ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-31 / 85. szám

XXXI- évfolyam, 85. szám. Ára 9000 korona Vasárnap, 1926. október 31. ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és raiárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Né* telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában, BBBSBraXQHUHBi A társadalom királya Az idén először üli meg a katolikus világ „Krisztus királyságának* ün­nepét október utolsó vasárnapján, amelyet XI. Pius rendelt el. Mi en­nek az ünnepnek jelentősége s mi tette időszerűvé az ünnep behozatalát ? Nincs új tanról, új dogmáról szó. Egyszerűen egy régi alapvető igaz­ságot akart a pápa a világ öntuda­tában újra megeleveníteni, egy alap­vető igazságot, amelyet azonban az utóbbi századok szerettek tudomásul nera venni. S ez az igazság, hogyha Jézus Krisztus az Isten fia B az emberiség megváltója, akkor joga van uralkodni az embereken, az em­beri életen s a társadalom életén a nyilvánosság előtt is, nemcsak a hálószoba és gyermekszoba mélyén vagy a templomok és sekrestyék csendjében. Az a különös következetlensége a mai kor emberének, hogy befelé, a lelkében, szereti magát vallásos­nak vallani, de kifelé, a társadalom és a közélet felé, a cselekvés és az életmód dolgában egyszerre meg­feledkezik a kereszténység követel­ményeiről. A modern ember hisz az Istenben, imádkozik is talán, de ugyanakkor szemrebbenés nélkül tagadja meg, sőt vonja kétségbe Isten törvényeinek érvényességét a nyilvános és mindennapi életben. Csattanó példája enuek a párbaj s a házassági elválások. A párbajt épúgy, mint a törvényes házasság szétválasztását Isten parancsa egye­nesen tiltja. Mégis hány keresztény és katolikus akad, aki kételkedés nélkül elköveti ezt a két tilos dol­got s még talán csak nem is érzi, hogy ezzel voltakép megtagadta ke­resztény voltát, detronizálta az Istent. A lelkiismeret csendjében, talán még a családi otthonban is keresz­ténynek lenni s kifelé pogányság­ban élni, ez a modern ember beteg­sége; ami nemcsak valláserkölcsi szempontból képtelen helyzet, ha­nem az emberek logikai képzettsé­gére s józan gondolkodására is kü­lönös fényt vet. A pápa ezt a kö­vetkezetlenséget, ezt az erkölcsi zűr­zavart szeretné kioperálni legalább a katholikus társadalom lelkéből. Ha Krisztus a mi Istenünk, akkor ő a mi királyunk és törvényhozónk is. Ha Istenünk, akkor Istene a közéletnek s a társadalmi berendez­kedéseknek is. Ha Istenünk, akkor az ő tanait, elveit, törvényeit kell érvényesítenünk az élet egész vona­lán. Mert ez a logika, ez az ész parancsa s a hité, ez az egyetlen okos és következetes dolog. Sőt ennél is több: ez az egyet­len célhoz vezető, saját szemünkben­is hasznos dolog. Az utolsó kétezer év egész kultúrtörténete szakadat­lanul csak ezt a tételt igazolja. Nincs boldogság a földön Krisztus nélkül. Nincs igazi, tartalmas, ma­radandó kultúra, nincs világbéke, nincs összhangzatos fejlődés, hanem osak a krisztusi kultúra alapján. Amint a festészetben, építészetben, szobrászatban a legmagasabb fokot akkor érte el az emberi elme, nem amikor öntelten magára hagyatko­zott s mindenáron csak emberit akart alkotni, hanem amikor a keresztény gondolatkörnek páratlan kincseit ve­títette vászonba, vakolatba már­ványba; amint a költészet a Danték­ban érte el a legmagasabb, mert Istenhez közeledő szárnyalását, ép úgy az élet minden vonatkozásában ott járunk legbiztosabban s egy­úttal legmagasabban, ahol Krisztus gondolatait, elveit, egyszóval Krisz­tus királyságát fogadjuk el legfőbb vezetőnkül. A modern világ erről persze nem akar tudni. Mint egy őrült, mint egy lázbeteg, gyűlöli az orvost, aki gyógyítani akar s gúnyolódva, mér­gelődve fordul el az orvosszertől, amitől pedig gyógyulása függne. Igy félnek bizonyos emberek, bizo­nyos irányok mindentől, ami Krisz tusra csak emlékeztet is, ami az ő uralmát biztosítaná a társadalomban. Ezért gyűlölik az Egyházat, ezért költik rossz hirét Krisztus papjainak. Hiába való erőlködés ! Krisztust keresztre lehetett feszíteni, mégis fel­támadt, s az Ő országát is, az Ö Egyházát lehetett gyűlölni, üldözni, mégsem szűnik meg az élet leg­szebb áldásait szórni a világ min­den tájékára s az emberiség értéke­sebb, komolyabb része mindig hálá­val s boldogan fog föltekinteni az örökkévaló Királyhoz, aki nem azért uralkodik, hogy lenyűgözzön, hanem bogy felemeljen, nem azért, hogy saját fényét növelje, hanem hogy minket is a saját fényességének részesévé tegyen, nem azért, hogy kiszolgál­tassa magát, hanem hogy „szolgál­jon s életét adja* alattvalóiért! Ezért volt időszerű az új ünnep behozatala. Ez Krisztus királyságá­nak ünnepi jelentősége. A vizvezetéki szabályrendelet közérdekű rendelkezései Lapunk mult vasárnapi számában ismertettük a városi közgyűlés által legutóbb jóváhagyott vizvezetéki sza­bályrendelet legfontosabb részét, a vízdíjakról szóló fejezetet. Most foly­tatjuk a megkezdett ismertetést a következőkben: Ha valamely