ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-11-07 / 87. szám
1926. november 7, ESZTERGOM 3 tést rendszeresitiink és pedig olyan f or< mán, hogy mindazok, akik f. év november havától kezdődöleg 8, illetve 10 hónapig havonta 100,000, koronát befizetnek, jogositva vannak két heti nyaralásra. Igényük a következőkre terjed: 1. Lakás. Szobánként legfeljebb két személy elhelyezésével. 2. Ellátás. Reggeli: kávé vagy tea ós vaj süteménnyel. — Ebéd: leves, sült, köret, tészta ós kenyér. — Vacsora: sült,' köret, tészta, vagy sajt és kenyér. Megjegyezzük,, hogy az ellátás a jó budapesti polgári vendéglőknek megfelelő és bőséges. 3. Fürdő. Ingyen kabinhasználat a Balatonon. A havi befizetések alapján tehát a következő napi alapdíjakat számítjuk: júniusra (8 befizetés) 56,000 K, (4'50 pengő); július—augusztusra (10 befizetés) 69.000 K, (5 50 pengő); szeptemberre (9 befizetés) 62.500 K, (5 pengő). A felsorolt hónapokban a megfelelő alap dijak fedezik a napi költségeket,, lakást, ellátást, fürdőt és ugyanezen alapdijak utáníizetésével hosszabbitható meg a tartózkodás is. Az alapdíj az egyszerű, de jó balatoni fürdőhelyen való nyaralásra jogosit, mint például a balatonberényi nagyszálló, ahol jó. ellátás, pompás fürdő, jó társaság található, anélkül, hogy zajosabb és költségesebb életmódot kellene követni. Azonban bárkinek jogában áll nyaralási igényét másik fürdőhelyre változtatni, kötségesebbre is, mint például Siófok, Hévíz, Keszthely, Balatonfüred, stb. ahol a skála szerint megállapított pótdijat fizeti. A pótdij csak félpengős külömbozetekbői áll, ugy hogy az akció résztvevőinek kedvezménye mindenütt megmarad a többi közönséggel szemben. A program szabad megváltoztatása jövő tavasszal történhetik, amikor minden résztvevővel közöljük az egyes balatoni fürdőhelyek és szállodák beosztását. Gyermekek 10 éven alul a dij felét fizetik ! Az előfizetőknek jogukban áll 1927. áprilisig családtagjaik számát fenti .kedvezmény igénybevételére bejelenteni. A nyaralási igény névre szól ugyan, de bármikor, bárkire átruházható. A befizetések az Esztergomi Takarékpénztár útján, vagy kívánságra postatakarékpénztári befizetési lappal történhetnek. A mondottakból kitűnik, hogy nem csoportba,, testületi beutalásról van szó, hanem egyénenként szabadon választott nyaralásról. Rendszerünk különös előnye, hogy a havi befizetések révén szinte észrevétlenül bizíosithatja bárki is nyaralását. Viszont mi is szivesen nyújtjuk e kedvezményt, hogy ilyen módon a Balaton szeretetét terjeszthessük. További felvilágosítással a szerkesztőség, vagy a budapesti iroda, Fürdőközpont, V, Szabadság-tér 17. szolgál. Vasárnapi csevegések A harisnya Kezdetben, mikor lehullott a tél, természetes, hogy fázni kezdtek az ősemberek is ós mindenféle állatbőrbe csavarták a lábukat, hogy ne fázzanak. Ez a lábvédelmi intézkedés — éppúgy, mint a többi öltözködési módszer — gyönyörű fejlődésen ment keresztül az idők folyamán. Mikor az első csontvarrótűt feltalálta az ősasszony, a puha csizmát, mely a mai J5 mamusz"-hoz hasonló, már könnyű volt kiszabni 03 megvarrni. így aztán megkezdődött a lábbeli fejlődése s mikor a bőrt már szárítani, cserezni tudták, muszáj volt az emberbőr és az állatbőr közé beiktatni valamit, mert hát a kettő sehogysem fért össze egymással. Nem beszél róla a hagyomány, de valószínű, hogy az ősembernek sokkal több tyúkszeme volt, mint nekünk, amenyiben a kemény csizma, a primitiv lábbeli bizonnyal szorította, dörzsölte, nyomta a bokát és az ujjakat. Ekkor kezdték rongyokba csavrni a lábat, mielőtt a cipőt felhúzták volna. Később az idők múlásával valamelyik ősnagymama feltalálta a harisnyakötés mesterségét és azóta aztán harisnya és cipő egyirányban egy sebességgel