ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-04-19 / 30. szám

XXX. évfolyam, 30. szám. Ára 2000 korona. Vasárnap 1925. április 19 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, A főreáliskola téglaakciíja. Államilag segélyezett községi Szent Imre-főreáliskolánk fennmaradásának legsúlyosabb problémája az intézet alkalmas elhelyezésének kérdése. A 67 év óta fennálló intézet ugyanis jelenleg — amint az köztudomású — csak szükségből megfelelő bérépületben van elhelyezve. Legutóbb ez az ideiglenes elhelyezés is bizonytalanná vált, mert a háztulajdonos szentferencrend felmondta a bérletet, miután a Felvidékről kiszorult rendi növendék-intézetet nem tudják másutt elhelyezni s igy saját szükségletükre kénytelenek az egész épületet igénybevenni. Intézetünknek tehát uj otthont kell keresnie, tágasabbat a jelenleginél, melynek régi, szűk falai között az iskola fejlesztése sem lehetséges, hiszen párhuzamos osztályát is már más épületben kellett elhelyeznünk. Ez a széttagoltság pedig semmi tekintetben sem kívánatos, mert az iskola, az ifjúság és a nevelés érdeke ellen való. És mégis amikor a nagy gond közepette felmerült az intézet megszüntetésének kérdése, akkor az iskolafenntartó Esztergom sz. kir. város, hazánknak történelmi hagyományokban talán egyik leggazdagabb, de anyagiakban talán legszegényebb városa, erejét meghaladó áldozatok árán is ragaszkodott ezen kultúrintézményéhez. A trianoni béke Esztergomot határvárossá s a gazdasági érdekkörébe tartozó párkányi járás elszakitásával még szegényebbé tette, Esztergom sz. kir. város nemes közönsége mindezek ellenére úgy érzi, hogy hazánk e végvárának kulturális javait minden eszközzel fenntartani és fejleszteni kötelessége. Iskolái érdekében sok százmilliós/ terhet vállalt legutóbb is, de a főreáliskola alkalmas elhelyezési kérdése — akár uj épület emelésével, akár valamely középület (p'. laktanya) átalakításával — anyagi erejét messzire meghaladó feladat. S itt akarunk mi, a főreáliskola igazgatósága, tanári kara, tanulóifjúsága és ezeknek szülői az iskolafenntartónak segítségére sietni. A legutóbbi szülői értekezlet egyhangú, lelkes határozatából és megbízásából, beható tanári megbeszélések eredményeként megindítottuk a társadalmi gyűjtést egy, a főreáliskola alkalmas elhelyezését szolgáló alap előteremtésa céljából. A gyűjtést gyüjtőiveken kivül apró tég a-lapok utján eszközö jük. Erről neveztük el tégla-akciónak. A gyűjtésbe be fogjuk vonni Esztergom város egész társadalmát. De kiterjesztjük az egész érdekelt vidékre, a vármegye egész területére, sőt az egész országra. Ezt a célt szolgálta az intézet februári hangversenye (tiszta jövedelme 8 ós fél millió K), a márc. 15.-ón Dorogon nngtartott hangverseny (tiszta jövedelme megha'adja a 4 millió koronát), az intézeti zenekarnak a Korona-mozgó Jók li-ünnepélyén való részvétele (amelynek jövedelméből Porgesz Béla négyszázezer K-t juttatott a tégla-alapra), s ezt folytatni fogjuk lankadatlan kitartással, ha kell, éveken át, amig meg nem teremtjük hajlókunkat. Arra kérem Esztergom város és vármegye nemes közönségét, hogy fogadják áldozatkész szivvel, ha itt is, ott is, lelkes pöttön-emberkók tégla-cédulát kínálnak. Vegyék meg és segítsenek ezzel hajlókot ópiteni gyermekeinknek és a tudománynak! Obermüller Ferenc főreáliskolai igazgató. Az Országos Stefánia