ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-10-25 / 82. szám

XXX. évfolyam, 82. szám Ára ÍÍOOO korona Vasárnap, 1925. október 25 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és rasárn&p. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos* utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel* vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Vessünk gátat a tömeghisztériának! Esztergom, 1925. október 24. Lapunk legutóbbi számában részletesen beszámoltunk arról az egész város közvéleményét élénken foglalkoztató esetről, amely özv. Pleva Ferencnó Német-utcai házában törtónt, s amelyet a hiszékeny, naiv emberek szellemek munkájának tulajdonítottak. Rámutattunk akkor azoo világos tényre is, hogy ezen, tagadhatatlanul ügyesen és még nagyobb vakmerőséggel véghezvitt jelenségeket Tóth Rózsi 16 óves leány, özv. Pleváné (fogadott) unokája idézi elő, akit szavahihető komoly szemtanuk rajta is csiptek a csinytevésen. Mindezek dacára mó/ komolynak hitt emberek is bedőltek a látszatnak, úgy, hogy bátran állithatjuk, Esztergom közönsége két pártra szakadt, az eseményeket a szellemek munkájának hivő és az eseményekben ügyes és szándékos félrevezetést látó emberek pártjára. Ehhez képest a város két újságja is igy számolt be elsőizben az olvasóközönségének, úgyhogy aszerint, ki-ki melyik lapból merítette e tárgyra vonatkozó adatait, a hivők, vagy a hitetlenek táborába tartozik. A legelső hirek vétele után tisztában volt az elfogulatlan ember, hogy itt csak misztifikációról van szó. Mi a szellemekről, akik alatt a közfelfogás általában az elhunytak lelkeit értheti és a túlvilágról — támaszkodva az isteni kinyilatkoztatásra és az Egyház tanítására — sokkal emelkedettebb nézeteket vallunk, mintsem elhigyjük, hogy elhunytaink bennünket oktalalanul halálra rémisztgessenek, nekünk fölöslegesen anyagi kárt okozzanak s előbb a kamra befőttes üvegjeit, 'lekváros fazekait, majd a konyha edényeit, később a szobák tükreit, bútorzatát tördeljék halomra. Csak sajnálni tudjuk azt, aki akármelyik elhunytról, mégha legnagyobb ellensége lett volna is, ilyent fel tud tételezni. De feltéve — bár meg nem engedve — hogy a spiritiszták álláspontja megáll és vannak számkivetett, kósza, tréfás kedvükben levő „műveletlen szellemek", akik az ilyesmit megengedik maguknak ós örömük telik a gyönge idegzetű emberek halálos rettegésében, még akkor is ki kell jelentenünk ós ezt bizonyítani tudjuk, hoffy a Német-utcai jelenség a legközönségesebb visszaélés a „szellemek" nevével és nem egyéb egy immár beteges idegzetű leány elfajult romboló mániájánál, amely könnyen közveszélyessé is vál hátik, ha a hatóság tovább is tűri, hogy a nyilvánvaló tettes továbbra is űzhesse gyerekes kedvteléseit Esztergomban és egy félrevezetett — megengedjük, jóhiszemű — idősebb asszonyt orránál fogva vezessen. . Az egész ügyet tiz sorban elintézhetnénk, he nem tekintenők azt a mélységes erkölcsi rombolást, amelyet ezek, a hétfői leleplezés dacára még egész héten tartott „misztikus" (?) jelenségek az esztergomi közönség kevésbbó művelt rétegeiben okoznak s amelyek miatt felelősségünk teljes tudatában kell követelnünk, kövessenek el az illetékes hatóságok mindent, hogy ezeknek az ostoba népbolonditó üzelmeknek végre vége szakadjon. Ezek előrebocsátása után nézzük, mi