ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-12-15 / 98. szám

XXXI évfolyam, 98. szám. Ára lftOO koronn Szerda, 1926. december 15 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és varán ap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Néptelen közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­Tétetnek a „HUNNIA* könyynyomdában. A „Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság" bemutatkozása A Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság üdvözlete Ünnepnapja volt vasárnap a ma­gyar Géniusznak, amikor a magyar irodalmi társaságok legfiatalabb ja, az esztergomi Balassa Bálint Társaság elsőizben állott a nagy nyilvánosság elé, hogy iiifejtse azon gondolatokat, amelyek tagjait a tömörülésre birták és hódoljon a legelső magyar lirai költő, Balassa Bálint emlékének. A gimnázium nagytermében nagy­számú és elo'.kelö közönség gyüleke­zett. Ott láttulv a helybeli középfokú iskolák nagyobb .növendékeit is. A vármegyét Palkovics .László alispán, a várost dr. Brenner Antal főjegyző és László István tanácsiAok képvisel­ték. A megjelentek sora' ban láttuk még dr. Drahos János prelátus-kano­nok, hercegprimási irotj&aigazgatót, vitéz SZÍVÓS­Waldvogel (józsef ny. tábornokot, lovag Bodnár C&yörgy kir. tanfelügyelőt és közéletüaak számos kitűnőségét. A nyitány Zencked­Gounod hatalmas A műsort az Esztergo velők Köre nyitotta me „Faust" nyitányával. A zenemű, amely a jó és rossz küzdel­mét, az embernek az isteni felé való vágyakozását oly szines j hangokban festi, ez alkalommal kiválóan illett a diszgyűlés ünnepi hangulatához. Mind az ambiciózus zenészekejjf, akik ez al­kalommal először muj^afcák be ezt a hatalmas zeneszámot, mind kiváló karnagyukat, id. Zsolt Nándort, a kö­zönség lelkes tapssal jutalmazta. / Dr. Lepoid Antal elnök lépett azutím az előadói asztalhoz, hogy megnyató beszédében vázolja a Társaság törekvéseit. A gondolatokban gazdag be/széd mindenekelőtt leszö­gezte, hogy az irói és művészi te­hetségeket a Társasághoz tartozás nem kötheti meg szabad szárnyalásukban, kilVjiődési irányt nem szabhat ré­szükre. A Társaságnak célja az iró és müvészlelkekben az alkotó tehetség­nek megnyilvánulási teret adni, őket támogatni törekvéseikben. Az egyesi­tett két csonka vármegye szellemi kiválóságait akarja tömöríteni Balassa Bálint neve alatt, aki mint költő és hazájáért életét is feláldozó hős az 1594-ben is végvárként szereplő Esz­tergom ostrománál ontotta vérét. Akkor a mai Csonkamagyarországcak a török alóli felszabadítása volt a nagy cél, amely életet és munkát követelt, ma a világ mind a négy tája felé vannak céljaink, amelyek minden ál­dozatot megérnek és megkövetelnek. Azután a szeUemi munka két nagy forrására, a természetre ós a könyvre mutatott rá. A természet az Isten gondolatainak hirdetője, a könyv az eddig élt nagy emberek gondolatait tartalmazza. A léleknek ünnepi han­gulata kell hogy legyen, akár a termé­szetben jár és abban keres ihletet művészi megnyilvánulásra, akár a könyv sorai fölé hajol, hogy a multak nagy szellemeinek gondolatait fűzze tovább. Sem az egyik sem a másik esetben nem szakad el 'az író és a művész az elődök hagyományaitól s haladása természetes és mindenki ál­tal érthető lesz. Beszéde végén üdvözölte a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaiudy­és Petőfi Társaságok kiküldöttjét, Császár Elemér egyetemi nyilvános rendes tanárt, a Társaság tb. tagját, az egybegyűlt előkelőségeket ós a szép számban megjelent közönséget, ezzel a diszgy ülést megnyitoitnak nyilvánította. Az elnök beszédét lelkes óljenzéssel fogadták. Az elnök felkérésére ezután Császár Elemér lépett az emelvényre és meg­tartotta nivós előadását a régi és az új irodalomról. Mindenekelőtt Balassa Bálint emlé­kót méltatta, aki eddig az elfelejtett nagyságok közé tartozott. Újabban örvendetes érdeklődés mutatkozik iránta. Összegyűjtött művei már hoz­záférhető kiadásban állanak az olvasó­közönség rendelkezésére, s abban a városban, ahol ágyúgolyótól találva hősi harc közben elesett, íme társa­ság alakult emlékének ápolására. Még csak szobor kellene, amely ország­világ előtt hirdetné, hogy a magyar­ságnak már a XVI. században volt olyan lírikusa, amely nagyobb Pet­rarcánál ós bármely nemzet korabeli dalköltöinél. Hiszi, hogy az új tár­saság ezt a harmadik módját is meg­fogja valósítani a költő emlékezete megörökítésének. Ezután a Balassa által megalapozott magyar költészet fejlődését ecsetelte nagy vonásokban, rámutatva arra, hogy az magyar nemzeti és keresz­tény etikai irányú volt s formai te­kintetben is hódolt az évezredek óta megállapított szabályoknak. Az új költészet ennek ellentéteképen telje­sen szembehelyezkedett irodalmunk fejlődésének irányelveivel. Az erős logikával felépített tanul­ságos előadás után a közönség az elő­adót hosszasan ünnepelte. Balassa Bálintról dr. Bányai Kornél esztergom-tábori polgári iskolai tanár, a Társaság szép­irodalmi