ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-03-14 / 20. szám

XXXI évfolyam, 20. szám. Ára SÄOO© kórusait Vasárnap, 19 2 6 március 14 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. mm Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. tmamassBammssm »JiKßJEEH Esztergom sz. kir. rend. tan. város közönségéhez! A világháború, az utána következő rémuralom és az ezt követő Trianon mórhetetlen szenvedésekkel sújtották az országot. Teljesen megcsonkítva, tönkretóve, ádáz, gyűlölködő ellenségtől körülvéve ós sajnos a legnagyobb összetartás helyeit belső torzsalkodások, a haza érdekei helyett egyéni érdekek előbbrehelyezése közepette köszöntött be ismét a magyar szabadság óletrekelósének emlékünnepe március 15-e. Tekintsünk vissza a negyvennyolcas nagy napokra! Akkor lobogott a nemzeti érzés legerősebben, mely egy évezreden át biztosította a magyar haza fennmaradását. Akkor a haza volt minden, akkor minden magyarban csak az az egy szent tűz égett, mely az évszázados elnyomatás alatt sem aludt ki, csak szunnyadt s felszítva Kossuth lángoló, gyújtó szavától, diadalra juttatta a 48-as magasztos eszméket, s megmutatta a magyar tettrekészsóget. Azóta változtak az idők. A rideg ma szinte azt mutatja, hogy a magyarban nincs meg az az erős összetartó érzés, amely az elnyomatások közepette a legerősebb fegyvere volt, s amely egyedül önthet reményt a csüggedő lelkekbe s biztosithatja a magyar nemzet uj óletrekelósét. ÍTiiiaepeliii fogunk! Kell is, hogy ünnepeljük a márciusi ifjak emléknapját. Az ő izzó, törhetetlen hazaszeretetük gondolatában, hagyományos emlékezéssel zarándokol el Esztergom szab. kir. r. t. város közönsége a hős honvédek sírjához, hogy a i.agy idők nagy fórfiai előtt kegyeletének adózzon. Az ünnepség sorrendje a következő: Március 15.-én, hétfőn d. e. 9 órakor a városi kegyúri plébánia-templomban ünnepies istentisztelet, melyet Mátéffy Yiktor nemzetgyűlési képviselő, prépost-plébános mond. Délután 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk. Szép idő esetén fél 3 órakor a honvédtemetőbe vonulunk. Szeles, hideg időben a Széchenyi-téren, eső esetén a vármegyeház nagytermében tartjuk meg az ünnepélyt. Az intézetek, egyesületek saját zászlóik alatt, a nagy közönség pedig a város zászlójának elővitele mellett vonul az ünnepély színhelyére. A délutáni ünnepély sorrendje: 1. Hymnusz. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Sas László főgimn. VIII. o. t. 3. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja: Puchardt Győző V. ó. tan. növ. 4. Dalmady Győző — Lányi Ernő: Hazafiság és magyarság. Énekli az érseki tanítóképző énekkara Nemesszeghy István zenetanár vezetése mellett. 5. Sajó Sándor : Magyar ének. Szavalja Kósa Lajos főreáliskolai VIII. o. tanuló. 6. Szegedy László: A magyar Etna. Szavalja a belvárosi földmives leventék részéről Kiss Imre levente. 7. Kárász: Nemzeti színek. Énekli az érseki tanítóképző énekkara Nemesszeghy István zenetanár vezetése mellett. 8. Ünnepi beszéd. Mondja: Szomszóly Antal székesegyházi karkáplán. Radványi Kálmán : Uj március. Szavalja az esztergomi iparos és kereskedő leventék részéről Farkas István levente. 10. Ima. Mondja Perger Lajos esztergom - szentgyörgymezöi esperes-plébános. 