ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-09-20 / 72. szám

XXX. évfolyam, 72. szám Ára ÍÍOOO korona Vasárnap, 1925 szeptember 20 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. IMIIllllBíWIMMlffl Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos• utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. IBII HIHIHI llll'llll III I' 11

1 III II III Kiállításunk. Irta: dr. ANTÓNY BÉLA Béztergom szab. kir. város polgármestere. Vihar megtépi a százados tölgyet, — vérzivataros vihar megbénította a magyar nemzetet, — de amint újból kihajt az erős gyökérről a friss életerős lombozat, úgy ébred újra és kezd eleven erővei lüktető új életet élni a mi nemzetünk. A mégindult életfolyamat erőteljes megnyilvánulása, friss zsendülése ez a kiállítás. A magyar kultúra, a magyar géniusz egyik őshelye, régi, jólismert otthona Esztergom s ennek állandó bizonyítéka és világkiállítás keretét igénylő objektuma a műértő gonddal rendezett primási képtár, a 120.000 kötetből álló főegyházmegyei könyvtár 8 az európai hirnevü kincstár. Mert hiszen mindeme kincses értékeket is idecsatolhatjuk ezen kiállítás anyagához, csak megszokott keretükben kell azokat felkeresnünk. Azonban egyéb igen gazdag és meglepő kulturális és művészi magángyűjtemények kerülneK most először bemutatásra. Képviselve van a városi régészet, bélyeg, metszet, könyvek, architektúra, hadiemlékek. Ezenkívül különböző újonnan megindult mozgalmak kivannak megemlítést, melyek máris igen szép és biztató eredményeket mutatnak fel. Ilyen a cserkészet, mely hazánk ifjúságának legnagyobb részét birja és mélyértelmű vezérelvektől irányítva csiszolja a jövő magyar ideál eszményképét, az acélos jellemű, munkabíró, áldozatkész és oéltudatos magyar ifjúságot. Ugyancsak az ideális gondolkodás, tisztult érzések akaraterős hivei, a turisták is megjelennek új eszmetársakat és jóakarókat hódító gyűjteményükkel. Ezekből árad felénk a sötétzöld fenyvesek dzondus levegője, a természetkedvelők áhítatos osöndes nyugalma, magas életművészete. S amilyen érdekes látni, megfigyelni a komoly tudás, szenvedélyes gyűjtő, elmélyedő filozófus, derültkedélyü természetbarát s a legtökéletesebb emberideált kutató egyaránt értékes és nehéz munkáját, olyan figyelemmel tekintsük végig a reális élet talpazatán álló kézművesek munkáját. Akik sok hasznos és szép gondolatot formába öntenek, a gyakorlati élet számára hasznavehetőkké varázsolnak, akiknek köszönhetjük, hogy méltán a XX. század gyermekeinek nevezzük magunkat, hogy a technika csodás gépezetei engedelmes munkatársaink, hogy a legegyszerűbb női fegyver, a tű által elővarázsolt szépségektől, a villanyvasalóig és a kaszapengétől a gőzekékig, egyszerű taligától a legmodernebb gépkocsiig mindennel el vagyunk látva, ami az ember kényelmét szolgálja és hogy nem okoz gondot a tél közepén nyíló ibolyában, illatos orgonák szépségében gyönyörködni. Amely nemzet ilyen sok erővel a múltba visszanyúl, kulturális erkölcsi értékekkel bir, azt a nemzetet minden Trianon daoára sem lehet elnyomni, megnémitani. Minél erősebb láncok nyűgözik le, annál több erőt gyűjt annak szétfeszítésére és ilyen erőpróbák, mint ez a mostani, sok gonddal összeállított kiállításunk is, üzenetvivői, hirdetői lesznek az elszakított részeknek a kitartásra, mert nem maradhat üres frázis, hogy a munka ereje nagyobb a kard erejénél és hogy egy nemzet nagysága az alkotó munka terén még jobban kitűnik, mint a háború veszélyes útjain. Mi lesz a kiállítás napján? A kiállítás sorrendje — Hely árak és megtekintési dijak Az esztergomi faluszövetsógi kiállítás a következő sorrend keretében fog lefolyni : F. hó 20-án, vasárnap reggel 9 órakor nagymise a belvárosi templomban. 10 órakor megnyitás. Turista Dalárda énekli a Magyar Hiszekegyet. A Faluszövetsóg elnöke ismerteti a kiállítás célját. Dr. Huszár Aladár főispán a kiállítást megnyitja. Turista Dalárda: Nem nem aoha. 11—12-ig térzene a Széchenyi-téren, amelyet a tábori fiúnevelő zenekara tart. 12—l-ig a vármegyeház nagytermében a legónyegyleti dalárda hangversenyez. Délután fél 3 órakor levente sportünnepély a primáskertben a tábori fiúnevelő zenekarának közreműködésével, utána a Rudnay-téren próbaoltás a Minimax tűzoltó készülékkel. Fél 4 órakor állatfel vezetés a Fürdő Szállodában. 4 órakor hangverseny a gimnáziumban, tartja a Turista Dalárda és esetleg a Tatai Dalárda. Hétfőn, f. hó 21-ón a vármegyeházán 10—12-ig gyermekszépségverseny. Helyárak : A kiállítás 3 napra 25.000 korona, a kiállítás egyszeri megtekintése 10.000 K, gyermekeknek 5000 K, tanintézeteknek csoportosan fejenként 3000 korona. Mit hol tekintsünk meg a kiállításon? — Rövid tájékoztató — Rigler József faluszövetsógi titkártól nyert információnk szerint megtörtónt a kiállítási termek végleges beosztása, mely a következőbépen alakult ki: Sxent Benedekrendi főgimnáziumban (I. sxámú épület) földszinten: Jobbra: 1., 2., 3. terem: Művészet. Balra: 4. terem bányászat. 5. terem vadászat és halászat. Folyosón: Kertészet, fényképészet. Emeleten jobbra 6. terem: Cserkészet, turisztika, főgimnázium. 7. terem : Természetrajzi gyűjtemények. 8. terem : Erdészet ós vadászat. Balra 9. terem: Sajtó. 10. terem: Várostörténelem. 11. terem: Bélyeggyűjtés. 12. terem: Régiség, történelem, kultúra. Főreáliskola (II. számú épület) II. emeleten; Jobbra 13., 14., 15 terem . Iskolaügy. Balra 16. terem : Szövetkezet, kereskedelem. 17. terem : Cipészipar, kereskedelem. 18. terem: Élelmiszeripar. 19., 20. terem : Iparostanonciskolák. Folyósón: Kerámia ós botipar. Bottyán János utcai leányiskola (III. sz. épület). Földszinten jobbra 21. terem: Textilipar, szabó, szűcs, fodrászipar. Balra 22. terem: Fa- ós bútoripari tárgyak. 23. terem: Fémipari tárgyak. Emeleten jobbra 24. terem : Női kézimunka. 25. terem: Háziipar. Folyósón: Varrógépek. Vármegyeháza (IV. sz. épület): 26. terem: Egészségügy. 27. terem: Herceg Metternich-Sándor uradalom. Fürdő-szálló (V. sz. épület) : Udvaron: Állatbemutatás (csak 20-án délután V

