ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-03-22 / 23. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, A 30 éves történelmi társulat. Esztergom, 1925. március 21. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Esztergomnak ismét kultureseménye lesz. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat e nap délelőttjén tartja jubiláns közgyűlését fennállásának 30 éves fordulója alkalmából. A városnak alig van kulturális egyesülete, amely bőségesebb, kézzelfoghatóbb, becsesebb és felemelőbb eredményekről számolhatna be rövid három évtizedes működése állomáskövénél, mint a történelmi társulat és nincs is Esztergomnak semmiféle társasága, amely minden személyi torzsalkodást kizáró, annyira komoly, eszme , tárgyilagos és munkás életre tekinthet vissza, amely annyira tiszta és annyi lelki nemességet, önzetlen lelkesedést eláruló, bölcs es célirányos küzdelmet folytatott volna ideáljaiért, mint az esztergomi régészeti és történelmi társulat. Ezért minden művelt esztergomi polgár, akit ősi városának és környékének történelmi levegőjű múltja érdekel, akit a magyar mult hagyományai, erényei és kultúrája lelkesítenek és aki a magyar nemzeti kultúrának szolgáló komoly tudományos munkát becsüli, — tisztelettel és elismeréssel üdvözli a jubiláld Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulatot, sőt — mint tagjainak gyarapodása mutatja — örömmel szegődik sorai közé, illetőleg tehetségéhez mérten áldoz is érte. A tisztelők és üdvözlők sorai között ott van az „Esztergom" is, amely e városért és nagy történelmi múltjáért való rajongásban és e város kultúrájáért való harcban a 30 éves régészeti és történelmi társulatot testvérének és bajtársának tekiuti. Kamaraszínház. Az országos kamaraszínház, Alapi Nándor országszerte ós városunkban is jól ismert ós népszerű színigazgató társulata Esztergomba készül. Városunk közönsége a fővárosi lapokban sű űn olvashatott arról a nemes törekvésről, amelyet ez a lelkes tárulat maga elé tűzött ós meg is valósított. Lnpmk hasábjain is beszámoltunk már néhányszor törekvéseikről, munkájukról. A mai széthulló világban, amelyben minden nemesebb érzés, igaz emberi törekvés egyre jobban kiveszőben van, sjkszorosan megbecsülendő az a törekvés, amyiy az emberiségnek emberhez va'ó szórakozást akar nyújtani. A színházat, amely operettjeivel, léha, ostoba komádiáival a dummer-Augusztok nívójára sülyedt, vissza akarják emelni régi, igaz és egyetlen hivatásának magaslatára: Általános emberi érzések, célok, akarások szószékévé tenni. A színész nem komédiás, hanem színész, aki ha nevettet, ha megríkat, lelkem legmélyéből nevetek, vagy sirok vele. A KamaraSzínház változatos műsorán a szinműirodalom legjava szerepel. Vígjátékok, színművek, drámák egyaránt. A szerzők között ott van Ibsen, Tolsztoj, Gárdonyi és a legmodernebb iroda om képviselője : Georg Kaiser; a vígjátékírók között Moíióre, Sardou, Schön thai ós mások. A szereplők, akik bár jobbára fiatal színészek, mind nagytehetségűek. Alapi igazgató kiváló szinés'ri értékeit jól ismerjük, Mágori Mária, Ivanovics Hermin, Adorján Erzsi, Markovics Piroska, Verzár Zoltán, Kovács Károly, Radány Dezső ós a többiek is mind figyelemreméltó, tehetséges színészek. Előadásaik főérdeme a nagyszerű összjáték és kitűnő rendezés, hisz tizenöt darabbal járnak városról-városra, ame lyeket aztán nagyszerűen összhangzó előadásokban mutatnak be. Valamikor a magyar nyelv terjesztői voltak a nemzet napszámosai, ma emberi érzéseket hirdetnek az embertelensóg súlyos éveiben ós mi hisszük, hogy olyan fogadtatásra találnak most is mindenütt, nmilyenre a régiek találtak, akik akkor még csak a magyar szó harcosai voltak. (S. B) törvényileg szüntetni a Gyertyaszentelő és Gyümölcsoltó Boldogasszony, karácsony, húsvét és pünkösd másodnapjának nyilvános ünnepét is. — Parisban óriási a megdöbbenés amiatt, hogy a diadalív alá nagy ünnepélyességgel eltemetett „ismeretlen katona" személyazonosságát sikerült megállapítani s kisült, hogy az August Schultz stuttgarti 23. gy. ezredbeli közkatona s német állampolgár volt. A hivatalos világ most cáfolja s a pángermán sajtó manőverének tünteti fel a svájci híradást. HÍREK. Kis hírek mindenfelől. Gróf Tisza István özvegye Geszten meghalt. — A megüresedett győri mandátum elfogadására Turi Béla esztergomi prelátus-kanonokot kérték fel, de ő elfoglaltságára való tekintettel nem vállalta a jelöltséget. — Kairó közelében uj fáraó sirt fedeztek fel, amely 500 évvel idősebb Tutankhamen sírjánál. — Otátrafüredről jelentik, hogy Ferulik Vac av pardubici tanár a Kriván-csúcs megmászása közben megfagyott. — Az Andessk (Délamerika) legmagasabb csúcsát, a 70:-5 m. magas Aconcaguát Ruyne angol mérnöknek sikerült megmásznia. Riyne e'őtt eddig mindössze két turista érte el e tűzhányó legmagasabb pontját. — A prágaiak különös ünnepiességgel fogják megüioi május 16.