ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926
1926-06-27 / 48. szám
A főgimnáziumi és a förealiskolai érettségi vizsgálatok eredménye. A főgimnáziumban jegesek: Bogyó Józs r f, Bordás Tibor, Jankovics Miklós, Jaszovs/ky József, Keszthelyi Miklós, Leimetczer Róbert, Machácsek Alajos, Nóvák János, Sas László, Schmidál István, Schön Vince, Ternák Miklós, Zebán János. Jók : Aprily Lajos, Bandii Imre, Gál János, Göndör Sándor, Hamvas Ödön, Jakovics Mihály, Kottler Nándor, Kántor Miklós, Miklóssy Pál, Molnár György, Mótász Pál, Sarkady Béla, Schaub Zoltán, Schmidt Mihály, Szalay József, Szerei esés József, Uhlyárik Nándor, Verbóy József. Elégségesek: Brogli Ferenc, G-efin Béla, Kempny József, Kőry László, László István, Mihálovics Ödön, Paczolay Imre, Tóth István, Weisz József, — A főreáliskolában jelesek: Kó^a Lajos, Róthnagel Ferenc, Schréder Jenő, Szarvas Zoltán. Tóth István, Schwarz Etel és Szántó Magda. Jól érettek : Berger Imre, Marosi László, György Ida, Markovics Vilma. Érettek : Fischer Sándor, Kósik Kornél és Weiter Ferenc. Az elnöklő tanker. kir. főigazgató örömmel állapította' meg a szép eredményt. Ez volt — kijelentése szerint — tankerületének legszebb érettségije. Tizéves találkozó a zárdában. Felkérem az. Érseki Felsőbb Nőnevelő 1916. évben IV. polgárit végzett növendékeit, hogy a f. évi július l-én tartandó úi éves találkozón megjelenni szíveskedjenek. Részvételükről értesítsék Walter Margitot, Csarnok-u. 4. sz. Találkozás a zárdában d. e. 9 órakor. Turista kirándulás Vácra. A M. T. E. Esztergomi Osztálya július 10-én (szombaton) kirándulást tervez Vácra. Utiprogramm : indulás déli fél egy órakor a MFTR propellerrel Nagymarosig, onnan vonaton Vácig. D u. 5 órakor rósztveszünk a váci osztály közgyűlésén. Indulás visfizá este 8 órakor a bécsi hajóval. Kellő számú jelentkező esetén másnap reggel kirándulás a Nagyszál-hegyre a váciak kilátótornyához (ez esetben Vácott éjjeli szállás). Vissza d. u. vonattal, Nagymarostól a helyi hajóval, esetleg az esti bécsi hajóval. Gyaloglási idő 5 óra. Étkezés hátizsákból. Akik a közgyűlés utáni társasvacsorán is részt óhajtanak venni (egy teríték ára 25.000 K), jelentkezhetnek július 3-ig bezárólag és kötelezően Kemény Miklós túravczetőnól. Kisemberek munkakiállitása. Az esztergomi Deák Ferenc-utcai elemi iskola tantestülete az intézet növendékei által készített rajz-, irás-, továbbá fa-, papirésanyagmunkáiból kiállítást rendezett, az emeleti rajzterem helyiségében, melynek megtekintésére tisztelettel kéri a nagyrabecsült szülőket és érdeklődőket. A kiállítás vasárnap (27), hétfőn (28) ós kedden (29)tekinthető meg d. e. 9— 12 és d. u. 2—6 óráig az intézetben. Belépődíj nincs ! Ne feledkezzenek meg a találkozóról az 1920-ban az érseki polgári leányiskolát ós 1921-ben a kereskedelmi tanfolyamot végzett növendékek, 5 óves találkozónk emlékére, 29 én d. e. fél 12 órakoi a belvárosi plébánia-templomban szent misét hallgatunk. Dóiután 3 órakor pedig a Fürdő-szálló alsó kistermében találkozunk. Rendezők. Meghívó. Az Esztergom vidéki Régészeti ós Történelmi Társulat f. évi június 27-én (vasárnap) tartja évi rendes közgyűlését, amelyre a társukat összes tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy: Megemlékezés a mohácsi veszedelemről, ennek 400 éves fordulója alkalmából. Tartja : Dr. Waiter Gyula c. püspök, nagypépost, elnök. Évi jelentések, javaslatok. Uj tanitók. Az esztergomi érs. tanítóképző-intézetben f. hó 22—23 án voltak a szóbeli képesiiő-vizsgálatok, amelyeken Számord Ignác c. kanonok, főegyházmegyei