ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-02-14 / 12. szám

dés és élet abban a városban, amelynek társadalmából hiányzik az egymás megbecsülése és ahol csak látszólag becsülik egymást az em­berek, hiszen itt még a gondolat is balálra van Ítélve. Lélektanilag alig okolható az a furcsa Bzimptóma, hogy valaki embertársa lebecsülésén mű­ködik közre, amikor különb lelki értékeket és ambíciókat vett észre benne. Etikailag azonban és különö­sen a keresztény erkölcs szempont­jából már meg tudom érteni, hogy a jelenség oka az a féltékenység, gyű­lölet ós irigység, amely a lelki ér­tékektől és minden nagyvonalúság­tól idegenkedő ember sajátja. Az esztergomiak talán elbízzák magukat, hogy ők csak betartják az evan­géliumot ! ? Vagy azt hiszik talán, hogy Krisztus követése nélkül kivé­telesen Esztergomban meg fogják egymást becsülni az emberek és élhet itt boldog társadalom, terem­het itt békés együttmunkálkodás, haladás és városfejlesztés !? Nem ! A jövő modern Esztergom szellemi alappillérei is csak Jézus evangéliu­mán nyugodhatnak ! . . . Pax! . . . „Fiacskáim, szeressétek egymást í" A mi drága gyermekeink (Bepillantás az iskola életébe) Irta: Homor Imre Kint az életben sokszor csak vidám poharazgatás közben, vagy ha a gyerek bizonyítványt hoz haza, esik szó az iskoláról. Legtöbb ember el is felejti, hogy valaha iskolába járt, különösen elemi iskolába, amelynek emlékeit a későbbi tanulmányok, vagy az élet vi­szontagságai sokszor teljesen kitörlik a tudatból. Amikor hivatalosan, a zöld asz­talnál esik szó az iskoláról, mindig a ne­hézségeket látjuk s nem azok a drága kis gyermekek lebegnek szemeink előtt, akiknek érdekében cselekednünk kel­lene . . . Az elemi iskola padjairól pedig leg­többször derű, öröm sugárzik a vissza­emlékezek lelkére. Az első küzdelem a tudás elemeivel, az első betű felisme­résének boldogsága, az első irás alko­tásának felemelő öntudata, az ákom­bákom rajzok művészetében való önfe­ledt elmerülós ós a jó tanitó bácsi di­osóretei rezegnek lágyan a visszaemlé­kezés ködében. Szép, sikerekben gaz­dag, alapvető kor ez, távol még az élettől ós mégis mennyire az élet szol gálatában! Boldog az a gyermek, akinek első iskolai élete megértő szülő, szakképzett és csupa-szív taoitó együttes vezetése, oltalma alatt folyik el. Az életből visz­szanézve "azonban sokszor úgy gondol egyik-másikunk az iskolára, mint valami kinzókrmrára. Oka ennek gyakran ma­gában az iskolában és az iskolai mód­szer tökéletlenségében rejlik. Mint min­den, ez is fejlődés eredménye, ezért örömmel kell üdvözölnünk minden újí­tást, amely arra irányul, hogy az iskola belső élete kedvesebb és amellett ered­ményesebb legyen. Idősebb szülő fejcsóválva nézett sokáig a fonomimikára, vagyis mikor a gyer­meke egy-egy betű láttára felcsillanó szemivel karját emelte, vagy érthetet­len jelet csinált a levegőbe, de rögtön kimondta azt a betűt, amelyet rógenten a mai öregek sokszor hosszú hetek­hónapok ószgimnasztikái után sajátítottak el. A gyermek ilyenkor egy kis mesére gondolt, ezért csillant a szeme, amit a figyelő szülő persze nem ismerhetett. Ha valami panasz volt a legutóbbi