ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-01-17 / 5. szám

XXXL évfolyam, 5. szám. Ira 3000 korona Vasárnap, 19 2 6 január 17 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Esztergom városának utcaszabályozása in. Újabb építkezéseinket jellemezze a jó izlós, legyen bennünk stilus, az eszté­tika szabályai érvényesüljenek. Csak igy luduük utcáinknak kellemes, vonzó külsőt adni, amely kedvező beDyomást kelt bennünk, de ugyancsak kedvezően befolyásolja az idegen lelkét is, aki városunkban megfordul. Fontos feladat hárul e tekintetben a városi mérnöki hivatalra, amely hivatva van úgy az át­alakítások, mint az új építkezések ter­vezetét felülvizsgálni. Az építési enge­dély megadását tegyük függővé a stílus­tól is, ne engedjük esetleg elcsúfítani utcáink képét Ízléstelen épületekkel, mint az néhány átalakítás révén a közelmúltban is törtónt. Ugyancsak a városrendezés keretébe tartozik az úttestek burkolása is, amely célra a város különböző részeiben külön­féle anyagokat használunk, mindig a szükséglet és célszerűség elvei szerint. Igy a belváros utcáinak burkolására legalkalmasabb az aszfalt, akur a hen­gerelt, akár az öntött; talán az öntött még jobb, mert nem oly sikamlós. Lige­tek, parkok, sétányok úttestét a nö­vényzet kedvéért makadámmal látjuk el, amelyet olajjal portalanítunk. A külső részek utcáit kockakővel, lehető­leg bazalt, gránit, szólal szilíciumban gazdag kőzetből álló burkoló anyaggal rakjuk ki, amelyek kri&tályos szerkeze­tűek, vulkanikus eredésűek, nehezen kopnak ós javítások alkalmával több­ször felhasználhatók, tehát a drágább befektetés megtérül a tartósság révén. Silány anyagból készült úttestet gyak­rabban kell javítani, a gyakori munka­bérköltségek ép oly drágává teszik őket, mint az előbbieket. A szenny ós piszok levezetésére, amint alkalom ós fedezet kínálkozik, építsük ki csatornahálózatunkat. A szenny levezetésére a Duna hatalmas víztömege önként kínálkozik, mely min­den piszkot eltüntet egyrészt a szinte végtelen higitás, másrészt öntisztulási képessége révén, mint azt a higiena kutatói már bebizonyították. Időleges megoldásként az utcák folyóit nyitott betoncsatornákkal, illetve vályúkkal lássuk el, hogy a szennyvíz gyorsan le­szaladjon és pangásával bűzt ne keltsen. Az utcák egyhangúságát fák ültetése csökkenti, változatossá teszi; a iák a nap heve ellen hűs árnyékot nyújtanak, a levegőt frissítik, üdévé teszik, a na­gyobb arányban termelt szónsavat fel­dolgozzák, oxigént termehek ki, tehát tisztítják a levegőt. E téren azonban ne essünk túlzásba, városból ne csinál­junk erdőt. Ugyanis napfényre, e hatal­mas fertőtlenítő eszközre is szüksége van lakásunknak. Az élő szervezet fej­lődése is megkívánja a napfényt, nél­küle nincs egészség. Itt vetődik fel ama gondolat, hogy lehetőleg virágos fák ültetésével méhészetünknek tegyünk szolgálatot. E tekintetben hála a szépészeti egyesület lelkes elnökének, szerencsés helyzetben vagyunk, a fásí­tás máris szépen megindult s remó'jük, hogy városunk e réven is tetszetős kül­sőt fog néhány óv múlva magára ölteni. E nagy vonásokban ecsetelt elvek szerint kellene megalkotnunk város­rendező tervezetünket, amelynek kivite­léhez az első helyes lépést megtette városunk akkor, amikor Szesztay fő­mérnököt a város modern térképének elkészítésével megbízta. Pár év előtt serényen mérték városunk utcáit ós tereit s megvolt a remény, hogy ily városrendező tervezet alapvető munká­latai befejezést nyernek. Azonban nem tudjuk, hogy e munkálatok tényleg be­fejeződtek-e, hogy ezek alapján elké­szült-e a városrendező tervezet, vájjon a perifériákon jelenleg folyamatban levő építkezések tervszerű -programúi alap­ján folynak-e. Ha esetleg még nem ké­szült volna el, akkor azt sürgősen el [ kell készíteni, mert