h. főtanfelügyelő elnökölt, a kultuszkormányt pedig Dr. Saly László egyetemi magántanár, a budapesti központi szeminárium prefektusa képviselte. A képesítő vizsgálatot a következők végezték el sikeresen és nyercek tanítói oklevelet: Bálintffy Bsla, Hulya István, Kiss Sándor, Kovács Feröíic Flórián, Laczkó Sándor, Lábady Lajos, Luspuy Endre, i'Mitter Ferenc, Puchardt Győző, Tóth Árpad, Zajda Lajos F. hó 24-én kántorképesitő volt az intézetben, amelyen az ország minden részébői számosan vettek részt. Beírás a Deák Ferenc-utcai eiemi fiúiskolába. Esztergom szab. kir. város iskolaszékének határozata alapján az 1926—27-ik tarrívre szó : ó elemiiskoiai beírások jún. 29-én — Péter Pa! napjár, 30-án — szerdán ós júi. l-én — csütörtökön tartatnak délelőtt 8—12-ig az intézet II. osztályának tantermében. A tankötelest szülője vagy gyámja tartozik a beíráshoz kisérni. A beiratási dij úgy a rendes, mint *a magántanuló után 70 aranyfillér vagyis 8500 papírkorona. Mii. den jelentkező tanköteles tartozik magával hozni születési tanúsítványát vagy keresztlevelét, továbbá az utolsó tanévről szóló bizonyítványát értesitőkönyvét. Figyelmeztetés: Az „Utasítás" 36. §-a, valamint a helyi iskolai hatosig rendelkezése szerint minden tanköteles a szülő vagy gyám lakhelyének megfelelő körzet iskolájánál jelentkezhetik, ez alapon a Deák Ferenc-utcai elemi fiúiskolához az I. IL, III., és IV. osztályába csak a kir. város területén lakó szülők gyermekei vétetnek föl ós pedig a Kispiactól Horánszky-utca útirányának megfelelő körzetrészig ; az V-ik osztályba az egész kir. város területéről, a Vl-ik o.-ba pedig Esztergom város összes fiútankötelesei fölvétetnek. Igazgatóság. Orvosi hir. Dr. Scheiber Győző szabadságáról hazaérkezett, urvosi rendelését hétfőn elkezdi. A Balassa Bálint társaság szépirodalmi osztálya f. hó 28-án hétfőn délután 5 órakor értekezletet tart a főreáliskolai tanári szobában. A tagok pontosan jelenjenek meg és Írásaikat lehetőleg hozzák magukkal. Előnyös lakházópités. Az „Országos Többiermelósi Szövetkezet" központjának felhívása szerint a szövetkezet egy külföldi tőkecsoporttól olyan aján'atot szerzett meg, mely szerint különösen a I közalkalmazottak számára a lakház! építkezést igen könnyű feltótelek mellett előnyösen megvalósítja. Az előkészítő •bizottság ezúton felhívja az építtetni szándáközókat, hogy aa ájlnlat, a fizej tósi feltételek és az amortizációs törlesztés ösmerteiese valamint beszervezés j céljából ez évi június hó 27. napján (vasárnap) délután fél 3 órakor a városháza közgyűlési \elmében — minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Szünidői tanfolyam. Lehetőleg szabadban való tartózkodással, játékszert! de hasznos foglalkoztatással júl. 5-én tanfolyam nyiiik az eleinis! i fiák részére. Tand.j havi 100 ezer K. Jelentkezni lehet Nemónyi Károly Daák F. utcai fiúiskola igazgatójánál naponkint d. o. 9—12-ig az intézetben. Népmozgalmi statisztika. Esztergomban f. óvi június 19-től 25-ig bejelentett születések: jGrúber István Lajos \k. vizvezetekszerelő fia. Etter Jenő Ödön Kálmán rk. városi főügyés„fiia, ßreuer Magdolna Emma rk. háztartásbeli leánya. Pándi Gyula rk. földm. fia. Galambos István izr. kereskedő fia. Nyéki László rk. vármegyei hivatalszolga fia. Lugosi Margit rk. államrendőr leánya. Cliuj>cz Ferenc rk. bányamunkás fia. Skrováu Emma rk. lakatossegéd leánya. — Halálozások: Szabó Rácz József rk. 85 óves földm. Polacsek Tóbiásnó sz. Rabi Borbála rk. 32 óves. Sliz Istvánnó sz. Sárközi Borbála rk. 60 éves, Szitás Imre rk. kertész 35 óves. — Holttányüvánitás : Czuczor Lajos őrmester rk. 26 óves. Burgonyavész. Már több éve mindinkább terjed Magyarorországon, de küöhösen a Dunántúlon. A bajt egy gomb t okozza ép úgy, mint a szőlőnél' a perenos/pora. A burgonyavész ellen ép oly rendszeresen kell védekezni, mint a peronospora ellen, mert különben óriási károkat okoz a gazdinak azáltal, hogy a burgonya lomhozata túlkorán leszárad, a gumó fejlőd..