időkig az iskolára az élet szempontjá­ból, az arra vonatkozhatott, hogy az elemi (de sokszor a felsőbbfokú) isko­lákban sem nyert olymérvű kiképzést a tanuló, hogy az életben önállóau fogal­mazni, valami irást elkészíteni, gondola­tait Írásban is tökéletesen kifejezni képes legyen. Pedig csaknem minden életpályán rászorulunk az irásra. Mennyi szép, életrevaló terv, találmány, sok­szor egy emberélet munkája vesz kárba, mert akinek a lelkében a gondolat ól, nem ért a tollforgatáshoz ! Szülő éve* kig nem hall hírt távollevő gyermekei­rő 1 , mert a levélírás borzasztó teher, nyűg nekik, amelyet napról-napra ha­lasztanak. És ha el is készül egy levél, mennyi abban az értelmetlenség, a fö­lösleges szó és mi'y kevés az igazán fontos dolog 1 Örömmel kell üdvözölnünk tehát, hogy az elemi iskolákban a legújabb tantervvel kapcsolatban uj irány kapott lábra, mely a fogalmazás tanítását ered­ményesebbé kívánja tenni s úgyszólván gerincévé teszi a magyar nyelv tanítá­sának. Ennek az uj iránynak köszönhető annak a hasznos uj könyvnek a megjelenése is, amely a fogalmazás megtanításában a tanítók segítségére siet.*) Ha semmi egyebet nem tenne is a tanító, csupán az ebben foglaltakat ültetné át saját iskolájába betűszerinti értelemben, már akkor is végrehajtotta az uj tanterv rendelkezéseit. A kis gyermekek természetesen nem magas, elvont iskolás stílusban 1 ezdik a fogalmazást, hanem épen olyan ara­nyos kedéllyel, mint a betűtanulásnál. Kit ne hatna meg pl. a sáros cipó'pa­nasza, amelyet a fentemiitett könyv módszere szerint egy kis III. elemista irt: Reggel még szép fényes voltam. Ferike felhúzott a lábára. Kivitt az mtcára. Alig lépett egyet-kettőt, már belelépett a sár közepébe. Nyakig sáros lettem. „Jaj ne­kem ! segitség 1" így kiabáltam. Tiszto­gass meg, kis gazdám! Milyen más levelet fog irni az a gyermek, aki pl. a IV. elemiben már igy fogalmaz a búcsúzó fecske nevében : Kedves Pista! Hűvös már az idő. Sokszor már hideg szól fúj. Éjjel sokszor fázom. Nappal nem találok elég ennivalót. Pajtásaimmal már többször összegyültünk. Nemsokára elmegyünk melegebb vidékre. Köszönöm, hogy nem bántottad a fészkemet és fiai­mat. Jövőre is kérek szállást. Isten veled! A nagyobb gyermekek természetesen más tárgykörből is merítenek, Igy pl. Arany János Mátyás anyja c. költe­ményének tárgyalása után az egyik fo­galmazás eredménye Mátyás következő válasza: Kedves jó Anyám! Este megkopogtatta valaki ablakomat. Siettem az ablakhoz és kinyitottam. Hát mit láttam? Az én kedves hollóm volt az és csőrében levelet hozott. Mindjárt megismertem, hogy édesanyám irta. Sír­tam örömemben. Hamar felbontottam és elolvastam a levelet. Ne aggódjék, jó Anyám! Nem fogok megszökni. Tűröm, elszenvedem a rab­ságot. Majd megjön az idő, mikor édes­anyám kivált. Levelemet a hollómmal küldöm. Kezeit csókolja szerető fia: Kelt Prágában, a fogságban Mátyás. Az hisszük, hogy azok a gyermekek, akik ezután járnak iskolába, még több kedves emlékkel lesznek gazdagabbak s ha egykor kint, az élet viharai közt a tollhoz nyúlnak, az nem lesz szá­mukra kellemetlen szenvedések eszköze, hanem az a varázsvessző, amellyel ma még