ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-10-28 / 83. szám

XXX. évfolyam. 83. szám Ára 1500 korona Szerda, 1925. október 28 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Megfontolandó terv a vízvezetékhez Hogyan építik meg a rákospalotai vízvezetéket és csatornarészt ? ! — Esztergom város képviselőtestülete a jövő heti közgyűlésen tárgyal a vízvezetékről Esztergom szab. kir. váro3 képviselőtestülete a jövő héten a vízvezeték megépítésének ügyében érdemleges határozatot fog hozni. Vác város is, amelynek a városok kölcsönéből 12 milliárd jutott, most akar vízvezetéket épiteni és ezzel kapcsolatban egy érdekes cikk jelent meg a Váci Keresztény Újságban, amely egy előnyösnek mutatkozó tervet tár a vizvezetóképitkezés ügyével foglalkozók elé. A tervet, amely mellett dr. Csorba polgármester, Rákospalota ujjáteremtője foglalt állást ós amelyet Rákospalotáu el is fogadtak, mi is megismertetjük olvasóközönségünkkel és azokkal, akik az ügy felelős intézői. Tudomásunk szerint egy angol érdekcsoport Esztergomban is ajánlatot tett az építkezésre ós mivel e tervben is angol érdekeltség szerepel, nem lesz érdektelen a tervet még a közgyűlés előtt megismerni. * „Egy nagyobb angol érdekeltség közbenjöttóvel alakult érdekcsoport hajlandó megépíteni a rákospalotai vízvezetéket ós csatornázást, — irja a nevezett lap legutóbbi száma — amennyiben a város ötven óves koncessziót biztosit neki, amely esetben a város minden megterhelése nélkül a viz- ós csatornamű amortizálódik is ós ötven óv múlva teljesen ingyen a város tulajdonába megy át. Az ajánlat szerint a vállalkozó csoport a viz köbméterét — napi ötezer köbméter vízfogyasztást számítva — 0.15 sillingért (kb. 2600 magyar koronáért) hajlandó szállítani. A víz használati dijába bele van számítva a törlesztési összeg is, úgy, hogy hozzávetőleges számitások szerint személyenként 100 liter vizet számítva, egy-egy személyre havi 12.000 korona esuék, ami minimális megterhelést jelentene, annál is inkább, mert aki kevesebbet fogyaszt, az természetesen kevesebbet fizetne s a többet fogyasztók fizetnék a nagyobb összegeket. Az ajánlattevő vállalkozók köteleznék magukat ezzel szemben egy ötvenhat kilométer hosszú vízvezeték hálózat megépítésére, önálló vízművekkel, amelyeket mély furású kutak táplálnának. A majd 5000 köbméteres víztermelést egész 7500 köbméterig lehetne fokozni. Az ajánlat szerint a város semmiféle kötelezettséget nem vállal magára, a várost semmi különös megterhelés nem éri, csupán néhány kisebb területet enged át a vizmű, illetve szennyvíztelep felépítésére — a vállalkozó használatára. A vízvezeték angol font tőkével épülne, nagyobb •• londoni érdekeltség bekapcsolásával. Éppen erre való tekintettel a számitások is font sterlingben történnek, ami azonban csak kedvező, mintán a magyar korona és a font kiegyenlítődése révén a fizetendő összegek jelentékeny csökkenése is várható." Természetesen ezzel nem akarunk elébe vágni a városunk vezetősége esetleges'jobb tervének. Mindenesetre gondolkozni lehet rajta. A társaság jövedelméből bizonyos részesedés is köthető ki, ami jelentékeny jövedelmet jelenthet, továbbá nem kis dolog az sem, ha a város minden megterhelés és a husz milliárd kiadása nélkül amortizáció révén ötven év múlva gépestől, épületestől, vízvezeték ós csatorna-hálózatostól együtt két hatalmas vizmű birtokába jut — teljesen ingyen. A mű 18 hónap alatt üzembe helyezhető. Esztergomra alka'mázva bizonyosan valamelyest módosulna a tervezet, de — igy is lehet vízvezetéket építeni. Süttő nyolc uj harangja Az Amerikába kivándorolt süttőiek áldozatos szeretete a szülőfalu iránt Süttő községben vasárnapra virradó hajnalban aggódva nézték az egyre jobban permetező őszi esőt, amely csakhamar záporrá növekedett. Az a gyönyörű őszi nap, amelyre számítottak, elmaradt, pedig ezen a napon a község nagy ünnepre készült. A bérmálás ós nyolc uj harang felszentelése, amelyet a biboros hercegprímás e napon személyesen végez, Süttő apraja-nagyját talpra állította.! A zápor reggel 8 óra tájban alább hagyott, amelyre nyomban lázas készülődés indult meg a községben. A már előzőnap felállított diszes diadalkaput feldíszítették, a templom előtt díszsátort emeltek. Röviddel 10 óra után megérkezett az esztergomi vonat, amelyen dr. Csernoch János biboros-hercegprimás jött dr. Drahos János prelátus-kanonok, főegyházmegyei irodaigazgató kisóretóben. Ugyanekkor érkezett Palkovics László alispán, Reviczky Elemér főszolgabiró, dr. Divéky István, vármegyei főügyész ós több előkelőség, akiket a vasútállomáson Klein Endre plébános, Müiier Ernő kormányfőtanácsos ós Vargha Győző jegyző fogadtak. Az egyházfejedelmet szép beszéddel Vargha jegyző üdvözölte. Az érkezettek ekkor a község ifjúságából álló diszbandériumot követve hosszú kocsisorban vonultak be a községbe. A község elején felállított diszkapunál a hercegprímást a tábori fiúnevelő zenekara a Himnusszal köszöntötte. Itt a község és a járás közönsége nevében Reviczky Elemér főszolgabiró üdvözölte a főpásztort a község lakosságának ós Piszke község kath. híveinek jelenlétében, majd Kicsindy Ilonka II. é. tanitónőjelölt kedves felköszöntő keretében diszes csokrot nyújtott át a hercegprímásnak, Kicsindy Kálmán tűzoltófőparancsnok padig a kivonult helybeli tűzoltóság hódolatát tolmácsolta. A menet itt terjedelmesen megbővült. A harangokat vivő, pompásan feldíszített szekér, a zenekar, a tűzoltóság és az egybesereglett nép valóságos diadalmenetben kisérte a főpásztort a plébániára, ahol a primás egyházi ruhába öltözött ós csakhamar megkezdette a harangszentelósi szertartást a templom előtti díszsátornál, előbb azonban magyar ós német nyelven szentbeszédet mondott a bórmálás'í.ós a harangszentelés jelentőségéről. Kiemelte különösen az Amerikába kivándorolt süttőiek nagy szeretetét szülőföldjük iránt, amelynek az általuk készíttetett nagy harang mindenkor kedves hirdetője lesz. A többi adakozóról is igen dicsérőleg emlékezett meg. A szentelós alá került harangok a a következők voltak: „Szent Lipót"-harang 409 kg. az amerikai süttőiek adományából. „Nagyboldogasszony" 217 kgr. a süttői hivek adománya. „Szent Flórián" 132 kgr. Reviczky Elemér adománya. „Szent József" 52 kg. vitéz Sághy Antal és neje adománya. „Szent Ilona" 32 kg. Süttő község képviselőtestületének adománya. „Szent István" 17 kg. Az Órsz. Közp. Hitelszövetkezet ós a „Hangya" szövetkezet helyi fiókjának adománya. Temetöharang 9V