-, M elmarad. A gazda legtöbbször az időjárásnak tulajdonítja ezt^a száradást, pedig azt a burgonyavész okozta. Káros haciek, az Esték, a Cicognák nevét a művészet őrizte meg számunkra, halhatatlanná tette őket az a megértés, amellyel a művészétét életük egyik fö céljává tették. S az olyan szellemi légisörben, mely a művészetet a ku! túréit t (-gy ma gátol értetődő részévé fokozta, igazán nera kellett sem művészeti szakiskola, sem tár^ad-ilmi propaganda abho , hogy a művészen nevelés intézményesbe tótessék. Ennek a szüksége akkor kezd fellépni, amikor a francia forrada'om után kezdődő társadalmi átrétegeződés elpoígáriasitja Európa erkölcsi képét és elpolgáriasitja magát a művészetet s a művészeti nevelést is. Az aláhanyatló feudalizmus helyébe, az emberi jogegyenlőség győzelmeként, a polgári demokrácia kerül, egy az előbbinél számbelileg is jóval hatalmasabb társadalom, mely a maga kicsinyes életnívóját és anyagias világnézetét rákényszeríti a művészetre is. Ezzel a művészet a polgári szórakoztatás és gyönyörködtetés egyik eszközévé vauk. Azt nyújtja mindenben, amit kora kivan : felváltva színpadi pátoszt és édes romantikát. Világnézeti harcok nagy szenvedélyei nem tombolnak többé s a középkor alkotó hitének misztikus mélységeit is betömi az anyagias éiet számtalan törmeléke. Az egykor mesterek és iskolák szerint tagolt, de lelkileg egységes művészet hagyományainak letéteményeseivó és őrzőivé a művészeti akadémiák lesznek. Sajnos, ezek a hagyományok nem annyira szellemi és erkölcsi, mint inkább formai ós technikai természetűek voltak és csak a klasszikus nagy idők nagyságát bizonyítja az, hogy még a törpe utódokra szállott tradíció is közel száz éven át gazdag energiaforrása lehetett a különféle stilus-alkotó törekvéseknek. A művészeti nevelés egyik kritikus időpontja akkor következett el, araikor a mult század végén az impresszionista világnézet forradalmasítani kezdte Európa művészetét. A mult és jövő e harcából, mint mindig, úgy ezúttal is a jövő került ki győztesen, de győzelme örömét nem soká élvezhette. Pedig' két pozitív öröme volt. Az egyik, hógy az akadémiát, mint orthodox szellemű intézményt, sikerült az új művószgeueráció szemében életképesség tekinteteben rosszhirűvó bélyegeznie, a másik, hogy a művészi látás érzékenységét a reflexes- levegőfestós tónusgazdagságával sikerült felfrissítenie. Ami e kettős örömnek oly gyorsan véget vetett, az az a tény volt, hogy ezek a magukban értékes eredmények nem a művészet egészének életszükségletét szolgálták, hanem csakis a 'festészetnek — ennek a technikailag legmozgékonyabb művészetnek — voltak aktuális létkérdései. Az építészet, a szobrászat és részben a művészi ipar is, ezalatt a klasszikus hagyományok learatott mezőin tévelyegtek tovább. A nemzeti stílusnak szórványos kísérletei nem tudtak mélyebb gyökeret verni, talán azért, mert hiányzott akkor az érzésbeli visszhang, vagy még inkább, mert nem egy egységes érzésbeli szükséglet volt az, mely ezeket a kísérleteket megindította. A XX. század egy új stílus tétova vágyával s a százéves stiluskórdés megoldatlanságával indult meg. A művészet a művésznek magánügye