ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-12-02 / 92. szám

XXX. év/oly

am, 92. szám Ára léSOO korona Szerda, 1925. december 2 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, A város közgyűlése a halastó' lecsapolása melleit foglalt állást Városi közgyűlés — „Respektálni kell a város földműves lakosságának érdekeit!" — Mátéffy Viktor nagy beszéde a jó legelő és a dunai földek ármentesité e ügyében. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete november hó 30-án, hétfőn délután közgyűlést tartott, amelyen tárgysorozat előtt az elnöklő dr. Antóny Béla polgármester indítványára jegyzőkönyvileg örökítették meg az elhunyt dr. Prikkel Marián bencóstanár emlékét, aki hosszú ideig tagja volt a képviselőtestületnek. A bejelentést, hogy dr. Antóny Béla polgármestert a Felsődunáctúli mezőgazdasági kamira rendes tagjává választotta, óljenzéssel vette tudomásul a közgyűlés. A tárgysorozat legérdekesebb pontja, amelynek tárgyalására a karzatot is zsúfolásig megtöltötték a közvetlenül érdekelt föidmives polgárok, a belügyminiszter leirata a halastó ügyében ós a pénzügyi bizottság és a tanács erre vonatkozó javaslata volt. A tanács javaslata természetesen fedte a belügyminiszter határozatát, amely dr. Jármy István felebbezósóre érkezett ós amely szerint a kérdéses helyen ismét halastavat kell létesíteni. Volt azonban a pénzügyi bizottságnak is egy javaslata, amely szerint a város tiszteletteljesen vegye tudomásul a miniszter határozatát, de kérje a minisztert, hogy a rendelkezés végrehajtását függessze fel, továbbá szakértőket kórjen a város a miniszteriumból.a tó területének megvizsgálására. Jármy István dr. bizottsági tag volt az első felszólaló, aki annakidején a közgyűlésnek a halastó legelőterülettó való átalakítására vonatkozó közgyűlési határozatát megfelebbezte. 0 következésképen nem járult hozzá a pénzügyi bizottsági javaslathoz és hosszas beszódben kívánta bizonyítani, hogy a városnak a halastó nagyobb jövedelmet biztosit, mint a legelő ós a halastó létesítése mellett foglalt állást a közgyűlés földmivestagjainak heves ellenzése közben. Közmegelégedést keltett végre a halastó ügyében Mátéffy Viktor alapos tájékozottságra valló beszéde, amely — mint hangsúlyozta — nemcsak a közgyűlésnek, de az egész város érdeklődő közönségének szólt. Szükség volt erre a beszédre, amely az ügyet megvilágítva, az izgatások szolgálatából a helyes vágányára terelte. Esztergom város lakosságának legnagyobb része földműves, am3lynek égető szüksége van jó legelőre. A jó legelő szoros összefüggésben van a város gazdasági életével, a jó legelőn jó állatok tenyésznek, amelyek jó trágyát ós állati erőt adnak a föld megmivelósóhez, jó termést pedig ezek a jól művelt földek adnak. Hogy Esztergom határában sok a parlag, ennek oka főkép a trágya- ós állathiányban keresendő, amelynek oka pedig az, hogy nincs jó legelő. De a földmives nép pénzbeli áldozatot is hozott ós hoz, hogy a halastó környékén és helyén levő legelőt használ hass t. A halastó körül a földek nagy része elvizenyősödött ós e baj fennáll minden- j kor, amikor a kérdéses területen halastó van. Azóta van valamelyes békesség a halastóügyben, amióta nincs halastó, a város bókéjót pedig mindennél többre kell becsülnünk. De a halastó-konjunktúra is leáldozott már — mondotta Mátéffy — mint ahogy minden konjunktúrának ez a sorsa. Nem hihető, hogy akadna bérlő, aki csak megközelítőleg is annyi bért tudna fizetni a halastóért, amennyit az a terület a városnak mint legelő megér. A halastó területén szakértői vélemények szerint a legjobb réti füvek teremnek, ; amely körülmény szintén a legelővé való átalakítás mellett bizonyít annál is inkább, mert Esztergomnak másutt nincs jó legelő területe. A terület lecsapolása — mondotta továbbá Mátéffy Viktor — a Szent János patak továbbvezetése útján lenne megvalósítható. A Szent János pataknak ugyanis nincs lefolyása a Dunába ós a halastó területén ömlik szót. A pataknak utat kellene csinálni a Dunába, amely munkálatokkal kapcsolatban a szentkirályi és egyéb dunamenti földek vizmentesitósót is keresztül lehetne vinni. 