ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-09-26 / 74. szám
Lesrjelenik hetenkint kétszer: szerdán és va^án Kp. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Néptelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések 'felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdáoan mm A Szent Ferenc-rend 700 éves jubileuma Az 1925-i jubileumi szentévnek mintegy folytatása gyanánt augusztus elsejével az egyházi és az ezekbe belekapcsolódó világi ünnepségek hosszú sorozata nyílott meg a nagy olasz szentnek: Assisi sz. Ferencnek, a franciskánusok rendalapitójának hitbuzgalom-, művészet ós költészetkoszorúz^a nagy alakja körül. Elsősorban természetesen Olaszország készülődött ezekre az ünnepségekre, amint Olaszország vette ki legnagyobb mértékben a részt a „Szent év" eseményeiből is. Szeat Ferenc septemcentennáriuménak megünneplését méltóképen vezette be XI. Pius pápa a „Rite expiatis" kezdetű encyklikával, amelyben az apostol buzgalmával és a tud s éles látásával rajzolta meg Assisi szentjének alakját, jelentőségét a századokon keresztül. A pápa a jubileumi ünnepségekkel kapcsolatos lelki kegyelmekre fekteti a hangsúlyt, a franciskánus szellemnek kialakítására egyénekben és társadalomban, de amit mond, az nemcsak a katholikusnak szól. hanem mindenkinek, aki integráns egésznek te kinti azt a keresztény kultúrát, amelynek Szt.Ferenc egyik lényeges formálója volt. Hogy a centennárium jelentőségét még jobban kiemelje, a pápa külön pápai legátust nevezett ki az egész franciskánus év tartamára Merry de Val bibornok, a Szent Péter bazilika főpapja személyében és a jubileummal kapcsolatban a búcsúknak és lelki kegyelmeknek nagy tárházát nyitotta meg. Maguk a jubileumi egyházi ünnepségek augusztus elsejére virradó éjjel, pontban éjfélkor kezdődtek meg és tart a jubileumi óv 1927 október 4-ike éjféléig. Minél nagyobb az egyén erkölcsi érteke, annál nagyobb erkölcsi hatással van korára és az emberiségre. Ebből az erkölcsi értékből jutott nekünk, magyaroknak. Szent Ferencből és fiaiból. Hisz az ő sorsuk a magyar sors, életük magyar élet, szenvedésük magyar szenvedés. Még ma is újabb erő forrásául nyilik meg előttünk — valamint más nemzetek előtt — az a nagy erkölcsi ér 7 ék, amely kiárad a szerzetbői. Benne lelki példát lát a hivő, kortörténetet a hisztórikus, eszmeáramlást a litterátor, művészi nagyságot az esztétikus lángoló apostolt az apologéta, esztétikai íelenséget az esztétikus és mindenek felett szentséget az Egyház. . Szent Ferenc egym iga egy egész hadsereg képviselője. Szive az emberiségé, munkája a földé, lelke Istené. Ahol megjelenik, csak épit, ahonnan távozik, csak rombolás következik Igen sokan követik nyomdokait. A modern szociális kórdóst egymaga megoldotta és szerzete még ma is megoldja. Nincs semmijük, maguk máséból élnek és többet adnak szegénytársaiknak, mint a gazdagok. Az egész világ lelkesedve készül Szent Ferenc halálának jubileumára. Esztergomban is háromnapos ájtatossággal — tridiummal — készülnek, amely október 2-án az esti órákban veszi kezdetét. Ha igaz, aminthogy az, hogy nincs könyv a szentírás után, amelyet többen illusztráltak volna, mint Dante Comoediáját, melyet többször nyomtak volna, mint Krisztus követését; igaz az is, hogy nincs fórfiú, akiért többen és igazabban lelkesedtek volna, mint a szegény Szent Ferenc iránt, akinek hatalma, tekintélye