ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-12-15 / 98. szám

XXXI évfolyam, 98. szám. Ára lftOO koronn Szerda, 1926. december 15 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és varán ap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Néptelen közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felTétetnek a „HUNNIA* könyynyomdában. A „Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság" bemutatkozása A Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság üdvözlete Ünnepnapja volt vasárnap a magyar Géniusznak, amikor a magyar irodalmi társaságok legfiatalabb ja, az esztergomi Balassa Bálint Társaság elsőizben állott a nagy nyilvánosság elé, hogy iiifejtse azon gondolatokat, amelyek tagjait a tömörülésre birták és hódoljon a legelső magyar lirai költő, Balassa Bálint emlékének. A gimnázium nagytermében nagyszámú és elo'.kelö közönség gyülekezett. Ott láttulv a helybeli középfokú iskolák nagyobb .növendékeit is. A vármegyét Palkovics .László alispán, a várost dr. Brenner Antal főjegyző és László István tanácsiAok képviselték. A megjelentek sora'

ban láttuk még dr. Drahos János prelátus-kanonok, hercegprimási irotj&aigazgatót, vitéz SZÍVÓSWaldvogel (józsef ny. tábornokot, lovag Bodnár C&yörgy kir. tanfelügyelőt és közéletüaak számos kitűnőségét. A nyitány ZenckedGounod hatalmas A műsort az Esztergo velők Köre nyitotta me „Faust" nyitányával. A zenemű, amely a jó és rossz küzdelmét, az embernek az isteni felé való vágyakozását oly szines j hangokban festi, ez alkalommal kiválóan illett a diszgyűlés ünnepi hangulatához. Mind az ambiciózus zenészekejjf, akik ez alkalommal először muj^afcák be ezt a hatalmas zeneszámot, mind kiváló karnagyukat, id. Zsolt Nándort, a közönség lelkes tapssal jutalmazta. / Dr. Lepoid Antal elnök lépett azutím az előadói asztalhoz, hogy megnyató beszédében vázolja a Társaság törekvéseit. A gondolatokban gazdag be/széd mindenekelőtt leszögezte, hogy az irói és művészi tehetségeket a Társasághoz tartozás nem kötheti meg szabad szárnyalásukban, kilVjiődési irányt nem szabhat részükre. A Társaságnak célja az iró és müvészlelkekben az alkotó tehetségnek megnyilvánulási teret adni, őket támogatni törekvéseikben. Az egyesitett két csonka vármegye szellemi kiválóságait akarja tömöríteni Balassa Bálint neve alatt, aki mint költő és hazájáért életét is feláldozó hős az 1594-ben is végvárként szereplő Esztergom ostrománál ontotta vérét. Akkor a mai Csonkamagyarországcak a török alóli felszabadítása volt a nagy cél, amely életet és munkát követelt, ma a világ mind a négy tája felé vannak céljaink, amelyek minden áldozatot megérnek és megkövetelnek. Azután a szeUemi munka két nagy forrására, a természetre ós a könyvre mutatott rá. A természet az Isten gondolatainak hirdetője, a könyv az eddig élt nagy emberek gondolatait tartalmazza. A léleknek ünnepi hangulata kell hogy legyen, akár a természetben jár és abban keres ihletet művészi megnyilvánulásra, akár a könyv sorai fölé hajol, hogy a multak nagy szellemeinek gondolatait fűzze tovább. Sem az egyik sem a másik esetben nem szakad el 'az író és a művész az elődök hagyományaitól s haladása természetes és mindenki által érthető lesz. Beszéde végén üdvözölte a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaiudyés Petőfi Társaságok kiküldöttjét, Császár Elemér egyetemi nyilvános rendes tanárt, a Társaság tb. tagját, az egybegyűlt előkelőségeket ós a szép számban megjelent közönséget, ezzel a diszgy ülést megnyitoitnak nyilvánította. Az elnök beszédét lelkes óljenzéssel fogadták. Az elnök felkérésére ezután Császár Elemér lépett az emelvényre és megtartotta nivós előadását a régi és az új irodalomról. Mindenekelőtt Balassa Bálint emlékót méltatta, aki eddig az elfelejtett nagyságok közé tartozott. Újabban örvendetes érdeklődés mutatkozik iránta. Összegyűjtött művei már hozzáférhető kiadásban állanak az olvasóközönség rendelkezésére, s abban a városban, ahol ágyúgolyótól találva hősi harc közben elesett, íme társaság alakult emlékének ápolására. Még csak szobor kellene, amely országvilág előtt hirdetné, hogy a magyarságnak már a XVI. században volt olyan lírikusa, amely nagyobb Petrarcánál ós bármely nemzet korabeli dalköltöinél. Hiszi, hogy az új társaság ezt a harmadik módját is megfogja valósítani a költő emlékezete megörökítésének. Ezután a Balassa által megalapozott magyar költészet fejlődését ecsetelte nagy vonásokban, rámutatva arra, hogy az magyar nemzeti és keresztény etikai irányú volt s formai tekintetben is hódolt az évezredek óta megállapított szabályoknak. Az új költészet ennek ellentéteképen teljesen szembehelyezkedett irodalmunk fejlődésének irányelveivel. Az erős logikával felépített tanulságos előadás után a közönség az előadót hosszasan ünnepelte. Balassa Bálintról dr. Bányai Kornél esztergom-tábori polgári iskolai tanár, a Társaság