ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-03-07 / 18. szám

XXXI* évfolyam, 18. szám. Ára SOOO koron it Vasárnap, 19 2 6 március 7 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő:Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában A székesfehérvári határozat Esztergom, 1926. márc. 6. Székesfehérvár város törvényhatósági bizottságának mult szombaton tartott közgyűlése országos jellegűvé nőtt azon bátorhangú határozat folytán, amelynek értelmében tekintélyének egész súlyával csatlakozott a felvidékről kiüldözött magyarság vezetőférfiainak a belügyminiszterhez küldött memorandumához és a „Világ" c. napilap beszüntetése végett feliratot intézett a miniszterelnökhöz, s hasonló eljárás végett megkeresi a csonkaország valamennyi törvényhatóságát. Mivel ennekfolytán Komárom- ós Esztergom- Tármegy ók törvényhatósági közgyűlésének is alkalma lesz foglalkozni az átirattal s ennek alapján a kérdésben állást foglalni, nem tartjuk fölöslegesnek ismertetni részletesebben a nevezetes határozatot. A hivatkozott memorandumban, amelyet Székesfehérvár is magáévá tett, a felvidéki magyarok rámutatnak arra a romboló munkára, amelyet a Budapesten megjelenő „Világ" e. napilap a megszállott területeken végez. A eseh megszálló hatalom ezt a napiujságot átengedi a trianoni határokon. Átengedi pedig azért, mert nevezett lap a megszállott hatalommal szemben a leghódolatteljesebb állásponton van, annak politikai céljait kiszolgálja. A „Világ" hasábjain a megszállott magyarság nem olvas mást, mint nagy elismerést azzal a hatalommal szemben, mely őket a legkíméletlenebb megszállás és elnyomás alatt tartja. Nem olvas mást, mint a nemzetközi világforradalom dicséretét. Nem szívhat magába más gondolatvilágot, mint azt, amelyet a „Világ" a nacionalizmus gondolatával állit szembe, mert hisz azokat a napiujságokat, amelyek a nemzeti gondolat szolgálatában állanak, a demarkáción át nem engedik s igy egyetlen egy olyan napilap nem jut a megszállott magyarság kezébe, amelyből erőt ós segítséget nyerne. Az élet-halál hartát vivó magyarság gigászi küzdelmében a fegyverek egyik leghatalmasabbja: a sajtó. A nemzeti öntudat fejlesztése, a magyar lélek kiépítése a jövő nagy harcára, a háború és a forradalmak alatt lezüllött és erkölcsileg tönkrement társadalmi élet újjáépítése, gazdasági éietünk újjáépítése és «ok más szükséges tényezők kitermelése és ápolása, — itthon ; a magyar sérelmek feltárása, a magyar kultúra hirdetése künn a nemzetközi érintkezésben, a magyar sajtó legfontosabb feladata akkor, amikor az engesztelhetetlenül megsemmisítésünkre törő ellenségeink sajtója a győzteseknek kijáró szerencsés helyzeténél fogva, nemcsak a nemzetközi életben, de Európa sorsát intéző legfőbb fórumok előtt is, tajtékzó dühvel, a legpiszkosabb rágalmakkal illet bennünket. — S e helyett mit látunk ? Azt, hogy vannak magukat magyar lapnak nevezett sajtótermékek, amelyek nemcsak hogy szent kötelességüket nem teljesitik, de az általuk hirdetett eszmék s a lap szelleme és iránya által, a fertőzés piszkos munkájával az építés munkája helyett a rombolást, a magyar nemzeti érdek helyett elleneink érdekeit szolgálják. E lapok közül legveszedelmesebb a „Világ", egyrészt, mert elszakított véreink közé jutva, úgyszólván ellensúlyozás nélkül végezheti a fertőzés munkáját, másrészt pedig azért, mert olvasóközönsége a lap szellemi nívójánál fogva az intelligencia lóvén, fertőző munkájával épen azt az osztályt fertőzi ós gyengíti, amely a nemzet élete minden fázisában és mindenkor a legfontosabb ós leghatalmasabb tényező. Akik a 48-iki