ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-08-15 / 62. szám

XXXL évfolyam, 62. szám. Ára 2000 korona Vasárnap, 1926. augusztus 15 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Nó> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Kilencszázados tanulságok Esztergom, 1926. augusztus 15. Kilenc évszázad zajlott le immár azon királyi cselekedet óta, amikor Szent István drága Magyarországát Esztergomban a Magyarok Nagyasszonyának fölajánlotta. Azt a Magyarországot ma Nagy magyarországnak hívjuk, az a kardszerezte és kereszttartotta Magyarország gyönyörű alkotás volt vaserejű államszerkezettel és zseniálisan megszervezett társadalmi és kulturális élettel, amelyben ugyan nem volt szociális szervezkedés, irányzat és politika, de amelyben Krisztus tanításának vasszigorral való keresztülvitele késztette és kényszeritette a hatalmast és gazdagot emberszeretetre s a szegény és gyámoltalan védelmére. Az az Esztergom pedig, amelynek várbástyáin a nagy király imádkozott, az ország székvárosa, politikai és kulturális gócpontja volt. Csonka Magyarország csonka nemzedéke sírdogál Szent István emléke előtt Esztergomban, amely büszke fővárosból kesergő város lett a trianoni határon. De ha a kilencszázados rengeteg szenvedéssel és bűnhődéssel szemben mérlegre teszszük a bűnök és mulasztások özönét, amit Szent István felajánlott országa és államfenttartó eszméi ellen elkövettünk, akkor meg kell nyugodnunk Isten igazságosságában, nem szabad kétségbeesnünk és mellünket verve jobbulást kell ígérnünk. A nagy király szelleme tanítson meg rá, hogy mint ő először lelkileg tette népét alkalmassá az állami és társadalmi életre és azután alkotott és koronáztatta meg magát, úgy a nagy katasztrófák után újraéledő Magyarországon is első a lelki megújhodás Krisztusban. Micsoda szomorú tapasztalataink vannak ma is erkölcsi botlásokról s lelki gyengeségről ott, ahol puritánságra és erélyre lenne szükség! ? Micsoda elkeserítő momentumok kerülnek sokszor a közélet felszinére a legékesebb veretű jelszavak alatt ? Meg van a nagy szó, hogy szociális, de hol van az emberszeretet ?! Zászlóra irjuk, hogy: keresztény gazdasági, de cselekszünk-e keresztényi módon, amikor gazdasági érdekről, pénzről van szó?! Hirdetjük, hogy végre áldozni kell a magyar kultúrára is, és a kultúra munkásait megbecsüljük, és mégis, nem ezeken kezdjük-e el a spórolást, amikor az állam vagy város javára való szigorú takarékoskodás elvét és az adózók teherbíró képességét lehet a közvélemény előtt népszerűsíteni ? ! A magyar lélek művelése és nevelése körül követte el a legnagyobb bűnt és mulasztást a nemzet a kultúra és munkásai iránt tanúsított szűkkeblűségével, és a modern Magyarországnak röstelkedve kell megállania az első magyar király áldozatkészsége előtt, aki a templomok mellé iskolákat építtetett, a műveltség terjesztőit pedig megajándékozta javakkal és jövedelmekkel, virágzó kultúrát teremtett s bölcsen erre építette ezeréves művét. Mi csak most jövünk rá a kilencszázados igazságokra, s most is mennyi szűkkeblűséggel találkozik a magyar művelődés! Magyarok vagyunk, igaz, de hol van belőlünk az a nagy magyar lélek, amelyet a szent király alapozott meg a kereszténység államalkotó eszméivel?! Az ország itt van, részint csonkán, részint megszállva a feltámadásra várón, de hol van az az ország, amelyet szent István a Boldogságos Szűznek felajánlott ? ! A mi ünnepünk Esztergom város Nagyboldogajszszony ünnepének és Szent István emlékezetének méltó megünneplésére a következő ünnepi programmot állította egybe: Augusztus 14-én: Este 8 órakor toronyzene a várfokon, a várhegy kivilágítása, utána zenés takarodó. Augusztus hó 15-én: Reggel 6 órakor zenés ébresztő. 9 órakor a fősz ékesegyházban a biboros-hercegprimás mond pontifikális nagymisét, utána szentbeszéd. D. e. fél 11—15 óráig a múzeumok, kincstár, képtár szt. István-kápolna stb. megtekintése. Vezetők a helyszínen. 12 órakor a Széchenyi-téren sétahangverseny. Büfférői gondoskodva. Délután háromnegyed 3 órakor zarándoklat a vaskapui Patrona Hugariae-szobrához. Indulás a Bakácskápolnából. A szobornál litánia, mely alatt a Turista Dalárda énekel. A litánia után a Turista-Egylet népünnepélye. A vaskapui menedékházban ez alkalommal 12 koronáért elsőrendű pörkölt lesz kapható. A társas étkezésre bejelentések előzőleg Kuthy Sándor üvegkereskedésében, a Hattyúdrogériában ós Bálint Lajos forg. adóellenőrnél eszközölhetők. Első hangverseny a Kath. Legényegylet nagytermében Körmendy Árpád operaestje F. hó 9-én, hétfőn este az új Kath. Legény egyesület hatalmas színházterme először üdvözölte falai között az ének és zeneművészet esztergomi lelkes hiveit és színpadán először állott országos nevű művész, hogy klaszszikus zenei nagyságok műveivel gyönyörködtessen. A terem túlságosan is nagynak tetszett az esztergomi zenekedvelő közönség számarányához képest. Ez azonban az élvezők szempontjából csak előnyt jelentett. A hangok