lett s a közönséggel való kapcsolat a vevő ós eladó szimpla kalmárviszouyává fakult. A megalkuvóbbja beállt vásári szórakoztatónak, a dacosa meg nem értő ellenségnek tekintette és valósággal kójelgett sorozatos megdöbbenésein, melyeket a sokféle „izmusok" kierőszakolásával mesterségesen idézett elő. Az esztétika s a művészeti irodalom, felborulva a művészet tanácstalanságán, szilaj felelőtlenséggel vetette reá magát a közönség művészi nevelésére. Minden hangosan elkurjantott jelszóaak közönsége akadt, mert mindenki az új jelszótól várta a káosz tisztulását és minden jelszó csalódást okozott. A művészeti nevelés intézményei is sok elvi hányattatáson mentek keresztül ; ugyanegy iskola tanítómestereinek pedagógiai felfogása között világnézeti ellentétek meredtek a magasba és ezeket csak az adminisztráció kereteinek megszokott fegyelme enyhítette némileg. Ilyen körülmények között érte Európa művészi nevelését a világháború. Az az elmúlt tizenkét esztendő, az emberi vitalitásnak e szörnyű erőpróbája, rettenetes áldozatok árán megindította azt a morális tisztulási folyamatot, mely a világnézeti ellentéteket kót pólus köré csoportosította és ezzel egyszerűsítette a hadszinteret. Az arany középút álláspontja, mely szigetelő rétegeként állhatna az egymás ellen fegyverkező táborok között, színvallásra kényszerült: jobbra vagy balra. Ezzel azonban a tisztulási folyamat még nem ért véget. Az igazi harc, a lelki, csak most van elkezdődében. A világnézeti ellentétek összecsapásábú! kell megszületnie az új életnek és egy új művészetnek. A művészet az élet lüktető, harcos forgatagában fogamzik meg és táplálója a hit, az élet, az igazság és a győzelem hite. A keresztény világnézet mélységes igazsághitóvel győzött az antik kultúra felett és megteremtette a középkor művészetét ; a humanizmus ólethite győzött a középkor felett ós megteremtette a renaissance művészetét, az ellenreformáció harcos gesztusa megteremtette a retorikus barokkot ós igy tovább, minden nagy korszak és nagy stilus születése órájában ott halljuk a világnézeti összecsapások harci lármáját. Ezért kell hinnünk abban, hogy ma, amikor ismét polarizálódott a világnézeti tagolódás és érezzük magunkban a felzúgó életharcot, az új világkép ós az új művészet inkarnálódása előtt állunk. Ez a helyzet okozza, hogy ma súlyosabb és felelősségterhesebb egy művészpedagógus munkája, mint volt tizenöt évvel ezelőtt. Akkor beérkezett igazságokat közölhetett, úgyszólván személyes felelősség nélkül, mert munkája mögött ott állott egy csorbíthatatlan köztüdáti tekintély, saját korának hivatalos álláspontja, a beérkezett igazságok döntő ténye. Ma a tunitómesbi nek mág azt a tekintélyt is sajátmagának kell megteremtenie, mely munkáját igazolja ós védi. Minden igaz erkölcsi értéket át kell mentenie a múltból s életképes energiává kell azt transzformálnia. De ugyanakkor éber, nyitott szemmel kell figyelnie az élet minden rezzenését és mérlegelnie a haladó élet tüneti jelenségeit, mert egész élete munkája összeomlott, ha egyszer arra eszmél, hogy amit a reábizottaknak nyújtott, az egy a mu ] t fájáról tépett lomb volt csupán, mely virágba szökni nem tud. Egy nép jövője, élete, boldogulása tanítómestereinek kezében van. És tegyük hozzá: a művészete is. Az új művészetet az egyes művészeknek még oly nagy erőfeszítése sem fogja megteremteni, ha nem él körülöttük egy arra neveit, műveit, lelkes, áldozatkész társadalom, melynek szívós és gondos munkával való megteremtése a művészeti pedagógia legnagyobb és legmaibb feladatai közé tartozik.