osztályának elnöke tartott ezután élvezetes felolvasást. Stílus­szépségekben és találó jellemzésekben gazdag tanulmányában Balassa Bálin­tot mint a XVI. század gyermekét mutatta be, rámutatva költészetének eredetiségére, akkori újszerűségére s azokra a nagy lélektani értékekre, ame­lyek költészetében ma is vonzanak s alakját rokonszenvessé teszik. A szép felolvasás után az előadót lelkesen ünnepelték. Zarándoklás Assisiba címmel Dr. Gerewich Tibor egyetemi ny. r. tanár, az esztergomi Keresztény­Múzeum tudós igazgatója vetített ké­pekkel illusztrált előadásban mutatta be a világ eme 700 éves zarándok­helyét, amelynek egyszetűségénél csak az a hatás nagyobb, amelyet e táj és nagy szülötte, Szent Ferenc a képző­művészetre és a lelkekre gyakoroltak. Sorra mutatta be az előadó a világ leghíresebb festőinek Szent Ferencről szóló képeit és szobrait s arra az ér­dekes megállapításra jutott, hogy sem az egykorú, sem a barokk-korbeli nagy művészek nem tudták úgy meg­közelíteni a nagy szent igazi tipikus képét, mint napjaink művészei. A 700 óves ferences jubileum alkalmából tartott eme előadás a figyelmet mind­végig lekötötte s a hallgatóságban maradandó hatást keltett. A meg­érdemelt ováció lecsillapulta után a főtitkári jelentés következett, a társaság eddigi törté­netéről. A jelentésből megtudtuk, hogy a társaság eszméjét ezelőtt 14 évvel dr. Réthei Prikkel Marián, a mult esztendőben elhunyt tudós bencés­tanár vetette fel, aki még nemsokkal halála előtt is buzdító levélben ígérte meg támogatását s hozzájárult az alapszabályok elkészítéséhez. A társa­ság mai rendes tagjainak első köz­gyűlése f. évi április l5-én mondotta ki a megalakulást, amely után az alapszabályok benyújtása ós a szak­osztályok megalakulása következett. Az egyesület ma már belsőleg meg­izmosodva léphetett a nagy uyilvá­nosság elé. A jelentós után dr. Lepoid Anta elnök a Társaság tiszteletbeli tagjainak megválasztására tett javaslatot. A tudományos szakosztály tisztelet­beli tagjai lettek : Dr. Babura László, Bella Lajos, Császár Elemér, Dedek­Crescens Lajos, Forster Gyula báró, Hillebrand Jenő, Hóman Bálint, Kol­lányi Ferenc, dr. Lepoid Antal, dr. Machovich Gyula, Möller István, Szegfű Gyula, dr. Trikál József, Túri Béla, dr. Waiter Gyula. A szépirodalmi szakosztály tb. tagjai Babits Mihály, Gaál Mózes, Herczeg Ferenc. A művészeti szakosztályban: Dr. Gerewich Tibor, Gróh István, Jaschik Almos,Vaszary János, ifj. Zsolt Nándor. A főtitkár ezután a rendes ós leve­lező tagok névsorát olvasta fel. A diszgyűlés utolsó száma a Balassa szerelme c. eredeti melodráma volt, amelynek szövegét Balassa legszebb költemé­nyeinek illusztrálására Homor Imre irta, zenéjét pedig XVI. századbeli török és magyar zenei motívumok felhasználásával Büchner Antal fő­székesegyházi karnagy, az országosan ismert zeneszerző szerzetté. A melo­dráma hatását nagyban emelte két egykorú virágének beleszövése, ame­lyeket a szavalatot zongorán kísérő Büchner Antal énekelt halkan, finom baritonján, mély érzéssel. f A hatásos zeneszám méltó befeje­zője volt a városunk szellemi történe­tében maradandó eseményt jelző dísz­gyűlésnek. A Társaság művészeti kiállításáról lapunk más helyén emlékezünk meg részletesebben. Művészeti kiállitás A Balassa Bálint Társaság művész-tagjainak kiállítása Legényegyesület nagytermében A Balassa Bálint Társaságnak a gimnáziumban lefolyt bemutatkozója alkalmából nyilt meg a társaság mü­vésztagjainak kiálitása is a Legény­egylet nagytermében a közönség igen szép érdeklődése mellett. A nagyterem hatalmas tárlatfalak­kal felszerelten ily kiállitás céljaira is kiválóan alkalmasnak bizonyult. A tárlat fő vonzóereje minden bi­zonnyal Jaschik Almosnak, a Tár­saság tb. tagjának gyönyörű illuszt­rációgyüjtménye. A monumentális ha­tású „Nóé bárkája" mellett az Ottó király részére készült történelmi ké­peskönyv remek precizitással kidol­gozott képei és más szines könyv­illusztrációk hosszú ideig nem enge­dik tovább a látogatót. Minden kép tele gondolattal. A kitűnő beállítás és a páratlan szeretettel megrajzolt apró részletek a szakértőket is bámu latra ragadják. Einczinger Ferencnek, a Társaság alelnökének tiz képe a legmodernebb irányokkal való kísérletezés egy egészséges ízlésű amatőr ecsetjével. Képei mutatják, hogy Esztergom az expressionisták részére is bőven ad témát, jólehet maga a művész is csak jól sikerült próbálkozásnak tekinti ezirányu munkáit. Bayer Ágostonnak a város részére készített jellemző Csernoch portréján kivül finom, hangulatos velencei ak­varelljei ós több szép esztergomi képe a kiállitás igazi művészi értékei. Keplingerné Bach Gizella ízléses beállítású naturalisztikus csendéletei, Maksay Nelly nagyon finom réz­karcai, Hessky Iván tatai gimnázi­umi tanár levegős akvarelljei, ame* Házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. Telefonszám 135. — Házi ken­der megszövésre elf ogadtatik!

Next

/
Thumbnails
Contents