ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-24 / 83. szám

hon 1 ÜJtlU Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és varárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Ne>telén közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő:Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában Reálpolitikát A nemzetgyűlés őszi ülésszaka megkezdődött. A törvényhozó testület tagjai újból elfoglalták helyüket az ország házában, hogy megkezdjék munkájukat. Bekonstruált kormány viszi tovább a nemzet, az ország ügyeit. Rekonstruált kormány, új ülésszaka. . . Olyan szavak ezek, amelyek az optimisták lelkében nagy reményeket ébresztenek, de az újból összeült parlamenttől és kormánytól függ, hogy nem csalódást jelentenek-e? Mit vár a magyar nép a kormánytól és a nemzetgyűléstől? Erre a választ megadta a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a legutóbbi pártvacsorán elhangzott nyilatkozatokkal. Gróf Zichy János, a pártelnök szögezte le azt a vezérszót, amely a sok sebből vérző ország lakosságának kívánságát fejezi ki. A vezérszó röviden igy hangzik: reálpolitikát! A távszdnoklatokból, a személyekkörüli viharból, a durva szavak özönéből, a sok-sok szenzációs leleplezésnek szánt fecsegésből már éppen eleget kaptunk, de itt van már az ideje, sőt a végső órája annak, hogy alkotásokat lássunk. Reálpolitika kell és nem művihar, foglalkozzék végre a parlament azokkal a kérdésekkel, amelyeknek megoldásával könynyitenek a keresztre feszitett nemzet sorsán. Gazdasági kérdésekkel tessék foglalkozni, hisz annyi megoldásra váró kérdés van, hogy az obstrukciókra, a távunalom-szónoklatokra és az egymáslepiszkolásokra ÓB ilyenfajta politikai fényűzésekre nincsen többé idő. Annyi sebet kell behegeszteni, hogy ninos idő parlamenti kabaré-előadásokra. A gazda nem tud termelni, mert nem kap pénzt, csak uzsorakamatra, rendezzék tehát a mezőgazdasági hitelt. A kereskedőt és iparost a hitelkérdéssn felül a különböző erőszakolt, a forgalmat gátló hatósági intézkedések, a behozatal és kivitel szörnyű bajai, a vám és annak kezelése körüli visszásságok és sok-sok anomália gyötrik. Osztó igazságnak kell érvényesülni a nyudijügyek körül. A munkásság szociális ügyeiben céltudatos intézményes reformokat vár az ország közvéleménye. Reálpolitikát! Ez annyit jelent, hogy helyes, megfontolt, észszel és szívvel párosult, az ország anyagi jóléte érdekében dolgozó politikát kell csinálni. Ha a parlament tagjai felül tudnak emelkedni a sekélyes, apró-cseprő érdekeken, ha reálpolitipát folytatnak, akkor a gazda kaphat olcsó pénzt, az iparosnak és kereskedőnek minden fájdalmára kerül orvosság. Megosztddik a teherviselés és mindenki anyagi képességeihez mérten járul hozzá az államháztartáshoz. A csonkaország minden lakójának minden sajgó sebére irt, gyógyulást csak a reálpolitika hozhat. A nemzetgyűlés őszi ülésszaka megkezdődött. Rekonstruált kormány viszi tovább az ország ügyeit. Az optimisták reménykednek, a kormánytól és az új ülésszaktői sokat várnak. Az optimisták hite nem maradna vak remény, ha végre a sok távszónoklat, botrány és álszenzáoió után belátnák, hogy akkor teljesitik választóiknak tett Ígéretüket, ha észszel és szívvel a gazda sági kérdések megoldásához fognak. Talpra kell állítani a magángazdaságot, szanálni kell az állam