ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-03-17 / 21. szám
Szepda, 1926 március 17 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. :eny politikai és társadalmi Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Március 15-e Esztergomban Esztergom sz. kir. város közönsége ezidén a kellemetlen hideg, esős idő dacára hagyományos kegyelettel hódolt a márciusi nagy napok emlékének. Délelőtt Délelőtt 9 órakor a kir. városi plébánia-templomban ünnepi istenitisztelet volt, amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános mondott papi segédlettel. A templomot a hatóságok képviselői, a katonai tisztikar, a város képviselőtestülete és a városi iskolák növendékei, valamint nagyszámú ünneplő közönség zsúfolásig megtöltötték. Az áhitatot nagyban emelték a templomi vegyes énekkar szép énekei Ammer József belvárosi karnagy vezénylete és Hajnali Kálmán orgonakisérete mellett. A szólórészeket Müller Antalné és Zelenyák Ferenc énekelték igen szépen. A szentmisét a Himnusz éneklése fejezte be. Délelőtt folyamán az iskolákban tartottak hazafias ünnepélyeket az ifjúság számára. Gyülekezés a megyeházán Délután az egyre tartó eső miatt az ünnepély rendezősége előre megállapított terv szerint a vármegyeháza nagytermében óiiajtotta az ünnepélyt megtartatni. A nagyterem azonban a helybeli középiskolák növendékeivel és a leventékkel pár perc alatt annyira megtelt, hogy a közönség teljesen kiszorult belőle. Az ünnepély az előirt programm szerint itt meg is kezdődött. Időközben azonban az eső elállt s a műsorl ötödik száma után dr. Brenner? Antal városi főjegyző, polgármester-j helyettes kihirdette, hogy az ünne; pély többi része a Széchenyi-téren fog lefolyni. A nagyteremben levők' erre teljes rendben levonultak a Szentháromság-szobor elé, ahol a programm újra kezdődött, kivéve Sas László főgimn. VIII. o. t.-nak szépen átgondolt beszédét, amelynek újból és a szabadban való elmondása a fiatal szónoknak fizikumát erősen igénybe vette volna. A Széchenyi-téren a közönség és a katonaság már nagy számban várakozott. Ez a szám megnövekedve a megyeházi nagyteremből kivonuló ifjúsággal, csakhamar benépesítette a teret. A „Szózat" elhangzása után Puchardt Győző V. é. tanitónövendék szavalta el újból a „Nemzeti dal"-t lelkes átgondoltsággal, majd a tanítóképző férfikara Neinesszeghy István zenetanár vezénylése mellett Kárász: „Nemzeti szinek" c. szerzeményét adta elő a közönség nagy tetszésétől követve. Szomszély Antal főszékesegyházi karkáplán ünnepi be széde következett ezután, melynek gondolatmenetét vázlatosan az alábbiakban közöljük : Az ünnepi szónok beszéde Régi monda szerint a tenger háborgása után elcsendesült éjszakában ezüstcsengésű harang szól a nagy víz mélységeiben : a vihar áldozatainak lélekharangja. A magyar szabadság lean nyugvó mártírjainak emlékezete is ilyen csengő harangkondulás, amely balekongja szivünkbe a magyar föld üzenetét. Egyének és nemzetek életében egyaránt fontos, vannak-e magas célkitűzései, gondolatai, amelyek irányítják minden cselekvésében. Ilyen célkitűzések növelik óletenergiaját különösen válságos időkben és a nemzeteknél az egész nemzet egyetemét a kitűzött cél felé irányithatják. Ilyen nagy célkitűzéseket latiunk történelmünkben Szent István, Szent László, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadiak, Rákóczi és Kossuth