ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-10-17 / 81. szám
Keresztény politikai és társadalmi lap Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vatárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Nemtelen közleményt nem részünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő:Gábriel István. *«iM«MHBn«BaasM«M will ii ijiunniuiiitiii mmmmaaammaaiEmammtmaimsmsaua Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a .HUNNIA" könyvnyomdában. BOBOM A városi közgyűlés jóváhagyta a vizvezetéki szabályA közüzemi rt. új \illanyvezetési alkotásai nagy jövedelmet hoznak a városnak Mátéffy Viktor felszólalása. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 15-én délután 4 órakor rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen a vizvezetéki szabályrendeletet egyhangú szavazással jóváhagyta. A terjedelmes szabályrendeletet kivonatosan dr. Brenner Antal főjegyző ismertette. A képviselőtestületi tagok közül néhányan a szabályrendelet kinyomatását kívánták, hogy pontos áttanulmányozás után dönthessenek róla egy következő gyűlésen. Dr. Antóny Béla polgármester azonban kifejtette, hogy a vizvezetéki szabályrendelet rendkivül gondosan, félesztendeig tartó átgondolás és tanulmányozás után a közgyűlés kebeléből kiküldött olyan bizottság ellenőrzése mellett készült, amelyben mindenféle érdek képviseletében jelen volt földmives, iparos, gazda, kereskedő, háztulajdonos és bérlő. Mérnöki és pénzügyi szakemberek hosszas munkája volt szükséges a szabályrendelet elkészüléséhez, úgy, hogy a plénumban ezt a szabályrendeletet elkészíteni, illetve újra tárgyalni osak folytatólagos közgyűléseken, a szakemberek bevonásával volna lehetséges. Ez pedig a mű üzembehelyezésének kitolását jelentené, mert a szabályrendeleten szakszempontból, de különösen ami a közönséget érdekli, financiális szempontból, változtatni úgysem lehetne. A kivetett vizdijak ugyanis okvetlenül szükségesek ahhoz, hogy a kölcsön törleszthető és a kamat fizethető legyen. A közgyűlés szavazás előtt tudomásul vette a polgármester érvelését. A szabályrendeletet különben — legalább főbb részeiben — valószínűleg közzé fogja tétetni a város a helyi lapokban. Egy fontos és különösen a szegényebb embereket érdeklő változtatást mégis eszközölt a közgyűlés a szabályrendeleten. Tudvalevő ugyanis, hogy a vizvezetéki mű üzembehely ezésótől számított egy éven belül a város költségén vezetik be a házakba a vizet a fővezetékből. Ezt úgy módosították, hogy indokolt esetekben a város ezt a határidőt kitolhatja. Eminens érdeke ugyanis mindenkinek a viz bevezetése, mert a vizdijat mindenképen fizetnie kell. Arra az esetre ugyanis, ha sokan nem vezetnék be a vizet, a város vezetősége kénytelen volna a felvett kölcsön és kamatai törlesztésére szükséges összeget pótadó formájában bevételezni. Fontos tudnivaló az, hogy minden háztulajdonos számára kartonlapot állítanak ki, amelyen rajta lesz a reá kivetett vizdij összege is. Ezek a kartonok november hóban közszemlére lesznek kitéve a városházán, és a benne foglaltak ellen bizonyos időn belül óvást lehet emelni. A vizdijat a város a háziuraktól szedi be, ezek viszont házbérfizetés alkalmával a vizet fogyasztó lakóktól. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz a tanácsi javaslathoz, amely szerint a város a Speyer-féle II. államkölcsön folyósítása előtt 2 és fél milliárdos 8 72%" os függő kölcsönt vesz fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. Az összegre az iskolaépítéshez, új automobil vásárlásához, stb.-hez van szükség. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta a közgyűlés a Közüzemi Rt által a város garantálása mellett fölveendő 2 és fél milliárdos törlesztéses kölcsönnek ügyét. A javaslathoz Mátéffy Viktor szólt hozzá, aki mint a részvénytársaság igazgatója, hosszabb beszédben indokolta meg a kölcsön felvételének szükségességét és előnyös voltát főképen a város érdekeinek szempontjából. Előadta, hogy a villanyvezetéknek Visegrádig való kiépítése már készen van, Visegrád és környékén már Esztergomból kapják az áramot. Ebből máris nagy jövedelem származik a városra, amely 60% erejéig van érdekelve a Közüzemi rt.ban- Többszáz millió korona évi bevételre lehet számítani. A város garanciájával felvett kölcsönt a részvénytársaság a műbe, tehát a város vagyonába épiti bele, a kölcsön visszafizetése pedig a többletből könnyűszerrel eszközölhető. Mind városkultúrai, mind a várost érintő financiális szempontból elsőrangúan és mindenkit megnyugtatóan világította meg Mátéffy Viktor a Közüzemi rt. munkálkodását, majd nagy érdeklődés közepette a részvénytársaság jövő terveit is ismertette. Tárgyalások