-án N^pomuki Szt. János napját, amelyet a csehf kormány az eltörlendő ünnepek sorába vett fel. Meg akarja a cseh kormány Meghívó. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" fennállásának 30 éves fordulója alkamából 1925. évi március hó 25 én (szerdán) d. e. 11 órakor a főgimnázium dísztermében jubiláris közgyűlést tart, amelyre a társulat összes tagjait, valamint a város és vidéke művelt társadalmát ezennel tisztelettel meghívom. Külön meghívókat nem bocsátunk ki. Esztergom, 1925. óvi március 21.-ón. Dr. Walter Gyula elnök. A „Faluszövetség" Gyümölcsoltó Bo'dogasszony ünnepén, március 25.-én szerdán d. e. fél 11 órakor az Esztergom-belvárosi Kath. Olvasókörben előadást tart, amelyen a Faluszövetsóg részéről dr. Bajtay Mihály m. kir. gazdasági főtanácsos és Balog Gyula, a Faluszövetség igazgatója lesznek az előadók. Ugyanaznap délután nagy Passiójátékot rendez a Faluszövetség ós pedig d. u. fél 3 órakor az elemi iskoAz „Esztergom" tárcája. Hazátlan sóhaj. Sebzett madárként repdes sóhajom. Hazátlanul és gyors halálra szülve Kiszállt a kongó, ismeretlen űrbe. Szegény, halk sóhaj elfáradt nagyon. Ezer víg sóhaj surran cél után, Titkokat súgni szűz, piros sziveknek, Kis, feözel-révbe boldogan sietnek, Csak az enyém vergődik tétován. Repülni vágyott. Jaj, már nem repül Kék álmokért a végtelen magasba, Ahol az ég azúrja szétterül. Jobb lesz pihenni mesevánkoson. S mint megriadt méh kedves kerti kasba, Az árva sóhaj lelkembe oson. Szűts Iván. Párisi apróságok. Paris, 1925. március 18. A francia katholikusok szervezkedéseTudvalevő, hogy az 1924. május 11.-i választáson a baloldali pártok győztek s azóta a baloldal kormányoz, mely nem szűnik meg egyházellenes tetteivel nyugtalanítani a katholikusok vallásos érzelmeit. A kormánynak ez a politikája a hívőket öníudatosabbakká teszi, ugyanakkor a vezelőket pedig nagyobb tevékenységre, szervezkedésre sarkalja. Néhány hónapja annak, hogy Parisban megalakult a Katholikus Liga, amelynek a vidéken vaó megteremtése most folyik. A ligának elnöke Castelnau tábornok, aki egyházi és világi vezérkarával kecsegtető eredményeket ért el rövid idő alatt. E szövetség működése, nagy sikerei bosszantják a szabadkőműveseket s iparkodnak elgáncsolni e szervezet fejlődését. Mivel pedig megakadályozni nem képesek, hát bosszúból zavarognak a liga gyűlésein. A mult hó végén a liga Marseilleben tartotta megalakulását az ottani „Nemzeti Szinház"-ban. A gyűlés végén a hatalmas kath. tömeg megelégedetten, boldogan iparkodott oszolni és mindenki siet otthonába, amikor a szabadkőmivesek és ezek felbéreitjei botokkal sőt fegyverekkel megtámadják a békében hazaiparkodó hívőket. A rendőrség csak nehezen tudja a vérengzést meggátolni úgy, hogy e véres támadásnak két halottja, kilenc súlyos és számtalan könnyű sebesültje lett. Midőn pedig a parlamentben egyik jobboldali képviselő szóvá teszi a marseillei esetet, a baloldal gúnyos mosollyal fogadja. Ez a véres botrány még nagyobb munkára sarkalja a ligát, ugyanakkor a vidéki városok: Lille, Bordeaux, Nantes, Augers stb. 40—50 ezer főből álló felvonulásokkal tiltakozik a marseillei merényiét ellen s a teljes vallásszabadságot követeli. Ez a vallásüldözés fogja megteremteni az erős, szervezett, öntudatos kath. tábort Franciaországban, amely döntőleg befoly jövőben a politikába is ; ez a vallású dözés fogja létrehozni a francia katholicizmus reneszánszát. A külföldi kath. diákok a párisi érseki palotában. E hó első vasárnapdélutánján különböző nyelvű beszédektől volt hangos a párisi érseki palota egyik nagy terme. A világ minden részéből itt tartózkodó, körülbelül 25 nemzet kath. fiai közül több mint 200 gyülekezett itt és az ünuepség megkezdése előtt valóságos bábeli nyelvzavar volt tapasztalható, mivel az ifjak egymás közt anyanyelvükön beszéltek. De hirtelen elnémult mindenki, mert Dubois bíboros, a párisi érsek tűnik fel az emelvényen főpapi kíséretével. Mgr. Beaupin prelátus, aki évek óta a külföldi diákügyekkei foglalkozik, hosszú beszédben fejti ki az előkészítő bizottság programmját, amelynek legfontosabb pontjai: köröket, osztályokat teremteni az egyes nemzetek fiainak, s ezek az osztályok miod egymással, mind a francia diákszövetségekkel állandó kapcsolatban lennének. Tanulmánynapok rendezésével egyes nemzetek fiai ismertetnék hazájuk népük vallási és szociális helyzetét s s azok problémáit. A többi programmpontokkal együtt sikerülne a különböző népek fiait krisztusi szeretetben ós megértésben összeforrasztani, amely gyönyörűen kifejezné a katholicizmus „egységét. Dubois bíboros annak az örömének ad kifejezést, hogy ugyanez a Szentatya ós az ő terve is a Parisban élő kath. diákok megszervezésére. Végül a főpásztor átadja a Szentatya áldását, amelyet külön kórt tőle az ifjak számára legutóbbi római tartózkodása alkalmából. Az ifjak ragyogó arccal, meglepő örömmel fogadják azt és boldogan hagyják el az érseki palotát. (Folytatjuk.) Dr. Halász Gyula.