ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-03-08 / 19. szám

XXX. évfolyam, 19. szám. Ára 2000 korona. Vasárnap, 1925. március 8 ESZTERGOM EB Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. ígéretek városa Esztergom, 1925. március 7. Esztergom az Ígéretek városa. Annakidején megígérték, hogy Esztergomból gyárvárost fognak fejleszteni és igy megélénkülne a város forgalma, amelyben nemcsak az ipar és kereskedelem, hanem a földművelő nép is megtalálná a maga jólétét. Azután jöttek és összekötő vasutat és villamost akartak itt építeni, hogy fölpezsdüljön a város élete és belekapcsolódjék az országos forgalomba. Voltak azután, akik a nagy halastóban keresték a város boldogulását. Vannak ismét, akik szent meggyőződéssel hirdetik, hogy Esztergomnak iskolavárossá kell lennie. Végül sokan vannak, akik a jövő Esztergomot mint szép, virágzó fürdővárost látják boldogabb álmaikban. Hogy e dús ígéretekből mennyi és mi valósult meg, azt nagyon jól tudjuk. Esztergomból aligha lehet gyárváros, az összekötő vasút és villamos eszméjét is — sajnos — ki kell kapcsolnunk megvalósítható reménységeink közül, a halastó kérdésének felszínen tartása nem éri meg azt a sok ellenségeskedést és izgalmat, amelyet az ügy felújítása a polgárság kebelében keltett, — marad a két legkomolyabb ígéret, amelyneK beváltása a mai körülmények között sem tartozik a lehetetlenségek közé: az iskolaváros és a fürdőváros. Esztergomot ma is leginkább .iskolavárosnak lehet tekinteni, amennyiben van papnevelőintézete, férfi és női tanítóképzője, főgimnáziuma, főreálja, fiú és leánypolgáriiskolája, erdészeti szakiskolája. A vidéknek tehát minden oka meg van arra, hogy fiait és leányait nevelés-tanításra a jólevegőjű, egészséges fekvésű, csöndes Esztergomba küldje, amely város telve van iskolákkal és kultúrintézményekkel. A fürdővárossá való alakulás szintén nem hiú remény többé és ennek az Ígérete tárgyi okokon alapszik. A fürdőváros megvalósulásának magva a takarékpénztár kezdeményezésében már megérett az életrekelésre. Hogy Esztergom városra és polgárságára micsoda élet és jövő vár akár a kifejlődött iskolavárosban, akár a fürdővárosban, ezt most feleslegesnek tartjuk tárgyalni, hiszen erről már sok szó esett és erről, úgy hisszük, minden gondolkozó polgárban kedvező meggyőződés él. A megmaradt Ígéretek és remények valóra válásával kapcsolatban, amely természetesen inkább a jövő, mint a ma ügye, még csak egyetlen fontos körülményre hivjuk fel az érdeklődő polgárság figyelmét. Mind ! az iskolaváios, mind a fürdőváros megvalósításáért még igen sok áldozatot kell hoznunk, amelyek azonban mind elsősorban a városnak és polgárságának válnak hasznára. Nehezen képzelhető el például akár iskola-, akár fürdőváros vízvezeték nélkül, amely különösen Esztergomban a tisztaság és egészség első feltétele volna. A vízvezetékre elsősorban a lakosságnak van szüksége, erről nem lehet vita, de a vízvezeték megvalósítása egy lépés az iskola- és fürdő város felé is. A házigazdának értékesebb lenne a háza, amely most holt tőkét jelent, amely azonban egy modern, forgalmas városban a jövedelem dús forrását adja. Az iparos és kereskedő ember, akinek existenciája a mai nehéz viszonyok között különösen e város félreeső, pangó életében halálra van ítélve, egy bármiképen is fejlődésnek indult városban uj életet kezdhet. A jelen viszonyok között tengő Esztergomban a polgárság tőkéjére a lassú elhalás, visszafejlődés és összezsugorodás sorsa vár. Kétségtelenül nagy áldozatokra van szükség, amelyek a várost olyan életlehetőségek közé juttassák, hogy tőke és munka megteremje a maga gyümölcsét. A vízvezeték csak a kezdet, amelyért áldozni kell. Az áldozatok sorozata azonban egy rövid évtized alatt is bőven megjutalmazhatja önmagát. Igaz, hogy az adó máris nagyon sok és a polgárság alig bírja fizetni. De ha a jövő emberei akarunk lenni, akkor nem arra kell igyekeznünk, hogy az adó mindenáron minél kevesebb legyen, hanem arra, hogy minél könnyebben minél több adót bírjunk fizetni arra, hogy szünet nélkül épüljön, fejlődjön, pezsegjen körülöttünk minden, ami jólétet és kultúrát jelent ebben a városban. Ha a jövő emberei akarunk lenni és a jövő városában akarunk lakni, akkor bármily nehezünkre essen is, de azt kell mondanunk : legyen ez a város végre egy darab nehéz ideig az áldozatok városa és akkor az ígéretek Esztergomából a megvalósulások városa lesz! Bleszl Ferenc szerepe a Magyar Nemzeti Banknál és audiencián a kormányzónál. Érdekes két ügyben járt mult hét elején Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, a Takarékpénztár elnökigazgatója Budapesten. Hétfőn az uj Magyar Nemzeti Bank I. félévi mérlegét számvizsgáltak a közgyűlésen megválasztott számvizsgáló bizottsági tagok és