történt lapunk legutóbbi megjelenése óta ez ügyben. Kedden délután Tóth Rózsi a cselédet is beavatta a dologba. A rendőrség emberei látva ugyanis, hogy a házban majdnem minden üvegedény veszélyeztetve van, a törékeny űvegneműeket mind a kamrába hordatták és egyik detektiv a kamraajtót sajátkezűleg lezárta, a kulcsot pedig átadta özv. Plevánénak azzal, hogy a kamrába senkit be ne engedjen. A detektívek távozása után Rózsi igy szólt titokban a cselédnek, Gonda Rózának, aki csak az előző napon lépett szolgálatukba : — Mi lesz most ? A szellemek nem fognak jönni. — És kérte a cselédet, legyen segítségére. Majd kap valamit, csak ne szóljon senkinek semmit. O mindent megcsinál. Özv. Pleváné időközben, kávéra lóvén szüksége, a rendőri tilalommal nem tö rődve, a nála levő kulccsal kinyitotta a kamraajtót s a hosszú kamra hátsó részén keresgélt. Tóth Rózsi felhasználva az alkalmat, bes rrant a kamrába s a polcról három [darab befőttes üveget vett le, amelyet átadott a cselédnek azzal, hogy azokat az udvaron a bokrok közé rejtse el. Majd — miután Pleváné még mindig a kamrában volt — még egyszer visszaosont és még két darab paradicsomos üveget hozott ki, amelyet a szobába vitt és ott a tükör alá rejtett. Volt ideje Rózsinak arra is, hogy egy seprűvel a kamrának az ajtó feletti betámasztott ablakát kinyissa. Pleváné kijővén a kamrából, az ajtót bezárta s a kacsot magához vette anélkül, hogy Rózsi settenkedóseit észrevette volna. Alighogy Pleváné elhagyta a kamrát, Rózsi elkiáltotta magát: — Nagymama, a kamrában megint lezuhant valami! Hallottam! Pleváné azonban ekkor nem ment vissza, hogy a kárt megnézze, hanem a fürdőszobába ment be. Rózsi most intett a cselédnek, hogy jöjjön az udvarra. — Most lehet! A cseléd Rózsi biztatására most elővett egy széket, azt a kamra ajtaja elé állította, felállt a székre s Rózsi az eló'bb kicsent és elrejtett üvegeket sorra adogatta neki, hogy azokat az imént kinyitott ajtófeletti ablakon keresztül hajigálja be a kamrába. A cseléd megpróbálta, de szóles volt az ablakpárkány. Erre Rózsi egy botot kozott a konyhából és evvel lökdöste be az üvegeket, amelyek odabent természetesen összetörtek. Amikor az utolsó üveg is ilyképen megsemmisült, Rózsi kétségbeesést színlelve szaladt nagyanyjához a fürdőszobába : — Nagymama! Hallja, hogyan zuhog minden ? Az unokájában vakon bizó nagymama természetesen elhitt mindent, hiszen nála volt u kamra kulcsa; a kamrában történt kárt tehát Rózsika nem okozhatta ! A detektívet is megtréfálják. Nemsokára egy detektiv jött a házba, akinek Pleváné elpanaszotta, hogy dacára a bezárt kamrának, ott kár még mindig történik. Ezalatt Rózsi igy szólt a cselédnek: — Berónyi doktort már megijesztettük, most ijesszük meg a detektívet. Mig ón a szobában leszek, maga dobjon be valamit az udvarról a konyhába, de valami törékeny legyen. A cseléd sajnálta a törékeny edényt, igy hát egy zománcos lábast dobott be az udvarról a konyhába. A detektiv a zajra természetesen vizsgálódni kezdett a konyhában, erre Rózsi a detektiv háta megett észrevétlenül egy poharat, majd egy ollót vágott a földhöz. A detektiv erre kijelentette, hogy elmegy társaiért. Elöl Pleváné ment, hogy a kapun kieressze őt, utána a távozó detektiv, háta mögött pedig Rózsi. A kapu alatt egy nagyobb virágállvány állott. Rózsi