ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-05-25 / 40. szám

XXXII- évfolyam, szám. Ára IO fillér Szerda, 1027. májUs 25. i/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós raiáro&p. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Néptelen közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos* utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felró tétnek a n

HUNNIA" könyvnyomdában. MMBOTMMHB Nemzeti munkavédelem A német szociológusok nemrégen azzal a kérdéssel foglalkoztak, vájjon melyek azok a tényezők, amelyek boldoggá és naggyá tehetik a nemzetet. A vélemények különféleképpen oszlottak meg. Egyesek a technika fejlődésében látták a nemzet felvirágoztatását, mások az ipar és kereskedelem kiszélesítésében, és voltak olyanok is, akik a föltétlen kultururalkodással gondolták az állam létkérdését biztosítani. Elhangzottak pro és kontra feleletek, amelyek nem nélkülözték a modern felfogásokat sem, de ezak között mindenesetre az volt a legtalálóbb vélemény, amely a görögök felfogásában kereste a megoldást: ne gondolja a polgár, hogy szabadon ren delkezik önmagával, a polgár az államé. E kijelentést a felszólaló szociológus megfordította : Neveljétek polgáraitokat olyan szellemben, hogy önmagukról mondják: én az államé vagyok. Amikor ezekről olvasunk, önkénytelenül is a magyar nemzeti munkavédelem szervezetére kell gondolnunk. Ennek célját ismerjük : oly szellemet kell a munkásság körében nevelni, mely minden időben az állam érdekét önzetlenül kívánja szolgálni. A munkavédelem szervezetének két cél szolgálatában kell állania. Az egyik cél általánosságban már átment a köztudatba: a legutóbbi évek alatt sűrűn előfordult sztrájkok szükségessé tették olyan szervezet megalakulását, amely nemcsak az egyén és a társadalom, hanem az állam létérdekét is megóvja. A másik cél a tulajdonképpeni munka védelem: őrködni á munkás felett, anyagi létkérdését humánusan rendezni és elősegíteni, s a munka akadálytalan továbbfejlődését biztosítani. Hogy a munkavédelem nemzeti fontosságát és függetlenségét, politikától való mentességét lássuk, a legőnzetlenebb és mindenkori szolgálatkészséget kell hangsúlyoznunk. Nem egyszer történt meg, hogy nagyobb arányú vasutassztrájk idején államtitkárok, magasrangú tisztviselők teljesítettek az állomásokon szolgálatot. A mozdonyokra mérnökök kerültek ; a postára tanárok, ügyvédek, a gáz és villanygyárakba egyetemi hallgatók, a bányához földmivesek s igy tovább. A baloldal részéről sztrájktörőknek bélyegzik a nemzeti érdekből munkábaálló embereket. Ez ellen azonban csak egy érvet hozunk fel, amely megdönt minden demagógiát: a sztrájk minden esetben káros következményekkel jár s ennek hatá sait a nép érzi meg leginkább. Ennélfogva tehát minden magyarnak kötelessége, hogy tagja legyen a nemzeti munkavédelmi szervezetnek. Ma már minden városban megtaláljuk a munkavédelmi szervezet kirendeltségét, igy Esztergomban is, amely a Legényegyletben székel. Felhivjuk rá a közönség meleg érdek lődését. W. 0. elhelyezkedésnél a rendezők utasításait kövesse és legkésőbb l

