ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-08-22 / 64. szám
XXXL évfolyam, 64. szám. Árit koronm Vasárnap, 1926. augusztus 22 mam nwm* mmrmimmm Megjelenik hctenkint kétszer: szerdán ós vavárn&p. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Nó\ telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „ HUNNIA" könyvnyomdában Hitel, bizalom Esztergom, 1926. aug. 22. Mindazon közhasznú és a város fejlődését előmozdító vállalkozásokkal szemben, amelyek a várost terhelő kölcsönök segítségével eszközöltetnek, kétféle hangulat él és erősödik Esztergom adófizető polgárságának lelkében : egyrészt a bizalom, másrészt a kétségbeesés hangulata. Polgáraink egy része bizakodik a jövő Esztergomban, amely épen az épitkezések folytán gazdagabb, életképesebb lesr, gazdagabb és életerősebb polgársággal, amely majd az aránylag hatalmasan megnövekedő adót is jobban tudja fizetni, mint a mai ezer bajjal küzködő és csekély kereseti lehetőséggel rendelkező polgárság a kevesebbet. Másik része pedig kétségbeeséssel gondol a hitelépitkezésekre és a vele járó súlyos adókra, amelyek megfizetésére nem is tartja képesnek a város polgárságát és máris panasszal teli szájjal hirdeti a jövő nagy nyomorúságot. Hogy melyik hangulatot fogja megölni a csalódás, azt az előre* ki nem számitható titokzatos jovó^ rejti magában, amelynek fejlődésében és munkálásában sok külső és belső ok, körülmény és meglepetés játszik közre. Mi tiszta szivünkből kívánjuk, hogy an utóbbiak csalódjanak éé'fó magyar emberekhez méltón előbbi polgártársainkkal hiszünk, bízunk és remélünk. ift Érdekes és figyelemreméltó jelenség azonban, hogy a magyar jövőt illetően, amelynek mégiscsak soksok áldozaton kell felépülnie, s amely emberek, falvak és városok jövőjéből, művelődéséből, gazdagodásából, építkezésből, forgalmakból és erőteljes életkifej Késekből tevődik össz^, s amely jövő után annyi baj és romlás után vágyva-vágyunk, — mégis az első lépéseknél még a jóakaratú lelkeknél is ilyen ellentétes érzelmek mutatkoznak. A. város jövő fejlődését és egyúttal a magyar feltámadást szolgáló középitkezéseket ugyanis mégiscsak magasabb szempontokból kell tekintenünk. Ha nagyvonalú kritikát gyakorolnánk és párhuzamot vonnánk ebben a tekintetben Széchenyi megújuló Magyarországának magyarjai és a szintén gazdasági t'ren feltámadni kivánó Csonk amagy arország magyarjai között — akkor azt kellene mondanunk, hogy Széchenyi magyarjait inkább a modern gazdasági élet nemismerése, a hitelkérdésekben való tájékozatlanság, — a mai kor magyarjait pedig inkább az ismerethez, gyakorlathoz, élethez és vállalkozáshoz szükséges lelkierő és önbizalom bJánya jellemzi. Pedig a feltámadáshoz lélek és hit szükséges. Sok hitel — és sok bátor és lélekerős munka, amely ezzel szemben magállja a helyét. Aki hitelt ad, annak igy kell gondolkoznia : bizom a munkádban és becsületedben, aki pedig a hitelt kapja, igy kell fogadkoznia : hiszem, hogy Isten segítségével minden erőmet megfeszítem, hiszek szivem és karom erejében, hiszek benne, hogy a hitel boldogulásom eszköze lesz ! Nem szabad tehát kicsinységeken rágódni, kétségbeesetten gondolni a vállalkozásokra, hiszen igy a kishitűség nagyranövesztett árnyai eltakarják előlünk a magyar