ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-05-22 / 39. szám

XXXII- évfolyam, 89. szám. Ára SíO fillér Vasárnap, 1927. május zz. 17 Q rr m EÁÍJJU 1 GOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és raiirnap. Előfizetésiára egy hónapra 1 P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Kétféle szempont Esztergora, 1927. május 22. A vármegyei bérház építésével elsősorban a megyei tisztviselőknek kell lakbérükért megfelelő lakáshoz jutiriok : ez a humánus szempont az egyik. Az építkezés költségeire áldo­zott óriási kölcsöntőkének gyümöl­csöznie kell és évről-évre meg kell hoznia a kamatot és amortizációt; ez a racionális szempoat a másik. A bérpalota minél szebb legyen és dí­szére váljék a városnak és várme­gyének : ez a művészi és esztétikai szempont az egyik, — az új bér­ház minél lakályosabb, egészségesebb legyen : ez a praktikus szempont a másik. A kölcsönösszeg minél job­ban kihasználtassák, minél többet ós jobbat, minél értékesebb objektu­mot kapjunk érte, szóval minél ol­csóbban építkezzünk : ez a takaré­kossági Bzempont az egyik, — és az építkezésnél minét több magyar nyersanyag és iparcikk fogyjon, és minél több magyar iparos és mun­kás kapjon keresetet és kenyeret: ez a gazdasági és szociális szem­pont a másik. Ebből az építkezés­ből Komárom megyének nem sok jut, ez a palota nem Komáromot fogja díszíteni, nagyobbítani, noha Komárom testvériesen viseli a köl­csön terheit, ezért mi, komáromme­gyeiek nem óhajtjuk ezt az építke­zést és a felvett pénzt inkább az utak javítására kellene felhasználni: ez a komáromi szempont az egyik. A bérpalota díszíteni fogja a szép emeletes épületekben úgysem gazdag Esztergomot, az építkezés lendíteni fog Esztergom gazdasági életén, iparosainknak, munkásainknak ke­nyeret ad, ezért, mi esztergomiak ennek a bérházépítkezésnek örülünk: ez az esztergomi szempont a másik. Ami legfontosabb : a szempontok kereszttüzében hogyan legyen a terv­ből valóság, és hogyan emelkedjék az épület úgy, hogy — mondjuk — nec8ak Esztergom, hanem Komárom is a magáét szeresse benne, — mert tény, hogy a szempontoknak külön­külön igazuk van ! ? Úgy, hogy a mutatkozó és teljesen érthető ellen­tétes igyekezeteket nem engedjük ellenségeskedéssé és gyűlöletté fa­julni. Dr. Huszár Aladár főispán bölcsességét és az ügyhöz való finom érzékét dicséri, hogy nem rendelte el a szavazást egy törvényhatósági bizottsági tag azon javaslatára, amelyben az épitési tervet megsza­bó komáromi tagok megjegyzését megyében sokszor a kétféle szem­pontoknak is testvériesen egyesülniük kívánta. Ne tegyük egymást ellen ségekké! A szomorú sorsában egyelőre j kell egyesitett Komárom-Esztergom vár-1 A Hósftk Emlékének leleplezése — Az ünnepély sorrendje — Esztergom szab. kir. rend. tanácsú város a világháborúban hősi halált halt fiai emlékezetére létesített hősi halottak emlékművét f. évi május hó 29-én (vasárnap) vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Űr őfőmél­tósága ós József kir. főherceg Őfen­sége jelenlétében fogja ünnepiesen leleplezni. SOftRENP : 1. A magas vendégek megérkezése után d. e. 10 órakor tábori mise az emlékműnél, melyet Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési kép­viselő, volt tábori lelkész mond. 2 * Himnusz ; katonazenekar mellett énekli a Turista Dalárda s a közönség. 3. Dr. Antóny Béla polgármester felkéri a Kormányzó Ur Őfőméltösá­gát az emlékmű leleplezésére. f 4. Vitéz nagybányai Horthy Miklós Űr Őfőméltósága, Magyarország kor­mányzója leleplezi az emlékmüvet. 5. Dr. baráti Huszár Aladár Komárom—Esztergom közig, egyelőre egyesitett vármegyék főispánja, ünnepi beszédet mond. 6. Dr. Antóny Béla polgármester átveszi a városnevében az emlékművet. 7. Az emlékmű megkoszorúzása, I mely alatt a katonazenekar a Szóza­! tot játssza. 8. Magyar hitvallás. Énekli a Turista Dalárda s a közönség. j Kedvezőtlen idő esetén a szent­mise d. e. 8 órakor a városi kegyúri templomban lesz, s utána testületileg I kivonulnak az emlékhez. A vármegyei bérház ügye a megyegyűlés előtt Ujabb 120 ezer pengős kölcsön felvételét határozta el a törvényhatósági bizottság F. hó 18-án, szerdán d. e. 10 óra­kor a vármegye állandó választmánya gyűlést tartott, amelyet 11 órakor Komárom-Esztergom egyelőre egyesi­tett vármegyék törvényhatósági bizott ságának rendkívüli közgyűlése köve­tett. Nagy érdeklődós előzte meg a közgyűlést, amelynek egyetlen tárgya íf vármegyei bérház építésének ügye volt. Dr. baráti Huszár Aladár főispán nyitotta meg a gyűlést. Majd a tör­vényhatósági bizottság tagjai nagy figyelemmel hallgatták dr. Karcsay Miklós főjegyző előadót, aki