ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-03-08 / 19. szám

XXX. évfolyam, 19. szám. Ára 2000 korona. Vasárnap, 1925. március 8 ESZTERGOM EB Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. ígéretek városa Esztergom, 1925. március 7. Esztergom az Ígéretek városa. Annakidején megígérték, hogy Esz­tergomból gyárvárost fognak fej­leszteni és igy megélénkülne a város forgalma, amelyben nemcsak az ipar és kereskedelem, hanem a föld­művelő nép is megtalálná a maga jólétét. Azután jöttek és összekötő vasutat és villamost akartak itt építeni, hogy fölpezsdüljön a város élete és belekapcsolódjék az orszá­gos forgalomba. Voltak azután, akik a nagy halastóban keresték a város boldogulását. Vannak ismét, akik szent meggyőződéssel hirdetik, hogy Esztergomnak iskolavárossá kell lennie. Végül sokan vannak, akik a jövő Esztergomot mint szép, vi­rágzó fürdővárost látják boldogabb álmaikban. Hogy e dús ígéretekből mennyi és mi valósult meg, azt nagyon jól tudjuk. Esztergomból aligha lehet gyárváros, az összekötő vasút és vil­lamos eszméjét is — sajnos — ki kell kapcsolnunk megvalósítható reménységeink közül, a halastó kér­désének felszínen tartása nem éri meg azt a sok ellenségeskedést és izgalmat, amelyet az ügy felújítása a polgárság kebelében keltett, — marad a két legkomolyabb ígéret, amelyneK beváltása a mai körülmé­nyek között sem tartozik a lehetet­lenségek közé: az iskolaváros és a fürdőváros. Esztergomot ma is leginkább .iskolavárosnak lehet te­kinteni, amennyiben van papnevelő­intézete, férfi és női tanítóképzője, főgimnáziuma, főreálja, fiú és leány­polgáriiskolája, erdészeti szakiskolája. A vidéknek tehát minden oka meg van arra, hogy fiait és leányait ne­velés-tanításra a jólevegőjű, egészsé­ges fekvésű, csöndes Esztergomba küldje, amely város telve van isko­lákkal és kultúrintézményekkel. A fürdővárossá való alakulás szintén nem hiú remény többé és ennek az Ígérete tárgyi okokon alapszik. A fürdőváros megvalósulásának magva a takarékpénztár kezdeményezésében már megérett az életrekelésre. Hogy Esztergom városra és polgárságára micsoda élet és jövő vár akár a kifejlődött iskolavárosban, akár a fürdővárosban, ezt most felesleges­nek tartjuk tárgyalni, hiszen erről már sok szó esett és erről, úgy hisszük, minden gondolkozó polgár­ban kedvező meggyőződés él. A megmaradt Ígéretek és remé­nyek valóra válásával kapcsolatban, amely természetesen inkább a jövő, mint a ma ügye, még csak egyet­len fontos körülményre hivjuk fel az érdeklődő polgárság figyelmét. Mind ! az iskolaváios, mind a fürdőváros megvalósításáért még igen sok áldo­zatot kell hoznunk, amelyek azonban mind elsősorban a városnak és pol­gárságának válnak hasznára. Nehe­zen képzelhető el például akár iskola-, akár fürdőváros vízvezeték nélkül, amely különösen Esztergomban a tisztaság és egészség első feltétele volna. A vízvezetékre elsősorban a lakosságnak van szüksége, erről nem lehet vita, de a vízvezeték meg­valósítása egy lépés az iskola- és fürdő város felé is. A házigazdának ér­tékesebb lenne a háza, amely most holt tőkét jelent, amely azonban egy modern, forgalmas városban a jövedelem dús forrását adja. Az iparos és kereskedő