ma már kétségbevonhatatlan a katholikusok ós a protestánsok előtt egyaránt. És mi sem maradhatunk el. Résztveszünk ebben a jubileumban, melymek kürtjót a Szentatya fújta mejr, amikor urbi et orbi kihirdette az Assisi szent évet ós felszólította a világ nemzeteit, tudósait, íróit, igyekezzenek egymással versenyre kelve minél többet napvilágra hozni tanulmányaikból. És a világ kezet fog ebben a tisztes törekvésben. Meg fogjuk látni, mit tesz más nemzet, mit tud a magyar. Hisz hol forrtak jobban egybe a ferences atyák a nemzet életével, mint épen nálunk! A nemzet története a ferencesek története. Szivük dobbanása a nemzeté volt, sjkuk imádsága a nemzetért emelkedett az égbe. Irodalmunk legelső zsengéit ők fejlesztették, a klasszikusokat ők másolták. Résztvettek a háborúban, együtt vérzettek véreinkkel, együtt Örültek győzteseinkkel, ott voltak a békepontoknál és mindenütt békét, igazságot, szegénységet hirdettek. az ő legnagyobb érdemük, hogy mindenkor hiven szerették a magyar népet. Ezért minden tiszteletet megérdemelnek. Múltjuk diszes, jelenük édes, jövőjük hozzánk van kötve. P. igha lesz igazi kertváros a Ripáriában Az építtetni szándékozók várakozó álláspontra helyezkedtek Kár, hogy a városnak nincs jó és tökéletes szabályozási térképe A ripáriai telektulajdonosok közül azok, akik valamelyes tőkével rendelkeztek, máris építettek maguknak hajlékot, amely kevésbbó stílusos és egészséges ugyan, de kényszerűségből mégis csak lakható és nyugodt lakást nyújt a tulajdonosnak. Ezek a házak azonban nincsenek hivatva arra, hogy a kertváros első fecskéi legyenek. Szűkek, kisudvarúak, kertnélküliek, ós a legtöbbje nem rendelkezik azzal a hívogató, otthonias külsővel, amely a kertváros házait jellemzi. Nagyon is lerí róluk tu'ajdonoíaik egyedüli célja, amely az volt, hogy minél olcsóbban építsenek bármilyen kicsiny helyiséget, ahol meghúzhatják magukat. A ripáriai telkek különben sem alkalmasak arra, hogy kertváros épüljön ki rajtuk, annyira kicsiny területűik A kétszáz négyszögméternél kisebb helyekre bizony bajos csinos családi házat építeni, amelyet szép, tágas, egészséges kert környezzen. A telkek túlságosan össze vannak zsúfolva és a twlekterven olyan szűk utcák szelik át a jövő ripáriai városrészt, hogy az már nemcsak esztétikai, de egészségi szempontból Í3 kifogásolható Baj az is, hogy a telkek között sehol tér nincs, enélkül pedig szép és egészséges kertváros nehezen képzelhető el. A terv revideál ása, igaz, hogy most már nehéz, de azt hisszük, lehetne még rajta segiteni, hiszen valószínűleg lesznek olyanok, akik építkezési szándékukról lemondanak, és az igy keletkezett üres telkek rendezési célra használtatnának fel. Baj, hogy a városnak nincs jó, alapos ós az egész város területéről felvett szabályozási térképe. Emiatt sokszor az új építkezéseknél furcsa és sajnálatos helyzetek állanak elö. Ezen a bajon mielőbb segiteni kell. A legtöbb tisztviselőnek nincs kedve a Ripárián építkezni, ós kedvező kölcsön szerzése esetén a város más részén szeretne telket vásárolni. Ennek oka főképen a Ripáriát a Belvárossal összekötő utak rosszasága. Mindenki fél attól a nyakigérő sártól, illetőleg portengertől, amelyen ezen az utón a városból jö ő-menő embernek keresztül kell gázolnia. Remélnünk kell azonban, hogy a városi utak rendbehozatalára is sor kerül addigra, amikorra a tisztviselőtelep