sajtótörvénnyel szoktak takarózni, azoknak azt mondjuk, hogy aki a mostani viszonyok között sértetlenül akarja fenntartani a 48-as sajtótörvényt, az vagy gonosz, vagy naiv, de semmiesetre se praktikus magyar. Képzeljük csak magunkat 1848-ba. Az országgyűlés a szabadsajtóról szóló törvényt tárgyalja. Ott van Deák, Széchenyi, Kpssuth, Jókai, Vasvári, Petó'fí stb. Egyszerre felszólal valaki, hogy van egy újság, aki Haynauval, Magyarország sátáni ellenségével barátkozik, kihord minden hirt a külföldnek, amely bennünket, magyarokat kompromittál ; ha valaki valami esztelenséget elkövet, azt az egész országnak a nyakába varrja. Valaki fegyvert rejteget hogy Ausztrián üthessen vele. Az az újság elárulja a rejtekhelyet. Valaki hamispénzzel akarja megkárosítani Ausztriát s a mi újságunk nem csak a immisiiókat vádolja, hanem Kossuth Lajost, a minisztert is. N*m tud rábizonyítani semmit, azonban ugy adja elő" a dolgot, hogy mindenki Kossuthot, meg az egész magyar kormányt tartja bűnösnek. Vannak külföldre menekült csavargóink, azokkal egy követ fúj. Bemocskol hazát, hitet, Istent, szentséget, történelmi hűséget, mindent, ami elöltünk szent. Lamberg grófot egyes hevesvérű magyarok a Lánchídon agyonverték, meri hazaárulónak tartották. 8 ez az újság esztendők óta orditja a világba, hogy Magyarország a gyilkosok hazája, hogy a gyilkosságokban bűnös Kossuth, Deák, Széchenyi s minden magyar. Ugyan mi lett volna erre a felszólalásra a válasz ? Fölállt volna valaki, talán Jókai, talán Vasvári, de Petőfi bizonyosan és azt indítványozta volna, hogy lámpavasra a gamemberekkel, a hazaárulókkal! Es ezt utána zúgta volna az egész országgyűlés. Nem kételkedünk abban, hogy az országház környékén tevő lámpákat mind teleaggatták volna azokkal a hazaárulókkal, akik Magyarorszvágot a külföld előtt bemocskolják és itthon kútmér,gezesbóí akarnak megélni. Es aztán leüllek volna sajtótörvényt hozni és beiktatták volna azt, amit Mussolini iktatott törvénybe : „Meg szabad irni mindent, ami a hazának javára válik és semmit se szabad megírni, 'ami a hazának kárára van.

u Ez történt volna/ Végre közeli megvalósulás előtt áll az űj városi elemi iskola megépítése Petrőczy István miniszteri tanácsos Mátéffy Viktor társaságában megtekintette a város iskolaépületeit Most már maga a minisztérium fogja sürgetni az építést! Hála Istennek, ismét szőnyegre került Esztergom városnak évtizedek óta elodázott, de legfontosabb ügye, az új elemi iskola építésének kérdése. Nem keressük azt, hogy kiket ós milyen viszonyokat terhei a felelősség azért, hogy Esztergom város gyermekeinek azokban a helyiségekben kellett nevelődoiök és testi-lelki fejlődóst keresniök, amelyeket itt városi iskoláknak neveznek, — most már csak Örülünk azon, hogy Mátéffy Viktornak végre sikerült odáig vinni az ügyet, hogy maga a kultuszminisztérium is komolyan érdeklődik iránta. Hisszük, hogy az iskolaépítés nem marad a tárgyalások stádiumában, — hiszen az előbbrevitel ügye nagyrészt Mátéffy Viktor kezében van, és Esztergom olyan polgármestert vallhat magáénak, akinek a népkultúra iránt is érzéke van. Pénteken reggel Petróczy István kultuszminiszteri tanácsos Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő társaságában megtekintette a * város jelenlegi elemi iskolai helyiségeit, megilletődve szemlélte a sötét, egészségtelen termeket, ahol a legfrissebb új nemzedékek éveken keresztül senyvednek, ós egyenesen szánalmasnak mondotta az esztergomi iskolák elhelyezését. Belátta, hogy ezen a legsürgősebben segíteni kell új iskolaépület emelésével. A miniszteri tanácsos a szemle után dr. Antóny Béla polgármesterrel is tárgyalt, ós úgy tudjuk, hogy a tárgyalás biztató eredménnyel végződött. Petróczy miniszteri tanácsos referálni fog az ügyről a kultuszminisztériumban és rövidesen az állami anyagi hozzájárulást ós a kedvező kölcsönt is megállapítják az iskolaépítés költségeihez. Az építés általános terve az, hogy a Deák F.