ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-09-26 / 74. szám

Lesrjelenik hetenkint kétszer: szerdán és va^án Kp. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Néptelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések 'fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdáoan mm A Szent Ferenc-rend 700 éves jubileuma Az 1925-i jubileumi szentévnek mintegy folytatása gyanánt augusztus elsejével az egyházi és az ezekbe belekapcsolódó világi ünnepségek hosszú sorozata nyílott meg a nagy olasz szentnek: Assisi sz. Ferencnek, a franciskánusok rendalapitójának hitbuzgalom-, művészet ós költészet­koszorúz^a nagy alakja körül. Első­sorban természetesen Olaszország ké­szülődött ezekre az ünnepségekre, amint Olaszország vette ki leg­nagyobb mértékben a részt a „Szent év" eseményeiből is. Szeat Ferenc septemcentennáriuménak megünneplé­sét méltóképen vezette be XI. Pius pápa a „Rite expiatis" kezdetű encykli­kával, amelyben az apostol buzgalmá­val és a tud s éles látásával raj­zolta meg Assisi szentjének alakját, jelentőségét a századokon keresztül. A pápa a jubileumi ünnepségekkel kapcsolatos lelki kegyelmekre fekteti a hangsúlyt, a franciskánus szellem­nek kialakítására egyénekben és tár­sadalomban, de amit mond, az nem­csak a katholikusnak szól. hanem min­denkinek, aki integráns egésznek te kinti azt a keresztény kultúrát, amely­nek Szt.Ferenc egyik lényeges formálója volt. Hogy a centennárium jelentősé­gét még jobban kiemelje, a pápa kü­lön pápai legátust nevezett ki az egész franciskánus év tartamára Merry de Val bibornok, a Szent Péter ba­zilika főpapja személyében és a jubi­leummal kapcsolatban a búcsúknak és lelki kegyelmeknek nagy tárházát nyitotta meg. Maguk a jubileumi egy­házi ünnepségek augusztus elsejére virradó éjjel, pontban éjfélkor kezdőd­tek meg és tart a jubileumi óv 1927 október 4-ike éjféléig. Minél nagyobb az egyén erkölcsi érteke, annál nagyobb erkölcsi hatás­sal van korára és az emberiségre. Ebből az erkölcsi értékből jutott ne­künk, magyaroknak. Szent Ferencből és fiaiból. Hisz az ő sorsuk a ma­gyar sors, életük magyar élet, szen­vedésük magyar szenvedés. Még ma is újabb erő forrásául nyilik meg előt­tünk — valamint más nemzetek előtt — az a nagy erkölcsi ér 7 ék, amely kiárad a szerzetbői. Benne lelki pél­dát lát a hivő, kortörténetet a hisz­tórikus, eszmeáramlást a litterátor, művészi nagyságot az esztétikus lán­goló apostolt az apologéta, esztétikai íelenséget az esztétikus és mindenek felett szentséget az Egyház. . Szent Ferenc egym iga egy egész hadsereg képviselője. Szive az embe­riségé, munkája a földé, lelke Istené. Ahol megjelenik, csak épit, ahonnan távozik, csak rombolás következik Igen sokan követik nyomdokait. A modern szociális kórdóst egy­maga megoldotta és szerzete még ma is megoldja. Nincs semmijük, maguk máséból élnek és többet adnak szegény­társaiknak, mint a gazdagok. Az egész világ lelkesedve készül Szent Ferenc halálának jubileumára. Esztergomban is háromnapos ájtatos­sággal — tridiummal — készülnek, amely október 2-án az esti órákban veszi kezdetét. Ha igaz, aminthogy az, hogy nincs könyv a szentírás után, amelyet töb­ben illusztráltak volna, mint Dante Comoediáját, melyet többször nyom­tak volna, mint Krisztus követését; igaz az is, hogy nincs fórfiú, akiért többen és igazabban lelkesedtek volna, mint a szegény Szent Ferenc iránt, akinek hatalma, tekintélye ma már