ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-04-18 / 29. szám

zét szállította, a Duna vize pedig ott a gépgyár táján meg Tolt fertőzve a Kis­duna vizétől, amely voltakép ott a gyár alatt egyesül és keveredik a Nagyduna vizével. Ezek az orvosok figyelmeztet­ték Simor Jánost arra, hjgy a vízve­zeték vize, különösen a melegebb idő­ben, ivásra nem alkalmas, felhívták a figyelmét a gyár alatt lévő gazdag forrásra, amely kifogyhatatlan mennyi­ségben nagy mélységből szolgáltatja a vizet s ez a viz semmi megfertőzés veszélyének nincsen kitéve, mert nagy mélységből jön s mielőtt a vízvezetéki főcsöbe kerül, semmiféle idegen anyag­gal nem érintkezik s igy meg sem fer­tőztethető. Simor prímásnak tetszett a gondolat, de mielőtt megvalósításához fogott volna, küldött a primási forrás vizéből mintát Budapestre az országos vegyé­szeti intézethez azzal, hogy a vizet vizsgálja meg, vájjon az alkalmas-e ivásra és általában egészségi szempont­ból nem kifogásolható-e ? Az orsz. vegyintézet igen kedvező véleményt adott, minden tekintetben kifogástalannak találta s csak azt jegyezte meg, miután hőfoka a szokottnál magasabb, nagyobb melegség idején egy kicsit lehűtendő. Simor primás ezt is megtette s arra jött rá, hogy nyári forróság idején elég egy néhány óráig közönséges pincében tar­tani, hogy az üdítő hatása meglegyen. Ekkor azután intézkedett, hogy a víz­vezeték ezentúl szállítsa a primási for­rás vizét, ami azóta mai napig törté­nik is. Később 1912'ben ismét megvizsgál­ták a vizet s dr. Gróh Gyula ve­gyész a következő szakvéleményt adta : „A fönti chemiai és bakterologiai vizs­gálat alapján a vizsgált viz kiváló mi­nőségű ivóviznek minó'sitendff. Az a gyanú tehát, hogy a viz — mint azt hallomás szerint egyesek fölhozták — ammoniáktartalmú s hogy főként a Duna magas vízállásakor fertőzött talaj­vízzel keveredvén az egészségre ártal­massá válik — nemcsak hogy nem igazolódott be, hanem azt a fönti vizs­gálat szerint kizártnak kell tekinte­nünk. Vegyük t. i. tekintetbe, hogy az első mintavétel alkalmával a Duna víz­állása a komáromi m. kir. folyammér­nöki hivatalból beszerzett adatok sze­rint -f- 358, a második mintavételkor pedig -j- 548, tehát ez utóbbi esetben abnormálisan magas volt. (Az eszter­gomi szigetek ily vízállásnál viz alatt vannak). Ennek dacára egyrészt azt látjuk, hogy a viz szilárd maradók­tartalma a kót esetben csaknem meg­egyező, másrészt a viz ugy chemiai, mint bakterologiai szempontból teljesen kifogástalan. Ha pedig ily magas víz­állásnál sem fertőződik a forrás, kizárt­nak kell tekintenünk azt, hogy a forrás­víz összetételére a Duna vize, avagy a talajvíz bármilyen szennyező befolyást gyakorolhatna. Budapest, 1912. okt. 14. w Ha tehát az mondatik az épitézveze­tősóg fenti nyilatkozatában, hogy az orvosok kifogásolták a kolera idejében a vízvezeték vizét, ez amennyiben igaz, hogy kifogásolták a vízvezeték által akkor szállított Duna vizét, de nem kifogásolták, sőt ajánlották az azóta s mai napig szolgáltatott vizet, mert ez teljesen jó és egészséges viz. A vegy­intézet bizonyításának máig is meg kell lennie a primási levéltárban. Ami a fölvilágositásnak többi részét illeti, az helyes. Ugy látszik, az építés­vezetőség kicsit ideges azért, hogy a közönség oly nagyon érdeklődik a víz­vezeték iránt. Ennek azonban csak örüljön. A folytonos érdeklődés a si­kernek egyik biztosítéka. A sok észre­vétel ós megjegyzés között bizonyára olyan is lesz, amelynek hasznát veheti. A vaktyúk