ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-05-04 / 34. szám

XXXII évfolyam, 34, szám. Ára ÍO fillér Szerda, 1927. máj üs 4. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és raiáru&p. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a n HUNNIA" könyvnyomdában. A vármegyei székház építését egy héten belül megkezdik Az esztergomi iparosok és az épitési munkálatok A vármegyei bérház épitési mun­kálatainak odaitélése különösen érde­kelte az esztergomi iparosokat A vá­rosi párt pénteki gyűlésén felszólalás is történt, amely már előre az esz­tergomi iparosok tiltakozását jelen­tette be az épitési munkálatoknak budapesti cégek részére való meg­ítélése ellen. A bérház épitési munkálatainak odaitélése szombaton megtörtént a vármegyeházán. Eszerint a munkála­tokat Pfalz és Glock épitési vállalata nyerte el olyan feltétellel, hogy a részletmunkákat, mint a vizvezeték, villanyszerelés, a legolcsóbb vállalko­zónak engedik át. Az esztergomi ipa­rosok budapesti vagy máshová tartozó iparosokkal szemben a munkálatok kiadásánál előnyben részesülnek ab­ban az esetben, ha araikat legalább egyenlő mértékben szabják meg más iparosok áraival, tehát ha legalább nem lesznek drágábbak. Az épitési munkálatokat egy héten belül meg is kezdik. Egy gyönyörű, emeletes barokkstilű palota fog emel­kedni a Szent Lőrinc-utca sarkán. A palota sarokhomlokzata, amely a ta­karékpénztár koronakávéházi sarok­palotájához hasonlóan ferde sikban fog a Kis Duna felé nézni, két eme­letes lesz. A szenlferencrendiek Esztergomban való letelepedésének 700 éves évfordulóját s ezzel kapcsolatban assisi Szent Fe­renc emlékezetét gazdag ünnepség keretében ülte meg vasárnap Eszter­gom város közönsége az Esztergom­vidéki .Régésze/ti és Történelmi Tár­sulat rendezésében. Az ünnepség d. e. 10 órakor a szenlferencrendiek temp­lomában tartott pontifikális szentmisével kezdődött, amelyet dr. Machovich Gyula prelátus, érseki általános hely­tartó mondott. Mise alatt Hajnali Kálmán t arnagy vezetésével a Turista Daiárda éneke emelte az áhitatot. A. szent beszédet ez alkalommal P. Ben­des Valérián, a ferencesek Szűz Má­riáról nevezett magyar rendtartomá­nyának főnöke mondotta. Délután 3 órakor a gimnázium nagy­termében a ferences testvérek heiybeli harmadrendje tartott gazdag müsorú ünnepélyt, ame­lyen az érseki tanitóképző zenekará­nak számai Nemesszeghy István zene­tanár vezetésével, és az esztergom­belvárosi plébánia-templom vegyes­karának fellépte Ammer József kar­nagy vezénylésemellett a szinvonalas műsorszámok kiemelkedő pontjai vol­tak. Beszédet ez alkalommal az esz­tergomi zárda egykori kedves emlékű quardiánja, a jelenleg Budapesten élő P. Scheirich Bonaventura rendi kor­mánytanácsos mondott. Verseket sza­valtak : Spanner János, Till Ilonka, ifj. Csefán Béla. Szent Ferenc esemé­nyekben gazdag életét az ünnepségek lelkes főrendezője, Sinka Ferenc Pál az Esztergom-vidéki Régészeti és Tör­ténelmi Társulat igazgatója ismertette. A harmadrendű testvérek nevében Tóth István üdvözölte a tar­tományfőnököt, aki meleg szavakkal válaszolt. A jelenvoltak őszinte saj­nálatára a hirdetett filmbemutatót, amely Szent Ferenc életéről szól, az idő előhaladottsága folytán ki kellett hagyni a hosszúra nyúlt műsorból. Üdvözlések Az ünnepségsorozat legnagyobb érdeklődéssel várt része esti fél 7 óra­kor kezdődött ugyancsak a gimnázium nagytermében. Büchner—Pesti : Szent Ferenc himnuszának eléneklése után dr. Walter Gyula c. püspök, főkáp­talani nagyprépost, a Történelmi Tár­sulat diszelnöke méltatta magasröptű, klasszikus beszédében Szent Ferenc­nek és rendjének jelentőségót és ér­demeit s a Társulat, valamint a fő­káptalan nevében üdvözölte a jubiláló rendet. Utána dr. Machovich Gyula érs. ált. helytartó az egyházi főható­ság, a biboros hercegprímás üdvözle­tét tolmácsolta. Palkóvics László al­ispán a vármegye, dr. Antóny Béla pol­gármester a város nevében mondottak szép üdvözlő beszédeket, amelyekért a rendtartomány főnöke meleg érzés­től áthatott, keresetlen szavakban mondott köszönetet. Ezt Büchner An­tal főszékesegyházi karnagynak la­punk legutóbbi számában már részle­tesen ismertetett zenei opusa, Assisi Szent Ferenc Naphimnusza követte. A szólórészeket az eljövete­lükben akadályozott m. kir. operaházi tagok helyett Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár (tenor) és Büchner Antal (bassus) énekelte. Buchnerné-Nyárasdy Ilona és özv. Magyarászné-Kersch Etelka, továbbá Eitler József és Kántor Félix a mű magánkarra irt részeinek előadásával jeleskedtek. Helyszűke miatt nem tér­hetünk ki újból a mű nagyszerűségére ós impozáns voltára. A hallgatóság minden egyes rész után felhangzó ha­talmas tapsvihara jelezte, hogy Szent Ferenc gyönyörű költeménye Buch­nerben csakugyan méltó zenei tolmá­csolóra lelt. A mű előadása maga egy est programmját kitölthette