f

4

l0 óráig mindenki foglalja el a rendezőség által kijelölt helyet. Felkérem a város közönségét, de különösen a Dorogi és Táti út, Rudnay-tér, Mária Terézia- Kossuth Lajos- és Ferenc József-utcák háztulajdonosait, lobogózzák s díszítsék fel házaikat. Tegye meg a város minien polgára mindazt, amit egyííttérzö szive nézünk ós más mérleggel mérjük a körülöttünk pergő életet. Mi még boldogok vagyunk, mert tervezgetni tudunk, még örülünk az elénkrajzolt jövőnek: — sokszor esett szó, hogy öreg városunkat széppé, jómódúvá és otthoniassá fogjuk tenni, hogy kacagjon az élet, ha nevén szólítjuk. Az esztergomi élet! . . . A várhegyen fönséges templom. Alatta rezidencia. A keresztény magyarok pásztorháza. A Dunasoron parancsol, hogy igy ünnepünk a hő-1 remek villák, kis kalitkák, meiyeksök nagy áldozatához méltó ünnepinek láttán gerleturbSkolás hallik, legyen s hogy emléke eljusson azok-; v

;

rágos kertek, napsugár, árnyas hoz is, akik ott, túl a Dunán, túl a i sétahelyek, parkírozott terek, rendehatárokon csak titokban onthatják j zett utcák, modern középületek, neEsztergom sz. kir. város közönségéhez! Május utolsó vasárnapján, 8mikor a tavasztól búcsúzunk, — az élet nagy ígéretétől, — hogy utána a maga megmásíthatatlan eredményével ránk virradjon a megtermékenyülés nyara — azon a napon, midőn az 1924. év XIV. tc. erejénél fogva, mely a világháború hősi halottainak emléknapjává avatta e napot, kegyeletes ünnepet ül az egész ország : ünnepét a magyar talaj hasztalan lehullott tavaszi virágainak, az 1914—18-as világégés elhunyt hőseinek, kiknek önfeláldozó életigéretóre a jogos remények b-teljesülése helyett Trianon terméketlen és elseny vesztő gyászideje következett, Esztergom szab. kir. város közön sége országos ünnep keretében hódol a nagy háborúban elesett fiai emlékének. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Őfőméltósága, József kir. berceg Őfensége jelenlétében, illetve közreműködésével f. évi május 29-én, vasárnap leplezzük le s vesszük át ünnepiesen azt az emlékművet, melyet a város közönsége hőn halottai emlékezetére állitatott, s melyen a művészi inspiráció nemcsak a kialudt munkáséletek, elvesztett erők és joggal gyászolt polgártársak elvesztésének fájdalmát vési a kő maradandóságába, hanem azt az erőt, azt az ihletet, azt a nagy ösztönzét is, hogy a hősök munkáját nem szabad befejezetlenül hagynunk, hanem fokozott erővel ós kétszeres kitartással kell dolgoznunk azért, hogy ismét nagy legyen az ország, hogy az ősi határok közt ismét felragyogjon Szent István királyságának régi dicsősége. Felkérem a város közönségét, hogy az ünnepségen komoly méltósággal, teljes számban vegyen részt. A rendezés pontossága kedvéért felkérem a meghívóval ellátottakat, hogy részvételi szándékukat f. hó 25-ig hivatalomban jelentsék be. Felhívom az elhunyt hősök hozzátartozóit, hogy május 25 ig ugyancsak jelenkezzenek hivatalomban, mert ahó'sök hozzátartozói részére fentartott helyen csak a jelentkezettek foglalhatnak helyet. Felhívom a közönséget,'« hogy az azt a könnyet, mely a mieinkkel közös gyászból fakad. Esztergom, 1927. május 18. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Figyelmeztetések a Hősök emlékünnepére ves iskolák, békés egyesületek, nevető diákok, boldog járókelők, pénzes vendégek, fürdőélet, csöndes pihenés és ringató muzsikaszó . . . A boldog élet ritmusát szeretnők hallani, amihez a munka zaja ütné az ütemet s az impulzust a jólét, a fejlődés kultúrfoka adná. Esztergom elénkrajzolt jövője ez. S a valóság ? .. . Nappal, ha künn járunk az utcákon, siető emberek igyekeznek útjukon. A gond üzi őket. A kenyér. Homlokukon ránc, szemük nézése nyugtalan. Az idő rövid, s ki korábban ér célA hősök emlékmüvének május 29-i leleplezési ünnepségére az egyesületek elnöksége meghívót kapott. Félreérté-1 jához, először őrül. sek elkerülése végett közöljük, hogy Esztergomban sietni kell, szegény e meghívó az egész egyesületnek szól, | a nép s kevés pénzét kevés helyre s a leleplezésnél nemcsak az elnökség, hanem az.egyesület tagjai is megjelenhetnek. Ugyancsak közöljük, hogy meghívók csak korlátolt számban vannak kibocsájtva, de a leleplezési ünnepségre a város egész közönsége s minden egyesülete külön meghívás nélkül is hivatalos. A volt 26. gy. e. tagjainak gyüleke köHheti. Szük a mozgás határa. És este ? .. Ha megáll a Robot kereke, csönd ereszkedik le nesztelen. Borús, szeles napokon üres az utca. Rendőr áll csak a nagysarkokon, hogy álmunkat őrizze. Derült időben, csillagos estéken, pihenésképpen] az utcán jár Esztergom népe. Sétálnak. El-elnózegetik a Duna lámpától világított hullámzese. A volt 26. gy. e. tagjai a hősi! játékát, hallgatják a muzsikát, a csahalottak emlékművének ünnepélyes logány éji dalát . . . Nem kerül pénzbe felavatása alkalmából testületileg fog-j— e