2 kg. Szlezák László harangöntő-mester adománya. Iskolaharang 8 kgr. Szlezák Lászlóné adománya. Ezek közül á a plébániatemplom tornyában, 2 az ottani Szt. Ilona kápolnában, 1 pedig a temetőben nyer elhelyezést. A templomtoronyba új harangállvány is készült vasból, melyet a Szlezák-cég a ceglédi kiállításon tett előzőleg közszemlére. A harangok megszentelóse után a biboros-hercegprimás 250 süttői és piszkei hivőt részesített a bérmálás szentségében Klein plébános ós a környékbeli papság segódkezóse mellett. Bérmálás után az ünnepi szentmisét dr. Drahos János prelátus mondotta, amely alatt a tábori fiúnevelő zenekara játszott, offertoriumkor pedig Hazenfratz Micike szép szólóénekkel emelte az áhítatot. Mise végeztével Schenkengel János vendéglőjében ünnepi díszebéd volt a hercegprímás tiszteletére, amelyen a főpásztor Palkovics László alispán ós Müller Ernő kormányfőtanácsos közt foglalt helyet. Az ebéden az egyetlen felköszöntőt Klein Endre plébános mondotta, megköszönve Őeminenciájának hogy a kedvezőtlen idő dacára szivesen viselte a bérmálás és a harangszentelés, fáradalmait, miáltal hiveit Örök hálára kötelezte. A hercegprímás megjegyezte, hogy nyolc harangot még egyszerre sehol sem szentelt, ebben a tekintetben Süttő az első község egyházmegyéjében. Az idő a bérmálás alatt teljesen megjavult s délben mosolygó napsugár aranyozta be a szines őszi"tájat, a süttőiek és vendégeik legnagyobb örömére. A hercegprímás az esti vonattal tért ismét vissza szókvárosába. Tóth Rózsi beismerte