-utcai fiú-, a Bottyán J.-utcai leányiskolát ós a szenttamási iskolát összevonják és az építendő szép kétemeletes, 16 tantermes iskolaépületben helyezik el, amelynek tágas, egészséges udvara, modern elhelyezése éá fölszerelése lenne. Ezzel kapcsolatban a Kossuth-utcai iskola alkalmassá renoválásáról is szó van. A hivatalos városnál is érdeklődtünk a rendkívül fontos ügy állása felől ós az alábbi örvendetes értesítést nyertük : Az a több, mint félszázados óhaj, hogy a város elemi iskolás gyermekei modern, világos, higiénikus tantermekben tanulhassanak, a közel jövőbeni már a megvalósulás küszöbére lép. A város kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy egy 16 tantermű, igazgatói és szolgalakással bíró modern iskolaépület céljaira utalványozzon nagyobb összeget olykép, hogy annak fele építési államsegély, fele pedig hosszabb lejáratú államkölcsön legyen. Mátéffy Viktor prépost plébános, nemzetgyűlési képviselő utánjárására a kultuszminiszter biztató Ígéretet tett, úgy hogy az épület megépítése mielőbb megtörténhetik. Az új iskola épülésének hire a tanítók és a szülők körében is nagy Örömet keltett. Kiaszfaltozzák az esztergomi nagy Dunahidat Még e hónapban megejtik a versenytárgyalást Csonka-Magyarország szegénységének kiáltó bizonyítéka volt a magyar technikusok egykori büszkesége, az esztergomi nagy Dunahid, amely a cseh megszállás óta gondozatlanul, siralmas állapotban nyúlt át tőlünk a párkányi partra, mint egy szál, amely még tartja a kapcsolatot a leszakadni készülő részekkel. Kocsiközlekedésre szánt útja teljesen hasznavehetetlen volt már még gyalogjárás céljaira is, a gyalogjárójának gerendái is annyira megromlottak, hogy legutóbb a rendőrség csak korlátozott forgalmat engedélyezett rajta óletbiztonsági szempontok miatt. A vasrószek is több mint egy évtizede nem láttak festéket s minden hivatalos sürgetés, amely a híd helyrehozatalát célozta, eredménytelennek látszott. A hídnak a csehek által birtokolt részén a robbanás okozta kár helyrehozatala óta észrevehető volt a törekvés a hid gondozására s a kocsiuti részt is azért nem fedték be, hogy azt az egész híd általános javításakor eszközölhessék. A kölcsönös tárgyalások, melyek már régóta folytak, most végre sikerre vezettek, s — mint értesülünk — az egész híd általános javitása

f már április hó folyamán megkezdődik. Értesülésünk szerint a kocsiút aszfaltozva lesz a gyalogjáró pedig cemeutburkolattal lesz ellátva s ilykép remélhető, hogy a hídon a kocsiforgalom is megindulhat. A versenytárgyalás a híd magyar részének helyrehozatalára f. hó 26-án lesz az államópitészeti hivatalban. A Katholikus Nőszövetség eszméje. Nyolc óv óta működik a fővárosban is a magyar katholikus Nőegyesületek Országos Szövetsége. Célja : hogy a kimondottan katholikus nőegyesületeket saját autonómiájuk épségben tartásával szövetségbe tömörítse. Azon katholikus nők pedig, akik nem tagjai egyesületeknek, egyénileg is csatlakozhatnak a szövetséghez. Ha valamikor, akkor most igen nagy szükség van a katholikus nó'k egységes nagy táborára. Rájöttünk arra a nagyon egyszerű igazságra, hogy minden eszmény csak meggyőződésből fakadó hitvallásos alapokon életképes, e nélkül tövéről levágott virág csak, amely