csak a kiváltságosak nyitnak ka­put képzeletük tündéri birodalmának. HÍREK Farsang. (Ebben a rovatban az idei farsangi mulat­ságok határidejét a rendezőségek megkere­sésére lejáratilag nyilvántartjuk.) Február 13. Az Esztergomi Kaszinó far­sangzáró kalikó-est élye saját helyiségében. „ 13. A MÁV segédtisztek táncestélye a Fürdőben. „ 13. Az esztergomi izraelita ifjak (zöldek-társasága) műsoros tánc­estélye a „Magyar Király "-ban. „ 14. Öregcserkészek szinielő adása a Széchenyi Kaszinóban délután 5 órakor! „ 14-én a Szenttamás-Vízivárosi Kör farsangi szinielőadása saját he­lyiségében. „ 14. Az Esztergom-belvárosi Kath. Földmives Ifj. Egyesület szini­előadással egybekötött támcmu­latsága a belv. Olvasókörben. „ 15. A Stefánia Szövetség és az ál­lamrendőrség jótékonycélú álar­cosbálja a Fürdő szállóban. „ 15. A Polgári Egyesület műsoros estélye a Magyar Királyban. „ 16. A belvárosi földmives ifj. egy­let kabaré-estje a belv. Olvasó­körben. Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész na­pos ügyeletesi szolgálatot is.) Február 13—19-ig a „Fekete Sas" gyógyszertár. *) Vezérkönyv a fogalmazásnak népisko­lában való tanításához. írták: Sarudy Ottó tk. kir. főigazgató, Gergely Ferenc és Ka­posi Károly gyak isk. tanítók. Ára 80.000 K és 1600 K portó. Utánvéttel 89.200 K. Megrendelhető: Gergely F. Pápa, Zrinyi­utca 20. Szentségimádás Vízivároson. Eszter­gom ősi ájtatosságát, az engesztelő 3 napos szentségimádást a farsang utolsó napjain tartják meg a vízivárosi plébánia templomban. A szentségkitótel a reggeli 6 órai misén lesz, a betétel az esti 6 órai litánián. Délelőtt 11 óráig órán­ként szentmisék mondatnak. Az ünnepi prédikációt naponként délután 5 órakor tartják. A prédikációkat Dr. Felber Gyula theo ogiai tanár, Keményfy Kál­mán Dániel plébános ós Dr. Saly László p. kamarás, a budapesti köz­ponti szeminárium tanulmányi felügye­lője fogják mondani. A hercegprímás Budapesten. Dr. Cser­noch János biboros-hetcegprimás pén­teken délben dr. Lepold Antal prelá­tus-oldalkanonok kíséretében Budapestre utazott. A budayári koronázó főtemplom­ban vasárnap Oeminenciája pontifikálja az ünnepi Te Deumot XI. Pius pápa koronázásának évfordulója alkalmából. Pehatsek Arthur c kanonok meghalt. A dorogiak népszerű esperes plébánosa, Pehatsek Arthur c. esztergomi kanonok, életének 76-ik, áldozópapságának 53-ik évében csütörtökön, hosszas betegség után elhunyt. Temetése szombaton del­előtt folyt le a helybeli ós környékbeli pHp.^ág, a hi vek és a dorogi bánya tár­sulat tisztviselői karának osztatlan rész­vétele mellett. A temetési szertartást dr. Drahos János prelátus-kanonok, főegyházmegyei irodaigazgató végezte nagy segéd ettél. Pehatsek 22 óv óta működött Dorogon mint plébános és az esztergomi esperesi kerület alesperese. Nagyszámú híveinek ós tisztelőinek őszinte részvéte kísérte utolsó útjára. A fiúnevelő uj igazgatójának beikta­tása. A szalézi rend vezetésére bizott esztergomtábori fiúnevelő-intézet uj igazgatóját, dr. Czuczor Jánost ma, vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelettel kapcsolatosan iktatják be hivatalába. Az intézet ez alkalom­ból f. hó lá.