örömmel tapasztalták, hogy az általánosságban a régi Osztrák-Magyar Bank szolid elvei alapján van összeállítva. Egyedül fájó tótele a mérlegnek a M. Kir. Állami Jegyintézet által kibocsájtott 1 billió és 980 milliárd fedezetlen államjegy tömegnek a vagyonba államadósságként törtónt beállítása, mely után az állam évi 2 V2 % kamatot fizet a Jegybanknak Az „Esztergom" tárcája. Szerelem IRTA: SIMÁNDI BÉLA Légyen szivedbe zárt örök titok A láz, a vágy, mely érte ég hiába. Őrizd e titkot, akár a sirok A magukét temetők homályába. Ne tudja meg, hogy sokszor éjfelén Soká néztél bezárt, vak ablakába, S azóta minden más csók, szwrelem, Mámor, szivednek érte égő vágya. Akárhogy hívták, volt akármilyen, Te hagytad el, vagy ő ment el tetőled, Szívedből nem törli ki senki sem, Örök emlékként őrzöd szeretödet. Szeretni fogsz még sokszor és sokat És sírni is fogsz minden líjabb vágyhoz, S idézni fogsz még régi álmokat És visszatérsz a bezárt ablakához! Néhány kedves könyvről. Lapunkban egy izben már röviden megemlékeztünk a „Magyar Jövő" Ifjúsági Irodalmi Rt. legújabb könyvkiadványairól Nem volna teljes a tudósításunk, ha ezekről részletesebben is meg nem emlékeznénk. Mindig a jó könyvek ügyében emeltünk szót s ezért, amikor a jó könyvek egész sorozata kerül könyvpiacra, meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy azokat olvasóinkkal részletesen is megismertessük. Kezdjük Mikszáth Kálmán egyik legel vezetesebb művével, a Magyarország lovagvárai-v&\, amelynek kiadási jogát a „Magyar jövő" szerezte meg. E csinos könyv a magyar várak regényes történeteivel ismertet meg bennünket. Mikszáth Kálmán, a toll bűvésze, a humor és a ragyogó képzelet költője visszavezeti az olvasót a magyar múltba. A mult nagysága a jövő biztosítéka. A „Magyar Jövő" éppen ezért választotta ki Mikszáth művei közül éppen ezt a művet, mert a magyar ifjúság, édes hazánk reménysége számára meg akarja nyitni a magyar mult erőforrásait. A második könyv Rákosi Viktornak György úr mandulái c. novellás kötete. A nemrég elhunyt nagy iró e művében a kacagtató tréfák egész sorozatát vonultatja el az olvasó szeme előtt. A fékezhetetlen jókedv, olthatatlan kacagás és a nemes, könnyeket fakasztó humor nagymestere Rákosi Viktor, a mi kedves Sipidusz-unk. Olyan humor, olyan tréfa kell nekünk, amely nemesit s Rákosi Viktor könyvében ezt kapja az olvasó. Tutsek Anna novelláskönyve, a Klárika szerencséje, a leányok kedvelt írónőjét ülteti a „Magyar Jövő" mesélő székébe. Meséiben megnyílik a magyar leányok meseországa, ami nem más, mint az ideális leányiélek ragyogó birodalma. Hat nagyszerű elbeszélés nyit utat e tisztaságtól, kedvességtől ragyogó birodalomba. Leányok, olvassátok ! Balogh Annát, az Uj hajtások c. leányregény szerzőjót is a „Magyar Jövő" ismerteti meg a magyar olvasóközönséggel a maga irói erősségében. A modern kor egyik legégetőbb problémája: milyen helyet adjunk a nőnek a világépitö és életet rendező munkában. Balogh Anna megfelel e kérdésre. Nem elmélettel, nem szociológiai értekezésekkel, nem feminista szónoklattal, hanem úgy hogy bemutatja egy ideális (és mégis reális) fiatal leánynak gazdag életét. Az Új hajtások hősnője termékeny, másokat javitó, környezetét munkára késztető tevékeny életet ól. Balogh Anna nagy szolgálatot tett a magyar társadalomnak azzal, hogy megrajzolta az uj magyar nőtípust és példát adott az érvényesülni akaró leányok elé. Somlay Károly kalandos regényt adott az ifjúságnak. A boldogság szigete egy nyugtalan vérű, boldogságot kereső magyar tanítónak és fiának a történetét mondja el. Eszakamerika, a Vad Nyugat és Délamerika romantikus, veszedelmekkel teli sokszínű élete, a Steppók világa belekapcsolódik egy egri család csendes, boldog életébe. A főhős exotikus tájakon keresi a boldogságot s a főhős fia rájön, hogy a magyar ember számára Magyarországon van a boldogság szigete. A legqemasebb hazaszeretetre tanit ez a kalandos regény. Radványi Kálmán: Hazafelé c. regénye az orosz hómezők, a fájdalmak tanyája,, a fogolytáborok felé ragadja képzeletünket. Hősei megszöknek a cserdini fogolytáborból s rettenetes küzdelmek árán, a kalandok hosszú sorozatán át eljutnak Ősturániába, a kirgizek közé. Megvillantja előttünk az iró a tuváni álom néhány ragyogó kópét s bevilágít a messze jövendőbe, amikor a magyar faj lesz a lelke a hatalmas Turániának. A bolyongó hadifoglyok kalandjain kivül megismeri az olvasó a regényből az orosz életet, a kirgizek tanyai világát s Dólszibória csodás szépségeit. Idegen ország a színtér, de a regényben forrongó érzések izzóan magyarok. Ackermann Kálmán sportregénye az Olympiász csillaga különösen a sportkedvelő fiatalembereket fogja érdekelni. Az „Olympiász csillaga" egy magyar ifjú, kit Amerika nevelt fel, de Ősére-