11. Szózat. Este 8 órakor a Magyar Király vendéglőben a Polgári Egyesület tartja összejövetelét, melyen az ünnepi beszédet egyházasradóci és karcsai Karcsay Miklós vármegyei főjegyző mondja. Miud az istentiszteletre, mind az ünnepségekre a város tisztikarát, képviselőtestületét, egyesületeit, intézeteit s az egész hazafias közönséget tisztelettel megbivom, a háztulajdonosokat pedig felkérem, szíveskedjenek házukat az ünnep napján nemzeti zászlóval feldíszíteni. Esztergom, 1926. március 10-óu. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Am árvédelmi ma megoldás elélt A minisztérium ufasitotta a győri folyammérnökséget a tervek kidolgozására A város vezetőségének arra a kérelmére, hogy a halastavat le akarja csapoltatni ós a szentkirályi földeket az árvíztől mentesiteni óhajtj a

? a földmívelésügyi minisztérium elrendelte a győri folyammérnöksógnól a gátépítés terveinek elkészítését. Ez a munka, tekintve városunk egy részének alacsony fekvését, tekintve határunknak Duna mellett való elterülósót, igen fontos. Majd minden évben a hóolvadás alkalmával viz alá kerülnek ezek a földek, s kót évvel ezelőtt igen kicsinyben mult, hogy az ár el nem borította városunk nagy részét. Ezzel a gáttal, mely a Duna mellett húzódnék fel egész a táti úton túl, mentesítve volnának földjeink teljesen az árvíztől és városunk is teljesen biztonságba kerülne. A gátépítés költségeit az állam előlegezné a földbirtokosokból álló társulatnak, úgy hogy csekély óvi váltság mellett (évii—2 aranykorona földenként) minimális 8 °/o-os kamatozás mellett 10 óv alatt az államnak visszafizetnék az egész kölcsönt. Ennek a műnek létrehozása elsősorban a földbirtokosok eminens érdeke, akiknek a földje ma állandóan árvízveszélynek van kitéve. A mostani gát jól van ugyan megépítve, amint azt a legutóbbi árviz bebizonyította, de csak magát a várost védi, mig a külső telkek, a Dana mellett elterülő földbirtokok egész a dorogi utig veszélyeztetve vannak. Soha sem lehet tudni, hogy a legszebb termést mikor hordja el az ár ós a legszebb szölőfakadásnak mikor vetnek véget a Duna piszkos hullámai ? A védőművek létrehozásán fáradozik Mátéffy Viktor, nemzetgyűlési képviselőnk, aki minden összeköttetését latba veti, hogy még ez évben elkészüljön a mezőgazdaságunkat oly mólyen érintő ós messze terjedő mű, amely egyszersmindenkorra biztosítaná a város egész közönségét az árviz veszedelmeitől. Nagy fáradozása sikerrel kecsegtet, úgy hogy őszig ez a nagy munka is teljesen elkészülne ós a hatalmas gát megvédene a Duna minden szeszélye ellen. E nagy munka hatalmas lépéssel fogja előbbre vinni városunk fejlődését. Szükség is van rá, ha biztosítani akarjuk legújabb művünket: a vízvezetéket. E két mű, amely kiegészíti egymást, remélhetőleg alapját képezi a város gyors, modern fejlődésének. Örömmel üdvözöljük e nagy célokért fáradozó képviselőnket és polgármesterünket, akik a város ós a földmives nép jószágának védelmére újabb műnek a létesítésén fáradoznak. 00* A Belvárosi Olvasókör kosárfonó-fanfolyama szép eredménnyel végződött 30 résztvevő egyén egész raktárra való fűzfamunkát készített Mátéffy Viktor, mint a Belvárosi Olvasókör elnöke a kör helyiségében kosárfonó tanfolyamot kezdeményezett, amelynek sikeres, szép eredménye megelégedéssel töltheti el mindazokat, akik a tanfolyam keresztülvitelében közreműködtek. A tanfolyam január 27-től március 9-ig tartott ós vezetésére a földmivelósügyi miaisztórium háziipari osztályából Malik István kosárfonó mestert küldöttek ki. A hathetes tanfolyamnak átlag 30 résztvevője volt, felerészben földműves gazdák, felerészben fiatal legények, akik a fűzfafonás mesterségét el is sajátították. Szépen