1887-ben a komáromi kulturmórnöksóg rendes tervet dolgozott ki a halastó környékének lecsapolására. Módot kell találni a lecsapolásra ós ezzel össze kellene kapcsolni az Örökké lucskos Tabán szabályozását is. — Mai körülmények között mind a város bókéje, mind a terület anyagi hasznosítása, mind pedig a város gazdasági jövője érdakóben a miniszteri a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérjük ós minden erőnkkel a lecsapolás keresztülviteléért küzdünk, amelynek nyomában jó legelőt, hasznosítható földeket és jobb mezőgazdasági kultúrát kapunk. Mátéffy Viktornak nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után a közgyűlés a pénzügyi bizottsági javaslatot fogadta el. HÍREK A szenttamási szegény gyermekek napközi otthonáról ne feledkezzünk meg. — Vizivárosi plébániára kérünk minden adományt. A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Csütörtök, december 3, D. u. 5—7. Wagner Jáaos, kir. főigazgató (Budapest): A szárazföldek keletkezése. Két óra. (Hely-, főgimnázium, fizikai terem.) Péntek, december 4. D. u. 5—6. Nádler István, érs. tanítónőképzőintézeti igazgató: Pedagógiai problémák. — Második óra: Keresztény nevelői feladataink a hegeli filozófia veszedelmei ellen. (Hely: főreáliskola III. o. terem.) D. u. 6—7. Dr. Raymann János, főreálisk. tanár: Blőadások a zenebarátai számára. Ötödik óra: Zenei izlés és itélct. (Hely; főreáliskola III. oszt. terem.) Beiratkozhatnak felnőtt intelligens férfiak és nők. Részletes tanrend Buzárovits és Tatarek Könyvkereskedésében díjtalanul kapható. Beiratkozás a főreáliskola igazgatói irodájában I. em. d. e. 10—11 és d. a. fél 5—5 óráig. a Dr. Strommer Viktorin főmonostori perjel konferencia beszédüi: Dec. 4.-én, pénteken, d. u. 5 órakor: hölgyek számára a fizikai előadóban. Este 7-kor: férfiak számára a díszteremben. Dec. 5-én, szombaton d. u. 5-kor: hölgyek a fizikai előadóban. Este 7-kor: férfiak a díszteremben. Szent óra. Csütörtökön, dec 3-án délután 5 órakor a zárdatemplomban engesztelő szent órát tart az Oltáregyesület. A Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet tea-estélye 1925 december 3 án este 9 órakor lesz a Fürdő vendéglő nagytermében. 10 000 koronáért jó teát, kitűnő előadást élvezhetünk és még jótékonyságot is gyakorolhatunk! Uj katonai állomásparancsnok. Vitéz Kiss János alezredes Sopronból városunkba helyeztetvén állomásparancsnokul, új hivatalát a napokban elfoglalta. A vármegye közgyűlése. Komárom és Esztergom vármegyék törvényhatósági bizottsága ledden délelőtt népes közgyűlést tartott, amelyen a közigazgatásibizottság jövő évi új tagjaiul Csermák Hugó, gróf Degenfeld Schömberg Ottó, Dr. Fehér Gyuls, Mátéffy Viktor és Schmidt Sándor törvh. biz. tagokat választották meg. A közgyűlés lapunk zártakor még tartott, azért legközelebbi számunkban emlékezünk meg róla részletesebben. Filharmonikusok zenekari hangversenye december 21-én lesz. A vendég dirigens Komor Vilmos, a bpesti'Kamarazenekar kiváló karnagya lesz, közreműködik még Venczell Béla operaénekes és Rékai Miklós hárfaművész. Jegyek válthatók Brutsy Gyula kereskedésében 40, 30, 20 ós 15 ezer koronáért. Kultur-est. Az esztergomi Katholikus Legényegyesület december hó 2 án (szerdán) este fél 9 órai kezdettel taríj* 4-ik kultur-estéjét Deák Ferenc utca 11. sz. helyiségében, mely alkalommal Bárdos József ipariskolai igazgató tart előadást „Társadalmi viszonyok