volna, ezért az ezt követő filmelőadást már erősen lecsappant számú közönség nézte végig. A közönség nagy töme­geinek óhaját tolmácsoljuk, midőn fel­kérjük a rendezőséget, hogy ezt a szép filmet mielőbb mégegyszer, műsor kizárásával, vagy csak rövid műsor keretében mutassa be s igy alkalma nyilik azt a most ennek élvezetétől elesett közönségnek is megtekinteni. Az ünnepség egyébként méltóan ki­domborította azt a tartós szeretetet ós nagyrabecsülést, amellyel az esz­tergomiak a franciskánusok iránt vi­seltetnek s amely szeretet ós ragasz­kodás — reméljük — évszázadok multán milleniumát is képes lesz megünnepelni! Prohászka Ottokár emlékezete a Balassa Bálint Irodalmi Társaságban Esztergom irodalmi társasága, a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság hétfőn tartott felovasó ülé­sén elsősorban Prohászka Ottokár püspök emlékének áldozott. Az ülést dr. Mattyasovszky Kasszián, a Társa­ság tudományos szakosztályának el­nöke nyitotta meg, aki felkérte dr. Lepold Antal prelátust, a társaság elnökét emlékbeszédének megtartására. Lepold felejthetetlenül szép ós Pro­hászka emlékéhez méltó beszédében mindenekelőtt azon kapcsolatokat fej­tegette, amelyek a nagy püspököt Esztergomhoz fűzték, kezdve a sze­mináriumi konkurzusra való jelentke­zésétől püspökké szentelésóig. Majd müveiről szólott, amelyek át- meg át vannak szőve esztergomi vonatkozá­sokkal, világnézetéről, amelynek hir­detésével korszakalkotó hatást váltott ki és példás életéről, amely azokat is rajongóivá avatta, akik magas szár­nyalású lelkét meg sem értették. A gyönyörű beszédet a nagyszámú elő­kelő közönség lelkes tapssal jutal­mazta. Igen megható ós az elhangzott be­szédhez illő volt Sik Sándor „Árvák" c. költeményének szép előadása is, amelyet Bálint József theologus sza­valt el az elnökség felkérésére. Báró Forster Gyula tiszteletbeli tag, az esztergomi származású neves mű­történei iró nyolc évtizedet meghaladó magas korára való tekintettel nem je­lenhetett meg az ülésen, igy szék­foglaló munkáját „Adatok a korosi egykori templáriusok történetéhez" cimmel dr. Marczell Árpád, a tudo­mányos szakosztály titkára olvasta fel. A nagy tudással megirt munka tárgya sok kapcsolatban áll Esztergommal s ez tette előadását aktuálissá. Declek- Crescens Lajos prelátusnak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának és a társaság tb. tagjának szókfoglalóját Homor Imre főtitkár olvasta fel. Cime: „Egy pillan­tás a magyarok ősi hitvilágába." Örömmel vettük tudomásul, hogy a magyar mithologia ügye nem aludt el Ipolyi Arnold elnémitásával, hanem még lelkesít néhány tüzes magyart, köztük e mű szerzőjét is, aki nagy­értékű egyéb tudományos elfoglaltsága közepett Í3 meleg lelkesedéssel ápolja ezt a gyönge, viszontagságos életű kis palántát, amely egykor hihetőleg meg­hozza virágait és gyümölcseit is a magyar szellemélet, a költészet és mű­vészet terén. A közönség a jelenvolt tun ós szerzőt lelkes ovációban része­sítette. HÍREK Szent Adalbert ünnepe a főszékes­egyházban. Szent Adalbertnek, a ma­gyarok egyik legelső apostolának, a főegyházmegye és főkáptalan védő­szentjének ünnepét ezidén is hagyo­mányos fénnyel ünnepelték a főszó­kesegvházban. Az ünnepi szentmisét Dr. Kohl Medárd püspök mondotta. Az ünnepi mise zenei részében álta­lános feltűnést és felejthetetlen mű­vészi hatást keltett Büchner Antal karnagy remek baritonszólója a Credóban. A szentbeszédet Dr. Zsi­govits Béla dorogi bányalelkósz tar­totta, aki a hallgatóságnak Szent Adal­bert hittérítő tevékenységét állította követendő például s buzdította a hí­veket a pogány missiók támogatására, itthon pedig a jó példa és a világi apostokodás szeretetteljes eszközei által a katholikusként anyakönyvelt, de vallásos életet nem élő honfitár­saink jó útra való vezetésére. Az ünnepi istentiszteletet a pápai him­nus eléneklése zárta be. —Hétfőn a főkáptalan megtartotta szokásos évi nagy konzisztriumát, amelyen Dr. Csárszky István, a béesi Pázmáneum rektora, Dr. Breyer István kultusz­miniszteri h. államtitkár ós Dr. Mészáros János budapesti ált. érseki helytartó, esztergomi prelátus-kanono­kok is megjelentek. Előléptetés. Glatz Gyula főispáni titkári állásra vármegyénkbe kiren­delt menekült főszolgabírót a m. kir, belügyminiszter a VI. fizetési osztály A-csoportjába f. évi április 1-i ha­tállyal kinevezte. Az Esztergomvármegyei Általános Tanítóegyesület rendes tavaszi közgyű­lését f. é. május hó 5-én délelőtt lO órakor tartja meg Esztergomban, a Katholikus Legényegylet helyisé­gében a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Emlékbeszéd Pestalozzi Henrikről. Tartja: Gábriel Saját készítésű lepedővászon, köpper, törülköző, konyha Tv l „^^^ T ' 1 ' ' 1 házi szövött s5S5ftssffi?trs!ö Felczmaiin Lászlónál kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető

Next

/
Thumbnails
Contents