is szemet talál, mondja a közmondás, annál inkább lehet az ér­deklődőktől származó sok észrevétel között olyan is, amely helyes. Az idő­közi felvilágosításokat bizonyára öröm­mel fogja olvasni a közönség. A Városi Párt intéző­bizottságának ülése. A városi párt intézőbizottsága szer­dán délután ülésezett vitéz Szirós­Waldvogel József, ny. tábornok, ügyv. elnök vezetése mellett. A vízvezetékkel kapcsolatos kérdésekben dr. Brenner Antal városi főjegyző szolgált felvilá­gosítással. Elhatározta az intézőbizott­ság, hogy az idegenforgalom fellendí­tése céljából egy idegenforgalmi ós hir­detési iroda megszervezését fogja sür­getni. Az erre vonatkozó előterjesztés megszerkesztésére dr. Darvas Géza or­vost kérte fel. Városunk zenei kultúrájának fejlesz­tése okvetlenül megkívánja az alsófokú zeneiskola létesítését. A párt ebben az ügyben is megteszi a kezdeményező lépéseket. Tárgyaltatott a városi könyvtár ügye is, hogy az mihamarább a nyilvá­nosságnak átadható legyen. A párt kész tervezettel ós szabályzattal fogja a városi hatóságot támogatni a mielőbbi megvalósításban. Vimmer-telepen létesítendő földmives iskola és mintagazdaság városunk föld­mi velő népének érdekeit szolgálná, miért is annak létesítése iránt a kellő lépé­sek meg fognak tétetni. Ezzel kapcso­latos a városi faiskola és gyümölcsös létesítése is, amely akcióban a párt számit városunk neves pomologusának, Szölgyómy Gyula kiváló szakértelmére. A városi kertészet kibővítése és újjá­szervezése nemcsak a város nyilvános tereit látná el virággal, hanem jövedel­mező bevételi forrása lehetne a városi háztartásnak. Szóba került a köztisztaság: utca­seprés, szemótfuvarozás, locsolás ügye is, amely a mai primitiv voltában nem felel meg a „fürdőváros" követelményei­nek. Ez ügyben is felterjesztéssel ós javaslattal fordul a párt az illetékes tényezőkhöz. Megnyugvással vették tu­domásul, hogy a nyilvános illemhelyek felállítása már a közel jövőben meg­valósul. A levente-sporttér sürgős rendezését is nyomatókkal kérik a városi ható­ságtól, lóvén az ifjúság testi nevelése e'sőrendő nemzeti érdek. Végül a városi dijnokok lakásbóre ügyében foglalt állást a párt ós az ügyet a legmelegebben fogja szorgal­mazni a közgyűlésen. Amint látjuk, a városi élet minden fontos kérdése élénk istápolásra talál a városi pártban s igy munkája bizonyára gyümölcsös lesz Esztergom városára. Néhány szó a beton­utakrói A római birodalom fénykorával szo­rosan összefüggenek azok a nagysza­bású útépítések, amelyeket a rómaiak legyőzött országokban — köztük a mi tájékunkon is — végrehajtottak. A középkor nagy államai is rendkívül gondozták az utakat s az útépítés te­rén nagy eredményekkel dicsekedhettek. Ha pedig a jó utakat nem nélkülöz­hették az ó- ós középkor kulturnópei sem, annál kevésbbé nélkülözhetjük mi most, akik az állandóan növekvő auto­mobilforgalom hatása alatt a jó és sima utak fenntartására szinte rá vagyunk kényszerítve. Az automobilforgalom megkönnyítése mellett a modern útépítés a por képző­dés megakadályozására is törekszik, de amellett szabályul tűzte ki, hogy az út esős időbsn se legyen csúszós. A meglevő régi közutak mindeme kívánságoknak nem feleltek meg, ezért Angliában, Amerikában s újabban Olaszországban óriási arányokban épitik át az utakat a legújabb útburkolattal: betonnal, amely védőrétegül bitumennel vain fedve. A modern utakkal szemben támasz­tott azon követelményt, hogy az út felülete pormentes ós sima legyen és maga az úttest az