ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-10-13 / 80. szám

XXXL évfolyam, 80. szám. Ára 1500 korona Szerda, 1926. október 13. TER Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és va; árr.ap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Ne> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Ujabb árvizek fenyegetik a folyóparti vidékeket Meg kell erősíteni az árvízvédelmi műveket Tát község érdekelt gazdái kimondották, hogy áldozatok árán is megalakítják az árvizszabályozó társulatot. Az idei tavasz, sőt a nyár is ke­mény próbára tette a magyar folyók árviz védelmi müveit. A nagy előre­látással megépitett gátak és csator­nák gyengéknek bizonyultak, az idő­járás szeszélyeivel szemben nem tud­tak dacolni. Óriási területek kerültek viz alá, hatalmas termékeny szántók váltak hasznavehetetlenekké. Az ár­vizcsapás nemzetgazdasági szempont­ból is nagyarányú volts ezt a gabona­termés számszerű eredménye igazolja. A veszély még most sem műit el, sőt újabb árvizek fenyegetik a folyóparti vidékeket, A meteorológusok jelen­tése szerint a tél és a tavasz még csa­padékosabb lesz, tehát félő, hogy a hatalmas viztömegeket le tudják-e vezetni a magyar folyók. Mit kell tehát tenni ? Hogy érthető legyen, mi a teendő, meg kell világí­tani, milyen hatalmas munkát végez­tek el a gazdák áldozatkészségéből az ármentesitő társulatok. Összesen 7 1 /, millió katasztrális hold földet tettek ed­dig megművelhetó'vé. Nagyon nagy eredmény ez. Az a szám ia óriási, amely azt mutatja, mennyibe került a sok gát és csatorna. Összesen 102 millió arany koronát fizettek ki 1914-ig vizlecsapolásra, folyószabályo­zásra. Ilyen erőteljes iramban azon­ban csak a háborúig dolgozhattak, azóta, azt lehet mondani, stagnál az árvízvédelmi ópitkezés. Nagyobb­arányú védelmi művet azóta nem ké­szítettek. Veszély fenyegeti a magyar folyópartokat azért is, mert a romá­nok és csehek nem tartják be az ár­vizvédelmi "egyezményeket. A tél folyamán még hatalmasabb viztömegek zúdulnak majd alá a Du­nán és a Tiszán s ha a csehek és ro­mánok újból elmulasztják időben je­lezni a veszélyt és az ármentesitők nem tudnak védelmi intézkedéseket tenni, akkor nagyon tragikus követ­kezmények várhatók. Az abnormis esős időjárás miatt a védekezésről idejében kell gondoskodni, nehogy a késői intézkedések költségei az árral ússzanak el, szomorú emlékként hagyva maga után a pusztulást és a késői okulást. Városunkban a duna­menti területeket és szigetünket az idei árviz több izben látogatta meg, amiértis felhivjuk az illetékes ható­ság figyelmét már jóelőre az intézke­dések megtételére annál is inkább, mi­vel tudjuk, hogy nemzetgyűlési kép­viselőnk, Mátéffy Viktor prépost-plé­bános szorgalmazása folytán az ár­vizvédelmi munkálatok megindultak, sőt a felmérések is megtörténtek Szi­lágyi Gyula győri kir. folyamfőmér­nök vezetése mellett. A tervek most a földmivelésügyi minisztériumban várják a jóváhagyást. Most már a fő­dolog az, hogy ha e tervek leérkeznek a városhoz, azok a legrövidebb idő alatt megvalósuljanak. Esztergomban is itt volna az ideje az ármentesitő társulat megalakulá­sának. Az érdekelt gazdáknak első­rangú érdekük ez, amely ügyben — már erről lapunkban is megemlékez­tünk — ugyancsak nemzetgyűlési képviselőnk utánjárására a földmive­lésügyi minisztériumban igen előnyös feltételű kölcsönt helyeztek kilátásba az érdekeltek részére. Itt szükségesnek tartjuk megemlí­teni, hogy a napokban Tát község­ben a gazdák — Reviczky Elemér járási főszolgabiró kezdeményezésére — egyhangúlag kimondották, hogy bármily nagy áldozatok árán is meg­alakítják az ármentesitő társulatot. Gazdáinkon a sor, hogy megmutas­sák, mennyire viselik szivükön saját érdekeiket, mert az ármentesitós