8

5-ig). Földszinten jobbra 28. terem: Városi közüzem. Előcsarnokban 29. terem : Gépipar. Emeleten feljárattal szemben 30. terem : Mezőgazdaság, méhészet, gyümölcsészet, szőlészet, borászat, malomipar, cukoripar. Jobbra 31. terem : Primási ós főkáptalani uradalom. Kerthelyiségben 32.: Nagyobb mezőgazdasági gépek, építkezések, kocsigyártó- ós bognáripar, nagy ipari tárgyak. Hogyan teremtsük meg az új Magyarországot? Irta: dr. HALÁSZ GYULA. H. A jövő feladatunk legyen: önmagunk képzése, kultúránk emelése, fajunk erősítése ós szaporítása, a közgazdaság, ipar és kereskedelem fellendítése. A vidéki társadalom ne várjon mindent a fővárostól, ne legyen az a fonák helyzet, hogy Bodep8sten kivül nincs tevékeny magyar élet; minden nagyobb vidéki város, főleg a történeti városok (igy Esztergom!) váljanak kultúrközpontokká. Ezek legyenek az illető környék vezetői, irányitói, nevelői, mert csak igy lehet könnyen ós eredményesen bevinni a kultúrát a magyar faj legalsóbb rétegeibe. Az ifjúság nivós kiképzésén és hazafias nevelésén kivfll a városok teremtsenek kultúrintézményeket : nyilvános könyvtárakat, olvasótermeket, sorozatos ismeretterjesztő előadásokat, a város történetét bemutató múzeumot stb. Minél több ilyen kultúrközpontja lesz csonka-Magyarországnak, annál nagyobb intenzitású kultúrfóoy fog áttörni a határokon, amely világítófáklyaként fogja megjelölni a haladás útját az elszakított magyar részeknek. Ezek a kultúrközpontok fognak adni tudományszomjas képzett ifjakat, kik külföldre menve," nemcsak hogy magákat kiképezve, új gondolatokkal ós eszmékkel telítve, különböző népek fiaival érintkezve, azoknak szokásait és műveltségét megismerve fogják helyesen meghatározni és végrehajtani a haladás programmpontjait; hanem ugyanakkor megismertetik a külfölddel a magyar fajt, annak történelmét, kultúráját s különböző problémáit. Ez legyen jövő feladatunknak sarkpontja, mert sajnos, a kü föld nem ismer még, sőt ellenségeinktől vezetve rosszul ismer. Ezt a szomorú tényt keserűen tapasztaltam párisi tanulmányutam alatt. Paris ma az európai műveltség központja, az irók ós művészek, diplomaták és államférfiak találkozóhelye, azonkívül a világ minden részéből származó tanulóifjúság szókhelye. Paris az a városa Európának, ahol a világ összes népeinek fiaival lehet érintkezni, ezért kell ide épiteni egy magyar Jcultúrerődöt, egy intézetet, itt kell állandóan sok magyarnak tartózkodnia, mert itt lehet legkönnyebben ós legeredményesebben megismertetni a magyar fajt, annak múltját és problémáit. Hogy a különböző népek nem ismernek minket, ez teljesen a mi hibánk, mivel a múltban ezt egészen elhanyagoltuk; a közös diplomáciánk pedig a monarchia, nem pedig a magyar nemzet érdekeit képviselte. Ma már e téren örvendetes jelenség mutatkozik, mivel Önálló külügyi képviseletünk szép eredményeket tud mindenütt felmutatni. A kultuszminiszter helyes politikája pedig Berlinben, Bécsben, Rómában és Dorpatban magyar tudományos intézeteket teremtett, azonkívül a kultuszminisztérium támogatásából sok ifjú megy külföldre, de ez még mind kevés