idejében s ilyen nagy célkitűzés, ilyen nagy gondolat manapság az egész nagy Magyarország visszaszerzésének gondolata. Elsősorban a nemzeti érzés, a hazaszeretet öntudatossá tótele által szolgálhatjuk ezt a gondolatot. Legyenek továbbá a magyar faj erényei, erkölcsei oly tiszták, mint amilyen makulátlanul tiszták, ragyogóak egy kis gyermek ártatlan szemei. A nemzetek fénykora rendesen összeesik a családi élet, a családi erkölcsök épségével. Ez fontosabb, mint az ipar, a kereskedelem, a tudomány ós művészetek fejlettsége. A stabil koronán alapszik egy ország gazdasági és fman ciátis konszolidálása, a családi élet stabil, tiszta erkölcsein az egész nemzet jelene és jövője! El ne feledjük, hogy a család azon sejt, amelyből a nemzet testszövete képződik, azon veteményes kert, amely a társadalom polgárait termeli. Ha e kertben nincs melegháza a nemzeti érzésnek, az igaz hazaszeretetnek s az integrális Magyarország gondolatának, akkor nem lehet meg az állam polgáraiban sem. Ha tehát azt akarjuk, hogy ez a gondolat élő valósággá legyen bennünk, vigyük be a nemzet alapsejtjébe, a családüa s ily módon a nemzet egész testszövetébe. Amig a Magyar Hiszekegyet a gyermek otthon az édesanyjától is nem tanulja ós vele naponkint nem imadkozza, addig az integrális Magyarország gondolata csak vérszegény idea marad es nem haiáiosan komoly valóság. Ez a magyar főid üzenete számunkra 1926. március 15-én, ezt üzenik az ezeréves magy ar ftkdben nyugvó hősök porladó hamv a i! A műsor többi száma A szép ós csengő hangon előadott tartalmas és felette aktuális szónoklat a közönségre mély h tást t^it. Utána Kósa Lajos föreálisk. VIII. o. t. Sajó Sándor „Magyar ének"-ót adta elő mély érzéssel. Kiss Imre levente Szegedy L. „Magyar Etna" c. költeményét, Farkas István leverne pedig egy saját szerzeményű versét szavalta izzó hévvel, lelkes tapsoktól kisérve. Külön meg kell emlékeznünk Lányi Ernőnek Da ; mady Győző költeményszövegére irt férfikaráról, amelyet Nemesszeghy István zenetanár vezénylése mellett a tanítóképző énekkara adott elő. A tömör kar a nagy tér "házai közt az első akkordok után támadt halotti csendben teljes szépségében érvényesült s minden hozzáértő elismerését kiérdemelte. A szép ünnepélyt a Himnusz fejezte be, amelyet szintén a tanítóképző énekkara adott elő. A Polgári Egyesületben Este 8 órakor a „Magyar Király" nagytermében a Polgári Egyesüiet tartotta meg hagyományos összejövetelét, melyen az ünnepi beszédet kezében a Kossuth-serleggol Karcsay Miklós vármegyei főjegyző mondotta. Beszédében Kossuth nagyságát méltatta s kimutatta, hogy még a szemére vetett hatalomra való törtetóse is a haza függetlenségének teljes kivívását célozta, mert nagy célok elérésére hatalomra is van szükség. Párhuzamot vont Széchenyi ós Kossuth között s mindkettőnek nagy hazaszeretetét méltatva buzdította hallgatóságát, hogy az ő szivük lángjainál gyújtson a mai kor is uj szövétneket. A logikus felépítésű, hatásos beszédet a Polgári Egyesület nevében Vodicska István ügyv. elnök köszönte meg. Majd Palkovics László alispán a magyar nemzeti hadseregre mondott lelkes felköszöntőt, mely utan vitéz Kiss János alezredes, katonai állomásparancsnok gyújtó beszéde következett. A közönség a Himnusz elének lésével adott kifejezést lelkesedésének. A 125 terítékű vacsorán a város társadalmának minden osztálya