ember, akinek existenciája a mai nehéz viszonyok között különösen e város félreeső, pangó életében halálra van ítélve, egy bármiképen is fejlődésnek indult városban uj életet kezdhet. A jelen viszonyok között tengő Esztergomban a polgárság tőkéjé­re a lassú elhalás, visszafejlődés és összezsugorodás sorsa vár. Kétségtelenül nagy áldozatokra van szükség, amelyek a várost olyan életlehetőségek közé juttassák, hogy tőke és munka megteremje a maga gyümölcsét. A vízvezeték csak a kezdet, amelyért áldozni kell. Az áldozatok sorozata azonban egy rö­vid évtized alatt is bőven megjutal­mazhatja önmagát. Igaz, hogy az adó máris nagyon sok és a polgárság alig bírja fizetni. De ha a jövő emberei akarunk lenni, akkor nem arra kell igyekeznünk, hogy az adó mindenáron minél ke­vesebb legyen, hanem arra, hogy minél könnyebben minél több adót bírjunk fizetni arra, hogy szünet nélkül épüljön, fejlődjön, pezseg­jen körülöttünk minden, ami jólétet és kultúrát jelent ebben a városban. Ha a jövő emberei akarunk lenni és a jövő városában akarunk lakni, akkor bármily nehezünkre essen is, de azt kell mondanunk : legyen ez a város végre egy darab nehéz ideig az áldozatok városa és akkor az ígéretek Esztergomából a megvaló­sulások városa lesz! Bleszl Ferenc szerepe a Magyar Nemzeti Banknál és audiencián a kormányzónál. Érdekes két ügyben járt mult hét elején Bleszl Ferenc kincstári főtaná­csos, a Takarékpénztár elnökigazgatója Budapesten. Hétfőn az uj Magyar Nem­zeti Bank I. félévi mérlegét számvizs­gáltak a közgyűlésen megválasztott szám­vizsgáló bizottsági tagok és örömmel tapasztalták, hogy az általánosságban a régi Osztrák-Magyar Bank szolid elvei alapján van összeállítva. Egyedül fájó tótele a mérlegnek a M. Kir. Állami Jegyintézet által kibocsájtott 1 billió és 980 milliárd fedezetlen államjegy tömeg­nek a vagyonba államadósságként tör­tónt beállítása, mely után az állam évi 2 V2 % kamatot fizet a Jegybanknak Az „Esztergom" tárcája. Szerelem IRTA: SIMÁNDI BÉLA Légyen szivedbe zárt örök titok A láz, a vágy, mely érte ég hiába. Őrizd e titkot, akár a sirok A magukét temetők homályába. Ne tudja meg, hogy sokszor éjfelén Soká néztél bezárt, vak ablakába, S azóta minden más csók, szwrelem, Mámor, szivednek érte égő vágya. Akárhogy hívták, volt akármilyen, Te hagytad el, vagy ő ment el tetőled, Szívedből nem törli ki senki sem, Örök emlékként őrzöd szeretödet. Szeretni fogsz még sokszor és sokat És sírni is fogsz minden líjabb vágyhoz, S idézni fogsz még régi álmokat És visszatérsz a bezárt ablakához! Néhány kedves könyvről. Lapunkban egy izben már röviden megemlékeztünk a „Magyar Jövő" Ifjú­sági Irodalmi Rt. legújabb könyvkiad­ványairól Nem volna teljes a tudósítá­sunk, ha ezekről részletesebben is meg nem emlékeznénk. Mindig a jó köny­vek ügyében emeltünk szót s ezért, ami­kor a jó könyvek egész sorozata kerül könyvpiacra, meg kell ragadnunk az al­kalmat, hogy azokat olvasóinkkal rész­letesen is megismertessük. Kezdjük Mikszáth Kálmán egyik leg­el vezetesebb művével, a Magyarország lovagvárai-v&\, amelynek kiadási jogát a „Magyar jövő" szerezte meg. E csi­nos könyv a magyar várak regényes történeteivel ismertet meg bennünket. Mikszáth