folynak ugyanis Váo város polgármesterével is a villanyáramszolgáltatás ügyében. A közeli megvalósítás előtt áll Dömös és Pilismarót villanyos ellátása is, amely községektői tízezer aranykoronát kér a részvénytársaság az odavezetésért. Komoly formában szó van arról is, hogy a villanyos áramot átvezetik a Dunán és Szobot és környékét is ellátják vele. Az áramnak Bicskére való vezetése is tetemes jövedelmet hozna, s ez is előtérben van. Érdekes beszéde végén kijelentette Mátéffy Viktor, hogy a tervezett munkálatok sikeres keresztülvitele esetén Esztergom városnak egy oly nagyarányú, életrevaló és kulturális szempontból is jelentős villanyos vállalkozása lesz, amelyhez fogható jelenleg az országban csak egy van, a Villanyos Tröszt vállalata. A közgyűlés bizalommai fogadta a beszédet és melegen éljenezte Mátéffy Viktort, a kölcsön garantálásához pedig hozzájárult. Iparosifjúságunk sikere a kézműipari kiállításon Állami oklevelet, 9 arany-, £ ezüstérmet és elismerö-oklevelet hoztak haza a kiállítok Az Esztergomi Kath. Legényegylet kezdeményezésére iparos ifjúságunk az Országos Kath. Legónyegyleti Központ kebelében szintén résztvett szeptember havában az Országos Kézműipari kiállításon Budapesten. Sem az volt célja ennek a részvételnek, hogy kérkedjék, csak az, hogy a becsületes munkáról, amely ebben az iparilag elhagyatott városban folyik, bizonyságot tegyen. Szerény keretek közé kellett szorítani ezt a gyűjteményt, mert megértést kevés helyen talált. Mindenki csak szegénységünkre mutatott rá ; a rossz konjunktúrát és a drágaságot emlegették, az általános pangást hozták fel okul, hogy kivonják magukat a nemes verseny alul. A helybeli Kath. Legényegylet vezetősége makacsul ragaszkodott a kedves eszméhez, hogy ifjúságunk vegyen részt az Országos Kézműipari Tárlaton. Sehol sem talált visszhangra az eszme városunkban, csak Bárdos József, az iparos tanonciskola igazgatója állott igazi lelkesedéssel szolgálatára az eszmének, felkarolta, szakszerű tudásával és tapasztalataival helyes kis kiállítást rendezett az^iparos rajztanítók hozzásegitésével a legónyegyleti sz ékház megnyitásán .Sokan lekicsinyelték akkor ezt a vállalkozást, pedig sok értékes dolgot hozott össze, amit a fővárosban a Kézműipari Kiállitás zsűrije figyelemre méltatott és amelyre elismerését fejezte ki. Elsősorban általános feltűnést keltett a sxakrajxok kivitele ós összeválogat otts ága. Ez csaknem unikum volt az egész tárlaton. Bárdos József igazgató az iparosifjak legszebb szakrajzait válogatta' össze és rendezte, amivel állami oklevelet nyert a kiállító legényegylet. Megjegyezzük, hogy a négy állami oklevél egyike városunk iparosifjuságának jutott éppen a szakrajzokért. Örömmel regisztráljuk ezt, mivel élő bizonysága annak, milyen szép szakszerű munka folyik iparostanonciskolánkban, amelyben a tanoncok preeiz szakrajzban ily nagy előmenetelt tesznek. Az egyetlen kiállító mester: Havas S ándor turulmadaráért ezüstérmet nyert. Szedmer Kálmán lakatossegéd szép sírkeresztjéért a kereskedelmi minisztériumtól aranyéremmel lett kitüntetve. Dióssy Béla lakatostanoncot a Lakatos Ipartestület aranyéremmel tüntette ki. Köcsky Sándor, lakatos segéd diszlámpájáért ezüst érmet nyert. Grálik Antal, Rauch Mihály, Drozsgyák Károly és Kókay János munkáit pedig elismerő oklevéllel tüntették ki. Mikor a Legényegylet és az iparostanoncok ezen újabb sikerét mi is örömmel könyveljük el, csak az a megjegyzésünk, hogy milyen szép kulturmunkát lehetne kifejteni, ha az összes tényezők vállvetve dolgoznának ós félretéve mindén kicsinyes szempontot, közös munkával és lelkes támogatással fáradoznának a közös cél: az iparosság érdekeinek minél szélesebb körben való érvényesítéséért. Iparosifjaink sikere mutatja, hogy van bennünk hozaáértés, van munkásság, tudunk dolgozni és tudunk elsők is lenni, ha akarunk. Csak a kezdeményezés és a vállalkozási kedv hiányzik belőlünk. Ha több kedvvel, lelkesedéssel karolná fel iparosságunk a saját érdekeit, munkájával ós tudásával elsők köze" küzdhetné fel magát az országban. A magyar nép új barátai A földmivesnép újabban olyan „barátokkal" dicsekedhetik, akikről elmondhatja a közmondással: Uram szabadíts meg tőlük 1 Az uj barát a szociáldemokrácia, a magántulajdon ismert ősi ellensége, amely most külön programmot dolgozott ki a falusi nép számára. Ez a programm aféle „ingváltás". Most, hogy nem tudni, miféle politikai célokból, falura készül a szociáldemokrácia, tisztát vesz fel s mint mondani szokás, öltözékét rendbehozza. Ebben a programmban a szociáldemokrata párt ködment öltött, csizmát húzott, hogy a maszkirozás teljes legyen. A lenézett, „uzsorásnak" és „pa-