feltámadás derengését, — mert igenis sok-sok hitel kell és bizalom, ezzel szemben pedig bátorság, erős hit és lelkes munka ! Mit tanulnak Esztergomról a magyar népiskolákban? Az ű] iskolakönyvek szemléje A mult esztendőben kiadott új miniszteri tanterv alapján egyre-másra jelentek meg e nyár folyamán az elemi népiskolák részére megirt új tankönyvek szebbnél-szebb kiállításban. Különösen ax ábécés könyvek fényŰző kiállítása kelt általános feltűnést. Minden nagyobb tankönyvkiadó cég súlyos százmilliókat áldoz arra, hogy ábécéskönyvei a kis iskolásgyermekeknek legkedvesebb könyvei legyenek s e réven a magyar nemzeti műveltség küszöbén mindjárt a legkellemesebb, legvonzóbb és igy a legmaradandóbb benyomásokat szerezzék. Az'ábécéskönyvek után az olvasókönyvek a.xok, am lyeknek a szerkesztését kiváló gonddal eszközlik. A legnevesebb pedagógusokat kérik fel ezek egybeállítására s aa eddig megjelent népiskolai olvasókönyvek színvonal tekintetében máris* Örvendetes haladást jelentenek a régiekhez viszonyítva. Nem az úgynevezett „mondvacsinált" olvasmányokat találjuk ezekben, hanem legtöbbször kiváló nagy íróknak alkotásait, szemelvényeket irodalmunk közkincseiből, különösen Gárdonyi, Jókai, Herczeg, Mikszáth, Sebők Zsigmond és Gaál Mózes müveiből. Tekintve azonban, hogy a tanterv 'a földrajzi oktatás támogatására is olvasmányokat rendel s a tulaj donképeni tankönyvek a mai oktatási rendszer mellett erősen háttérbe szorulnak, nem tartottuk érdektelennek utánanózni, mit is tartalmaznak ezek az új könyvek Esztergomról, amely Csonkamagyarországnak mind földrajzi helyzeténél, mind történelmi és művészi nevezetességeinél fogva ma egyik legértékesebb városa, ahová az országot látogató idegeneket, hírneves külföldi vendégeinket elvezetik és ahová az iskolák is mindenkor örömmel hozzák növendékeiket tanulmányi kirándulásokra. Mit hallanak, mit olvasnak az ország ezer és ezer iskolájában a nemzet jövő reményei, a kicsiny magyar gyermekek erről a városról, amelyre mi esztergomiak oly büszkeséggel ós szeretettel tekintünk, amelynek hibáit, elmaradottságát nap-nap után kiküszöbölni, nagy áldozatokkal helyrehozni törekszünk. Eddig öt nagy tankönyvkiadó eég elemi iskolai olvasókönyvei jelentek meg az új tanterv követelményeinek megfelelően. A hatodiknak, a katholikus iskolákat ellátó Szent István Társulatnak olvasókönyvei csak az 1927/28-ik iskolai évben kerülnek forgalomba, de már most dolgoznak rajtuk. Nézzük legelsöbben a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda olvasókönyveit. A IV. osztályos „Uj Olvasókönyv "ben esak a Szent Istvánról szóló olvasmány mond Esztergomról annyit, hogy a szent király koronázása itt történt. Az V—VI. osztály számára szerkesztett olvasókönyvben a „Pázmány Péter" c. olvasmányban az iró (Takács György) megemlíti, hogy mivel Esztergomot a török 1543 óta elfoglalta, Pázmány idejében az érseki szókhely Nagyszombat volt. Egyetlen esztergomi vonatkozású olvasmány az „Esztergom megvételéről" szóló ballada a V—VI osztályos olvasókönyvben. Ugyancsak az Egyetemi Nyomda kiadásában gazdagon illusztrált elemi iskolai főldrajzkönyvek is jelentek meg, amelyekben Esztergomról a következőket olvassuk: Az Asztalos Gyula- félében: Esxtergom a hercegprímás- székvárosa. Magaslaton épült székesegyháza az ország legnagyobb temploma. A Ferenczi István-félében : Esxtergom. Szent István születéshelye. Itt lakik az ország legfőbb katholikus papja, a hercegprímás. Mindkét könyvben képen az Esztergom dunafelőli része látható. Jfc., A Révai Testvérek kiadásában megjelent „A magyar gyermek Olvasókönyve", amelyet Quint József a bpesti áll. tanítóképző igazgatója és Drozdy Gyula, ugyanezen intézet tanára szerkesztettek, a IV. osztályos részben szintén megemlíti, hogy Szent Istvánt itt koronázták meg, de ezenkívül színes tollal leírnak egy dunai utazást is, amelynek Esztergomra vonatkozó része igy hangzik : Komáromon alul már messziről feltűnt Esztergom hegyen épült gyönyörű székesegyháza. — Ez csonka hazánk legszebb és legnagyobb temploma, mondotta Galambos bácsi. Annak a várnak helyén épült, amelyben Szent István, a magyarok első királya született. Ott a Duna partján, a várhegy alatt látjátok a magyar katholikusok főpapjának, a hercegprímásnak palotáját. Esztergomtól kezdve ismét hegyek között halad a hajó..." Ugyanezen olvasókönyvben „A tatárok pusztitása" c. olvasmány a párkámyi Siralom-völgy eredetét magyarázza. „Azt tartja a nép róla, hogy réges-régen ide menekült a község népe a tatárok elől. De hiába menekült. A tatárok rájuk akadtak s valamenynyit megölték. Azért Siralom-völgy ez." Majd rövid magyarázat után elmondja a tatároknak az Esztergom alatti Dunán való átkelését. „Esztergomot mindenki biztos helynek gondolta. Szerte az országból ide menekültek a főurak, a gazdag idegen kereskedők. Idehordták aranyaikat, ezüstjeikét, minden drágaságukat. Mindent megvéd a Duna. No meg a városfalai, árkai, fatornyai. Azok ís elég erősek." Az egész olvasmány lényege tulajdonképen a szinesen elbeszólt Esztergom vivása. A gyermekeknek a tatárdúlásról ez a kép marad legélénkebben emlékezetükben. Az olvasmányt a szerkesztők irták. A Franklin Társulat, Lampel R. (Wodianer F. és Fial) kiadásában a IV. osztály részére ,,A hős honvéd fiai' 1 c. olvasókönyv szolgál. Szintén emliti Sz, István itteni koronázását, majd „Lefelé a Dunán" cimmel bő részletességgel emlékezik meg György és Péterke nevű gyermekek hajózásáról. Miután a gyermekek Komáromról 5 oldalon keresztül beszélgetnek, az olvasmány igy folytatja: Amint a hajó kiért f az esztergom-vidéki sikra, jó messziről feltűnt Esztergom nagyhírű bazilikája. Megtudta Péterke, hogy ennek a szép nagy templomnak a papja a hercegprímás, aki az ország katholikusainak legfőbb papja. Esztergomtól kezdve a hegyek közé szorított Dunán gyönyörű ós változatos volt az út mindenütt." A VI. osztály részére szóló „A Faragó család" c. olvasókönyv szintén közli az „Esztergom megvételéről" szóló verset, majd a „Duna szabályozásáról" szóló olvasmányban megemlíti, hogy a Duna szélessége Esztergomnál 506 m, Budapesten a LáncPelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135. A Biboros Hercegprímás udv. szállítója. C 7 ApUp n wj Á t*i i h á 7 Esztergom,Széchenyi-tér 16:-:Telefon 153 0£3UIICIiyi Ml UXiaC Női ós fórfi gyapjúszövet, fehórneműek. vászon, karton, delén, kanavász, zefir, flanel, barchet, törülközők, zsebkendők stb Keztyűk, harisnyák, nyakkendők, kész gyermekruhák. Papirosztály. írószerek.