első­sorban és legfőkép az ö érdekük. HÍREK Helyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész na­pos ügyeletesi szolgálatot is.) Október 9—15-ig „Fekete sas" gyógyszertár (Vízi­város). A 14-esek Ünnepe. Megható ünnep­ség keretében ünnepelték meg a volt nyitrai 14. honvéd gyalogezred köte­lékéhez tartozók bajtársi Összejövete­lüket. Az ünnepség szombat este kez­dődött a Fürdő vendéglőben megtar­tott vacsorával, amikoris a volt ez­red volt tisztjei jöttek össze. A va­csora a legkellemesebb hangulatban folyt le. A volt bajtársak kedélyes hangulatban emlékeztek a régi szép időkre, Örvendezve a viszontlátásnak. Ez a kellemes est nem múlhatott el azonban anélkül, hogy a fájdalom ér­zess ne vegyüljön örömük közé, ami­kor a megcsonkított haza mai szo­morú helyzetéről esett szó. Másnap, vasárnap délelőtt 10 órakor a belvá­rosi plébánia-templomban ünnepi isten­tisztelet volt, melyen nagyszámban vettek részt azok, akik a világháború dicső napjaiban a volt nyitrai honvéd­gyalogezredhez tartoztak, valamint a hatóságok képviselői és nagyközönség. A szentmisét Mátéffy Viktor prépost­plébános, nemzetgyűlési képviselő tartotta, aki a szentmise végeztével megható, átérzett és gyönyörűen át­gondolt beszédben méltatta a nap jelentőségét ós a volt ezred érdemeit. A templomból átvonult az ünneplő­közönség a laktanyába, ahol vitéz Nómeth-Deizler Károly ny. tábornok intézett a bajtársakhoz könnyekig megható beszédet. Utána vitéz Kiss János alezredes, állomásparancsnok beszélt. A laktanyai ünnepség után a vármegyeház disztermóben volt a disz­ünnepély, melynek szónoka vitéz Nó­met-JDeizler ny. tábornok volt. Déli 2 órakor a Kath. Legényegylet disz­termóben társasebéd volt a bajtársak és a közönség részvételével. A 130 terítékű ebéden több felköszöntő hang­zott el. Elsőnek vitéz Nómet-Deizler Károly emelkedett szólásra a bajtár ­äak részéről, utána beszélt dr. Re­viczky Grábor vármegyei főjegyző, % vármegye, dr. Antóny Béla polgár­mester a város nevében és még mások. Az ebéd a legkellemesebb hangulat­ban a késő délutáni órákban ért véget. Rendkívüli közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete f. hó 15-én — pénteken — d. u. 4 órakor rend­kivüli közgyűlést tart, melynek tárgy­sorozatában szerepel többek között: a vallás- ós közoktatásügyi és pénz­ügyi miniszter köszönő leirata a vá­ros diszpoltárává történt megválasz­tására vonatkozó értesitésre. A bel­ügyminiszter jóváhagyása az iskola­épitósügyben. A közig, bíróság Ítélete a községi birói állásra 1924. október 2-án eszközölt választás megsemmi­sítése tárgyában és a tanácsnak az állás betöltésére vonatkozó javaslata. Ugyancsak fel van véve a tárgysoro­zatba a Közüzemi R.-t. által fel- j veendő kölcsön ügye is és még sok más érdekes ügy, amelyre való tekin­tettel a közgyűlés igen népesnek Ígérkezik. Repéczy Hona hangversenye szomba­ton f. hó 16-án este 8 órakor lesz a főreáliskola tégla-alapja javára. Hubay mester kitűnő tanítványa állandóan külföldön tartózkodik, ahol Bécs, Berlin, Frankfurt, Köln, Amsterdam, Kopenhága fejlett zenevilágának ked­velt művésznője. Világhirét Tartini hires „Ordögtrillák" c. szerzeményé­nek bravúros előadásával alapította meg. Szombati hangversenyének mű­során ezen brilliáns számon kívül Groldmark györnyörű E-dur suite­je, Grösta Jahn poétikus Altató dala Chopin örökszép Es-dur Nocturne-je, Kreisler bájos Liebesfreud-je, vala­mint ifj. Zsolt Nándor karakteriszti­kus Szitakötők c. szerzeménye szere­pel. Zárószámul aztán Hubay tüzes Csárdajelenet-ét játssza hegedűn a művésznő, zongorán elsőrangú kisérőj e pedig K. Hawel Edith zongoramű­vésznő. A hangverseny helye a főgim­názium díszterme; jegyek (számozott ülőhelyek) a pénztárosnál, Krompaszky Sándor