szanálása után az egyéneket is. ¥e apró személyi kérdésekkel, hanem az összlakosság ügyeivel foglalkozzanak, alkossanak. Mit vár tehát a magyar nemzet a parlament uj ülésszakától és a rekonstruált kormánytól? Egyszerű, rövid a válasz : reálpolitikát! A módosított vízvezetéki szabályrendelet közönséget közelebbről érdeklő határ ozmánjai A legutóbbi városi közgyűlés több tagjának kívánságára megkezdjük közlését az elfogadott vizvezetéki szabályrendelet közönséget közelebbről érdeklő részeinek. Azt hisszük, ez a közlés nagyban hozzájárul az ügy tisztázásához és a nyugodtabb közhangulat megteremtéséhez. A szabályrendeletnek mindenekelőtt a közönséget legjobban érdeklő részét, a viz dijakról szóló részt közöljük mai számunkban. Eszerint a város területén lévő Öszszes házak és építési telkek tulajdonosai, akár be van a házba, vagy beltelekre vezetve a vízvezeték, akár nem, vagyis akár használják a vizmü vizét, akár nem, az alábbiakban megállapított kulcs szerint a házra eső vizdijat feltétlenül kötelesek megfizetni. A szabályrendelet szerint fizetendő összes vízdíjak ós vízóra használati dijak, valamint minden egyéb dijak, mint a házakat és a belteikeket közvetlenül terhelő, községi adótermószetű tartozások a háztulajdonost terhelik. (i A dij fizetési kötelezettség azon napon kezdődik az összes a városban létező házakra és telkekre, amely napon a város tanácsa a vizmű üzembe helyezését megállapítja. Viszont a város köteles minden magán vizvezetéki berendezést az elkészülésnek a tulajdonos által történt bejelentése után legkésőbb öt nappal, ha csak ellene kifogás nem merül fel, a városi csőhálózatba bekapcsolni. A vizmü vizének használatáért a következő évi vizdijak fizetendők: Pengő a) lakószoba után a csőhálózat mentén á 1B b) fürdőszoba után a csőhálózat mentén á 30 c) előszoba után a cs. h. m. á . 8 d) cselédszoba után „ „ „ „ . 8 e) nyitott üzlet „ » » » » • 15 f) műhely „ „ „ . . . 15 g) konyha „ „ . „ „ . 15 h) mosókonyha „ „ „ „ „ . 20 i) vízöblítéses closett n. o. „ . 15 j) nagy állat (ló, tehén, ökör) u. 12 k) apró állatok (sertés, kecske, Pengő birka) után u. o. á 2 1) kert után a csőhálózat mentén lOO négyszögmóterenkónt á . 8 m) a házban lévő minden egyes lakrósz után, ha annak alapterülete 40 négyszögmótert meg nem halad a fenti vizdij, ha a pedig negyven négyszögméternél nagyobb, akkor a 40-en felüli minden további négyszögmóterért 4 nógyszögméterenkint további 1—1 pengő fizetendő. A fennmaradó nem teljes 4t négy szögméter teljes 4 négyszögméternek vétetik; n) azon házban lévő lakrészek után, melyek olyan utakon, utcákon, tereken vannak, hol vízvezetéki közcső lefektetve nincsen ós igy ennek lakói a legközelebb lévő vizvezetéki közkútról hordják a vizet, minden egyes lakrész és minden egyes konyha után évenként 6 pengőt fizetnek; az állatok után pedig az ezekre megállapított vízdíjaknak a felét, de csak abban az esetben, ha az ingatlan távolsága a közkúttól lOO méternél nem nagyobb. Azon ingatlanok után, melyek a közkúttól 100 és 200 m távolságok között feküsznek, ezen vizdij kétharmada, az ennél is nagyobb távolságban levők után pedig egyharmada fizetendő. o) üres telkek után, melyek közcső mellett vannak, lOO nógyszögméterenkint és évenkint 1*5 pengő fizetendő, ha nincs is bevezetve a a vízvezeték. Ezen összegért