekzetvisszafojtva kö­veti a szem a vásznon történőket. Hogy minden ízlés teljes kielégülést nyerjen az izgalmak után Marion Da­vies ragyogó vigjátéka a Cseréprincz a műsor második nagy filmje. A film témáját egy ukrán fejedelini család történetéből vette a rendező. Marion Davies, aki egy bájos szeleburdi her­cegnőt játszik, ötletesen oldja meg az uralkodóház súlyos problémáit s ko­mikus fordulatokon keresztül teszi boldoggá szerelmes bátyját, a trón­örököst, na és persze, saját magát is. Rigyogó színes felvételek, udvari bál s csillogó orosz uniformis teszik a fil­met felejthetetlen látvánnyá. /

Next

/
Thumbnails
Contents