fejlődtek. Hacsak az utolsó 50 évet nézzük, eláll szemünk, szánk, mint virágzott ki ezalatt az 50 év alatt kötőgépeken és suszter-fantázián keresztül « mai habkönnyű selyemharisnya és a két deka sulyu, kesztyübőrbői szabott, lehelettel talpalt nöi cipő. Nézegessük hát egy kicsit a mai harisnyákat, ezeket a csodálatos finomságú, selyemszemekböl szőtt testszinü csodákat, amik 1 elsurrannak a női lábra és valósággal láthatatlanok, mert áz ember alig veszi már észre őket. Örök körforgás az élet a semmitől a sem* miig, vagyis amint a harisnya kifejlődött a semmiből a harisnyáig, ugy fejlődik tovább a harisnyából a semmiig. Ma már éppen a semmi határához érkeztünk újra. A nyár mindig felveti a harisnyátlanság divatkérdését, de jőn a tél és bizony az érzékeny, karcsú és finom női lábak megint csak követelni kezdik a maguk takaróját. A harisnyagyáraknak egyelőre tehát nem kell félniők, de viszont egyre lengébb pókháló-anyagokkal kell kísérletezniük, hogy a női szeszélyt kielégítsék. Viszont nem árt felvilágosítani a nőket arról, hogy nem is finom dolog délelőtti sétára selyem harisnyát húzni csikorgó decemberben. Nem okos dolog, mert a. mai lábszárak éppúgy, mint az ősmamák lábszárai, bizony hogy dideregnek a hidegben és éppúgy sikoltanak a melegítő állatbőr ők után, mint amazokéi. Nem is szép dolog azonkívül, mert — eltekintve attól, hogy mi kezdünk fázni, ha ránézünk egy ilyen rosszul öltözött női lábra, — a fátyol vékonyságú selyem harisnya par excellence estélyi viselet. A dekolltált selyemruhát lám kitiltják a déli korzóról és a selyem harisnya, mely az előbbi kiegészítője, mégis ott parádézhat. Ez bizony helytelen dolog. Az igazi hölgy délelőtti troutteur-ruhájához pamut harisnyát visel, vagy cérnát a legfinomab fajtából, a selymet estólyre tartogatja. Éppúgy, mint francia sarkú cipőben sem szo'kás délelőttönként pipiskedni. A magyar nő iába olyan karcsú és formás, hogy bizonnyal nem árt neki a vastagabb mez sem. Es bármennyire is tért hódit mindenben a selyem : a selyem harisnya mégis csak esti ünnepélyesség. Aktuális lesz lámpagyujtáskor és elveszti létjogosultságát a derengő hajnalban. Azt mondják minderre a hölgyek, hogy „de mikor a bőrünk nem bir el mást, csak selymet". Dehogyis nem bir el mást! Sok mindent elbír az embsrbőr és ha a nők bőre nem fagyott még csonttá a vékony selyem harisnya alatt a januári fagyban, bizonnyal elbírja a pamut és cérnaharisnyák érdességét is. Nem igaz ? Viszont az is igaz, hogy beszélhetek én itt akármit, a végén mégis mindig az fog történni, amit a nők akarnak. Ök ugyanis a legbölcsebb tanácsot is, ha nem konve trial nekik, ugy el tudják dobni, mint az elviselt harisnyát. Endró'dy Béla. Időjárási jelentés 1926 nov. 1-től nov. 6-ig terjedő időről Az adatokat felvette: a m. kir. erdőgazdasági szakiskola észlelő állomása. Állomásvezető : Tóber Samu m. kir. főerdőmérnök. Kelt : 1 2 3 4 5 1 jégnyomás m/m 51-0 57'0 53-0 537 53-2 Hőmérséklet^ C° 22-8 19-9 17'6 17*8 17-0 Légnedvesség 9 / 10 66 21-5 78 63 71 77 Napi legm. hőmérsék c° 66 21-5 16-3 18-2 17-3 8-2 15-5 JN api legalacs. hőmérsék c° 10-6 4-5 8-0 17-3 8-2 6-5 Talajhőmérők 50 cm 100 cm c° 11-0 11-2 11*4 11-5 11*4 Felhőzet (borulás nagys.) 1— 10 7 6 1 2 9 Szélerő és szélirány 1— 12 S 4 SE, E 3 S 2 nény és Í í öss S = E 2 Csapadékmennyiség Az adatok a csapadék az ej tezési nap reg Jelzés: N = W = Nyugat. m/m déli öző géléi Uszal felv nap í mé t, E étel déli, rt a = K eredr est: dato elet, S 2 nény és Í í öss S = ei. A i kel. zege>Dél, Hirdetmény Az Esztergomi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár orvosi tanácsa és orvosi választott birósága rendes ós póttagjainak megválasztása tárgyában. A pénztár szerződéses orvosi kara által saját kebeléből választandó orvosi tanács 3 rendes és 2 pót, valamind az orvosi választott bíróság 6 rendes és 4 pót orvosi tagjának megválasztására határnapul 1926 évi dec. hó 4-ik napját tűzöm ki. A szavazás a pénztár hivatalos helységében : Esztergom, Kossuth L. utca 40 sz : a fent megállapított határnapon délelőtt 8 órakor veszi kezdetét és 18 óráig tart. A választási eljárásra és ezzel kacsolatos intézkedésekre vonatkozóan a Pénztár szerződéses orvosai részére szabályszerűen kikézbasitett „orvosi működési szabályzat" 12. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók azzal a hozzáadással, hogy: 1. úgy az orvosi tanács mint az orvosi választott bíróság orvos tagjainak választására külön-külön ajánlás teendő. 2. Jelölteket a Pénztár szerződéses orvosi testületének 3 tagja ajánlhat. 3. Az ajánlási iveket a választást megelőzően 14 nappal, tehát legkésőbb november hó 20-ik napjának d. u. 2 órájáig kell hozzám beküldeni. 4. Ha a 3-ik pontban emiitett határidőig csupán egy csoport adott be érvényes ajánlást, akkor a szavazás elmarad s az ezen ajánlásban megnevezetteket jelentem ki az orvosi tanács tagjaiul. 5. A szavazás nem- vagy megtartásáról — ez utóbbi esetben — hivatalos szavazó lap kapcsán — az orvosi kart folyó évi dec. hó l-ig értesíteni fogom. Esztergom,*1926, évi okt. hó 30-án. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester, min. biztos. Az esztergomi kir. járásbíróságtól. Pk. 6828/1926. sz. Hirdetmény. Az esztergomi kir. j bíróság Kovács Mária gyermelyi, Kovács László és Illés budapesti lakosok részéről a 28.000 —1919. 1. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kovács István volt bajnai lakos holttányiivánitása iránt az eljárást megindítja ós az eltűnt részére ügygondnokul dr. Boross Géza esztergomi ügyvédet rendeli ki. Az eltűnt neve: Kovács István, születési helye: Bajna,ideja: 1882. október 1. — iSzüleinek neve: Illés ós Keresztény Mária, házastársának neve néhai Kiss Mária, gyermektelen. Az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Bajna, ingó (ingatlan) vagyona van. Bevonulásának időpontja 1914. július hó.- Az a csapattest, melyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották és amelynél utoljára teljesített szolgálatot: a nyitrai 14. honvéd gyalogezred, katonai rangfokozata : tizedes, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett: 1916-baa mint orosz hadifogoly eltűnt. A kir. járásbíróság fölhív mindenei, hogy abban az esetben, ha az eltűnt óletböOiétóről, halálának vagy eltűnésének köiülmónyeifől, vagy a holttányilvánitás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál törtónt kifüggesztésétől számítolt 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kihirdetett tÓDyek alapján fog a holttáuyilvánifcás kérdéséb3n határozni. Esztergom, 1926. október 11. Szabó János s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül Fülöp Ferenc s. k. irodatiszt. •Jelűnek finite fogászati műterme Esztergom, Deák Ferenc-uíca 3, i. em. (A városházzal szemben.) Mufogak, fogsorok, szájpadlás nélkül, szájból ki nem vehető amerikai hidas módszerrel. Koronák 22 karátos aranyból 250 ezer K-tól feljebb, súly szerint. Plombok 50 ezer K-tól feljebbFoglrúzás 30 ezer K. A rossz gazdasági 'viszonyokra való tekintettel, részletfizetésre is JELZÁLOGKÖLCSÖNT I hosszabb, vagy rövidebb időre igen előnyös feltótelek mellett eszközlünk ki. Sürgős eselekben kieszközlünk betáblázás mellett egy-két évre olcsó válfóköicsönt is! Hiteles telekkönyvi kivonat, kataszteri birtokiv másolat és az Országos Földbirtokrendező Bíróság eljárás alóli mentességet igazoló községi bizonyítvány nélkül nem tudunk érdemleges választ adni. — Országos Gazdakör Tagjainak Áruforgalmi Szövetkezete Budapest V, Nádor-utca i£.