alaposan ismertette a megyei bérház ép itós kö­rülményeit, az ügy financiális állapo­tát és előterjesztette az állandó vá­lasztmány javaslatát. A törvényható­sági bizottság ugyanis még a mult évben elhatározta, hogy a vármegye hétmilliárdos kölcsönt vesz fel és az összegből egy szép bérpalotát ép it Esztergomban azzal a céllal, hogy a bérpalotában elsősorban a vármegyei tisztviselők nyerjenek lakbérük elle­nében megfelelő lakást. A határozat­nak megfelelőleg a kölcsönügylet le­bonyolítása meg is kezdődött ós az építkezés irányítására ós ellenőrzésére a törvényhatósági bizottság tag­jaiból és szakemberekből épitési bi­zottság küldetett ki. Ennek javasla­tára a vármegye az épület számára megvette a Szent Lőrinc-utca sarkán a Korona kávéházzal szemben fekvő tel­ket 650 millió K-ért. A 7 milliárdból eddig 3,273.870.000 K-t kapott kézhez a vármegye, ebből azonban telekvásárlásra, biztosításra ós egyebekre 796 mi'lió K elfogyott és jelenleg 2,572.000.000 K áll a vár­megye rendelkezésére az építkezéshez. Mult év óta az építkezési anyagok megdrágultak, úgy hogy a 7 milliárd nem lesz elegendő a tervezett építke­zés kiviteléhez. De megdrágítja a bérház építését az is, hogy a funda­mentumot 5 5 méter mólyen kell kez­deni, amit a napokban eszközölt próba­fúrás mutatott meg. Dr. baráti Huszár Aladár főispán és Palkóvics László alispán a kölcsön hátralévő részének kedvezőbb felté­telű felvehetése érdekében eljártak ugyan és sok biztatást nyertek, az épitési bizottság által elfogadott épi­tési terv keresztülviteléhez azonban a hétmilliárdos fontsteríingkölcsön mégsem mutatkozik elegendőnek. Dr. Karcsay Miklós főjegyző a köz­gyűlés elé terjesztette az állandó vá­lasztmány javaslatát, amely szerint a törvényhatósági bizottság jóváhagyja és a kivitel alapjául elfogadja az épi­tési bizottság által megvizsgált és el­fogadott tervet ós költségvetést, to­vábbá elhatározza, hogy a vármegye újabb 110.000 pengő kölcsönt vesz fel az építés költségeinek kiegészítésére. Több tagPfelszólalása után a közgyü* lés elfogadta a javaslatot, sőt^dr.JFrey Vilmos felszólalására a felveendő köl­csönt 10.000 pengővel meg is toldotta, hogy az építkezéshez ne mesterséges, hanem terméskövet használhassanak, s igy a kőfaragóipar is munkához juthasson. A bérház lakásbérösszegeinek ügyé­ben is döntött a közgyűlés, figye­lembe véve azt a szempontot, hogy a bérházban elsősorban a megyei tiszt­viselők jussanak lakáshoz. A XI. és X. fizetési osztályban levő tisztviselő is kaphat a bérpalotában lakást, ha lakbérét legalább a IX. fizetési osztály­nak megfelelően egészíti ki. Fagytól sújtott szőlők kezelése A Felső dunántúli Mezőgazdasági Kamara közli olvasóinkkal a követ­kezőket : A fagyosszentek alatt lefagyott szőlőben a gazda kötelessége a mi­előbbi permetezés. Ezzel a fagyott szőlőnek a különböző gombabetegsé­gektől való védelmét segítjük elő. A permetezés után jó mély kapálásban részesítsük a szőlőt, hogy a fágyás után visszamaradt egészséges hajtás­részből, vagy a töke idősebb részén levő, úgynevezett rejtett rügyekből minél előbb egészséges ós erőteljes hajtások törjenek elő. Ezen rejtett rügyekből előtörő hajtágokon sok eset­ben még fürtök is mutatkozhatnak, sőt kedvező nyár él meleg őszi idő­járás, gondos kezelés mellett jól be is érhetnek. A megfagyott szőlőt később is gondosabb kezelésben kell részesí­teni (kapálás, permetezés), mint a nem fagyottat. A fagy által leperzselt hajtások el­távolításával nem kell sietni, várjuk be azok teljes elfonnyadását, illetve azt az időpontot, amidőn a szőlőtőke újabb megindulásával az új hajtások már láthatóvá válnak. A fonnyadt hajtások eltávolítását nem csípéssel, körömmel, letöréssel, hanem minden­kor késsel, vagy ollóval végezzük, ügyelve arra, hogy az egészséges részt meg ne sértsük. A kés éa az olló nagyon éles legyen, A fagytól sújtott szőlőknél nem szabad megfeledkezni arról, bogy e tőkék fejlődésükben súlyos hátrányt szenvedtek, gyengébbek, visszamara­dottabbak, tehát ellenálló képességük a különböző gombabetegsógek ellen kisebb, azok iránt fogékonyabbak és igy az ezévi fagy még a jövő évi ter­méshozamra is kihatással lehet. A szőlők megfagyása ellen össze­fogott akarattal füstölés által véde­kezhettünk volna nómikópen, sőt szél­csendes időben ós helyesen elosztott füstöléssel teljesen meg is lehetett volna a fagytól menekedni; sajnos azonban, erről most már lekéstünk. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Saját készítésű lepedővászon, köpper, törülköző, konyha n A 1 „ w ft „ ~ T A «r»l A Á1 házi szövött SSÄTÄ Pelczmann Lászlónál

Next

/
Thumbnails
Contents