-ón délután fél 6 órakor az intézet dísztermében üunepi szinieiőadást rendez, amelyen Pruzsinszky Irén : „Az Alkoló dicsérete" c. zenés tündérjáték kerül bemutatásra. Vonatköziekedós Esztergomból 5 ó 14 p-kor, visszafelé 6 ó 45 p-kor. Esztergomiak a színi­előadást a . vonatköziekfcdós kedvező volta miatt- előnyösen megtekinthetik, mivel, mint értesülünk, az a két vonat­járat ideié között fog lefolyni. Kitüntetett tanítók. A fővárosi lapok­ban olvassuk, hogy a székesfőváros tanácsa többek közt Ölveczky Pált, a Czakó-utcai elemi iskola igazgatóját, a Budapesti Tanítótestület elnökét 25 óvi és Hrivnák János igazgatót 30 óvi szol­gálali idejük betöltése alkalmával me­leghangú átiratban üdvözölte, melyben a tanács háláját ós köszönetet fejezi ki a népoktatás terén kifejtett működé­sükért ós részükre nagyobb jutalmat utalt ki. Jóleső érzéssel olvastuk e hírt, mert mindkét kitüntetett igazgató-tanitó városuuk szülötte, akik a helybeli ta­nítóképzőben nyerték kiképzésüket. Böjti ájtatosság. A vízivárosi plébá­nia-templomban nagyböjt folyamán a nagyböjti beszédek minden pénteken délután 6 órakor lesznek. Böjti szóno­kok: Heckenast Kolos bencés főgim­náziumi tanár, Keményfy K. Daniéi plébános, Németh István szemináriumi spirituális, Németh Romuald bencés főgimn. tanár, dr. Szabó Vendel szemi­náriumi tanár. — A szenttamási kál­váriái kápolnában hasonlóképen minden pénteken reggel fél 8 órakor van szent mise ós prédikáció a nagyböjti időszak­ban. Városi közgyűlés a vízvezeték ügyé­ben. Esztergom sz. kir, város képviselő­testülete a jövő hót utolsó napjain tartja közgyü ését, amelyen a vízvezeték mun­kálatainak odaítéléséről lesz szó. Ez]al­•kalommal is tolmácsoljuk a városi kép­viselőtestület előtt Esztergom népének azon osztatlanul megnyilvánult óhaját, hogy a munkálatokat úgy adja ki a meg­felelő garanciaképes vállalkozó cégnek, hogy az elsősorban- a helyi ipáit, a helyi munkásságot vegye igénybe a mun­kálatok elvégzésénél. Esztergom dolgozni akaró népe bízva tekint az elkövetkező nagy mű megindulása elé és reméli, hogy az a hatalmas összeg, amelyet a város közönsége áldoz a vízvezeték létesítésére, az esztergomiak anyagi fel­virágzását is elő fogja mozdítani. Halálozás. Papp Mártonná szül. Szabó Anna dorogi főszerelő felesége életének 42-ik óvóben meghalt. Holttestét Esz­tergomba szállították és a belvárosi te­mető kápolnájából f. hó 14-én (vasár­nap) d. u. 3 órakor helyezik örök nyu­galomra. Az engesztelő szentmiseáldo­zat 15-én reggel 8 órakor lesz a bel­városi plébánia templomban lelkiüdvóért. A vármegyei gazdasági felügyelőség helyettes vezetője. Komárom ós Eszter­gom közig, egyesitett vármegyék m. kir. gazdasági felügyelősége helyettes veze­tői teendőinek ellátásával Mátyássy Gyula m. kir. gazdasági segédfe ügye­KRAUSZ-MOSKOVITS Egyesült Ipartelepek RT, Budapest, VIII, Örömvölgy-ufca 8. sz. f rovarkártevők ellen gombabetegségek ellen GYimO'LCSFAK DE NDRI N 8 OL BAR . Kerschbaummayer Károly gyógyszertárában. Marosi József és Fia vaske­• reskedőknél. Rochlitz Artúr örököse gyógyszertárában a „Szent István"-hoz. a leghatásosabb szerek*

Next

/
Thumbnails
Contents