ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-11-15 / 87. szám

:XX. évfolyam, 87. szám Ara 9000 korona Vasárnap, 1925. november 15 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós asárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Síóvtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában Milyen lesz a vízvezeték ? Nem lehet egyhamar fontosabb városi i ügy a vizvezetók ügyénél. A város fel­vette a külföldi kölesönt s most már a kényszerítő szükség is diktálja, hogy azt a nagy összeget ne hevertessük, hanem mielőbb jövedelmező befekteté­sekre használjuk fel, nehogy a kama­tok megterheljék városunkat anélkül, hogy a kölcsönnek valamiféle hasznát látnánk. Lapunk legutóbbi számában a viz­vezetók ügyének jelentőségével foglal­koztunk, most pedig a város helyettes főmérnökének előadása alapján magát a vizvezetók technikai megoldását ismer­tetjük. Előre kell bocsátanunk, hogy a két­ségkívül nagyszabású tervek már húsz év óta várnak megvalósításra. Varga József fővárosi mérnök készítette el a terveket s azok már az összes illetékes fórumokat megjárták, ahol több-kevesebb változtatással jóváhagyták. A terveket a város legutóbbi közgyűlésének hatá rozatából 14 ezer aranykoronáért meg vették Varga mérnöktől. Mennyi a vízszükséglet ? Az elfogadott tervezet mindenekelőtt a város vízszükségletét állapítja meg Fejenkint és naponkint 100 liter vizet vesz alapul más városok statisztikai adatai alapján, számítva az utcák ön tözésére, tűzcsapok fogyasztására, gyá­rakra is. A tervek mai, 20.000 lélek­számnak megfelelő napi 2000 köbméter s a lakosság lélekszámszaporulatának eshetőségével is számolva, a jövőbeni 30.000 léleknek megfelelő napi 3000 köbm. vízfogyasztásra készültek. Ez utóbbi eshetőséggel már most számolni kell, mivel az esetleges ugrásszerű víz­szükséglet szolgáltatását máskülönben a vizgyüjtőtelep nem bírná. emelik ki a vizet és nyomják bele a városi csőhálózatba, illetve a szolgálati medencébe. A géphelyisóg feneke a Duna 0 pontja felett közel 4 m magas­ságban lesz s oly módon megépítve, hogy oda szivárgó vizek a legmagasabb vízállás esetén sem hatolhatnak. A gépészeti berendezés dbrb elektromotorral közvetlenül kap­csolt magasnyomású turbinaszivattyúból egy elektromotorral felszerelt légszi­vattyúból, egy elektromotorral köz vet lenül kapcsolt kis centrifugáiszivattyú ból, végül;az elektromotorok ós a vilá­gítás részére szükséges áram átalakitá sára 2 drb transzformátorból áll. A kétlurbinaszivattyú közül az egyik tartalékul fog szolgálni. A szivattyú teljesítménye másodpsrcenkint 35 1. A csőhálózat A vizet a gépházból kiinduló 275 milliméteres belső átmérőjű nyomócső vezeti tovább, amely mintegy 1700 m-es szakaszon a Kis Duna jobb partján ha­lad s az Alsószérűsor-utca kezdetén két­felé ágazik. Itt az egész város terüle­tét befogó körvezetékké alakul át, mely 200, illetve 150-es csövekből áll. A körvezeték a következő utcákon halad keresztül: Major, Rudaay-tér, Mária­Terézia, Honvéd, Német, Szenttamási, Akácfa, Káptalan-tér, Vár, Kovács, Major-u., onnan visszafelé fordulva a Molnár, Úri, Ferenc József-utcákon Taka­rékpénztár fatelepéig, ezen keresztül a Csernoch János-útra, majd a Sziget­közön keresztül a Deák Ferenc-utcára s innen a Kis-Duna mellett vissza a ki­indulási ponthoz. A Rudnay-térről egy másik főveze­ték a Kossuth Lajos-utcán, Rákóczi­téren s a Vörösmarty-utcán át halad, majd az előbbi hurokvezetókkel talál­kozik és folytatólagosan felmegy a Kuklander-hegy megfelelő pontján el­helyezendő szolgálati medencébe. A fővezetékből — mellék­csővezetékek ágaznak el a többi egyes utcákba minimálisan más­fél méter mélységben. A csővezetékek tervezett hossza 29.390 m, melyből egyelőre 26.000 m-t építenek meg. A vezeték mentén Öntözési és tűzoltási célokra 168 tűzcsap lesz. A közkutak száma 42. A Kuckländeren létesülő szolgálati medence a Duna szintje felett 60 m fenókmagas­eágban 750 köbm. űrtartalommal, két, egymástól függetleníthető kamrából fog állani. Ez a fogyasztási ingadozások kiegyenlítésére ós az éjjeli üzemszüDet lehetővé tételére szolgál. Az egyes fogyasztók vízfogyasztását vízmérők fogják ellenőrizni. Ahol na­gyobb a vízfogyasztás, mint amennyi az arányosan kivetett vízdíjnak meg­felelne, a fogyasztó a többfogyasztásért mindenkor érvényben levő egységárak szerint külön fizet. A jövedelmezőségi számítás alapjául 1.100.000 aranykorona van felvéve. A beérkező árajánlatok után dől el, hogy ez az összeg mennyiben csökkenhet s ilykép a lakrészek után kivbtendő vízdíj is miként módosul. A számítás alapja ezidőszerint lakré­^zenkint számított óvi 12 aranykorona. A vizmű évi üzemi költsége a kölcsön annuitásával együtt 180.000 arany­korona lenne. Mihelyt a vizvezetók kiírási művele­teinek eredményéről a város képviselő­testülete tudomást szerez és a beérke­zett ajánlatok felett döntött, lehetővé válik az egyes fogyasztókra eső mini­mális összeg végleges megállapítása is. Azt hisszük, nem áll majd arányban avval az óriási egészségügyi, kényelmi és kulturális haszonnal, amelyet a viz­vezetók jelent egyeseknek ós a város­nak egyaránt. A viz beszerzése a Primássziget felső csúcsával szemben fekvő szentkirályi dűlőben levő viz­gyüjtőtelepről történik, melynek vizét mind mennyiség, mind minőség tekin­tetében ivóviz és egyéb vizvezetékkel kapcsolatos célokra a hivatalos felül­vizsgálat is legalkalmasabbnak találta. A viz megszűrésére ehelyütt 6—7 m mély kavicsróteg áll rendelkezésre. A A vizgyűjtés a már meglevő falazott próbák útból és egyelőre még 5 drb fúrt kútból fog történni. E kutak vizét megfelelő módon egy u. n. gyűjtőkútba vezetik, mely a gépházzal van össze­köttetésben. földbesülyesztett része góphelyisógül szolgál, mig a terepszinfeletti földszinti épületrészben a javítóműhely ós a víz­mérő próbaállomás nyer elhelyezést. A gyüjtőkútból magasnyomású szivattyúk A Szabad Egyetem e heti tanrendje Hétfő, november 16. D. u. 5—6. Barátosi Balogh Óenedek, főv. polg. isk. igazgató, Ázsia-utazó (Budapest): A mennyei birodalom. (Kina). Második óra : A kínai nép: az ember, a nő szerepe, vallás, népszokások, társadalmi élet. Fö dművelós, ipar, kereskedelem. (Hely : főgimnáziumi fizikai terem.) D. u. 6—7. Dr. Szabó Vendel, theol. tanár: A középkor méltatása. Második óra: A családi élet ós a nő helyzete a nyilvános ós magánéletben. (Hely: főgimnáziumi fizikai terem,) Kedd, november 17. D. u. 5—6. Dr. Csonkás Mihály, főreáliskolai tanár: Franciaország nagy irói a forradalom után. Második óra. Bóranger. (Hely: főreáliskola III. oszt. terem.) D. u. 6—7. Dr. Marczell Árpád, főreáliskolai tanár: A% európai irodalom főbb korszakai. Második óra: A keresztény középkor. Himnuszok, legendák, halálénekek, példák. (Hely: főreáliskola III. oszt. terem.) Beiratkozhatnak felnőtt intelligens férfiak és nők. Részletes tanrend Buzá­rovits ós Tatarek könyvkereskedésében díjtalanul kapható. Beiratkozás a főreál­iskola igazgatói irodájában I. em., d. e. 10—11 és d. u. fél 5—5 óráig. Vasárnapi levél Kínáról tart mostanában előadást a helybeli Szabad Egyetemen egy lelkes magyar tudós. Tizenkét esztendőt járt Ázsia különböző országaiban; utoljára 1914. tavaszán kelt útra a messzi Keletre. Épen akkoriban örökölt béke-koronákban elég tekintélyes összegei s ezt az egész családi vagyonkáját > befektettem —pesti szóval — nagyszabásúnak tervezett tu­dományos expedíciójába. A maga ere­jéből indult hát útnak, mert a magyar állam akkor sem áldozhatott valami bő­ven a kultúra oltárán. Talán hadi­hajókra kellett, meg ágyúkra... A háború kitörése aztán derekbe szakította az expedíciót s a Nemzeti Múzeum számára fáradságosan és nagy költség­gel gyűjtött 32 láda pompás néprajzi anyag Chabarovszkban rekedt. Emberünk nagynehezen hazakerült. A ládák természetesen elkallódtak a „minden a miénk!boldog országában. A befektetett egész családi vagyonka el­veszett. De nem veszett el és nem lo­hadt le a tudós lelkesedése, mely azóta is pazar kézzel szórja egy évtizednél hosszabb kutató bolyongáséi között gyűj­tött tapasztalatainak csillogó kincseit. Hozzánk is eljött; nem is kellett na­gyon hivni. Azt mondja, hogy nagyon szereti Esztergomot és az esztergomiakat. Pedig Őszintén mondja. Mert őt még Kínában is szeretik. Sok bokros teen­dője, hivatali és tudományos elfoglalt­sága közben háromszor is leutazik Buda­pestről ide mihozzánk, hogy meséljen nekünk egy exotikus országról, furcsa emberekről, sokezer éves kultúráról... És vannak, de hányan ! — esztergomiak, akik a sokkal rövidebb utat a Mvéház­ból, vagy a kártyaasztaltól a gimnázium épületéig is röstellik megtenni érte. Vé­gezetül mindazért a sok-sok érdekes és szép tanulságért, amellyel megajándé­kozza szeretett esztergomi hallgatóit, nem kér semmit sem. Ingyen teszi. Talán azért csillog úgy a szeme s oly lélekkelteli a szava, amikor beszél. Feje­delem : pazar, ha osztogat, A nagy angol essay-iró, Carlyle me­séli Burns-ről, a skótok legnagyobb Icöltójéről, hogy amikor egy könyvnyom­tató apró skót dalait, „egy égi melódia kicsiny harmatcsöppjeit" meg akarta venni tőle, a költő igy kiáltott fel: „Istenemre, vagy megbecsülhetetlenck, V*- SOK PÉNZT TAKARÍT MEG Ita állandóan az Esztergomi „Hangya" Fogy* Szövetkezetnél vásárol! ÖSZI SÖR! ÖSZI SÖR! ŐSZI SÖR!

Next

/
Thumbnails
Contents