képviselve volt — különösen szép számmal a helybeli honvedtisztikar tagjai — ós a jelenvoltak soka maradtak meg együtt emelkedett hangulatban. , — nfl — 1 —-r-ntirrr'flirír'ri^iiÉiiff^^ n— «té \ Az intelligencia emelje rnaga« hoz a város földműves népéi Ünnepély Mátéffy Viktor névünnepére a Belvárosi Olvasókörben — Béres István búcsúztatása Vasárnap este szép ós tanulságos ünnepségek színhelye volt a Belvárosi Olvasókör Eagy;.erma, amely erre az alkalomra zsúíoásig megtelt érdeklődő közönséggel nemcsak a földmivesek, ihanem a város minden társadalmi osztályának soraiból is. A műsor a kényesebb t góuyeket is kielégítette ós meg leheett az ünnepségek során tanú .ni - azt, hogy kulturális szempontból mily felemelő, a társadalmi bekére ós együttmunkálkodásra pedig milyen értékes és hasznos lehet az a siker, amelyet a föidmives néppel való önfeláldozó, jóakaratú ós kitartó foglalkozás ós niuuka eredményez. Az ünnspély, amelyet az Esztergombelvárosi Kath. Olvasókör, az Esztergom-belvárosi Kath. Ifjúsági Egyesület és az Esztergom-belvárosi Földmives Leányok Maria Kongregációja reudezett elnökének, Mátéffy Viktor própost-plóbanos, uemzetgyüiesi képviselőnek névünnepe alkalmából, este fél 7 órakor Büchner—Rác : Üdvöziő dalával kezdődött, amelyet az ifjúsági énekkar adott eiő. Tatus János, mint az O.vasóköi alelnöke, az olvasókör nevében, Horváth Sarolta a Mária-Kongregáció nevében köszöntötte az üunepaitet. Nagy lelkesedést keltett dr. Antóny polgármester beszéde, aki március 15-e előestéje alkalmából a nagy negyvennyolcas idők magyar összetartására utalt, amelynek segítségével csodalatos dolgokat tudott cselekedni a magyar. Öoszehasonlitotta a mai széthúzó viszonyokká 1 , amelyek főképen okai annak, hogy oiy nehezen tudunk nagyobb feladatokat keresztülvinni. A város minden polgárának békésen ós testvériesen össze kell fogni, együtt kell érezni. A tanulságos beszédeket szép szávaiatok ós énekszámok váltottak fel. Nagy örömet keltett a földműves nép köreben, hogy az Esztergomi Zenekedvelők Köre is szerepele, előadva Kehler Béla: Rákóczi nyitányát id. Zsolt Nándor vezetésével. A szavalatok egyszerű földmives ifjak ós leányok részéről hangzottak el, de úgy, hogy bármeiy maturas ifjúnak is dicséretere váltak volna. Gyürky Ödön : Könyörgés-ót Pandi Gyuia, Mindszenty Gedeon: Üdvözlő-jót Tóth Róza ós Szegedi: A magyar Etna c. költeményét Kiss Imre szavalta el. A földműves ifjúsági vegyeskar, amelynek sikeres szereplésa a dalárda megszervezője ós vezetője, Béres István buzgó ós szakavatott munkásságának eredményét mutatta, Ohiadek : Üdvözlő dala-t és Karvaly: Nem, nem sohá-ját adta elő. Kontor Elek: Szegény hazám c. szép darabját Béres István énekelte Hajnali Kaimán zongorakisórete mellett. A megilletődéssel hallgatott szép ének után melegen ünnepelte a közönség Béres Istvánt. A műsor befejezése előtt Mátéffy Viktor köszönte meg ünnepeltetósét a föidmives nep iránti szeretetét hangoztatott szép beszédben, amelyben hangsúlyozta, hogy bár a város intelligens lakossága minél többet látogatna a földmives körbe,minól többet érintkeznék Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt f. hó 17-én uelután 6 órakor az Esztergom-Vidéki Hitelbank helyiségében választmányi ülést tart. — Tárgy: Esztergom város 1926. évi költségvetése — A választmány teijes számú megjelenését kéri az Elnökség,