lső kézből adott ajándék, nak felvonulni. Gyülekezés 3

/

4 9 óráig: A kávéházban cigány játszik. A a Magyar Király szálló nagytermében,: vendéglőkben fehérbe öltözött pincekedvezőtlen idő esetén már 7

2

8 óráig re

k. Ki-kitekintenek az utcára, hise ugyanott. Ezen csoporthoz más meg-, sz

é

p a

z este . . . hangulatos s a mahivatt, illetve más csapattesthez tartozott volt katona is csg.tlakozhatik. A hősök hozzátartozói leihivatnak, hogy az emlékmű leleplezéséhez a belépőjegyeket a közgyámi hivatalban (városház, 6. sz.) mielőbb váltsák ki, mert enélkül az elzárt területre senkit sem bocsájtanak be. Felhivatnak a hadirokkantak, hogy a hősök emlékmüvének leleplezésén minél számosabban jelenjenek meg. Gyülekezés vasárnap reggel a Rudnay-téri vámbódénál, honnan a kijelölt helyre 9 1

/

i órakor testületileg megyünk. HÍREK kincsen pénze Esztergomnak s ezt legjobban az tudja, aki más, nagyobb városból jött ide, hogy néhány napig szórakozzék. Mi, akik napról-napra itt élünk, járunk-kelünk a városban, más szemmel gyar-nota, bor mellett vigad. Mindhiába ! Szegény a nép, s néhány garasát másnapra tartogatja. Kenyérre. Nem telik másra: kávéházra, vendéglőre, borra, cigányra. Lám, rövid idő alatt két épület hunyta le vasszemét —• redőnyeit. Nemrégen az öreg Fürdő, a napokban meg a Központi Kávéház. Senki sem kereste fel, senki sem vágyott mulatozásra és bú felejtő muzsikára s ha olykor-olykor mégis betévedt valaki, szerény feketét akart csak csöndben elfogyasztani. Mulatozni, nótázni, gondotűzni ? . . . Miért is ... ? Hisz szegények vagyunk és miért legyünk másnap még szegényebbek . . . Bizony-bizony, jól cirpel a tücsök a lezárt redőnyök mögött: nincs pénz... nincs pénz ... W. 0. A leventék zászlószentelési ünnepélye. Esztergom szab. kir. város leventeifjúsága f. hó 26 án áldozócsütörtökön d. e. 9 órakor a Széchenyi-téren Saját készítésű lepedővászon, köppe

r

» törülköző, konyha T\ í T f 1 r ' 1 házi szövött sässts^

6

^^ Pelczmann Lászlónál