szépirodalmi osztályának elnöke tartott ezután élvezetes felolvasást. Stílusszépségekben és találó jellemzésekben gazdag tanulmányában Balassa Bálintot mint a XVI. század gyermekét mutatta be, rámutatva költészetének eredetiségére, akkori újszerűségére s azokra a nagy lélektani értékekre, amelyek költészetében ma is vonzanak s alakját rokonszenvessé teszik. A szép felolvasás után az előadót lelkesen ünnepelték. Zarándoklás Assisiba címmel Dr. Gerewich Tibor egyetemi ny. r. tanár, az esztergomi KeresztényMúzeum tudós igazgatója vetített képekkel illusztrált előadásban mutatta be a világ eme 700 éves zarándokhelyét, amelynek egyszetűségénél csak az a hatás nagyobb, amelyet e táj és nagy szülötte, Szent Ferenc a képzőművészetre és a lelkekre gyakoroltak. Sorra mutatta be az előadó a világ leghíresebb festőinek Szent Ferencről szóló képeit és szobrait s arra az érdekes megállapításra jutott, hogy sem az egykorú, sem a barokk-korbeli nagy művészek nem tudták úgy megközelíteni a nagy szent igazi tipikus képét, mint napjaink művészei. A 700 óves ferences jubileum alkalmából tartott eme előadás a figyelmet mindvégig lekötötte s a hallgatóságban maradandó hatást keltett. A megérdemelt ováció lecsillapulta után a főtitkári jelentés következett, a társaság eddigi történetéről. A jelentésből megtudtuk, hogy a társaság eszméjét ezelőtt 14 évvel dr. Réthei Prikkel Marián, a mult esztendőben elhunyt tudós bencéstanár vetette fel, aki még nemsokkal halála előtt is buzdító levélben ígérte meg támogatását s hozzájárult az alapszabályok elkészítéséhez. A társaság mai rendes tagjainak első közgyűlése f. évi április l5-én mondotta ki a megalakulást, amely után az alapszabályok benyújtása ós a szakosztályok megalakulása következett. Az egyesület ma már belsőleg megizmosodva léphetett a nagy uyilvánosság elé. A jelentós után dr. Lepoid Anta elnök a Társaság tiszteletbeli tagjainak megválasztására tett javaslatot. A tudományos szakosztály tiszteletbeli tagjai lettek : Dr. Babura László, Bella Lajos, Császár Elemér, DedekCrescens Lajos, Forster Gyula báró, Hillebrand Jenő, Hóman Bálint, Kollányi Ferenc, dr. Lepoid Antal, dr. Machovich Gyula, Möller István, Szegfű Gyula, dr. Trikál József, Túri Béla, dr. Waiter Gyula. A szépirodalmi szakosztály tb. tagjai Babits Mihály, Gaál Mózes, Herczeg Ferenc. A művészeti szakosztályban: Dr. Gerewich Tibor, Gróh István, Jaschik Almos,Vaszary János, ifj. Zsolt Nándor. A főtitkár ezután a rendes ós levelező tagok névsorát olvasta fel. A diszgyűlés utolsó száma a Balassa szerelme c. eredeti melodráma volt, amelynek szövegét Balassa legszebb költeményeinek illusztrálására Homor Imre irta, zenéjét pedig XVI. századbeli török és magyar zenei motívumok felhasználásával Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, az országosan ismert zeneszerző szerzetté. A melodráma hatását nagyban emelte két egykorú virágének beleszövése, amelyeket a szavalatot zongorán kísérő Büchner Antal énekelt halkan, finom baritonján, mély érzéssel. f A hatásos zeneszám méltó befejezője volt a városunk szellemi történetében maradandó eseményt jelző díszgyűlésnek. A Társaság művészeti kiállításáról lapunk más helyén emlékezünk meg részletesebben. Művészeti kiállitás A Balassa Bálint Társaság művész-tagjainak kiállítása Legényegyesület nagytermében A Balassa Bálint Társaságnak a gimnáziumban lefolyt bemutatkozója alkalmából nyilt meg a társaság müvésztagjainak kiálitása is a Legényegylet nagytermében a közönség igen szép érdeklődése mellett. A nagyterem hatalmas tárlatfalakkal felszerelten ily kiállitás céljaira is kiválóan alkalmasnak bizonyult. A tárlat fő vonzóereje minden bizonnyal Jaschik Almosnak, a Társaság tb. tagjának gyönyörű illusztrációgyüjtménye. A monumentális hatású „Nóé bárkája" mellett az Ottó király részére készült történelmi képeskönyv remek precizitással kidolgozott képei és más szines könyvillusztrációk hosszú ideig nem engedik tovább a látogatót. Minden kép tele gondolattal. A kitűnő beállítás és a páratlan szeretettel megrajzolt apró részletek a szakértőket is bámu latra ragadják. Einczinger Ferencnek, a Társaság alelnökének tiz képe a legmodernebb irányokkal való kísérletezés egy egészséges ízlésű amatőr ecsetjével. Képei mutatják, hogy Esztergom az expressionisták részére is bőven ad témát, jólehet maga a művész is csak jól sikerült próbálkozásnak tekinti ezirányu munkáit. Bayer Ágostonnak a város részére készített jellemző Csernoch portréján kivül finom, hangulatos velencei akvarelljei ós több szép esztergomi képe a kiállitás igazi művészi értékei. Keplingerné Bach Gizella ízléses beállítású naturalisztikus csendéletei, Maksay Nelly nagyon finom rézkarcai, Hessky Iván tatai gimnáziumi tanár levegős akvarelljei, ame* Házi szövött Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. Telefonszám 135. — Házi kender megszövésre elf ogadtatik!