ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-05-18 / 38. szám

XXXTL évfolyam, B8. szám. Ára ÍO fillér Szerda, 1927. május 18. RGOM 1/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán és raiámap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Szegény város Esztergom ós nagyon szegények a lakópai. Földmivesei között, akiknek száma pedig a má?foglalkozásúakét felülmúlja, nagygazda nincs is, talán még igazi középbirtokos sincs, kis­birtokos van egy pár, de van sok egy-két holdas törpegazda, a legtöbb azonban nincstelen zsellér, napszámos. Gyárai vannak ugyan a városnak, alig mu­tatóba, de nem olyanok ám, mint — mondjuk — Pesten. Nagyiparosról nem beszélhetünk, de annál többet szólhatunk kisiparosról. Van elég kis­iparosunk — sajnos, legtöbben a gond, küzködés, nyomorúság robotosai. Tisztviselőink és egyéb alkalmazot­taink vannak szép számmal, de ezek másutt is szegények, hát még Esz­tergomban ! Végeredményben a város lakosainak 90 %-a csak tengődik, a mindennapi kenyérért küzködik. A legtöbben megvesszük a napi kenye­ret, megvásároljuk a ruhát, — egyébre aatán nem is telik, másnapra nem is marad semmi 1 Szegény város ez az Esztergom, szegények a polgárai, — akkor is leszerényitett életmód volt itt, amikor még a mienk volt Pár­kány ós odaátról is csöppent valami. Ezért nem szabad korholni ezt a várost és lakosságát azért, mert egy­maga nem bir pezsgőbb forgalmat produkálni, nem mutat nagyvárosibb képet, ha csendes és nem szórakozik és szórakoztat eleget. Ez a város nem azért halad és fejlődik oly las­san és nem azért fázik a költséges újításoktól, mintha nem volna érzéke a magasabb, nagyvárosibb kultúra iránt, és e város lakossága nem azért szórakozik keveset ós nem azért ha­nyagol el színházat és mozit, mintha nem szeretné a szépet, kellemeset, — hanem azért, mert nagyon szegény. Igaz, hogy az áldozatos ós céltuda­tos újítások ós alkotások forgalmat ós pénzt jelentenek, és idegeneket hoz­nak a városba, akik pénzükkel köny­nyebbé teszik itt az életet, segítenek az adózónak ós sarkalják a város­fejlesztést. De mennyi áldozat, ön­adóztatás, szárnypróbálgatás, mennyi újrakezdés, mennyi kitartás még az esetleges sikertelenségek dacára is, és mennyi felbuzdulás kell még ahhoz, hogy a haladás lenditö kereke oltha­tatlan energiával csak előre forogj on és vigye a várost oda, ahol kevesebb a szegénység és több a boldogulás! A kormányzó személyesen jelenik meg az esztergomi Hősök Emléke leleplezésén Dr. Krasznay Gábor kir. közjegy­zőt kormányfőtanácsosi kitünte­tése alkalmából a kormányzó úr őfő­méltósága a folyó hó 13-ik napján külön kihallgatásra hívta meg, s őt a legszívesebben fogadta, a legközvet lenebb modorú társalgást folytatta vele Esztergom várost s a vármegyét érdeklő, sőt egyéb fontos közügyek, úgyszintén egyéb társadalmi és ma­gánügyek felől. Egyben biztos kilátásba helyezte, hogy a hősök szobrának folyó hó 29-én negtartandó leleplezési ünnepé­lyén meg fog jelenni, — ami által természetesen e kegyeletes ünnepség fényét és jelentőségét nagy mérték­ben emelni fogja. Kész a nagydunai hid A csehek már május elsején reggel 6 órától este 9 óráig szabaddá nyil­vánították a dunai hídnak régi olda­lát úgy a személy, mint a kocsifor­galom számára. Rendelkezésük a vasár­és ünnepnapokra is kiterjed. Azóta, bár a csehek értesítették hatóságainkat elhatározásukról, eltelt három hót és nálunk mégis, még min dig a régi rend van érvényben, vagyis csak reggel 8-tól fél 11-ig, délután pedig 2-től 6-ig szabad a forgalom. Hol ós miért késik a magyar ható­ságok párhuzamos intézkedése ? Eddig minden vezetésre hivatott tényezötöl a legteljesebb előzékenységet észlel­tünk idegenforgalmunk előmozdítása érdekében ós annál csodálatraméltóbb, hogy ebben a kérdésben, a laikusok előtt érthetetlen okokból, nem adják ki azt a rendeletet, amely gazdasági válsággal küzdő városunknak némi előnyöket is jelenthetne. A várható előnyök nem kis kali­berűek. Ha a párkányiak és a kör­nyékbeliek egész nap jöhetnek és me­hetnek, akkor számottevő idegenfor­galom révén nemcsak a kereskedők, kávésok, vendéglősök, fürdőtulajdono­sok, hanem a Máv. ós folyamhajózási társaságok is nagyobb bevételhez jut­nak. Az idegenforgalom különösen ünnepnapokon nagyon jelentékeny volna odaátról, mert szép idő esetén 2—300 lélekre okvetlenül számithat­nánk, akik mind pénzt hagynának itt. A „szent önzés" szempontjából egy percig sem szabad késni a hidnak egész napra leendő megnyitásával, mert elsőrendű érdeke a hatóságnak is, amennyiben a polgárok nagyobb jövedelmet érnek el és terhes adófize­tési kötelezettségüknek könnyebben tudnak eleget tenni. Esztendők óta halljuk mindannyian azt az óhajt, hogy bár készen volna már a hid ós ime, most már három hete készen áll, mi meg itt nézzük a szép beton és aszfaltmunkát, ahelyett, hogy a hid forgalmát minden erőnk­ből előmozdítanánk. Valamikor el kell kezdeni a régi kapcsolatok fölelevenitósét. A mi vé­reink élnek odaát, kiknek lelke ma­gyar, kiknek szive önkéntelenül is hozzánk húz. Adjuk meg a lehetősé­get, hogy könnyen és minél gyakrab­ban jöhessenek hozzánk minél több időt tölthetsenek körünkben, táplálhassuk kölcsönösen a vérrokoni köteléknek intenzitását ós ez mindenféle szem­pontból nagy előnyöket és bizalom­teli megnyugvást jelent majd megnyo­morított szegény vármegyénknek. L-ei. A yárosi részleges tisztújítás ügye lük pályáztak? Mint ismeretes, a vármegye alis­pánja az üresedésben levő városi tiszt­viselői állásokra pályázatot hirdetett, amely f. hó 15-én járt le. A pályázatokra a következők kér vényei érkeztek be : A főszámvevői állásra: Bérezi Endre, Cseicsner Ferenc, dr. Fenyves Kálmán, Magyar Endre, Némethy László, Frommer Eerenc. A mérnöki állásra: Hanvai Ede, Homor Kálmán, Ölveczky Ferenc. A tanácsjegyzői állásra : dr. Gunda Vazul, dr. Nemesszeghy Kornél, dr. Prokopp Gyula, Zsolt Ernő. A községi birói állásra: Adorján Gyula, Nemesszeghy Gyula, Véren János. Az esetleg megüresedő pénztárnoki állásra: Cseicsner Ferenc. Horváth Zoltán, Lörinczy Kálmán, Magyar Endre, Matló László, Némethy László, Prommer Ferenc, Török Sándor. Pénztári ellenőri állásra: Matló László. Számvevői állásra: Adorján Gyula, Cseicsner Ferenc, Lőrinczy Kálmán, Matló László, Prommer Ferenc, Török Sándor. AlszámvevŐi állásra: Kovács Do­monkos. Matló László, Szemző Vil­mos. Számtiszti állásra: Barcza Jenő, Kovács Domonkos, Slezák Antal, Tátus János. Az Írnoki állásra: Slezák Antal, Tátus János. A fogalmazói állásra: Kőhalmi László, Nemesszeghy Gyula. HÍREK Önkéntes tűzoltók közgyűlése. Vasár­nap d. e. 11 órakor a városháza nagytermében tartotta az esztergomi önkéntes tűzoltó testület rendes évi közgyűlését, amelyen a tisztikaron ós a rendes tagokon kivül a város elő­kelőségeiből is többen megjelentek. A közgyűlést Dr. Antóny Béla pol­gármester, az önkéntes tűzoltótestület elnöke nyitotta meg, majd Pelczmann László parancsnok olvasta fel jelen­tését az elmúlt évről, amely ismét bebizonyította az intézmény elsőrendű szükségeségét. Az évi jelentés felol­vasása után az elnök köszönetet mon­dott a vezetőségnek, és a rendes tagok­nak odaadó munkájukért. Az 1927-es költségvetés előterjesztése után a közgyűlés vitéz Szivos Waldvogel József tábornokot Draxler Alajos ha­lálával megüresedett választmányi tagságra egyhangúlag megválasztotta. A számvizsgáló bizottság a régi ma­radt. A tűzoltótestület vezetői: Pelcz­mann László parancsnok, ifj. Tátus János alparancsnok, Dallos János szakaszparancsnok ós segédtiszt, Bár­dos Béla titkár, Dr. Etter Jenő ügyész. A választások után Reviczky Elemér vármegyei tűzoltószövetségi elnök a szolgálati érmeket tűzte fel azok mellére, akik 25, 20, 10 és 5 óv óta példásan helyt állanak a tűzoltók sorában. Ezek : ifj. Tátus János al­parancsnok és Szatina Károly őr­parancsnok (25 éves szolg. érem), Bartók András őrmester, Tenczel La­jos címzetes őrm., Fekete Imre őr­parancsnok (20 éves szolg. érem), Sulczi Károly raj vezető (15 ó. sz. ó.), Torma János raj vezető (10 é. sz. é.), Drahos János tűzoltó (5 ó. sz. é.). Az érmek kiosztását az ifjú gárda fogadalom tétele követte, melyet Pelczmann László parancsnok kezébe tettek le, majd a fokozatos előlépte­tések kihirdetése következett. Dr. Antóny Béla polgármester tűzoltó­egyleti elnök buzdító szavai után az ülés véget ért. Zsembay Ferenc előadása. Mint je­leztük, Zsembay Ferenc váci siket­néma-intézeti tanár, a váci turista­Saját készítésű lepedővászon, köpper,törülköző, konyha n A l- m*™** T £«M1XMA1 Esztergom, Széchenyi-tér 16. házi szövött Äteiraü relczmann Lászlónál T-*»«*.!».- HÁ2I KE „­kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető VAWUIHI*I**I MHWUAVAAMI der megszövésre elfogadtatik 2

Next

/
Thumbnails
Contents