ingatlantulajdonos épít­kezéséhez a vizmű vizét kívánja fel­használni, ezt a szándékot és az épít­mény falazatának köbtartalmát tarto­zik a városi tanácsnak bejelenteni és a vele egyezség útján megállapított dijat a városi pénztárba előzetesen befizetni. Megegyezés hiányában a fél költségén felszerelt vizmérő útján szállítandó a viz a mindenkor érvény­ben lévő köbméterenkénti egységárak mellett. Az évi vizdij átalány és a vizmérő­használati dijat előzetes negyedévi rész­letekben február, május, augusztus ós november hónapok 15 napjáig, a viz­mérő jelzése alapján fizetendő vízdíja­kat pedig a vonatkozó fizetési meg­hagyás kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt kell a város pénztárába be­fizetni. A fél számlájára végzett munkák költségét, vagy ha ennek a befizetése előzetesen már megtörtént, az esetleg még mutatkozó költségtöbbletet, vala­mint a vizmérő vizsgálati diját a vonat­kozó fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül kell befizetni a város pénztárába. A vizdij ós a vízmérők használati és vizsgálati dija személyes tartozásként azt terheli, aki ezeknek a dijaknak az esedékessége idejében az ingat­lan tulajdonosa, a jelen szabály­rendelet alapján, a fél számlájára végrehajtott munkák költségei pedig azt, aki ezeknek a munkáknak végre­hajtása idejében az ingatlan tulajdo­nosa. Társtulajdonosok egyetemlegesen vannak kötelezve. Bérbeadott helység után advaj a vizdijat, a vizmérő használati diját ós az esetleges vizsgálati költségeket a helyiség bérlője tartozik a háztulaj­donosnak a házbérrel együtt megfizetni, amennyiben a házban legalább egy köz­használatú szabad és minden időben bárki által megközelíthető helyen csap van vezetve, azonban a várossal szem­ben ezekért a dijakórt is a háztulaj* donos felelős. Az olyan házakban lévő bérbeadott helyiségek után, amelyek nem közcső mellett feküsznek, a bérlő tartozik háztulajdonosnak a megállapított viz­dijat megfizetni. A bérlők kötelesek a vízdíjon ki­vül az állami lakbérszabályzat szerint járó közüzemi költséget is a háztulaj­donosnak ezentúl is megfizetni. Ha az olyan bérbeadott helyiség után, amelyek után a vizdij a bérlőt terheli, vagy ha az üzemi, gyári, vagy ipari helység, vagy telep, vízfogyasz­tással járó üzlet, gép-, vagy kazán­berendezés után, a dijaknak befizetése a megállapított határideig meg nem történik, engedélyes a vízszolgáltatást azonnal megszüntetheti és mindaddig megvonja, amig a hátralék ki nem fizettetik, vagy annak a behajtása meg nem történik. Ha vizszolgáltatás megszüntetése után a fogyasztó olyan csapról hasz­nál vizet, amely nem az ő külön víz­mérőjén át kapja a vizet, pénzbirság­gal büntetendő. Ugyanigy bírságolni kell azt is, aki a jogtalan vízhasználatot elősegíti ós azt is, aki arról tudomással birt, de a városi tanácsnak be nem jelenti. A vízfogyasztási dijak ós viz óra dijak évről-évre vettetnek ki ós pedig oly képen, hogy a város minden év szept. havában összeiratja a város­ban lévő összes épületeket helységen­ként és ezek szerint a fentiek alapján kivetik a jövő évre való érvénnyel az egyes házakra eső vizdijat és a kivetést november 1-től 15-ig közszem­lére teszik, mire a közönség a városi szókház hirdetési tábláján mindig figyelmeztetve leend. A kivetés ellen minden év november 30-ig van a jövő évi vizdijat illetőleg birtokon kivül felszólamlásnak helye, melyek felett a fél meghallgatása után a városi tanács dönt. A ház, illetve beltelkek tulajdonosai a kiszabott óvi vizdij átalány elenge« désére az esetben sem tarthatnak igényt, ha a vizet rövidebb vagy hosz­szabb ideig nem használták is. Ha a magánvezték a vízszolgáltatást teljesen megtagadja, vagy a rendes szolgáltatástól feltűnő eltéréssel adja a vizet, tartozik ezt a vezeték tulaj­donosa a tanácsnak azonnal bejelen­teni, ki az akadály mibenlétét a leg­rövidebb idő alatt megvizsgálni és ha a hiba a magánvezetókben van, an­nak megszüntetésére a tulajdonost utasítani köteles. Magánvezetóknek idegen területen engedély nélkül való átvezetése, uteai főcsapnak önkónyüleg való kinyitáss, a magánvezetéket az utcai vezetéktől elválasztó főcsap önkónyű kinyitása, az utcai vezeték megfúrása, a házi vezetéknek rossz karban hagyása, vízpazarlás stb. esetében engedélyes bejelentésére a város tanácsa 200 (Kettőszáz) pengőig terjedhető rend­büntetést alkalmazhat. Azonkívül a marasztalt fél az okozott kár meg­térítésére is kötelezendő. A kihágási pénzbüntetések hovafor­ditására a törvényes intézkedések mérvadók. Esztergom város is kér a megmaradó Speyer­v kölcsönből tisztviselői házépítés céljaira Városszabályozási térképet készítenek — Szentgyörgy­m ez őre is áldozzon valamit a város — Városi közgyűlés Esztergom szab. kir. város kép­viselőtestülete f. hó 27-én délután 4 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnökletével rendes közgyűlést tar­tott. Tárgysorozat előtt az elnök ke­gyeletes szavakkal parentálta el

Next

/
Thumbnails
Contents