ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-05-02 / 33. szám

XXXI évfolyam, 38. szám. Ára ÍSOOO korona Vasárnap, 19 2 6. május Z ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasári&p. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Régen és ma... Esztergom, 1926 május 2. A 30 év előtti boldog békeidőt kell felidéznünk megtépázott emlékezetünkben, össze kell hasonlítanunk a régen és ma életviszonyait, politikai és társadalmi életét, hogy minden burkolás nélkül igaz Ítéletet mondhassunk egy újság múltja és jelene felett. Az összehasonlítás pedig azokon a 30 év előtti alapokon történjék, amelyeken avatott toll az Annales Strigonienses legutóbbi számában Az „Esztergom" alapítása s első éve címen emlékezetünkbe idézi a 30 év előtti időt, amelynek méhéből az „Esztergom" megszületett. Ó boldog idők, amikor Esztergom még az ország közepén volt és a magyar politikai helyzet idegbontóan hatott és próbára tudta tenni az embereket azért, mert az „egyházpolitikai törvények, melyek az uralkodó liberalizmus életfenntartásának utolsó mentővára volt, életbeléptek.* Boldog idők, amikor tollharcok mögé lehetett sorakoztatni a magyar társadalmat és amikor a katholicizmus és liberalizmus küzdelme idegesítette az olvasóközönséget és amikor szívből lelkesedtek a sikraszálló bátor cikkért és betűért, ami kor érvek ügyes sorakoztatásán és döntő bizonyítékok súlyán örültek az emberek ! Boldog idők, amikor a vasárnapi lélek boldog békéjével olvasgatták az esztergomi emberek a tárcákat és gyönyörködtette őket egy-egy szép novella vagy költemény. Boldog idők, amikor az esztergomi biboros prímásnak Párkányon túl is megvoltak a birtokai, amikor az „Esztergom" a tulső félre is járhatott, amikor az „Esztergom" gazdag mecénásokat tudhatott a háta mögött, és a kisembernek nem esett terhére az előfizetési dij is, amikor az „lísztergom

44 jó anyagi viszonyok között élt és a munkatársak aranyban vették fel tiszteletdijukat! Boldog idők, amikor még nem hajszolta agyon az élet az embereket, akik szent célokért és eszményekért küzdöttek és bizonyára odaadással olvasgatták a 30 év előtti „Esztergom" sorait, amely a „keresztény vallás alapigazságait nem rendelte alá az alkotmányosság vonzó erejének se

44 és amely előtt alapigasság volt, „hogy a primási városban megjelenő kath. politikai lap ne személyektől és klikkektől függő kis helyi lap, hanem a primási szék tekintélyének, a város ősi vezéri katbolicitása miatt országos jelentőségű legyen.

44 Boldog idők ! Azóta azonban nagyot fordult a történelem kereke. Esztergom a csonkaország határára jutott a trianoni béke folytán, mi pedig mint félőrültek baktatunk a történelmi Magyarország halottas kocsija után, hol sirva, hol átkozódva, hol könyörögve, hol hitetlenül, hol kétségbeesve, hol egymást ütve, hol egymás nyakába borulva, hol bűnözve, és hol mellünket verve, hol egymást vigasztalva és hol egymás kínját növelve. Micsoda politikai és társadalmi élet lehet itt és csodálkozhatunk-e ekkora nyomorúság láttára azon, hogy az embereket többé teóriákkal és eszményekkel, politikai és társadalmi ideákkal, ragyogóan megirt újságcikkekkel meginditani nem lehet, ha az emberek nem a szép tanács, hanem a segitő cselekvés után mennek?! Bizony vége a vasárnapi békességnek, az újságolvasó pihenéseknek és az újságcikkeken való lelkesedésnek, beleszól mindenbe maga a könyörtelen élet a maga fájó valóságával. 30 évvel ezelőtt megnyugodhatott a publicista és babérain pihenhetett, ha újságírói lelkiismeretével elmondhatta: „az elismerést nem keresni, de az ellenmondásoktól se félni, ez volt szabályunk. Hirdetni az igazságot, amikor azt elferdítik, s védelmezni, Mennyire haladtak a vízvezetéki munkálatok? 34 vaggon csövet szállítottak eddig a városba. — A ház csatlakozásokra júniusban kerül a sor. — Novemberben elkészül a vízmű. — A munkások keresete. Homor Kálmán városi h. főmérnök a legutóbbi közgyűlés alkalmával beszámolt a városi képviselőtestületnek a vízvezetéki munkálatok mai állásáról. Eszerint eddig 4235*5 folyóméter csövet fektettek le és 34 vaggon csövet szállítottak a városba. Az a védtöltés, mely a vizműtelepig 1152 m hosszúságban vezet, az egész vonalon munkában van. Az üzemszemélyzeti lakóház lábazatáig készült el, ki van ásva továbbá a gépház alapja és megkezdődött ennek alapbetonozása is. A csőkutak közül kettő elkészült ós kettő fúrás alatt van. A négy kémfúrással is végeztek. A kutak talajrétegeződósé a várakozásnak teljesen megfelel ós felszerelésük után a próbaszivattyúzások is meg fognak ejtetni. Amint a gyárakból az anyagszállítások nagyobb méretben meg fognak indulni (különösen idomdaraboknak van a vállalkozó szűkében), a munkálatok is ezek arányában nagyobb mértékben fognak megindulni, úgyhogy megvan a remény arra, hoyy a vizmű már novemberben üzembe helyezhető lesz. A házicsatlakozások elkészítése a teljes utcai hálózat elkészülte után fog rendszeresen eszközöltetni. Ez körülbelül júniusban fog megtörténni. A házcsatlakozások szerelésének elhalasztását célszerűségi okok idézik elő. A vállalkozó ma még nincs berendezkedve a csövek fúrására és a csatlakozások kóazitésóre, de az ellenőrzést is igen megnehezítené ós elvonná a főcsövek fektotósónek ellenőrzésétől, ha egyidőben szerteszét jelentkező csatlakozások ellenőrzését is kellene eszközölni. A csőhálózat elkészülte után, mikor már a szabályrendelet is meg lesz állapítva, utcáról-utüára haladva fogják a házicsatlakozásokat elkészíteni. A csövek azonnali megfúrása ellen szól az is, hogy a csőárkoknak jóval hoszszabb ideig ós igy jóval nagyobb szakaszban kellene nyitva állaniok. E mellett a jelenleg még használaton kivül levő csatlakozások eldugulhatnak, amennyiben még ki nem öblített hálózatba kapcsoltatnak be. Éppen ezért szakértői vélemény szól amellett, hogy a csatlakozásokat a főcsövek kiöblítése után kell eszközölni. A vizműépitósnól április végén 227 ember és 8 fogat dolgozott az irodaszemélyzeten kivül. Ebből vidéki 66 kubikos, 9 szerelő és 1 fúrómester, a többi helybeli és környékbeli munkás. A vállalkozótól szerzett adatok alapján a napi keresetek a következők: Vidéki kubikos 84—89.000 K, helybeli 58—63.000 K, árokásó 54—72.000 K, a szerelők melletti munkások átlag 70.000 K. Valamennyien akkordban dolgoznak. Természetesen ezen összegeket csak akkor keresik meg, ha egész nap dolgoznak. mikor azt sértik, ez volt hivatásunk. Nem félni az emberektől, a hatalomtól, ha igazunkat védeni tudjuk.'

4 De ki ér rá ezen nyugtatni a lelkiismeretét ma és kinek fájjanak a mi elvi kérdéseink, amikor a magyarság pusztul és vész, éhezik és Dem kap lakást, tizedeli testvéreinket az öngyilkosság és a tüdővész, híveinket agyongörnyeszti az anyagi gond ? Segítségért kiáltunk mi is olvasóinkkal és belekapaszkodunk mindenbe és mindenkibe, aki és ami segit. Ha az újság segítségről számol be és ezirányú komoly akciókról ír, akkor van valami az újságban, ellenkezően nincs benne semmi: így gondolkozik a mai újságolvasó. Boldog kor volt az és többé vissza nem jő, amikor annyira beleélhették magukat az emberek Esztergomban is az eszmeharcokba, hogy emellett pl. elemi iskola építésével aem gondoltak, illetőleg ezt nem tudták keresztülvinni. Az új „Esztergom" rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül és csak egyben egyezik ma a 30 év előtti „Esztergom"-mal: elveiben.Hogy végigszenvedi a csonka haza és a csonka Esztergom minden baját, hogy a való életben sokszor más vértezettél kell küzködnie, mint a régi úri „Esztergom", hogy a szegényekkel szegénykedik és a cselekvőkkel tart, hogy közrejátszik mindenütt, ahol a város népének boldogulásáért és felemeléséért munka folyik, hogy támogat minden „személyt", aki a kultúra és gazdasági élet emeléséért küzd, vagy akár „klikket" is, amelyben ebből a nyomorúságos helyzetből való feltámadás legcsekélyebb garanciáját is látja, — azért az objektiv szemlélő a mai „Esztergom"-ra kedveiőtlen következtetéseket nem vonhat. A mai „Esztergom "-nak nem kell elpirulni a régi 9

Esztergom" előtt. A harminc év előtti világ romjain új világ nő, amelyben szintén tekintélyt és győzelmet kell kivívnunk eszméinknek, mint régente. Még a régi jólétben és biztos, nyugodt politikai és társadalmi viszonyokban, gazdagon is nehéz volt ez, de mérhetetlenül nehezebb ez ma, amikor csonkán és anyagi gondoktól terhelten, félőrülten, szédülő fejjől és fájó szívvel tengődünk úgy is mint egyén, úgy is mint társadalom és politikai élet a trianoni határra szorult Esztergomban. Pelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135. A Biboros Hercegprímás udv. szállítója. 5?7P0hpnvi Áruház Esztergom, Szóchenyi-tér 16:-: Telefon 135 V94.UOIIGIIVI mi UlldZ. Női és férfi gyapjúszövet, fehórneműek, vászon, karton, delén, kanavász, zefír, flanel, barchet, törülközők, zsebkendők stb. Keztyűk, harisnyák, nyakkendők, kész gyermekruhák. Papirosztály. írószerek. A KorOlia KlVtéllázImil Ifjabb Csóka József hírneves cigányprímás jől szervezett zenekarával esténk int muzsikál.