K cimmel. Kéretnek a rendes- ós pártoló-tagok a pontos megjelenésre. Hozzászólás a hadiemlékhez. Felkérettünk a következő sorok közzétételére : „Esztergom hősi halottai iránt érzett szent kegyeletét emlékművel óhajtja kifejezésre juttatni. Emlékművel, mrly fölemel bennünket, mely megérteti velünk, hogy az önfeláldozás a legtisztább testvéri szeretet, ez a legnagyobb, egyúttal a legszentebb emberi kötelesség is. A régi művelt népek is igy cselekedtek. Bár eszközük folyton változott, de a kifejezés mindig a tökéletes alkotás jellege, a művészet volt. Ma már a mű részi alkotás több ágra szakad és mindegyik alkalmas arra, ho^y szent kegyeletünket fölemelően kifejezésre Juttassa. Igy az ópitőművés<! templomot, mauzóleumot, oltárt ópit; a szobrász szobrot mintáz, a kisplasztikus érmet ver, reliefet állit, a festő ünnepi közhelyeket, templomot diszit, az ötvös áldozati edényeiben, ereklyéiben fejezi ki szive sugallatát, a szőnyegszövő, a kertész stb. alkotó foglalkozás ma már mindmegannyi megfelelő kifejező eszköz, ha művészi magaslatra emelkedett. Esztergom vidéki keretek között él, ennyiféle művésszel nem rendelkezik. Mi magunk tehát aligha tudjuk megalkotni hadiemlókünket. Ekkor a város műértő polgárai tömörülnek ós megalkotják a műemlék bizottságot, megvitatják a lehetőséget ós a módokat. Mindenek fölött országos pályázatot hirdetnek, hogy gondolatuknak a művészek hivatott kifejezést adhassanak. Készítsék el a modelleket. Ezeket a bizottság nyilvánosság előtt kiállítja és a legjobb pályamű kapja meg a kivitelt. Mindenesetre módját íTell ejteni, hogy a pályázaton mi esztergomiak is részt vehessünk ós ha pályázatunk ily országos versenyen is kiválik : önmagunk csináljuk meg emlékünket. c Részünkről testvéreink számára ez lenne a legszebb műemlék. Sőt a leghasznosabb is. A Faluszövetsóg kiállításán csodálkozva láttuk, hogy készület nélkül összegyűjtött anyagban itt is, ott is mennyi sárba szórt drágakő csillogott! Hány szivvel dolgozó polgártársunkat ismerhettük meg 1 És azóta e drágakövek elmerültek. Karácsonyra kitüntetést kapnak: aranyérmeket osztogat szót a Szövetség, hogy egy hó múlva ez is elmerüljön Esztergom, 1925. november 28. Hellebrand Béla főgimnáziumi rajztanár." Városunk tiszti orvosa a vörhenymegbetegedésekről és a védőojtásokról. Tekintve, hogy közönségünk egy része az iskolákban ós óvodákban folyó ojtásokkal kapcsolatban azon téves nézetben van, hogy ez a mostani vörhenyjárvány terjesztője, Dr. Berónyi Zsigmond városi ügyvezető tiszti orvos lapunkat felkérte a következő sorok közzétételére: Tény az, hogy az utóbbi időben még a beoltott iskolás gyermekek között is több vörheny megbetegedés fordult elő, azonban ezen megbetegedéseknek az ojtásokhoz semmi köze sincs. Ezen megbetegedések egyáltalában nem irhatok az ojtások hátrányára, mert hisz a megbetegedettek között egy sem volt olyan, aki valamennyi védőojtást végig kapta volna. Igenis megbetegedtek olyanok, kik egy védőojtásban részesültek, de egy sem betegedett meg olyan, ki mind a három védőojtást megkapta. Hallottam már olyan nyilatkozatot is, hogy „dacára az 5 ojtásnak mégis megkapta a betegséget". Ilyen nyilatkozat csakis a dolog nem ismeréséből magyarázható. T. i. a vódőojtások elő*tt, néha kö/.ött, de után is mindkét karra egy-egy ojtást adunk azon célzattal, hogy megtudjuk, vájjon van-e még a vörhenyre való fogékonyság? Ezen próbaojtásokit sokan vódőojtásoknak gondolják ós igy terjed el a tóves hir. Természetesen egy védőojtás még egyáltalában nem véd, mert ha védene, nem kellene hármat, sőt gyakran négyet is adni. Azon állítás, hogy az ojtás maga idózne elő vörhenyt, természetesen nevetséges. Ha már a népjóléti minisztérium közhasználatra, bocsájtja ós az orvosi kar alkalmazni meri, akkor a közönség is bátran alávetheti magát. Nem képzelhető, hogy akadna orvos, ki Rendkívüli olcsón adjak kitűnő minőségű lisztjeinket. TT Ujabb árleszállítást eszközöltünk !j

jAXc^llg^j H Fogy. és írt. Szövetkezet.