tanúskodik erről az a sok különböző kosármunka, amely az olvasókör udvarán van felhalmozva. Kisebb-nagyobb szenes- ós fáskosár, óriási salátás kosár, kocsiülós, tyúkültető, hátikas, boritókosár, szatyor, pincetok, üvegkosár, csirketető, mind ügyes ós szorgalmas kezek munkájának eredménye. Ügyességükkel ós szorgalmukkal kitűntek, akik, majdan az esztergomi fűzfakosárfonó háziipar mesterei ós továbbfejlesztői lehetnek, a következők : Szóda Mihály, Nyári Lajos, Sovány Lajos, Sovány József, ifj. Szenczi István, Kubovics Mihály, Kerekes József, Major János, Tóth András ós Kiffer Jenő. Úgy halljuk, hogy őszre ismét rendez az Olvasókör az éppen ezen a kurzuson végzettek bevonásával tanfolyamot. Az itt készült munkákat azután előnyösen értékesíteni fogják. A háziipar ezen ágának elsajátítása ós minél szélesebb körben való elterjesztése igen üdvös gazdasági szempontból is. Földmiveseink pedig igen hasznos téli foglalkozáshoz jutnak vele úgy, hogy saját gazdaságuk szükségletét saját maguk tudják előállítani, vagy piacra dolgozva uj jövedelemforrást nyithatnak maguknak. A tanfolyamon készült különböző kosarak, szatyrok, hátikasok, pincetokok stb. igen jutányos áron kaphatók az Olvasókör helyiségében. Gr» Hadik válássá Váissouyinak A magyar nemzeti társadalomra mély benyomást tett Hadik János grófnak az az intelme, amellyel rámutatott arra, hogy mily káros következményekkel járhat az ország gazdasági életére azoknak a szélső elemeknek a frankügy körül folytatott könnyelmű politikai játéka, akik gyűlölködő törekvéseiket, Bethlen István gróf miniszterelnök ellen indított hadjáratukat többre becsülik az ország érdekeinél. Vázsonyi Vilmos Hadik János grófnak állásfoglalása után az objektiv birálát helyett a személyes polémia terére vitte ellenvéleményét, amelynek kialakulására rendkívül hatással volt a napi politikától távolálló kiváló nemzetgazdász érvelése. Ezért ujságnyilatkozatokban olyasmivel hozakodik elő, ami a mostani helyzettel semmiféle összefüggésben nincs és Hadik János grófnak a forradalmi időkben követett magatartását a tényeknek meg nem felelő világításba helyezve próbálja Hadik János gróf tárgyilagos megállapítások hatását lerontani. Erre a homálykeltósre Hadik gróf azzal felel, hogy a legteljesebb nyíltsággal feltárja az akkori eseményeket, hogy a közvélemény a való tények ismeretéből tudja meg végre, hogy mi az igazság azzal az inszinuációval szemben, hogy Hadik János grófot nem vezette a forradalom meggátlásában kellő eróly, holott Vázsonyi szorgalmazta azt. Mindenki tudja, hogy Hadik János 1918-ban október 29-én kapott megbízást kabinetalakitásra, de mire másnapra a kormánylistát összeállította, az már nem alakulhatott meg, mert az október 31-óre tervbevett eskütételt meghiúsította az előző éjjel kitört forradalom, melynek siettetése ép azoknak érdeke volt, akik Hadik János gróf kormányprogrammjának közzótótelótől a forradalom meghiúsulását féltették. Hadik grófnak már 30-án sem katonai, sem rendőri erő nem állott rendelkezésére, hogy a hatalmat kézbe vegye, de azt, mint esküt nem tett dezignált miniszterelnöknek az a lkotmány szerint nem is lett volna joga tennie. Mikor Hadik ós Lukachica jelentéséből a forradalom éjjelén értesült a király az itteni állapotokról, közölte Hadik gróffal, hogy Károlyi Mihályt óhajtja miniszterelnökké kinevezni. Ezzel Hadik János gróf megbízatása tárgytalanná vált s minden további szerepe megszűnt. Vázsonyi most utólag, amidőn már fele-