9 hogy ő volt a ,

9

szeüem" Mulatott az emberek hiszékenységen Lapunk legutóbbi számában röviden már megemlítettük, hogy Tóth Rózsit, akit jogosan gyanúsítottak avval, hogy a Német-utcai rombolások tettese, de aki azideig állhatatosan tagadott ós az egészet a szellemek munkájának tulajdonította, — szombaton délután megfigyelés céljából a Kolos-kórházba vitték. A kórház csendje, a szenvedések látása, a kedvesnövérek szelid, szeretetteljes szava mély hatással voltak a leányra, aki ott az idejét varrogatással, hímzéssel tölti s akin az eddigi orvosi megfigyelések alkalmával semmiféle rendellenességet nem állapítottak meg. Hátfőn a detektívek ismét kikérdezték Rózsit, aki az átélt izgalmas napok után lecsillapulva beismerte, hogy az összes rombolásokat ő követte el részben a cseléddel, részben egyedül. F. hó 18-án este nagyanyja lakásán spiritiszta szeánszon vett részt, ahol meglepetéssel látta, hogy komoly, meglett urak ós hölgyek mennyire izgulnak, remegnek, amikor szellemekről van szó. Másnap reggel a kamrában véletlenségből leesett egy fedő. Pleváné megrettenve a zajtól, kérdezte Rózsit, hogy mi volt az ? — Szellem! — mondotta hirtelen Rózsi, mintegy az előző estén tapasztaltakra gondolva. Erre kisórletkópen odanyúlt a jégszekrényre, ahol egy üres félliteres üveg állott s azt a földre dobta. Az ujabb csőrömpölósnól már Rózsi határozottan állította, bogy ehhez nem nyúlt senki, magától leesett. A halálrarémült nagyanya ijedelme volt az első siker. Ettől kezdve egymásután verte le az üvegeket s hogy a gyanút magáról elterelje, még maga futott a szomszédokhoz jelenteni a rendkívüli esetet. A kiváucsi emberek csakhamar seregestői jöttek, mind ijedtek, mind szellemekben hivők, akiket egy-egy elfordulásukkor könnyű volt megrettenteni, annál is inkább, mert a ház spiritiszta ismerősei is növelték a hatást titokzatos magyarázataikkal. — Soha senki szemeláttára nem ütöt-