kétségbevonhatatlan a katholikusok ós a protestánsok előtt egyaránt. És mi sem maradhatunk el. Részt­veszünk ebben a jubileumban, mely­mek kürtjót a Szentatya fújta mejr, amikor urbi et orbi kihirdette az Assisi szent évet ós felszólította a világ nemzeteit, tudósait, íróit, igye­kezzenek egymással versenyre kelve minél többet napvilágra hozni tanul­mányaikból. És a világ kezet fog eb­ben a tisztes törekvésben. Meg fogjuk látni, mit tesz más nem­zet, mit tud a magyar. Hisz hol forr­tak jobban egybe a ferences atyák a nemzet életével, mint épen nálunk! A nemzet története a ferencesek tör­ténete. Szivük dobbanása a nemzeté volt, sjkuk imádsága a nemzetért emelkedett az égbe. Irodalmunk legelső zsengéit ők fej­lesztették, a klasszikusokat ők másol­ták. Résztvettek a háborúban, együtt vérzettek véreinkkel, együtt Örültek győzteseinkkel, ott voltak a béke­pontoknál és mindenütt békét, igazsá­got, szegénységet hirdettek. az ő legnagyobb érdemük, hogy mindenkor hiven szerették a magyar népet. Ezért minden tiszteletet megérdemelnek. Múltjuk diszes, jelenük édes, jövőjük hozzánk van kötve. P. igha lesz igazi kertváros a Ripáriában Az építtetni szándékozók várakozó álláspontra helyezkedtek Kár, hogy a városnak nincs jó és tökéletes szabályozási térképe A ripáriai telektulajdonosok közül azok, akik valamelyes tőkével rendel­keztek, máris építettek maguknak haj­lékot, amely kevésbbó stílusos és egész­séges ugyan, de kényszerűségből mégis csak lakható és nyugodt lakást nyújt a tulajdonosnak. Ezek a házak azonban nincsenek hivatva arra, hogy a kertváros első fecskéi legyenek. Szűkek, kisudvarúak, kertnélküliek, ós a legtöbbje nem rendelkezik azzal a hívogató, otthonias külsővel, amely a kertváros házait jellemzi. Nagyon is lerí róluk tu'ajdonoíaik egyedüli célja, amely az volt, hogy minél olcsóbban építsenek bármilyen kicsiny helyiséget, ahol meghúzhatják magukat. A ripáriai telkek különben sem al­kalmasak arra, hogy kertváros épüljön ki rajtuk, annyira kicsiny területűik A kétszáz négyszögméternél kisebb helyekre bizony bajos csinos családi házat építeni, amelyet szép, tágas, egészséges kert környezzen. A telkek túlságosan össze vannak zsúfolva és a twlekterven olyan szűk utcák szelik át a jövő ripáriai városrészt, hogy az már nemcsak esztétikai, de egészségi szempontból Í3 kifogásolható Baj az is, hogy a telkek között sehol tér nincs, enélkül pedig szép és egészsé­ges kertváros nehezen képzelhető el. A terv revideál ása, igaz, hogy most már nehéz, de azt hisszük, le­hetne még rajta segiteni, hiszen va­lószínűleg lesznek olyanok, akik épít­kezési szándékukról lemondanak, és az igy keletkezett üres telkek rende­zési célra használtatnának fel. Baj, hogy a városnak nincs jó, ala­pos ós az egész város területéről fel­vett szabályozási térképe. Emiatt sok­szor az új építkezéseknél furcsa és sajnálatos helyzetek állanak elö. Ezen a bajon mielőbb segiteni kell. A legtöbb tisztviselőnek nincs kedve a Ripárián építkezni, ós kedvező köl­csön szerzése esetén a város más ré­szén szeretne telket vásárolni. Ennek oka főképen a Ripáriát a Belvárossal összekötő utak rosszasága. Mindenki fél attól a nyakigérő sártól, illetőleg portengertől, amelyen ezen az utón a városból jö ő-menő embernek keresz­tül kell gázolnia. Remélnünk kell azonban, hogy a városi utak rendbe­hozatalára is sor kerül addigra, ami­korra a tisztviselőtelep megépül. Hi­szen mindenféle szempontból égetően szükséges az általános útrenoválás és utcaburkolás, amelynek kérdése már több alkalommal került szóba a vá­rosi közgyűlésen is. A házak megépítésének ügyével a telektulajdonosok most várakozó állás ponton v j nnak. Több ajánlat érkezett már ugyan a csoporthoz, de még min­dig oly magas kamattal kínálják az építési tőkét, hogy a tisztviselő, aki lakbérén kivül egyebet aligha ajánl hat fel kp mat- és tőketörlesztésül, még nem veheti igénybe az ajánláso­kat. Minden remény megvan azonban arra, hogy mire a tisztviselőknek szükségük lesz tulajdonképen a há­zakra, a lakások szabadforgalma ide­jére olcsóbb, elfogadható ajánlatok is jönnek. Azon városokban természete­sen, ahol maga a város oly jómódú, hogy garanciát vállalhat a köles önért, már nagyarányú tisztviselői házépítés folyik. Legutóbb egy millió dolláros hitel­ajánlat ügyében jártak Esztergomban, amelynek igénybevétele esetén minden házépítővel életbiztosítást is kötöttek volna. Az építési hitelt nyújtó intéz­mény a várostól is kivan garanciát, amint ez általános az országban min­denfelé. Tudomásunk szerint Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő is hasonló építési hitel*szerzése ügyében jár és tárgyal Budapesten. Az esztergomiak egyházzenei hang­versenye Máriabesnyon A fővárosi lapokból olvastuk, hogy Máriabesnyon a 25 harangból álló ha­rangjáték javára a napokban magas­nivójú, anyagi és erkölcú szempontból is jól sikerült jótékonveélú egyházzenei hangversenyt rendeztek.' Délelőtt tiz órakor ünnepi nagymise volt, amelyet Lányi József dr. tinnini felszentelt püspök pontifikált. Szentmise előtt Hárza Lajos dr. pápai kamarás mon­dott szentbeszédet. A nagy mise alatt Büchner Antal főszékesegyházi kar­nagy vezetésével előadták Kersch szép As-duros miséjét, amelyben Büchner az Et incarnatus-t igen megkapóan énekelte. Offertoriumra Büchner el­terjedt és gyönyörű F-mollos Ave­Mariáját énekelte Büchner A.-né Nyá­rosdy Ilona, áhítatra keltő sz á p és lágy hangjával, Melles Béla az Opera hangversenymestere művészi hegedű­játékával. Érdekes megemlíteni, hogy ugyanezt az Ave Mariáját nemrégen Parisban is előadták. Délután 4 'óra­kor volt az egyházzenéi Hangverseny. A hangverseny védnökei Breyer Ist­ván dr. . prelátus-kanonok, h. állam­titkár és Lepoid Antal dr. prelátus­kanonok voltak. A magasan szárnyaló ünnepi beszédet Lepoid Antal dr. mondotta. A hangverseny megnyitó száma Buchnernek egyik ünnepi prae­ludiuma volt, melyet maga a szerző játszott bravúros technikával. Műso­ron volt Verdi Recordare (Reqúiem­ből) és Demény Ave Maria, két sz^'p duett, melyet Buchnerné ós Magya­rásznó énekeltek, mind a két külön­böző szólamot tisztán intonálva, nagy tökéletességgel adták elő. Melles he­gedűművész Handel Largóját játszotta széles, meleg tónussal. Kellemesen hangzott Liszt ,,0'salutaris u a 3 szó­lamú női tercett, melyet Buchnerné, Magyarásznó és Rolkónó énekeltek. Wagner „Erzsébet imáját" a Tannhäu­ser operából Buchnerné nagy művé­szettel és kifejezéssel adta elő. Büch­ner—"Weszely : Hatalmas Istenünk c. nagyszabású kantátáját maga a.szerző énekelte erőteljes bariton hangjával. A hangverseny befejező száma Seyler örökszép és hatásos Alma Redempto­ris-a volt, melyben az alt-szólót Ma­gyarásznó Kersch Etel énekelte; kel­lemes ós szép hangjával igen nagy hatást keltett. A hegedűszőlamot Mel­les Béla játszotta, az énekkari kisérő

Next

/
Thumbnails
Contents