megépül. Hiszen mindenféle szempontból égetően szükséges az általános útrenoválás és utcaburkolás, amelynek kérdése már több alkalommal került szóba a városi közgyűlésen is. A házak megépítésének ügyével a telektulajdonosok most várakozó állás ponton v j nnak. Több ajánlat érkezett már ugyan a csoporthoz, de még mindig oly magas kamattal kínálják az építési tőkét, hogy a tisztviselő, aki lakbérén kivül egyebet aligha ajánl hat fel kp mat- és tőketörlesztésül, még nem veheti igénybe az ajánlásokat. Minden remény megvan azonban arra, hogy mire a tisztviselőknek szükségük lesz tulajdonképen a házakra, a lakások szabadforgalma idejére olcsóbb, elfogadható ajánlatok is jönnek. Azon városokban természetesen, ahol maga a város oly jómódú, hogy garanciát vállalhat a köles önért, már nagyarányú tisztviselői házépítés folyik. Legutóbb egy millió dolláros hitelajánlat ügyében jártak Esztergomban, amelynek igénybevétele esetén minden házépítővel életbiztosítást is kötöttek volna. Az építési hitelt nyújtó intézmény a várostól is kivan garanciát, amint ez általános az országban mindenfelé. Tudomásunk szerint Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő is hasonló építési hitel*szerzése ügyében jár és tárgyal Budapesten. Az esztergomiak egyházzenei hangversenye Máriabesnyon A fővárosi lapokból olvastuk, hogy Máriabesnyon a 25 harangból álló harangjáték javára a napokban magasnivójú, anyagi és erkölcú szempontból is jól sikerült jótékonveélú egyházzenei hangversenyt rendeztek.' Délelőtt tiz órakor ünnepi nagymise volt, amelyet Lányi József dr. tinnini felszentelt püspök pontifikált. Szentmise előtt Hárza Lajos dr. pápai kamarás mondott szentbeszédet. A nagy mise alatt Büchner Antal főszékesegyházi karnagy vezetésével előadták Kersch szép As-duros miséjét, amelyben Büchner az Et incarnatus-t igen megkapóan énekelte. Offertoriumra Büchner elterjedt és gyönyörű F-mollos AveMariáját énekelte Büchner A.-né Nyárosdy Ilona, áhítatra keltő sz á p és lágy hangjával, Melles Béla az Opera hangversenymestere művészi hegedűjátékával. Érdekes megemlíteni, hogy ugyanezt az Ave Mariáját nemrégen Parisban is előadták. Délután 4 'órakor volt az egyházzenéi Hangverseny. A hangverseny védnökei Breyer István dr. . prelátus-kanonok, h. államtitkár és Lepoid Antal dr. prelátuskanonok voltak. A magasan szárnyaló ünnepi beszédet Lepoid Antal dr. mondotta. A hangverseny megnyitó száma Buchnernek egyik ünnepi praeludiuma volt, melyet maga a szerző játszott bravúros technikával. Műsoron volt Verdi Recordare (Reqúiemből) és Demény Ave Maria, két sz^'p duett, melyet Buchnerné ós Magyarásznó énekeltek, mind a két különböző szólamot tisztán intonálva, nagy tökéletességgel adták elő. Melles hegedűművész Handel Largóját játszotta széles, meleg tónussal. Kellemesen hangzott Liszt ,,0'salutaris u a 3 szólamú női tercett, melyet Buchnerné, Magyarásznó és Rolkónó énekeltek. Wagner „Erzsébet imáját" a Tannhäuser operából Buchnerné nagy művészettel és kifejezéssel adta elő. Büchner—"Weszely : Hatalmas Istenünk c. nagyszabású kantátáját maga a.szerző énekelte erőteljes bariton hangjával. A hangverseny befejező száma Seyler örökszép és hatásos Alma Redemptoris-a volt, melyben az alt-szólót Magyarásznó Kersch Etel énekelte; kellemes ós szép hangjával igen nagy hatást keltett. A hegedűszőlamot Melles Béla játszotta, az énekkari kisérő