menetközben itt a cserepeket sorra lesöpörte. A cseléd ezt az egész jelenetet a konyhaajtóból nézte, mialatt alig birta nevetését visszafojtani. Szerdán délelőtt dr. Berónyi Zsigmond orvos ismét eljött, hogy a leányt tüzetesen megvizsgálja. Rózsi ekkor is megbeszélte a cseléddel, hogy mig ő az orvos úrral beszélget, a leány a konyhában vágjon földhöz egy csészét. A cseléd ekkor is sajnálta a szép csészét, hanem a citromfacsarót vágta a földhöz. Az orvos a zajra vizsgálat alá vette a az eltört cserepeket, amelyek iránya nyilvánvalóvá tette, hogy a kárt ez alkalommal [a cseléd okozta. Az orvos maga is kísérletet tett egy edénnyel. Arról a helyről ahol a cseléd állt, az összetört cserepek ugyanolyan helyzetbe jutottak, mint előbb. Erre Berónyi dr., akivel kapcsolatban több budapesti lap teljesen valótlan állításokat közölt, jelentette a rendőrségen az esetet, mire a leányt kihallgatták. Gonda Róza a rendőrségen bevallotta legnagyobb részletességgel a fent elmondottakat, sőt midőn szembesítették Tóth Rózsival ós özv. Pievánéval, állításait a legnagyobb határozottsággal fenntartotta. Természetesen ezekután Plevánónái nem maradhatott. Avval, hogy őt a papok bérelték fel, hogy Rózsi ellen valljon, a szolgálatból azonnal elbocsátották. A. nyergesújfalusi születésű 18 óves cselédleány, aki teljesen árva, igy egyelőre kenyér nélkül maradt. Igen érdekes annak a három éjszakának története is, melyet a detektívek a házban töltöttek. Többek között tettenórtók Rózsit, amint a szobában levő villanycsengőt — ágyából kiugorva — megszólaltatta, majd gyorsan újra viszszafeküdt. Szerdán és csütörtökön a rombolás a kamra és a konyha után a szobákra terjedt át, tígy hogy özv. Pleváné az eddigi kárt most már 20 millióra becsüli. Érdekes, hogy mindezek ellenére nem emel vádat sem a leány, sem ismeretlen tettesek ellen. Meg van győződve, hogy az egész kárt elhunyt férjének szelleme okozza, amint azt a lakásán kedden tartott spiritiszta összejövetelen egy u. n. látómédium megmondotta. A cselédleány vallomásából úgy látszik, hogy Tóth Rózsi a rombolást már nem is mint kedvtelést, hanem mint ellenállhatatlan szenvedélyt űzi, ezért feltótlenül szakszerű kezelésre volna szüksége. Legalább is javitó intézetre! Az egész sze lemhistória összezsugorodott — ho^y egészen kíméletesen fejezzük ki magunkat — egy idegbeteg leány zavaros kedvtelésévé. Mennyi házbért fizetünk november ifin? Az üzletbérek nem változnak A novemberi házbérnegyedben ismét lényegesen emelkedik a lakások bére. A házbér 14.86 százalékkal magasabb lesz a következő negyedben, mint volt augusztusban. Az 1925. november — 1926 januári negyedben ugyanúgy mint eddig, az 1917 novemberi negyedévi bór, az úgynevezett alapbér után kell megkezdődött, ahol eredeti rózsa, Prof. Wolthmann, Präsident Krüger, vagy Ella burgonya 50 kilogrammon felül vagontételekig a legmérsékeltebb napi áron — kereskedőknek, üzemeknek, cégeknek, ipartelepeknek, közalkalmazottaknak előnyös árak mellett — kapható: kereskedelmi bizományosnál, mint vitéz Váradi Jenő dr. budapesti terménykeres- FQ ?f prfi(\ÍT1 HPUI 7-lltPíl fi CTÍJfTI kedelmi cég szabolcsmegyei ós dunántúli uradalmak helybeli bizományosánál tOfclOl JJUMI, licviz- Ultra u. OA.aiii. A burgonya vásár Fodor Géza A „Duna Télikert"-lében «S£^7& EA-HANG VERSENY! és délután