ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-02-21 / 14. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárn&p. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában, Milyen politikára lenne most szükség? Esztergom, 1986. febr. 20-án. A belbékót és a biztos politikai szituációt illetően igen súlyos helyzetben van az ország, de nem a frankhamisítás szerencsétlen ügye, hanem a körülötte támadott botrány s a belőle táplálkozó bizonyos politikai aspirációk keltette izgalmak miatt. Azok az erők és irányzatok, amelyek ebben az országban az összeomlásra és bolsevizmusra előkészítették a talajt és ezzel a súlyos váddal terhelten hallgatásra és passzivitásra vannak kényszerítve, minden alkalmat és eszközt felhasználnak uralmuk visszaszerzésére. Nem volt a keresztény politikának az a legkisebb botlása, nem volt a nekik nem tetsző kormánynak az a hibája vagy balkezes intézkedése, nem volt a"" magyar nemzetnek olyan baja, amelyet agitációjuk anyagául és a keresztény magyar irányzat elleni gyűlölet fűtésére fel ne használtak volna. Példa erre a frankhamisítás botránnyá dagasztása és sajtójuknak azon ördögi munkája, amelylyel ezt az ügyet, a legkisebb körülményt is szenzációvá fújva, a magyar nemzet rovására naponta felszínen tartják. Ezt az ország bőrére menő impertinens játszmát Európa egyetlen knltúrállamában sem engednék meg. Nem vádolunk mosf-, csak megdöbbenve állapítjuk meg, hogy lelkiismeretlen kezek rombolják a keresztény Magyarországba vetett hitet és sikeresen szórják az egymás elleni gyűlölet tűzcsóváit a szélsőséges elemekben, amelyek minden arra alkalmas időben a forradalom és anarkia eszközeiül használhatók fel. Minden jó magyar emberrel szorongva kérdezzük, hogy mint lehetne megakadályozni ezt a politikai lélekrombolást és hogy milyen politikára lenne szükség, amelyet mai súlyos helyzetünkben nemzetmentő politikának nevezhetnénk. Mindenekelőtt magunk között csináljunk jó politikát és beosüljük meg minden embertársunkat, aki velünk együtt küzd a mindennapi kenyérért — vallásra való tekintet nélkül, ha igaz magyar akar lenni és tisztességes, erkölcsös világnézete van. Másodszor ne fizessünk gyűlölködésért gyűlölettel, hiszen a liberális sajtó ágenseinek* is előbb-utóbb be kell látniok, hogy folytonos uszításaik és a mostaniakhoz hasonló szenzációhajhászásaik végeredményben amellett, hogy a nemzetnek ártanak, csak az antiszemitizmust fűtik. Azoknak pedig, akiknek szerepléséhez az ország sorsa van kötve, becsületesen kell vigyázniok arra, hogy a szélsőségek gyűlöletes politikája ne érvényesülhessen. Mindenáron békét kell teremteni. Egységes politikai frontra volna szükség a külföld előtt, amely mögött béke és egyesség honol. A megbocsátásnak és a testvéries, békés munkának ez a politikája, azt hisszük, nem lehet más, mint erős keresztény nemzeti politika. Erre van szükség, amelyet nem a bosszúról és megtorlásról, de az okosságról és szeretetről lehet felismerni. A hercegprímás meghirdeti a jubileumi hűcsűt A jubileumi búcsú feltételei A lefolyt szent óv Rómában elnyerhető teljes búcsúját Őszentsége XL Pius kiterjesztette az egész világra. A jubileumi búcsút ós elnyerbetósónek feltételeit hirdeti meg mostani II. körlevelében a hercegprímás. A jubileumi búcsú elnyerhetósének ideje a folyó év végéig tart. amely idő alatt mindenki részesévé lehet, akár a főegyházmegye hivője, akár csak átmenetileg tartózkodik a főegyházmegyében; azok is, akik az elmúlt jubileumi évben Rómában megfordultak és azt ott elnyerték, ha az egyház szeretetében és az iránta való engede^ességben maradtak. Minden hivő kétszer is megnyerheti a teljes jubileumi búcsút: egyszer saját lelkének, egyszer pedig a tisztító tűzben szenvedő halottjainak üdvére. A jubileumi búcsú feltételei: 1. A hívőknek szent gyónáshoz és szent áldozáshoz kell jarulniok, — a szentségekhez való húsvéti köteles járulás e célra nem használható fel. 2. öt egymásután következő napon — külön-külön szétválasztott napokon is érvényes — napjában egyszer négy alább megjelölt templomot kell meglátogatni és ott a Szentatya szándókára kell imádkozni. Ez az imaszáudék : a) az evangéliumi hit terjedéséért; b) a népek közti bókéért ós egyetértésért; c) Palesztina szent helyeit illetőleg a katholikus egyház jogainak biztosításáért. 1. Esztergomban a főszékesegyházat (bazilikát); a belvárosi szent Péter és Pál plébánia-templomot; a vízivárosi szent Ignác plébánia-templomot és a szent Ferenc-rendűek templomát kell látogatni; 2. Budapesten a budai koronázó-templomot; a belvárosi plébánia-templomot; a lipótvárosi szent István-bazilikát és az Erzsébetvárosi plébánia-templomot kell felkeresni. 