az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője a fizetett dijnak megfelelő mennyiségű vizet használhat. Ennek módozatait esetről-esetre a tanács állapítja meg. Az állatok itatásához szükséges viznek a vizvezetéki vizből leendő beszerzésére senki sem kötelezhető, miért is azon épületekbe, hol állatok is vannak, kizárólag vízmérő órával leszen a víz kiszolgálva. Ahol a vizmérő óra nem szerelhető fel, ott a vizdij állatok száma után fizetendő. Kamrák, pincék, istállók és padlások ezen átalány kivetésénél nem vétetnek számításba, hacsak nincsenek kifejezetten vízfogyasztásra berendezve. A fenti óvi átalányegységárakért azonban csak annyi viz használható, mint amennyi köbméter viz köbmóterenkint 60 fillérrel számítva jár. Az ezen felül fogyasztott többlet viz köb méterenkint 60 fillérrel külön megtérítendő. A vízfogyasztás ellenőrzésére, illetve az óvi díjért járó vízmennyiség megállapítására a város köteles minden egyes házban egy, esetleg — a szükséghez képest — több vízmérőt elhelyezni, mely után, illetve amelyek után a háztulajdonos fizeti a megállapitottt vizóra használati és fenntartási dijakat. A megállapított átalányárak minden körülmények között ós felt ótlenül fizetendők még akkor is, ha az épületbe a vízvezeték nem is vezettetett be ós ha a vizvezetéki viz egyáltalában nem használtatnék is. Időleges fogyasztóknál, (pl. építkezés) a vízhasználatért fizetendő dij szabad megegyezés tárgya. A megállapított vizdijak (évi átalányárak) évnegyedenként előzetesen esedékes egyenlő részletekben fizetendők, de mindazok, akik lakbérüket havonkint fizettetik, ezen fizeflesi kötelezettségüknek havonkint is megfelelhetnek, és ez esetben az ingatlan tulajdonosa is csak havonként köteles a vizdijat leróni. Ezen kedvezmény a díjfizetési kötelezettséget nem érinti. Minden félév végén leolvastatik a vizmérő és ha ez kevesebbet mutat, mint amennyi a félévi vízdíjért járt (köbméterenkint 60 fillérrel számítva) úgy visszatérítésnek helye nincsen, ha pedig többet mutat, úgy a többlet minden félévben, a félév végén külön megfizetendő. A vizdij alól való mentesség kérdésében esetről-esetre a város képviselőtestülete határoz. Gyárak, ipartelepek, mosóintézetek, fürdők, szökőkutak, szeszfőzdék, likőrgyárak, borpincék, konyhakertek stb. szóval olyan üzemek, melyek a szabályrendelettel nem kötelezhetők arra, hogy üzemeikhez a vizvezetéki vizet igénybe vegyék, kívánságukra a vizmű csőhálózatába szintén bekapcsolhatók, de csak abban az esetben, ha az élvezeti, háztartási és egészségügyi célokat bőségesen kielégítő menynyisógen felül a vizvezetéki mű rendelkezik e célra leadható mennyiséggel. Ilyen esetben a vizdij a fogyasztó és a város közötti szabad megegyezés tárgyát képezi. Vizmérő azonban ilyen esetekben is feltétlenül felszerelendő. A város a vizvezeték utáni tiszta jövedelmet elsősorban a beruházási tőke, államkölcsön törlesztésére, másodsorban a vizmű szükségszerű javítására és fejlesztésére, harmadsorban a város csatornázására fordítja. Ezen utóbbi célra egy külön alap létesítendő. A vízdíjon felül minden beállított vizmérő óra után használati és fenntartási dij is fizetendő még pedig: pengő 13 mm vizmérő óráért drb-kint óvi 6 ^ » » 33 » }J » » » Ti 3J 12 »» 3J 33 3J n 16 M A n M « £F± °0 „ „ „ „ „ 30 Az 50 mm-en felüli átmérőjű viz25 30 40