eddigi útépítési mód­szerrel elérhetőnél nagyobb ellenálló képességgel birjon, eddig az úttest ola­jozásával, vagy az úttestnek bitumen­nel való kezelésével, újabban pedig a betonutak építésével szokták biztosítani. A közutak felszínének bitumennel való kezelésé épen úgy, mint a felszíni kát­rány ozás, elsősorban a közutak portala­nítását célozza, de kétségtelen, hogy a kőpálya tartósságát is jelentékenyen előmozdítja. A modern közutak építése terén a beton-utaknak van nagy jövője. Az első betonút a franciaországi Grenobleban épült a mult század 80-as éveiben, mig az amerikai Egyesült­Államokban az elsőt 1893—94. évben építették Bellefontaine városában (Ohio) Ez az út állítólag 30 óv óta ma is jó karban van, pedig az első 10 évben lópatkók igénybevételének is ki volt téve. Ahol a járművek kerekei vasabronos­csal vannak ellátva, vagy ahol nagy, nehéz forgalom van, célszerű a betont két rétegben készíteni. Arra nézve, hogy a betonban vasbetéteket célszerű-e al­kalmazni, eltérőek a vélemények úgy, hogy ezt ma még Amerikában is nyilt kérdésnek tekintik. A beton-utak burkolatát hossz- és keresztirányban alkalmazott hézagokkal részekre, mintegy lapokra osztják. A hézagok feladata a beton összehúzódá­sából ós kitérjeszkedésóböl eredő repe­déseket elhárítani, illetve csökkenteni. Egy a háborúban gazdaságilag tönkre­ment országban, mint aminő a miénk, a jelenlegi drága útépítési és fenntar­tási rendszert tovább is fenntartani nem szabad. A betonkocsiútburkolat gazdaságos ós modern, emellett a készítéséhez szük­séges anyagok mind hazaiak, sőt gyak­ran a munkahely közelében található homok, kavics, zúzottkő ós zúzalók is használható, amiáltal a m'-kénti egy­ségár még csökkenthető. Ezért felette kívánatos, hogy hatóságaink ós az állami szakhivatalok a betonutak építé­sét behatóan tanulmányozzák- Annyi bizonyos, hogy a betonutaknak nagyobb­mérvű alkalmazása hazánk közlekedés­ügye szempontjából felette kívánatos. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig egész na­pos ügyeletesi szolgálatot is.) Április 17—23-ig a „Szent István" gyógyszertár. (Széchenyi-tér). Szent Adalbert ünnepe. Mint jeleztük, Szent Adalbert püspök ÓÉ vértanú em­lékezetét ma, vasárnap d. e. 9 órakor a főszékesegyházban ünnepi szentmisé­vel és utána szentbeszéddel ünneplik. A szentbeszédet dr. Madarász István p. kamarás, budapest-lipótvárosi plébá­nos mondja. A pápai nuncius Esztergomban. Orsenigo Cesare c. érsek, pápai nuncius szerdán délután a biboros-hercegprimás látogatása céljából városunkban tartóz­kodott. Eljegyzés. Báthory Vilmos m. kir. honvédfőhadnagy (Jászberény) eljegyezte Padányi Micike pesterzsébeti tanítónőt, Padányi Andornak, Pestvármegye kir. tanfelügyelőjének leányát. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási buottsága ked­den d. e. 10 órakor dr. Huszár Aladár főispán elnökletével ülést tartott. Az elnöklő főispán napirend előtt meleg szavakkal üdvözölte Csermák Hugó kor­mányfőtanácsost, akit legújabban a pápa Őszentsége a Szent Gergely-rend lovag­keresztjével tüntetett ki. Bleszl Ferenc indítványára a közigazgatási bizottság feliratban kéri a nagyhidon való átke­lés oiymórvű kiterjesztését, mint az Komáromban régóta megvan. Ugyancsak szó rátették a bányatelepeken való nagy­mérvű munkáselbocsájtásokat, amelyek legnagyobbrészt magyar munkásokat sújtanak. Mátéffy Viktor a város pol­gárságának az uj köztisztasági rend­szabályok követelte megterhelését tette szóvá ós azok enyhítését kérte a