főreálisk. tanárnál, valamint a Buzárovits Gr. könyvkereskedésben szerdától kezdve kaphatók. Tekintet­tel a kulturális célra, felülfizetéseket köszönettel fogad ós hirlapilag nyug­táz a főreáliskola igazgatósága. Ügyvédi iroda megnyitás. Dr. Be­rónyi Róbert szolgálatonkivüli vi­szonyban levő áll. rendőrségi fogal­mazó — mint értesülünk — a napokban nyitotta meg ügyvédi irodáját Kossuth Lajos utca 20. szám alatt, a volt köz­jegyzői iroda helyiségében. V vasúti hozzájáró-út kövezése meg­kezdődött és előreláthatóan két hét múlva befejezést is nyer. Ezen munká­kálatok végét vetik sok panasznak, amely a vasúti hozzájáróút miatt el­hangzott. A kövezés a pályaudvartól a dorogi-úti vámházig terjed és amint értesülünk, sokkal kellemesebb út lesz, mint a vámtól befelé vezető útvonal burkulása. Kassától megvonták a magyar szót. Kassáról jelentik: A cseh nyelvtörvény értelmében mindazon helyeken, ahol a lakosságnak 20%-a magyar, a ha­tóságok kötelesek a felekkel magyarul érintkezni. A csehek több Sáros-me­gyei községet csatoltak a városhoz ós ilymódon a magyarság száma nem éri sl a megkívánt 20%-ot. Kassán tehát alnémult a hatóságoknál a magyar szó. cseh terror a távoli községeknek a károshoz való csatolása vallmestersógesen rontotta meg a nemzetiségi arány 3zámot. A MTE Esztergomi Osztályának választmánya f. hó 16-án (szombaton) este 9 órakor ülést tart, melyre a tagokat az elnökség ezúton is meghívja. Tekintettel a tárgysorozat egyes fon­tosabb pontjaira, kérjük a tagokat, hogy teljes számban jelenjenek meg. A csehek szemtelenkedése Pozsony­ban. Pozsonyból jelentik: Budapesti labdarugók jártak Pozsonyban. A vá­logatott magyar amatőr csapat kettős keresztes magyar cimert viselt jel­vényül. A Slovenszki Narod című cseh lap tiltakozott az ellen, hogy Slo­venszkó címerét magyarok használ­ják jelvényül. Követeli a lap, hogy a cseh külügyminisztérium emiatt jár­jon el Budapesten. A csehek elrabol­ták a Felvidéket és most bitorolva használják a magyar cimert, sőt már arra vetekednek, hogy azért is panaszt emelnek, mert a magyar bajnokok a magyar cimert viselték. Fölháboritó ez a cseh szemtelenség. A párkányi vásár az idén október 17-ón lesz megtartva, minthogy a cseh köztársasági ünnep a rendes vá­sár napjára esik. Az idő rövidsége folytán az egykor hires vásár előké­születei már nagyban folynak, Amint hirlik, az idén az esztergomi rendőr­ség csak korlátolt mennyiségben ad ki ez alkalommal átkelési igazolvá­nyokat, minthogy a nagy vashid javí­tása miatt az átkelés kockázatos. Pénzért ki szabad járni az oláh fog­házból. Bukarestből jelentik : A minap egy újságíró találkozott egy isme­rősével, akiről ugy tudta, hogy jog­erősen elzárásra Ítélték. Nagyon csodálkozott tehát, hogy az utcán látta. Az illető ezután felvilágosította a hír­lapírót, hogy őt csakugyan elítélték, sőt most tölti fogházbüntetését, de 24 órai távozási engedélyt kapott a fogház igazgatójától. Megfelelő díjazás ellenében ugyanis, rendszerint 2 he­tenként, de hetenként, sőt sok esetben naponként is el lehet hagyni a fog­házat. Akinek tehát pénze van és fizet a fogházigazgatónak, az megszabadul­hat az elzárástól. 1924. legnagyobb filmje volt: A notredamei toronyőr 1925. legnagyobb filmje volt: Az operaház fantomja Mindkét film főszerepét Leon Chaney játszotta, akinek idei legnagyobb filmje: A három istentelen A KULTÚR MOZGÓ csütörtökön mutatja be Lon Chaney-nek, a Notre­damei toronyőr és az Operaház fan­tomja c film főszereplőjének idei leg­szebb és legnagyobb filmjét A három istentelent. — Lon Chaney ma Amerika legnagyobb jellemszinésze, akinek min­den filmje esemény. A KULTUR MOZGÓ csütörtöki grandiózus műso­rához ajánlatos jegyeket előre váltani.

Next

/
Thumbnails
Contents