e nélkül tónykedó­|sünk mindig csak ötletszerű lesz és í nem tervszerű, ami később könnyen megbőszül ja magát. Természetesen ily városrendező ter­j vezetben foglalt elvek és követelmé­I nyek rövid idő alatt nem valósithatók ! meg, teljes keresztülvitelük évtizedekre terjed, de viszont nélkülük nem dolgoz­I hatunk, mert különben uagy feladatok I készületlenül fognak találni a jövőben, I amelyet magunknak kell tudatosan elő­készítenünk. Civ is Strigoniensis. Esztergom szépitgetésének útján Az Esztergomi Sétalielyszépitö Egyesület g-yülése — Nevet kell adui a Lóriit c-iitcai hídnak! — A Nagy duuanart egy részének „Nem, nem, soha !"-iií lesz a neve Az Esztergomi Sótahelyszépitő Egye­sület f. hó 14.-én, csütörtökön délután 5 órakor dr. Perger Kálmán rendőr­főtanácsos elnöklósével népes gyűlést tartott, amelyen megjelent Szivós­Waldvogel József tábornok, továbbá Bleszl Ferenc társelnök, Zsiga Zsig­mond diszelnök, dr. Antóny Béla pol­gármesterrel élén a városi tisztikar nagy része, dr. Brenner Antal főjegyző, dr. Sántha József tanácsnok, dr. Etter Jenő főügyész, Homor Kálmán h. fő­mérnök, a takarékpénztári tisztikar tekintélyes része ós az egyesület sok buzgó tagja. A nagy érdeklődés a gyűlés érdekes tárgysorozatának köszönhető, amelynek elején dr. Perger Kálmán a mult évben a város utcáin foganatosított fásításról számolt be. A fák nagyrésze nem eredt ugyan meg, de ezzel az egyletet nem éri károsodás, mert a 244 kiveszett fa helyett 335 új fát kap, s így az utcák nagy része fásitva lesz. Örömmel vette tudomásul a gyűlés azon bejelentést, hogy a város 15 millió koronát bocsá­tott a Szépítő Egylet rendelkezésére, amelyből 7 ós fél milliót már fel is használt. A pónztárnoki jelentésből megtudták, hogy az egyesület javára több adakozás törtónt, amelyek között jelentékeny a helyi méhészeti egylet 1,250.000 K-ás adománya. Az egyesü­let viszont kedvez a méhészetnek azzal, hogy nagyrétben mézelőfákat ültet. Tetszéssel találkozott az elnök azon bejelentése is, hogy számlálólapok út­ján a vendéglősöknél gyűjtést indítottak az egylet városszópitési céljaira, amely szép eredménnyel folyik. Polákovics Gyula ezen a cimen maga 2,600.000 K-t adott át az egyletnek. Egy szám­lálólap 500 K. A kereskedőket is meg fogja kérni az egyesület a számláló­lapos gyűjtésre. SZÍVÓS­Waldvogel József előterjesz­tett programmos javaslatainak tárgya­lása következett ezután. Ezek közül a szigeti fák szakszerű gyérítésének ós különösen a Lőrinc-utcai hid és a Por­gesz-vendéglő közötti út rendezésének irányítását javaslattevő magára vállalta. Az ezzel kapcsolatos munkálatokra a várostól fog kérni az egyesület mun­kaerőt. A javaslatok során szó volt a tanító­képző körüli rondella parkírozásáról, ameljre a tanítóképzőt kéri meg az egylet vezetősége. A szigeti sétányokon a padok szapo­rításának szorgalmazását is magáévá tette a gyűlés, ós a padok (betonpadok) felállítására helyi vállalatokat kérnek. A primáskert csinosítását a város részéről a jelenlevő polgármester meg­ígérte. Az egyesület fel fogja kérni a várost arra is, hogy egy sótányfelügyelő embert állandóan alkalmazzon a szigeten. Most őrház van, de ember nincs benne. Meglepetést keltett a gyűlésen az a megállapítás, hogy a Lőrinc-utcai híd­nak még nincs neve ós a másik kisdunai hid neve is csak utánjárással tudható meg. Hozzájárult az egylet SZÍVÓS­Wald­vogel javaslatához, hogy a hidat ne­vezze el a város és mindkét hídon el­helyezett táblán olvasható legyen a hid neve. A szigeti utak egy részét is el kell még nevezni. A polgármester javasolta, hogy a még rendezendő nagydunaparti út a hajóállomástól a sporttelepig „Nem, nem, soha I "-útnak neveztessék el. Nagy lelkesedéssel járult hozzá a gyűlés. Szó került egy közős illemhely fel­állításáról is a Lőrinc-utcai kis hid szigeti végén levő töltésnél, továbbá hirdetőoszlopok és favédők felállításáról. A gyűlésen felvetődött problémák megtárgyalása mutatja, hogy Eszter­gom város szépítésének ügye jó kezek­ben van. Februáf f. Eef. egyház műsoros táncestélye a Fürdőben. „ 13. Az Esztergomi Kaszinó szini­elöadással egybekötött farsang­záró táncestélye saját helyisé­gében,. „ 13. A MÁV segédtisztek táncestélye a Fürdőben. „ 15. A Stefánia Szövetség és az ál­lamrendőrség jótékonyeólú álar­cosbálja a Fürdő szállóban. Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatét? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész n«­pos ügyeletééi szolgálatot is.) .Január lö, 17, 18, 19-én a „Megváltó" gyógyszertár. HÍREK Farsang. (Ebben, a rovatban az idei farsangi mulat­ságok ^határidejét a rendezőségek megkere­sésére lejáratilag nyilvántartjuk.) Január 16. Magyar AH. Altisztek Orsz. Nyug­díj pótló és Segélyző Egyesülete Helyi Csoportjának táncmulat­sága a Magyar Királyban. „ 17. Az Ipartestület farsangi színi­előadása a Fürdőben. „ 17. A Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör táncmulatsága. „ 24. Munkás Testedző jelmez-estélye a Magyar Királyban. Február 1. Az Öregcserkészek bálja. „ 1. Az Esztergomi honvéd helyőr­ségi altisztek bálja a Fürdőben. „ 2. Az Esztergomi Kath. Legény­egyesület színdarabbal egybe­kötött táncestélye a Fürdőben. Beteg hattyú. Egy kéz a parton^ morzsát osztogat. Fehér maradtam. Hallgattam sokat. Szedtem a morzsát. Éltem a nyárnak. Hattyúfiókák sorba cikkáznak a part felé, az örök hattyú sorsra : sohasem egész, — mindig csak morzsa, mit egy fehér kéz kénye, szeszélye önmulatásul perget eléje. ... De most már vége. Már gőgös fejem lankadt ivét a tóra fektetem s várok, — örök, szent hattyúcsodára: titkos erőknek hogy meseszárnya emeljen fel — a végtelen felé, bölcsőm, — sirom, — az alvó tó fölé. S fenn a magasban zengve, búgva, vágyva, lelkem, — százhúrú, rejtett aeol-hárfa, — sirassa hulló, vesztett testemet. ... A dal, — a legszebb, — szótzeng a tó felett s felsírnak majd a szétcsapó habok: meghalt egy hattyú. Egy hattyú halott. Walter Margit. Főegyházmegyei hirek. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás Nádler Ist­ván érseki rk. tanítónőképző intézeti igazgatót a vízivárosi érs. rk. polgári leányiskola igazgatói teendőivel is meg­bízta. Schuszter Antal volt dorogi segédlelkész Belgiumból visszatért s a főpásztor budapesti hitoktatóvá ne­vezte ki. Személyi hir. Dr. Lepold Antal pre­látus, hercegprimási oldalkanonok, fő­székesegyházi plébános Rómából, ahol egy hónapot töltött, e héten hazaér­kezett;. Halálozás. Id. Welle Olivér nyug. MAV. tanár-felügyelő, aki annak ide­jén az esztergomi reáliskolában is mint tanár működött, életének 53-ik óvóben f. évi január 10-ón hosszas szenvedés után Alagonelhunyt. Temetései.hó 12-ón (kedden) délután fél 4 órakor volt az alagi temetőben. Hétfőn megnyitnak az összes bezárt városi iskűlák. A vörhenyjárvány miatt egy teljes hónapig bezárva volt városi elemi ós polgári iskolák, valamint ipa­rostanonciskolák f. hó 18-án, hétfőn újból megnyílnak. Álarcosbál. A Stefánia Szövetség és a m. kir. államrendőrség kapitánysága közösen jótókonycélú alapjaik javára álarcosbált rendeznek, amelyre külön meghívókkal Esztergom összes társa­dalmi rétegeit meghívja a rendezőség. A bál színhelye a Fürdő szálló, napja február 15, kezdete este 9 órakor. E bál hivatva van mindkét intézmény jótókonycélú működését támogatni ós Esztergom társadalmi rétegei között jóviszonyt teremteni, hogy e nehéz na­pokban egymást megismerve, egymás törekvéseit támogatva, közös működés­ben, egyesült erővel vigyük előre a konszolidáció hazafias munkáját. A jel­mezestélyen programm szerint lesz:

Next

/
Thumbnails
Contents