polgár­ság érdekében, amelyre a vízvezeték közeli bevezetése folytán nagyobb ter­hek várak. A közigazgatási bizottság feliratban mond köszönetet gróf Kle­belsberg Kunó kultuszminiszternek Esz tergom elemi iskolái részére folyósított kölcsönóórt. Tudomásulvette a bizottság azon elnöki bejelentést is, hogy a.vár­megye útjavításainak fedezetére 15—20 milliárdos kölcsön felvétele ügyében folynak a tárgyalások. Halálozás. Szirmai Géza ny. posta- ós távírda ellenőr f. hó 11-ón reggel, éle­tének 45-ik óvóben, hosszas szenvedés után elhunyt. Halálát az esztergomi postapalotán gyászlobogó hirdette. Te­metése kartársainak meleg részvétele mellett folyt le a szentgyörgymezői te­mető kápolnájából. — Pénteken dél­után nagy részvét mellett temették Szentgyörgymezőn özv. Mitter Jánosnét, a nemrég elhunyt Mitter János korcs­máros, vá rosi képviselő özvegyét, aki hosszas szenvedés után f. hó 14 én dél­előtt hunyt el. Halála városszerte őszinte részvétet keltett. Kiterjedt rokonság gyászolja. Balassa Bálint Társaság Esztergom­ban. Magyarországon alig van jelenté­kenyebb város, amelyben irodalmi tár­saság ne lenne. Egerben a Gárdonyi Társaság, Szegeden a Dugonics Társa­ság, Szegeden a Dugonics Társaság, Sopronban a Frankenburg-Kör, Győrött a Kisfaludy-Kör, Miskolcon a Lóvay József Kör, Balassagyarmaton a Madách Társaság stb. fejtenek ki üdvös kultur­munkát. Tarosunkban régebben bold. Mayer István püspök fáradozott egy irodalmi társaság lóteiitósón, amely számos kisebb kiadvánnyal gazdagí­totta a könyvpiacot, de rövid fennállása után működését megszüntette. Több esz­tergomi iró ós művész lelkes fáradozása eredményezte, hogy ezidén hosszas elő­tauulmányozás ós tanácskozások után csütörtökön megalakult városunk új kultúregyesülete „Balassa Bálint Iro­dalmi ós Művészeti Társaság" néven, amely alapszabályait most terjeszti fel a belügyminiszterhez jóváhagyás céljá­ból. Az új egyesület alapszabályai más irodalmi és művészeti társaságokóval nagyjában azonosak. A társaság tiszte­letbeli, rendes ós levelezőtagokat vá­laszt a helybeli ós megyebeli irók ós művészek soraiból ós három szakosztá­lya van, u. m. tudományos, szépirodalmi Ó3 művészeti szakosztály. A választott tagok tagdijat nem fizetnek, ezzel szem­ben kötelesek székfoglalót tartani, ha pedig képzőművészek, egy műtárgyat kisorsolásra a társulatnak átengedni. A társulat felolvasó üléseket, ünnepélyeket, tárlatokat rendez. Alapító ós pártolótag bárki lehet. Ezek az üléseket díjtala­nul látogathatják, belépődíjas előadá­sokon kedvezményben részesülnek, a műtárgyak kisorsolásában rósztvesznek ós a társaság évkönyvét díjtalanul megkapják. A társaság működését az alapszabályok jóváhagyása után teljes erővel megkezdi. Az alakulás jelentő­ségére még visszatérünk. A társaság el«ő tisztikarának névsorát legközelebb hozzuk. Megbízatás. Belánszky Artúr főintéző áthelyezésével kapcsolatban a budapesti üzletvezetősóg az árupónztár vezetésével Jaksics Sándor intézőt bizta meg. Mariházy színtársulata jön Eszter­gomba Mariházy Miklós színigazgató 72 tagú színtársulatával a közel jövő­ben Pápáról — ahol jelenleg tartózko­dik — városunkba érkezik. A színi szezon amilyen rövid lesz, oly gazdag a legjobb ós legújabb darabokban, ame­lyeket jó előadásban nyújt közönségünk­nek a társulat. Pápán mind a város, mind a közönség igen meg van a tár­sulattal elégedve. A társulat titkára a legközelebbi napokban Esztergomba érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents