ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-11-08 / 85. szám

Csendes, nyugodt tanítőtipus Szentgyörgyi József tanító. 1865-ben Esztergomban szüle­tett. Iskoláit itt végezte. Tanítói képe­sítést 1887-ben az érs. tanítóképzőben nyert. 7 évig Tahi-Tóttal un működött. 1893-ban Esztergomba került. Leg­huzamosabban a szenttamási iskolá­nál tanított, ahol osztályvezetésen ki­vül a tanulók énekvezetője és orgo­nistája volt. Az iparostanonciskolánál 1889 óta tanított. A rajztanfolyamot 1907. és 1908. évben Győrött végezte, 1922-ben népfőiskolai fanfolyamot hall­gatott. A Szentgyörgymezői Olvasó­körben 25 év óta titkár, a Turista Dalárda tagja. Szereti az éneket, a zenét, azért segédkezett gyakran egy­házi szertartásoknál. Ismerősei ragasz­kodnak hozzá, tisztelik előzékeny ter­mészetét, jóságos egyéniségét „Pepi bácsi" bizalmas megszólítással becézik. Erejéből telten törekvő munkáját neki is megköszöni a társadalom nevében e város iskolaszéke a nyugdíjazása al­kalmára egybehívott díszközgyűlésen. Egyhangúlag elfogadták a vízvezeték terveit A Mösök-emlékére pályázatot Írnak ki — Meg­veszik a Nándor-majort — Városi közgyűlés Esztergom város képviselőtestületének pénteken délután fél 4 "órakor kezdő­dött rendes közgyűlése, — amelyről az idő és a hely hiánya miatt jelen szá­munkban csak röviden emlékezhetünk meg, — a város kulturális történetében korszakot alkotó jelentőséggel bir. Ez a közgyűlés ugyanis a polgármesteri ós főmérnöki ismertetés után névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta ki­vitelre a Városi vízvezetéknek Varga József mérnök által készített terveit ós kiírási műveletét, s ugyanekkor meg­alakította a vízvezetéki bizottságot is. A vízvezeték nagyszabású tervét leg­közelebb részletesen is ismertetjük. Az előadói jelentós, valamint az elhangzott értékes felszólalások a jelenlevő városi képviselőket teljesen meggyőzték arról, hogy a vízvezeték oly „szükséges jó" amely nélkül városunk modern fejlődése el sem képzelhető. j Érdekes módon döntött a közgyűlés a Hősök-emléke ügyében. A Lányi-féle terv többeknek nem tetszik, ezért a közgyűlés névszerinti szavazással úgy döntött, hogy az emlékműre nyilvános pályázat Írassék ki. Pályadíjról azonban nem esett szó. Hosszabb vita volt a Sándor-major megvétele ügyében. Több felszólalás után, amelyek a város gazdálkodási ügyeire vonatkozólag értékes gondola­tokat is tartalmaztak, névszerinti sza­vazással 35 igen szavazattal 6 nem ellenében a major megvételét határozták el azzal, hogy a városnak csak egy, külső majorja legyen. Több fontos tárgy részletesebb meg­vitatás alá az idő előrehaladottsága miatt már nem kerülhetett, s igy a közgyűlés esti fél 8 óra tájban meg­csökkent érdeklődés mellett ért véget. Vasárnapi levél A „Miska" A sxigeten sétálóknak kedves szóra­kozása volt Esztergomnak egy valósá­gos specialitása: Miska, a beszélő holló. Hol itt, hol ott tűnt fel, amint gazdáját kisérte, vagy kereste a Duna­part környékén. Mert a gazdáját nagyon szerette. Közben le-letelepedett egy­egy útmenti gesztenyefára, vagy az égbe nyúló jegenyékre s gurgulázó mély emberhangján rá-rászólt az arra sétá­lókra. Leginkább a vadgesztenyét gyűj­tőkre haragudott; hiven őrizte a köz­vagyont Egész Csonka-Magyarországon talán ez volt az egyetlen szabadon élő példánya a hollónak; hiszen Trianon még attól a mindössze két holló-fészkelő­telepünktől is megfosztott bennünket..* Annál jobban kellett volna rá vigyázni és megkímélni ezt az immár kuriozu mát a madárvilágnak. A gyerekek nem is bántották; a szigeten minden gyerek ismerte, szerette s legfeljebb ha incsel­kedett a * Miska «-val. Vadászember lőtte le. Barbárság! Állítólag varjúnak nézte ! ! Kérdjük a t. rendőrséget, szabad-e Esztergom egyetlen sétahelyén büntetlenül lövöl­dözni? Még ha varjakra is. A szigeten főkép vetési varjak tanyáznak, mi meg úgy tanultuk valamikor, hogy ez hasz­nos madár, amelyet kímélni kell. És szabad-e puslcát adni annak a kezébe, aki talán holnap sasnak nézi a gólyát, vagy medvének a szamarat? Nálunk mindent büntetlenül lehet pusztítani, egyszer a fácskákat, másszor a mada­rakat? Bármilyen apró dolognak is látszik ez az immár kimúlt esztergomi holló, mégis az esztergomi ember bar­bárságának véres dokumentuma. A szigeti sétálókai nem fogja többé felvidítani (vagy megijeszteni) a Miska rikácsoló hangja; a gyerekeket tanít­hatják tovább is arra, hogy a madara­kat kímélni kell. A puskás ember pedig fütyül az — Állatvédő Egyesületre l Rota Rides. HÍREK A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás szombaton délután Budapestre utazott ós ma, vasárnap, az országos Széchenyi emlékünnepély alkalmából ő mondja az ünnepi szentmisét a budapesti Szent István Bazilikában. Az Oltáregyesület vasárnap, nov. 8-án tartja havi szentségimádó ájtatosságát a zárdatemplomban. Reggel fél 7 óra­kor van szentségkitótel ünnepélyes nagy­misével. 8, 9, 10 órakor csendes szent­misék vannak. Délután 5 órakor szent­beszéd ós litánia van szentségei tétellel. Hétfőn délután 4 órakor választmányi ülés lesz. Személyi hir. Báró Forster Gyula, az európai hírű műtörténész, városunk múlt­jának is buzgó kutatója, néhány napi tartózkodásra Esztergomba érkezett. Főegyházmegyei hir. Fekete Gyula főegyházmegyei áldozópap budapesti hitoktatóvá neveztetett ki. Pápai kitüntetések. Őszentsége XI. Pius pápa Dr. Csernoch János biboros­hercegprimás előterjesztéseié a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszttel tüntette ki Monspart János kultusz­miniszteri osztálytanácsost, Závodszky Elek póstatakarékpónztári tisztviselőt, Laczkovits Ede bp.-lőportárdülői tem­plomgondnokot, Dr. Puróbl Győző szé­kesfővárosi tanácsost, Steinbeisz Sán­dor budapest-józsefvárosi egyházközségi pénztárost, Éber Józsefnét, a budapest­józsefvárosi Oltáregylet elnöknőjét ós Gl atz Gózánót, ugyanezen Oltáregylet alelnöknőjót. Barátosi Balogh Benedek fővárosi polgári iskolai igazgató, a hires ma­gyar Ázsia-utazó A mennyei birodalom­ról (Kina) szóló előadássorozatát hétfőn d. u. 5 órakor kezdi a Szabad Egye­temen. Az illusztris ^előadó négyszer járta be egész Kelet Ázsiát s igy elő­adása fokozottabb érdeklődésre tarthat számot. Közös szentáldozás. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 8-án d. e. 8 óra­kor a szentferencrendiek templomában tartja közös szentáldozását, melyre a tagok szives megjelenését kéri a veze­tőség. Halálozás. Mitter János szentgyörgy­mezői kisbirtokos, bormérő, Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, városi képviselő f. hó 4-én éle­tének 60-ik, házasságának 33-ik evében elhunyt. Temetése f. hó 6-án d. u. fél 3 órakor a szentgyörgymezői temető kápolnájából folyt le rendkívül nagy részvét mellett. A derék, józanitóletű, munkás férfiú halála nemcsak nagyszámú rokonságát, hanem vármegyei ós városi közéletftnket is gyászba borította, ahol Mittert mindenkor nagyra becsülték puritán jelleme ós törhetetlen keresztény? hazafias érzése miatt. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület f. hó 15 ón (vasárnap) este 8 órakor a Magyar Király szálloda nagytermében Katalin-estélyt rendez. Szinre kerül Szigligeti: „A cigány" cimű eredeti színműve 13 felvonásban. — Belépő­díj : Családjegy (3 személyre) 35.000 K, személyjegy 15.000 K a vigalmi adóval együtt. Az Esztergomi Kath. Legónyegyesületnek mindenkor magas nivón álló műkedvelő előadásai sorába eme estély színdarabja is méltán sora­kozik, melyet olvasóink meleg párt­fogásába ajánlunk. A Szabad Egyetem e heti tanrendje Hétfő, november 9. Délután 5—6: Barátosi Balogh Benedek, fővárosi polg. isk. igazgató, Ázsia­utazó : A mennyei birodalom (Kina). Első óra: Kina termé­szeti viszonyai, történeti múltja. Államszervezet. (Hely: fő­gimnázium fizikai terem.) Délután 6—7 : Dr. Szabó Veadel, theolog. tanár: A középkor méltatása. Első óra: A középkor szellemi nagysága. A politikai ós társadalmi élet harmóniája a kereszténység elveivel. (Hely : főgimnázium fizikai terem). Kedd, november 10. Délután 5—6: Dr. Csonkás Mihály, főreálisk. tanár: Franciaország nagy irói a forradalom után. Első óra: Chateaubriand. (Hely: főreál­iskola II. emelet III. oszt. tanterem.) Délután 6—7: Dr. Marczell Árpád, főreálisk. tanár: Az európai irodalom főbb korszakai. Első óra: Bevezetés. Az irodalmi megértés. A naiv eposzok kora. (Ilias, Odysseia, Nibelungenlied, húo-magyar mondák.) Hely: főreáliskola III. oszt. tanterem. Beiratkozhatnak felnőtt intelligens férfiak ós nők. Részletes tanrend Buzá­rovits és Tatarek könyvkereskedésében díjtalanul kapható. Beiratkozás a főreál­iskola igazgatói irodájában I. em., d. e. 10—11 és d. u. fél 5—fi óráig. Hivatalvizsgálat. Haán Béla dr., pestvidéki kir. törvényszók másodelnök az elmúlt hiten hirom napon át a hely beli kir. járásbíróság megvizsgálása cél jából városunkban tartózkodott. A szo kásos évi vizsgálat eredmónyeképen tapasztalt pontos ügymenet ós a járás bíróság példás vezetéséért a törvény szók e'nöke a legnagyobb elismerésé fejezte ki dr. Rodolf Béla kir. járás birósági elnöknek. A Turista Dalárda műsora a nyug a lomba vonuló tanítók jubiláris miséjén A Turista Dalárda méltóképen óhaj részt venni a nyugalomba vonult tani tók űnnepeltotósón s épen azért a mai jubiláris szentmisén egy eddig még nem hallott magyar mise előadásával fogja emelni a hálaadó istentisztelet fényét A mise szövege a jó nevű bencés-költő tői, Németh Romualdtól való. Zenéjót a Turista Dalárda jeles karnagya, Hajnali Kálmán komponálta. Offertóriumra Béres István fogja elénekelni: Pikóthy váci székesegyházi karnagynak Rozman Jó­zsef szövegére irt gyönyörű Magyarok imáját, mig áldozás alatt Hajnali — H. S.: „Uram nem vagyok méltó" c énekét fogjuk hallani Zelenyák Ferenc előnyösen ismert baritonján. A Szabad Egyetem V. tanfolyamát ünnepélyes keretek közt nyitották meg kedden délután a főgimnázium díszter­mében. Egybesereglett Esztergom egész intelligens férfi ós hölgyközönsége, hogy kultur-órdeklődósóről tegyen tanúbizony­ságot. A Turista Dalárda lendületes „Hiszekegy"-e után a tanfolyam veze­tője, Obermüller Ferenc főreálisk. igaz­gató mondott nagy tetszést keltett meg­nyitót. Ez alkalommal mutatkozott be az Esztergomi Zenekedvelők Zenekara id. Zsolt Nándor karnagy lelkes veze­tésével ós pompás játékával egyszerre megnyerte a közönség hangos elisme­rését. Dr. Lepold Antal prel. kanonok ünnepi beszédében a Magy. Tudományos Akadémia 100 óves fennállása ünnepé­ből vonta le a magyar kultúrpolitika teendőit. A Turista Dalárda magyaros tűzzel előadott „Nem, nem soha!" kez­detű férfikara ós Sas Gyu'a megrázó szavalata zárta be a magasnivójú ünnepélyt. A Szabad Egyetem további előadásai ügyében utalunk a lapunk mai számában megjelent hirdetésre. A népszövetség magyarországi főbiz­tosának, Shmith Jeremiásnak jelszava az okos takarékosság. Ma, amikor a magas bérek miatt egy ruha elkészí­tése súlyos áldozatokat kíván tőlünk, okos takarókosság diktálja ós követeli meg tőlünk azt, hogy csak tartós, fi­nom ós legjobb minőségű szöveteket vá­sároljuk meg, mit annyival is inkább megtehetünk, mert a világhírű Semler­cóg elhatározta, hogy az óriási forga­lom folytán felhalmozódott legkitűnőbb minőségű női- ós férfi angol szövet­maradókait Budapest IV. Bécsi-u. 7. sz. alatti főüzletóben a legjutányosabb alkalmi áron kiárusítja. A 75 óves múltra visszatekintő Semler m. kir. szállító cóg raktáraiban dús választók­ban állanak rendelkezésre a rógi béke­időknek megfelelő szövetek ós a cóg ezúton nyújt alkalmat vásárlóközönsé­gének az okos takarékosságra. Aki a pofonokat kapja! Népmozgalmi statisztika. Esztergom­ban 1925. október 30-tól november 6-ig bejelentett születések: Fint Ilona rk. földmives leánya. Szabó Szidónia rk. vasúti segédtiszt leánya. Panák Imre rk. posta ós távírda altiszt fia. Házas­ságkötések: Eitler Antal rk. cipész és Kuk Katalin rk. — Hurai József rk. cserepessegód ós Ladányi Róza rk. — Halálozások: özv. Vilcsek Antalnó sz. Rabóczki Karolin rk. magánzónő 75 óves (Dorog). Hochmann Józsefnó sz. Csemuiezky Ilona rk. 25 óves. Szklenár Erzsébet rk. 13 napos. Nagy Ignác rk. magánzó 77 óves. Mitter János rk. kisbirtokos 60 óves. Lett Jánosnó sz. Adkári Julia rk. 39 óves. Aki a pofonokat kapjál A közalkalmazottak olcsó cipőakciójá­nak vállalása igen nagy feladatot rótt

Next

/
Thumbnails
Contents