Szövetség anya és csecsemővédelmi előadása. Elnyomorodott hazánk talpraállitásának a legfontosabb feltótele egészséges, életerős gyermekek nevelése. A Stefánia Szövetség volt mindig az az egyesület, amelynek főtörekvóse volt az anyák és csecsemők védelme, a kisdedek ós gyermekek testi épségének megóvása, s azon intézkedések megtétele : előadások tartása, az anyák látogatása stb. mellyekkel célját eredményesen szolgálhatta. A Stefánia Szövetség ezúttal ismét e cél szolgálatába szegődött, midőn f. hó 19-én vasárnap délután fél 4 órakor dr. Horváth Mihály egyetemi orvos-tanár a gimnázium dísztermében a csecsemő, kisded- ós gyermekvédelem ügyében testegyenószeti szempontból, különösen az angolkór, de más betegségek kapcsán is propaganda előadást tart. Minthogy az előadás minden gyermekgondozássalfoglalkozóegyónt kiválóan érdekel, igy elsősorban az anyákat illetve szülőket, az összes tanerőket, orvosokat és szülésznőket, sőt azokat a hatóságokat is, melyek hatáskörébe valamely vonatkozásban az ügy tartozik, felkóretnek az összes érdekeltek, hogy az előadáson minél nagyobb számban jelenjenek meg. Az előadás ingyenes. Hősi temetőink javára. F. hó 23-án, csütörtökön este 9 órakor, a „Kultúr"-Mozgóban megtartandó hazafias előadás műsora : 1. Prológ. Elmondja: Papp Erzsike urleány. 2. Irredenta dalok. 3. „A külföldi hősi temetőkről" felolvasást tart (vetített képekkel) Pósch Rezső miniszteri kiküldött. 4. Mozgókép. Jegyek előre válthatók Brutsy, Buzárovits és Tatarek üzleteiben, továbbá a a ,,Kultúr"-Mozgó pénztáránál; utóbbinál az előadás napján is. Gyüjtőivek a társadalmi körökben ós üzletekben vannak felfektetve. A legkisebb adomány is dicséri a magyar szivet. Felülfizetósek a gyüjtőiveken ós a pénztárnál eszközölhetők ós ujságilag nyugtáztatnak. A jövedelem vármegyénk hősi sirjai karbantartására fordittatik. Minden igaz magyar hazafi vagy ott legyen az előadáson, vagy pedig jegyváltással, illetőleg felülfizetéssel rója le hőseink iránt táplált kegyeletét. HÍREK. A hercegprímás Rómába utazik. F. hó 21-én, kedden indul el Budapestről Rómába a második magyar nemzeti zarándoklatnak mintegy másfélezer résztvevője. Ezt a zarándoklatot dr. Csernoch János biboros-hercegprimás vezeti Rómába XL Plus pápa elé. A főpásztor Esztergomból hétfőn délelőtt automobilon indul el, előzőleg vasárnap délelőtt fogadja a székesfőkáptalan szokásos bucsulátogatását. A zarándoklatban a hercegrimáson kivül résztvesznek Glattf

elder Gyula dr., Rott Nándor dr., Hanauer A. István dr. megyóspüspökök, Kohl Medárd dr. ós Horváth Győző felszentelt püspökök is. A zarándoklat f. hó 23-án este 7 órakor érkezik RóAz „Esztergom" tárcája. Az ekhós szekerek új hősei. Irta: SIMÁNDI BÉLA. Déryné naplójában, a kezdő magyar szioószvüágról szóló könyvekben sokat olvasunk róluk. Megindulnak az ekhós szekerek Fehérvár ífeló nyári forróságban vagy téli fagyban, de utasai nem érzik a forróságot, a fagyot, mik ezek ahhoz a tűzhöz képest, ami a lelkükben ég! Magyar szót visznek, a szépet ós a jót és ahol megáll az ekhós szekér, ott magyar szivek fogadják Thália papjait, a nemzet napszámosait. Az egy hétre tervezett ott-tartózkodás néha kinyúlik egy hónapra is, hisz minden szinész egy-egy magyar ember vendége és az magyaros vendégmarasztalással tartja ott. Estére mindig zsúfolt a szála, vagy nyáron a kocsiszín környéke, igazi