Kálmán, a toll bűvésze, a humor és a ragyogó képzelet költője visszavezeti az olvasót a magyar múltba. A mult nagysága a jövő biztosítéka. A „Magyar Jövő" éppen ezért választotta ki Mikszáth művei közül éppen ezt a művet, mert a magyar ifjúság, édes hazánk reménysége számára meg akarja nyitni a magyar mult erőforrásait. A második könyv Rákosi Viktornak György úr mandulái c. novellás kötete. A nemrég elhunyt nagy iró e művében a kacagtató tréfák egész sorozatát vo­nultatja el az olvasó szeme előtt. A fékezhetetlen jókedv, olthatatlan kaca­gás és a nemes, könnyeket fakasztó humor nagymestere Rákosi Viktor, a mi kedves Sipidusz-unk. Olyan humor, olyan tréfa kell nekünk, amely neme­sit s Rákosi Viktor könyvében ezt kapja az olvasó. Tutsek Anna novelláskönyve, a Klárika szerencséje, a leányok kedvelt írónőjét ülteti a „Magyar Jövő" mesélő székébe. Meséiben megnyílik a magyar leányok meseországa, ami nem más, mint az ideális leányiélek ragyogó biro­dalma. Hat nagyszerű elbeszélés nyit utat e tisztaságtól, kedvességtől ragyogó birodalomba. Leányok, olvassátok ! Balogh Annát, az Uj hajtások c. leány­regény szerzőjót is a „Magyar Jövő" ismerteti meg a magyar olvasóközön­séggel a maga irói erősségében. A mo­dern kor egyik legégetőbb problémája: milyen helyet adjunk a nőnek a világ­épitö és életet rendező munkában. Ba­logh Anna megfelel e kérdésre. Nem elmélettel, nem szociológiai értekezések­kel, nem feminista szónoklattal, hanem úgy hogy bemutatja egy ideális (és mégis reális) fiatal leánynak gazdag életét. Az Új hajtások hősnője termékeny, máso­kat javitó, környezetét munkára kész­tető tevékeny életet ól. Balogh Anna nagy szolgálatot tett a magyar társada­lomnak azzal, hogy megrajzolta az uj magyar nőtípust és példát adott az ér­vényesülni akaró leányok elé. Somlay Károly kalandos regényt adott az ifjúságnak. A boldogság szigete egy nyugtalan vérű, boldogságot kereső ma­gyar tanítónak és fiának a történetét mondja el. Eszakamerika, a Vad Nyu­gat és Délamerika romantikus, vesze­delmekkel teli sokszínű élete, a Steppók világa belekapcsolódik egy egri család csendes, boldog életébe. A főhős exo­tikus tájakon keresi a boldogságot s a főhős fia rájön, hogy a magyar ember számára Magyarországon van a boldog­ság szigete. A legqemasebb hazaszere­tetre tanit ez a kalandos regény. Radványi Kálmán: Hazafelé c. re­génye az orosz hómezők, a fájdalmak tanyája,, a fogolytáborok felé ragadja képzeletünket. Hősei megszöknek a cserdini fogolytáborból s rettenetes küz­delmek árán, a kalandok hosszú soro­zatán át eljutnak Ősturániába, a kir­gizek közé. Megvillantja előttünk az iró a tuváni álom néhány ragyogó kó­pét s bevilágít a messze jövendőbe, amikor a magyar faj lesz a lelke a hatalmas Turániának. A bolyongó hadi­foglyok kalandjain kivül megismeri az olvasó a regényből az orosz életet, a kirgizek tanyai világát s Dólszibória csodás szépségeit. Idegen ország a szín­tér, de a regényben forrongó érzések izzóan magyarok. Ackermann Kálmán sportregénye az Olympiász csillaga különösen a sport­kedvelő fiatalembereket fogja érdekelni. Az „Olympiász csillaga" egy magyar ifjú, kit Amerika nevelt fel, de Ősére-

Next

/
Thumbnails
Contents