szabadon szálldostak a friss falak között, s az esti műsorszámok középpontjának, Körmendy Árpádnak, az Operaház külföldön is méltányolt basszistájának hangja olykor úgy zengett ós bongott a légben, mint a felhős égbolton végigguruló mennydörgés decrescendója. Jóllehet végig operaáriákat és klaszszikus számokat vártunk, jutott a könynyebb fajsúlyú számokból is, sőt Körmendy — veleszületett otthoniassággal — konferált és szavalt is, publikumának zajos tetszésnyilvánításai közben. Egyes túlzó tetszésnyilvánításokat szívesen elengedtünk volna. Hiszen amikor a művész istenadta tehetségével, tüneményes hangján a zeneművészet legnagyobbjainak darabjait adja elő, s az emberi gondolatok legtökéletesebb formáját, a zenét és legszebb kifejezési módját, az éneket használja fel a klasszikusok tolmácsolására, templomi csöndben és megilletődött lelkülettel kell azt élvezni s a tetszés nyilvánításának is méltónak kell kell lennie az előadott darabhoz I Körmendy számai közül kiválóan tetszettek Mozart, Leoncavallo, Gounod áriái, a Zsidónőnagy basszus-áriája és a „Carmen" Toreador-dala. A Faust bordalát és Büchner egyik új irredenta dalát meg is kellett ismételnie. Érdekes Körmendy temperamentumos éneklési módja. Erős gesztusokkal kis éri az operarószleteket, mintha csak mellette volnának a többi szereplők is; átéli mondanivalóját, látszik rajta, hogy nemcsak az énekszöveg és dallam, hanem maga az a jelenet is inspirálja előadásában, amelyet a komponista énekkisóretre tartott méltónak. Hogy operaénekesnek született s egész lénye a klasszikusok tolmácsolására hivatott, legjobban bizonyítják magyar nótái, amelyeket szintén klaszszikai stílusban adott elő, — jóllehet talán akaratlanul — s azért nem is hatottak oly eleven erővel, mint egyéb énekszámai. A nehózveretú zenei műveket, amelyek Körmendy ajakáról elhangzottak, jóleső könnyedséggel váltogatták Körmendyné Paál Stefiké finom műdalai. Az akácvirágos kis falu napsugaras hangulata, szines mezei virágok illata kelt lelkünkben énekei nyomán. Erős tölgy mellett a harmatos rózsa — a dörgő basszusáriák mellett a lirai szoprán lágy melódiái csendültek fel a közönség őszinte tetszésétől kísérve. Mint műsoron kivüli számot örömmel üdvözöltük Büchner Antalné fellépését, aki Santuzza áriát és Tosca imáját énekelte erőteljes szopránján. Az ő szárnyaló hangja betöltötte az egész nagytermet, mély átérzésből fakadó előadásán meg sem látszott, hogy a hangverseny élvezőjéül jött ez estére s a fellépésre hivó tapsvihar egészen váratlanul érte. Az énekszámokat Büchner Antal főszékesegyházi karnagy kísérte zongorán a tőle megszokott precizitással. A bolsevizmus haldoklása Amit az előjelek már régen mutattak, a tények ma már kézzelfoghatóan bizonyítják : Szovetoroszországban a kommunizmus nagy válságát éli. Nemrégiben zajlott le a harmadik internacionálé végrehajtó bizottságának nagyjelentőségű ülése, amelyen összemérték fegyvereiket a különböző kommunista áramlatok. Hosszú idő óta tapasztaljuk, de különösen Lenin halála óta tűnt ki, hogy a nagy orosz területen tobzódó terror lassan az enyészet felé közeledik. Amig a szovjetgondolat kitermelő je, Lenin ólt, addig az ö elméje összpontosító ja tudott lenni a szélsőségesebb felfogásoknak is, de amióta a bolsevizmus atyamestere kimúlt, azóta tanai is lassú haldoklással követik őt. Körülbelül másfél esztendeje, hogy Oroszországban, jobboldali áramlatok kezdtek felülkerekedni, s a szélsőségesebb felfogás hirdetői, élükön Sinovjevvel, egyre jobban háttérbe szorultak. Trockijt már régebben skartba tették s az ő mellőzése már megmutatta az útját a kommunista politikának. Sinovjevék a legszélsőségesebb bolsevista politikával igyekeztek maguk alá gyűrni a higgadtabb elemeket, de vereségük feltartózhatatlan lett abban a pillanatban, amikor a rettegett Cseka vezetője, Dserssinszky követte Lenint az örök enyészetbe. A jobb és baloldali kommunista felfogás összeütközése a legutóbbi végrehajtóbizottsági ülésben robbant ki, amikor Sinovjevet és társait leszavazták. Ez a nagyjelentőségű ülés bennüket azért is érdekel, mert a gyászos emlékű magyarországi rémuralom főkorifeusa, l£un Béla és a köréje sorakozott magyar népbiztosok is kegyvesztettek lettek. Érdekes megemlíteni, hogy az egyik magyar népbiztost, Rabinovits Józsefet állítólag tiltott tőzsdei üzelmek miatt halálra is Ítélték s bolsevista szokás szerint az Ítéletet nyomban végre is hajtották rajta. Amint látható, az Oroszországba szökött magyar kommunisták számára sem fakad a bolsevista jólét oly mértékben, amint azt ők remélték, mert Oroszországban is visszatarthaPelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tór 16 Telefon 135. A Biboros Hercegprímás udv. szállítója. -tér 16 :-: Telefon 153 gyapjúszövet, fehórneműek. vászon, karton, delén, kanavász, zefir, flanel, barchet, törülközők, zsebkendőkstbi Keztyűk, harisnyák, nyakkendők, kész gyermekruhák. Papirosztály. írószerek. Széchenyi Áruház 93*Í8f1SR