tapssal és igazi könnyekkel kisérik a színpadon történő tragédiát és igaz szivvel kacagnak a komédiákon. Hol van az a régi szép világ ? Az ekhós szekerek vasúti kocsikká változtak át ós lokomotív röpiti a nemzet napszámosait egyik városból a másikba. Kényelmesebb és gyorsabb igy az út, de a szinószvárás is hűvösebb lett, mint volt akkoriban. Ma nem mindenütt szívesen látott vendég a színész, amint volt akkoriban, nagyritkán nyúlnak csak hosszabbra az egy városban tartózkodás napjai a tervezettuól, de annál gyakoribb, hogy kevesen vannak a színházban ós a színészek arcán, akik pedig embersorsokat tárnak a néző elé, lelkét a jó, a szép, az igaz, az öröm ós a könnyek fürdőjében fürösztik, ott barázdázik a holnap félelme. Jaj, mi lesz velünk ? Mi odaadjuk nekik fiatalságunkat, istenadta tehetségünket, amely az iró leirt szavát eleven vérrel lüktető életté varázsolja, éjszakákat tanulunk keresztül, hogy a nézők három órára elfeledjék az élet minden baját és eszmét hirdető szavunktól ittasulva merítsenek uj hitet az életre. Mi lesz velünk ? Ki itt a hibás, hogy az élet vágányai sivár, hazug utakra fordultak, hogy nincs többé hit és az emberek a közöny narkotikumában élnek, mint a morfinisták, vagy a cinizmus ördögi grimasza ül az arcukon ? Az élet és az élet intézői, meg az emberek, akik hagyták sorsukat azok kénye-kedvére intéztetni. Az igazi színház a tempómból indult ki ós ha az igazi színházból kiürül a közönség, azok nem a templomba fognak menni, hanem korcsmák, zengerájok énekes bohócainál keresnek szórakozást, ott keresik a lelkük másik felét. Az igazi művészet mindig közel állt az istenséghez, hisz minden nagy művész annak ajándéka az emberiség számára. És amikor az emberek ripők komédiáért cserbenhagyták az igazi művészetet, a maguk lelke nemes tartalmát játszották el. Ezt azoknak kellene tudniok a legjobban, akik nemes célja, az emberi lélek megmentése. Az ürömnek ezeket a keserű cseppjeit érezzük abban a nagy, mély örömben, amelyet Alapi Nándor kamaraszínházának előadásai nyújtanak. Itt végre új, nemes csengésűvé válik ez a cim: Thália papjai, amelyet a prostituált ripőkök, lélekzsiványok, a színjátszás buta Courtsdtaherjei ós aljas másai a sárba züllesztettek. Az eszme papjai ők, akikről csak a tisztelet szaván lehet szólani. Alapi Nándor minden nemeslelkű ember barátja kell, hogy legyen. Kalapot kell emelni előtte, hisz ebben a politikától mérgezett országban nincs tiz ember, aki olyan nemes munkát végezne, mint ő azzal, hogy Molieretől Kaizereig terjedő műsorában mindent szinre hoz, ami nemes ós adott körülményei között szinrehozható. Színészi értékeit itt mindenki ismeri ós azt hiszem, közhellyé válna most azok ujabb elemzése. Mágori Máriához fogható fiatal színésznőt ma hiába keresne akárki Budapest bármellyik színházában. Akik a Candidában vagy a Tűzvészben látták, soká el nem múlható emlékkel gazdagodtak. Bámulatos, hogy a női lélek milyen gazdag skáláját tudja kifejezni. Markovits Piri temperamentuma, bájos egyénisége ós játéka méltó párja ennek a két színésznek. De a többiek is: Ivanovas Hermin, Adorján Erzsi, a férfiak közül Eperi J. dr. Miklós, de legfőkópen a fiatal Kovács Károly egy jó színházi együttes értékes tagjai. Közismerten en • I páratlanul álló választékban már 335 ezer K-ért §2* ^'llIIlIlllK Mcheiber Uezsö és Tsa cégnél i elsőrendű an