ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-05-11 / 36. szám

XXXII- évfolyam, 36. szám. Ára ÍO fillér Szerda, 1927. május 11 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és ni ámap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Not telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre.. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos* utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában Az iparosság ünnepe Kolping szellemének ünnepe is volt szombaton este, amikor a hat vanéves Sztahovits Jenő egészségére kocintottunk a májusi gyöngyvirág­gal diszitett fehér asztal mellett. Kolping fiainak dala zúgott a te­remben, és Mátéffy Viktor, az Esz­tergomi Kath. Legényegylet elnöke, megidézte Kolping szellemét, amely az ünnepelt Sztahovits Jenő életét és munkásságát megihlette. Sztaho­vits Jenő, aki ma az ipartestület köztiszteletben álló eluöke, akit szombaton este meleg szeretettel vett körül a város társadalma, akit a legkiválóbb magyar polgárokat megillető elismeréss3l köszöntött Esz­tergom országgyűlési képviselője, Esztergom város polgármestere, az iparhatősági biztos, az iparospolgár­ság fiatalja, öregje, a katholikus legény egyesület virágos kertjében ápolt erényekkel felékesitetten állott az ünneplés közepette, mint aki férfi korában végigélte, közéleti tevékeny­uégében aprópénzre váltotta és ipar­testületi elnöki székében érvényesí­tette azt a szellemet, amit mint ifjú a katholikus legényegyletben szívott magába. Igen, Kolping örökéletű szelleme is ünnepelt szombaton este, a mun­kásság, tisztesség, becsület, szerény­ség és a keresztényi lelkület szel­leme, amely a mi komoly, áldozatos­szivü iparospolgárainkat adja a ha­zának és társadalomnak. S miköz­ben zengett az ünnepi dal, Kolping ideáljaiból oltár emelődött a szivek­ben, és felfohászkodtunk iparos pol­gártársainkkal együtt: Isten, áldd meg a tisztes magyar ipart! Obermüller Ferenc főreáliskolai igaz­gatót, dr. Grróh József iparbanki igazgatót, dr. Mike Lajos főkápta­lani ügyészt ós még számosakat köz­életi kitűnőségeink közül. A kör nagytermében rendezett ünnepség Nemesszeghy István zenetanár veze­tése mellett a tanitókép2Ő szűkített zenekarának magyar nyitányával kez­dődött, mely után Székely Margitka szavalta el nagy hatással főszerkesz­tőnknek ez alkalomra irt ünnepi prológját. Utána Domaniczky József, a kör ügybuzgó titkára mondott for­más ós nagy tetszést keltett üdvözlő beszédet, amelynek végén leleplezte Nádler István diszes keretbe foglalt arckópét, amelyet Éliás István készí­tett nagy ügy buzgalommal. Ujabb j szép zeneszám után EUás elszavalta a „Szent Tarzicius" c. melodrámát, amelyet ujabb zeneszám, majd a Pá­pai himnus követett. Az ünnepély végén Szoleczky János, a kör fárad­hatatlan ügyvezető alelnöke szép sza­vak kíséretében adta át Nádler igazga­tónak a kör választmányának üdvözlő határozatát tartalmazó, díszesen kiállí­tott jegyzőkönyvi kivonatot. Az ünne­pély után Nádler meghatott szavakban köszönte meg az üdvözléseket, és kijelentette, hogy ily meleg szeretet és ragaszkodás láttára — jóllehet foglalkozott a közeljövőben történő lemondás gondolatával — a kör veze­tését továbbra is örömmel vállalja. Az ünnepélyt kedélyes hangulatú társasvacsora követte, amelyen. Pal­kovics László, Mátéffy Viktor, An­tóny Béla, Obermüller Ferenc, dr. Mike Lajos, Jakus János, Szomszély Antal, Vodicska István, dr. Robitsek Ferenc és Szoleczky János mondottak felköszöntőket. Nádler az üdvözlésekre adott válaszában hálatelt szívvel em­lékezett meg a pápa Őszentségéről és a biboros hercegprímásról, akik őt e magas kitüntetésre méltónak Ítélték, majd az egybegyűlt közönségnek mondott újólag köszönet a tisztelet és szeretet tapasztalt kinyilvánításá­ért. Az ünnepség sikere elsősorban Szoleczky János tt$yv % elnök, Doma­niczky József titkár, Éliás István vi­galmi bizottsági vezető és Nemes­szeghy István zenetanár érdeme. Uj telefonállomás. Május 7-én a „Magyar királyi államvasutak árú­pénztára" nevű telefonállomás lesze­reltetett, a „Magyar királyi állam­vasutak állomásionöksége" nevű tele­fonállomás pedig megnyílt. Száma 145. Sztahovits Jenő ünneplése. Csaknem kétszázan jelentek meg a város tár­sadalmának színe-javából szombaton este a Magyar Királyban azon az ünnepi vacsorán, amelyet az ipartes­tüket rendezett elnöke, Sztahovits Jenő tiszteletére, aki most töltötte be éleiének hatvanadik évét. Az iparos­sággal együtt érzett az egéez város a meghitt ünnepen. Az üdvözlések sorát dr. Etter Jenő városi főügyész, iparhatósági biztos kezdette meg gyö­nyörű beszéddel, amelyben Sztahovits Nagy benzinrobbanás a tokodi üveggyárban Három haláleset HÍREK A szenttamási kör ünnepe. Vasárnap este a szerény külsejű Szenttamás- ós Vízivárosi Kath. Polgári Kör falai között felejthetetlenül kedves, benső­séges hangulatban folyt le a kör tag­jainak azon hódoló ünnepélye, ame­lyet Nádler István tanitónőkópző-in­tézeti igazgatónak, a kör elnökének pápai kamarássá törtónt kinevezése alkalmából rendeztek. Az ünnepségen megjelent előkelőségek közt láttuk Palkovics László alispánt, dr. Robi­tsek Ferenc prelátus-kanonokot, dr. Antóny Béla polgármestert, Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselőt. Számord Ignác tb. kano­nokot, vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornokot, dr. Brenner Antal városi főjegyző, polgármester-helyet­test, dr. Etter Jenő városi főügyészt, Hétfőn délután 1 óra 5 perekor borzalmas katasztrófa történt a tokodi üveggyárban, amely hánom derék em­ber életét követelte áldozatul. Az eset előzményei a következők: A gyár budapesti központja mult hét péntekjén xij benzintartályt küldött Tokodra, amelyet szombaton építet­tek be és hétfőn próbáltak ki először. A tartályt hétfőn megtöltötték ben­zinnel ós a délig elfogyasztott meny­nyiséget délben akarták pótolni. Ennél a műveletnél Emánuel József 42 éves főgépész, Szolák Jenő 3o éves gyári tisztviselő és Kohutek József 40 éves üvegcsizoló-mester vettek részt. Az új tartály közvetlenül a csiszolóműhely mellett volt elhelyezve. A tartály csavarját Szolák kezelte, midőn még eddig meg nem állapított ok­ból a tartályban levő benzin felrob bant ós a tartály oldalán levő résen égve süvített kifelé. A mellette álló három ember ruhái egy pillanat alatt benzinnel telítve égni kezdtek. A robbanás ereje oly nagy volt, hogy a helyszíntől mintegy 30 m-re tartózkodó kapust is megsebesítette. Az égő em­berek kétségbeesett sególykiáltások­kal futni kezdtek de hozzájuk nyúlni senki nem tudott anélkül, hogy a ben­zinnel átivakodott égő ruha a segély­nyújtóban is kárt ne tegyen. Emá­nuelről, mire hazáig ért, már minden ruha teljesen leégett s fele­sége nem ismerte meg a teljesen barnára ós csupaszra pörkölödött, jajgató embert. A három sebesültet a gyorsan előkerített mentőkocsin és autókon az esztergomi Kolos-kórházba szállították, ahol Emánuel még a hétfőn este 8 órakor, a másik két súlyo­san sebesült pedig az éj folyamán iszonyú kinok közt kiszenvedtek. Az égés borzalmasságára jellemző, hogy az első segélyt nyújtó orvos Emánuel testén nem talált oly ép helyet, ahol az injekciós tűt beszúr­hatta volna. A szerencsétlenségben még szerencse, hogy a felrobbant benzintartály a csiszoló műhelyben az ablakok bezuzá­sán kivül más kárt nem tett. Itt ugyanis százával dolgoztak a munká­sok a szerencsétlenség idejében. As egész környék az iszonyú sze­rencsétlenség hatása alatt ál!. Emá­nuelt felesége ós öt apró árvája, Kohuteket pedig feleségén kivül há­rom árvája siratja. Az elhunytak mind a hárman a gyár legderekabb munka­erői közül valók voltak. A vizsgálat nyomban megindult. Jenő érdemeit ismertette, aki a leg­nehezebb időkben becsületességgel és bölcseséggel vezette az ipartestü­let ügyeit 03 aki nemcsak iparostár­sainak, hanem a hatóságoknak bizal­mát is kiérdemelte. Mátéffy Viktor prépost-plébános a kath. Legényegy­let nevében köszöntötte Sztahovítsot, mint Kolping szellemének követőjét. Dr. Antóny Béla polgármester a város közönsége, Schenkengel Antal az ipa­rosság, Schweitzer Vilmos az ipar­testület tiszikara és a vidéki ipar­testületek nevében köszöntötték az ünnepeltet. Több üdvözléí elhangzása után, Sztahovits Jenő meg­illetődötten köszönte meg az ünnep­lést. A hatvanéves Sztahovits Jenő előtt gyönyörű fehér csokor diszlett, az asztal tele volt szórva gyöngyvi­rággal. Az ünneplő közönség a késő éjféli órákig maradt együtt az öröm­ünnep kedves hangulatában. A gimnázium hangversenye. Vasárnap d. u 6 órakor zajlott le a gimnázium egész évi énektudásának erőpróbája. Hajnali Kálmán, a Turista Dalárda kiváló karnagya tanította be az éne­keket, amelyek megnyerték a hallga­tóság tetszését. Hajnali nem kiméit sem időt, sem fáradságot, csakhogy minél jobbat nyújtson a műértő kö­zönségnek. Hetek, hónapok verítéke kellett ahhoz, hogy meghozza a va­sárnapi sikert. Három, illetve négy kar szerepelt. Petőfi—Zsasszkovszky: „Járjatok be minden földet" c. dala a legkisebbeknek jutott; az I—II. o. kétszólamú kara énekelte precízen, kedvesen, lelkesedéssel. „Szondi két apródját" 3 szólamú gyermekkar adta elő jó betanulással; a szólamokat Rothnagel V. o. és Math IV. o. ta­nulók énekelték, még a hírvivő sze­repét Cwick K. III. o. t. játszotta meg. A négyszólamú gyermekkar vi­| szont Dürrner : Viharban c. dalát adta ; elő a master munkáját dicsérő tudás­sal. Végül a vegyeskar „Népdal­egyveleg-et és Krégczy Ede, a pan­nonhalmi karnagy művét: a Táro­gatót énekelte. Különösen a népdalok váltottak ki viharos tetszést a közön­ségből. A „Tárogatót" Schalkház Bertike úrleány ügyes zongorajátéka kisérte. Három jól sikerült szavalat és az örökifjú agilitása Zsolt bácsi vezetése alatt működő cserkész fúvós­kar tarkította a műsor számait ós tette kedvessé a hangulatot. Az egész hangversenyt alapos készültség, hozzá­értés, áldozatot nem kimélő odaadás hozta létre. Dicséretére válik a sze­replőknek, fő.eg pedig Hajnali Kál­mán és Zsolt Nándor karnagyoknak s az egész gimnáziumnak. Fájó tünet, hogy Esztergom közönségének jó ré­sze távollétével tüntetett a művészet s a finomabb műélvezet mellett. Ne vándoroljunk Kanadába. Nagy kö­zönség hallgatta végig hétfőn este a városháza nagytermében Zágonyi Sá­muel ny. alezredes tanulságos elő­adását Kanadáról és a kanadai kiván­dorlásról. Az előadó maga is egyszerű munkásruhába Öltözve járta be Kana­dát, ahol mint munkás, mint vállal­kozó ós farmer élt, és érdekes előadá­Saját készítésű lepedővászon, köpper, törülköző, konyha r\i „ nv% ^Y f' ' 1 házi szövött PeiCZUMIl LasZiOMl

Next

/
Thumbnails
Contents