3. Az egyházmegye többi területén a plébánia-templomon kivül még három filiális-templomot, vagy ha azok a helységtől messzebb feküdnének, a lelkipásztorok által kijelölendő templomok, illetve kápolnák látogatását kívánja meg. Minden városban és községben két körmenetet kell tartani a kijelölt templomokba. Akik ezeken a körmeneteken ós az ott tartandó énekes szent misén rósztvesznek, a többi templomlátogatástól fel vannak mentve. Az ájtatos társulatokra, kongregációkra, ha lelki vezetőjük vezetésével, miként a hivek plébánosuk vagy helyettesének vezetése mellett, a templomok látogatását körmenetileg végzik, ugyanazon feltótelek az irányadók, azaz csupán kétszer tartoznak az előírt szent helyeket látogatni. Az esztergomi székesfőkáptalán részvételével és vezetése alatt az érseki helynök által megállapítandó napon a bazilikában tartandó szent mise után ünnepélyes körmenetben csupán egyszer kell a belvárosi ós a vízivárosi plébánia templomokat, látogatni, ezzel a többi látogatásnak is elég van téve. Ezen körmenetben a növendékpapság, a középiskolák ós általában a tanulóifjúság vesz részt. A felsőbb iskolák ifjúsága részére a hercegprímás csupán egy körmenetet rendel el valamelyik templomba, ahol az ifjúság szentmisét hallgat. A betegek s a 70 évet meghaladó öregek, foglyok és munkások köteles templomlátogatását a gyóntatóatyák más jámbor cselekedetekre változtathatják át. Ezután a körlevél a maga egész terjedelmében közli a gyóntatóatyák részére megadott kedvezményeket. Felszólítja a papságot, hogy a hívőket kellőleg oktassa ki a jubileumi búcsúra vonatkozólag. Buzdítja a híveket, hogy a jubileumi búcsú nagy lelki kincseit szerezze meg és az égi kegy részesévé tegye a megholt híveket is. Elkeseredetten panaszkodnak városunkban a súlyos adózás miatt Végrehajtójárás — Meglepetések bizonyos adóhátralékok miatt Megkezdődött az első évnegyedi adófizetés, a polgárnak fizetnie kell, mint a köles, ós meg lehet állapítani, hogy nem is emlékezünk olyan elkeseredett hangulatra az adófizetés történetében, mint amilyen most tapasztalható, az adófizető polgárság körében. Az adófizetés hon polgári kötelesség, — ezt az esztergomi józan gondolkodású polgár tudja legjobban, -— de igazságos mérlegelés után be kell látni, hogy a kivetett adó az esztergomi adófizetők nagy részére rendkívül súlyos és meghaladja a teherbiróképesságet még akkor is, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a trianoni béke Magyarországának súlyos keresztjót is viselnünk kell. Bármennyire szeretnénk is, az adózás ilyen mérve mellett nem lehet az országot talpraállitani, mert az adóalanyok teljesen kimerülnek ós tönkremennek, az üzletek becsuknak, az iparosok nem egzisztálhatnak, a földművesek elvesztik termelési kedvüket stb. A házak, amelyek eddig is nagy áldozatot hoztak a lakásforgalom ós lakbér lekötöttségével, rendkívül súlyosan meg vannak terhelve. Elkeseredetten bizonyítgatta az előíró hivatalban akárhány adófizető, hogy több az adója, mint amennyi házbért beszed. Azt remélték, hogy az adó kevesebb lesz az idén ós ellenkezőleg, tapasztalniuk kell, hogy sokkal többet kell fizetniük, mint a mult évben. A házadó utan még 10% útadó ós 50% pótadó jár. Az iparos és kereskedő a kereseti és jövedelmi adó miatt panaszkodik. Hát még a forgalmi adó ! A polgárságban megvan a jóakarat, ezt hangsúlyoznunk kell. Akárhánnyal beszéltünk, aki őszintén utal a méltányosságra és őszintén meg is mondaná, mennyi adót bir el. Figyelembe kell venni az adófizetők jogos kívánságait. Kellemetlen meglepetést keltenek a mult évi adóhátralékok. Sok adófizető panaszkodik, hogy a mult évben azt mondották, hogy teljesen rendben vau adója, többel nem tartozik — ez mondjuk decemberben törtónt —, most meg egyszer csak megjelenik a végrehajtó ós az úgynevezett adóhátralékokért mindjárt foglal is. Jószándékú adófizetőkkel igy bánni nem szabad. Talán legalább értesíteni kellene először, ha abba a hitbe ringatták, hogy több fizetnivalója nincs. Holmi tévedésektől pedig az adóvégrehajtás reputációja érdekében is őrizkedjenek a végrehajtók. Megtörtónt eset, hogy egy adófizető iparosnál megjelent a végrehajtó ós a mult óvi adóhátralók címén 790.000 K-t követelt. Az iparos természetesen meglepődött ezen, mert szintén abban a hiszemben volt, hogy mult óvi adója rendben van. Hihetetlennek tartva továbbá, hogy ilyen nagy összeg lehetne még a hátralók, a kiírási Japot kérte. Erre másodszor is elcsodálkozott, mert a lapon csak 79.000 K-t látott feljegyezve. Csak két nullával tévedett a végrehajtó szóban. Mit gondolhat az adófizető, ha a tévedés jóhiszemű is volt ?! A túlságosan súlyos adókivetést pedig revideálni kell nemcsak a polgárság iránti belátás, hanem az adózás sikere érdekében is. Vasutunk villamosítása Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete a pénteki közgyűlésből kifolyólag a következő átiratot küldi az