ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-02-01 / 9. szám

XXX. évfolyam, 9. szám. Ára SOOO korona* Vasárnap, 1925. február 1 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Jt város uj kölcsöne. — Városi közgyűlés. — Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete dr. Brenner Antal főjegyző, polgármester h. elnökletével január hó 29.-én délután 4 órai kezdettel közgyűlést tartott. A tárgysorozat egyik legfontosabb pontja volt a pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat a m. kir. pénzügyminiszter által engedélyezett ötszázmilliós inségkölcsön felvétele ügyében. A kölcsönt igen előnyös feltételek mellett szerezték meg Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő és dr. Antóny Béla polgármester. A képviselőtestület hozzájárult a kölcsön felvételéhez és felhatalmazást adott a tanácsnak, hogy rögtön át is vehesse. Az úgynevezett inségkölcsönt kimondottan a szociális intézmények biztosítása céljából nyújtja az állam, a város azonban háztartási állapotának javítására is fogja használni. A Közüzemi rt. alaptőkeemeléséhez szükséges városi részvények jegyzése tárgyában a közgyűlés hozzájárult a tanácsi javaslathoz, amely szerint a város a részvényjegyzésre 230 millió koronát áldoz. Dr. Brenner Antal polgármester h. kifejtette, hogy noha a város a villamos üzem átvett felszerelése és ingósága értékében, amely körülbelül kétszázötvenmilliót képvisel, vesz részt a részvényjegyzésben, mégis, mivei a városnak is érdeke, hogy az üzem fennakadást De szenvedjen, ezt az összeget jelen körülmények között a Közüzemi rt. rendelkezésére kell bocsátania. Nagy csodálkozást keltett a képviselők között annak bejelentése, hogy a villamos üzem átvételi költségei aránylag mily horribilis összegeket emésztettek fel és erre még további hatvan millió koronát is meg kellett a közgyűlésnek szavaznia. I mai nemzetgyűlés kritikája. Zelovich László: Adatok a jelenlegi nemzetgyűlés működéséről. Közrebocsátja Lyka Döme, a régi pari ment volt tagja. (Pátria irod. váll. rt. Bpest.) A mai nemzetgyűlés működéséről tartalmaz ez a megcáfolhatatlan számadatokkal teli füzet lesújtó adatokat. Közrebocsátója rövid összehasonlítást tesz a régi, különösen a mult század nyolcvanas éveinek parlamentje és a mai közt. A régi parlament az irányadó külföldnél is nagyban emelte Magyarország tekintélyét, mig ma, — amikor legszükségesebb volna számunkra egy, feladatának magaslatán álló országgyűlés, mert ettől függ hazánk jövője, — minden komoly ember fájdalommal látja a jelenlegi nemzetgyűlés meddőségét. A szerző bevezető értekezésének ezt aj címet adta: „A jelenlegi nemzetgyűlés mennyi időt fordított munkaidejéből alkotó munkára ós mennyit meddő viszálykodásra ?" A munka nem tendenciózus. Nem irányul pártok ellen, sőt tulajdonképen kedvezőbb színben tünteti fel a nemzetgyűlés munkáját a valóságosnál. A kérlelhetetlen statisztikai adatokból azonban kitűnjk, hogy 1923. dec. 31.-ig munkaidejének kétötöd vészét a nemzetgyűlés meddő viszálykodásra és idapazarlásra fordította. Ez a tárgyalási időnek 38 %-a. Ezzel szemben 1885-ben ez a százalék mindössze 1'7 °/o volt A mai parlament J923. dec. 31-ig 1051 órán át tanácskozott; ebből az időből 336 órát a saját és az ország tekintélyét romboló viszálykodással töltött. A tudós st atisztikus ezt az eredményt a nemzetgyűlési napló hasábjainak összegezéséből merítette, amely az időt illetőleg megközelítőleg pontos eredményt ad, mert mindössze annyi a különbség, hogy egyik szónok gyorsabban, a másik lassabban beszél s a közbeszólások is hosszabbítják az időt. Á füzet kiterjed annak megállapítására is, hogy ezek a viszálykodások az országnak másfélmilliárd koronájába kerültek akkor, amikor folyton arról beszélünk, hogy kiadásainkat kell csökkentenünk. Az erkölcsi veszteség pedig kiszámíthatatlan. A nagyérdekességű könyvből álljon itt egy kimutatás annak feltüntetésére, hogy a viszálykodásból ós időpazarlásból az egyes pártok mily arányban vették ki részüket: Egysógespárt 8'9 %. Ker. szocialista ós Wolf-párt 4*5 %. Fajvédők 8'8 %. Egyéb polgári pártok . . . 39'7 %. Szociáldemokratapárt . . . 38'1 %. A füzet második fele ülésről-ülésre menve tünteti fel az Ülések időtartamát, tárgyát és az elfecsérelt idő mennyiségét, pontos utalással a nemzetgyűlési napló megfelelő hasábjaira. H. I. HÍREK. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén d. e. 9 órakor a főszékesegyházban a gyertyaszentelósi szertartást dr. Csernoch János biboros-bercegprimás, az ünnepi szentmisét pedig dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok végzi. Dr. Ernszt Sándor nagyváradi kanonok. Fraknói Vilmos c. püspök halálával a nagyváradi székeskáptalanban megüresedett az u. n. „irodalmi stallum", amelyet most — nagyváradi jelentós szerint — Bjelik Imre, a nagyváradi latin szertartású egyházmegye apostoli kormányzója Ernszt Sándor dr. apostoli protonotáriusnak, a budapesti központi szeminárium kormányzójának adományozott. Az ismert nevű keresztény politikus, akit legutóbb az ipolysági kerület választott nemzetgyűlési képviselőjévé, a magyar keresztény politika ós szociális mozgalmakban mindenkor a legelsők között dolgozott. A parlamentben különösen a pénzügyi, gazdasági ós az általános politikai jellegű kérdésekkel foglalkozik. Ö volt Haller Istvánnal együtt megalapítója a Kath. Népszövetségnek, amely a magyar katholikusok legnagyobb társadalmi szervezete. A régi néppártnak titkára, a Keresztény Szociális Gazdasági Pártnak, a későbbi Ker. Nemzeti Egyesülés pártjának s a Ker. Nemzeti Gazdasági Pártnak vezórférfia, akinek véleménye ma súlyt jelent s a neve fogalom a magyar parlamenti élet terén. Kanonoki kinevezése természetszerűleg magában foglalja az esztergomi főegyházmegyóből való kikapcsoAz „Egzlsergom" tárcája. A csuszamlós parlag. Irta: Fülöp Ferenc. Nem olyan könnyű dolog ám ismeret és miegymás nélkül megállapítani, vájjon melyik föld jobb talajú? A szamárhegyi-e, vagy, a kusztusi, esetleg a bánomi föld ? Ambátorság az iskolaszagú földkóstoló, azaz városiasán nevezve a kultúrmérnök, tán másirányú felfogással iparkodna ez igazság megállapítására tónylegeskedni. Dehát a valódi paraszti szaktudás gyakran épen az ellenkezőjére támaszkodik. Farkas uram, akinek hat kapás szőlője a szamárhegyi oldalhoz rugaszkodik, váltig azt vitatja, hogy az ő szőlőföldjének primaságától bátran röstelkednénk úgy a kusztusi, nemkülönben a bánomi televény. Hát ekkora fenhójázás nem maradhat csa

k úgy suba alatt. Ennek alapos megkötésére ujabb egy-egy literecske szükségeltetik. Ennek folyományakópen nagyobb lészen a vitatkozási andung a füstös korcsmaszobában. Az iddogáló társaság az ujabbi literecske bekebelezése után újból neki kezd a talajmineműség alaposabb megvitatásának. Olyannyira terjeszkednek hangszálaik fejlesztésére, hogy egyik a másik szavát se érti. Az eddig csendesen iddogáló és magában ülő Kamillor János bátyám is fészkelődni kezd a hangos szócsaták miatt. Merthogy amúgy is roppant beszédes természetű lóvén, aki nem tartja véka alatt a nyelvét, igen nagyon fúrta oldalát a beleszólás ördöge. Hiszen jól tudta, hogy zsellér ember létére teljes képtelenség ós főbenjáró bűn a jómódú szőlősgazdák eszme cserélésébe kontárkodni. Jódarabig csak gombolygatta a türelem fonalát. De lám, végül is elszakad. Az egynéhány spriccer ösztökélésére csak kiszalad ám pipacsutkás száján a szó. — Én meg amondó vagyok, hogy a barátkúti szőlőnek párja se találkozik. No hiszen meg is járta Kamillor uram ezzel a merész és ebrudra engedett kiszólásával! A gazdák súlyos és megvető pillantásokkal mérték végig a fogadatlan prókátort. Ellenben Farkas uram pufók arca rögvest lángvörösbe festődött a hirtelen méregtől. Ráadásul még a cserép pipája is kisiklott harag'ól remegő agyarai közül ós a padlón darabokra tört. Kamillor uram titokban már röstelte is előbbi hebehurgyaságát. Dehát a kiszalajtott szót ópúgy nem lehet viszszaszívni, akár a bodorintott pipafüstöt. Farkas uram elkészülve az asztal alatti ós asztal feletti pipaaktussal, pulykamórges hangon ripakodott Kamillorra. — Kendnek pedig coki! Kend hatökör a főldmivelós célirányosságában ! Hiszen még egy rongyos darabka parlagja sincsen! Kamillor uram minden más gorombaságra számított, csupán erre félére nem. Valósággal torkán akadt a szusz. Nagy erőlködés után esak annyival válaszolt elég meggondolatlanul. — Majd lesz! Bárha nehezére esett is ennek a két rövidke szó kimondása, de a hevenyében kiszalajtott oktalansággal nagy fába vágta a fejszéjét. Jóllehet dátumszerűleg nem nyilvánította, vájjon mikor is lesz neki akár egy körömnyi parlagja is, dehát a végtelenségig se lóghat szögön a fogadkozás teljesítése. Igen zavaros gondolatokkal terhelten bandukolt haza. Otthon az asszonyának egy szóval sem említette az ő furcsaságoa helyzetét. Töprengéssel feküdt le és ébredt fel. Mignem fölöstököm közben jó ötlete támadt. Ünneplőbe bújt, noha péntek volt s egyenesen a telekkönyvnek vette útját. Mivelhogy még korán reggel volt, csupán az irodaszolga ténfergett a nagy folyosÓD. A jó Ötlete irányában szorgalmasan átböngészte a táblára kifüggesztett árverési hirdetményeket, hátha kerülközik valami olcsó parlagocska. Hát talált is. Nem hiába esett az eső álmában ! A barátkúti dűlőben eladó egy szőlő. És nem is holmi parlag. Kikiáltási ár; húsz korona. Csettentett is jó cuppanósat a nyelvével, hogy a szegény irodaszolga ijedten nézett ki a Villamos főzőedények bámulatos olcsó áron!! A Sieraens-Schuckert Művek egyedüli gyári lerakata, villamos ágymele&itők, kávé, thea, átmelegitők, hajsütővas-melegítők, hajszárító-készülékek, enyvfőzők és vasalók a legtartósabb kivitelben. Megtekinthető bármikor, használati bemutatása azonban inkább a délutáni órákban, teljesen díjtalanul ós vótelkónyszer nólkül[ MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedésében, Esztergomban.