ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-09-16 / 71. szám

ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és KefBSZtenV DOlÍtÍkaÍ ÓS társadalmi laD kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosrasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felNÓTtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. vétetnek a * HUNNIA" könyvnyomdában. „A primási város nem lehet kath legényegylet! épület nélkül!" A közönség vegye pártfogásába az épülő kultúrpalotát! — A b'boroshercegprimás beszéde a legényegylet alapkőletételt ünnepségén A nómetutcai telken, ahol — mint Mátéffy Viktor üdvözlő beszédében mondotta — hetekkel ezelőtt még bozót burjánzott és veteményes kertecskék zöldeltek, ma nagyarányú épitkezós folyik és már láthatók az égbemeredő falak között az épülő ku'túrpaíota íves kontúrjai. Ide sietett vasárnap délelőtt a város társadalmának szine-java. az új Esztergomi Katholikus Legény egyesületi épület alapkőletételi ünnepélyére. A Kath. Legónyegyesület jóval 11 óra előtt zászló alatt, zeneszóval érkezett, az iparostanonciskola is hozzácsatlakozott ós testületileg jött az ipartestület is. A diszes emelvényen, ahonnan később a biboros hercegprímás mondotta el odaadó fisryelemmel végighallgatott beszédét, Schiffer Ferenc prelátus-kanonok, a legényegyesületek országos szövetségének elnö e, dr. Báthy László és Túri Béla prelátusok, Palkovics László alispán, dr. Antóuy Béla polgármester stb. foglaltak helyet. Dr. Csernoch János biboros hercegprímás, megérkezése után, aki az épület alapkövét megáldotta és letette, az ünnepség a legónyegyleti dalárda lelkesen előadott jeligéjével kezdődött, majd Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő, az egylet egyházi elnöke üdvözölte a biboros hercegprímást ós kérte as alapkő megáldására. Beszédében hangsúlyozta, hogy senki ebben a városban méltóbban el nem helyezheti és meg nem szentelheti ennek az. épületnek alapkövét, mint Öeminenciája, aki maga is esztergomi apátkanonok korában buzgó és kiváló elnöke volt az Esztergomi Kath. Legényegyesületnek, lelki gyönyörűséget talált az iparos legényekkel való foglalkozásban ós házat is szerzett az Esztergomi Kath. Legónyegyesület számára, amely azonban az idők viszontagságaiban elveszett. Az üdvözlő beszéd után Pózsa Mihály szavalta el Veszély Géza s. lelkész, legónyegyleti Il-od elnök nagyhatású szép alkalmi versét. Nagy érdeklődés ós figyelem közepette emelkedett szólásra Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás, aki beszédének elején nagy szeretettel beszélt hosszú esztergomi közszereplésének kedvelt szakáról, amelyre legónyegyesületi elnöksége esik. Az ő idejében új egyleti ház építése vakmerő gondolat volt, elismeri azonban, hogy a mai még vakmerőbb. Már Kolpiög — folytatta a biboros-hercegprimás — a kath. legényegyletek alapitója felismerte, hogy a katholikus legényegylet csakis saját épületében ós házában fejtheti ki áldásos működését. A legényegyesület anyagi szükségletei fedezésére mindig a társadalomhoz fordult segitségórt. A társadalomnak U érdeke a legényegylet virágzása, a társadalom kebeléből kerülnek ki azok az ifjak, akik a legónyegyesületben mintegy családdá tömörülve a társadalmat vezető ós embertársaikért élő, tisztes, vallásos ós hazafias iparosokká válnak. Esztergom város társadalmának is fel kell karolnia a legónyegyleti épület ügyét, ki-ki tehetségéhez mérten áldozzon érte, hogy a kultúrpalota mielőbb készen álijon és díszére váljon a városnak, üdvére iparos ifjúságának. De a tekintélyes, nagy kultúrájú primási szókváros nem is nélkülözheti ezt a szép legónyleti helyiséget, amely a réginél szebb, nagyobb ós alkalmasabb lesz, méltó a magyar katholicizmus központi városához. A Kath. Legényegylet lónyegórői is szólott a hercegprímás. Könnyebb megállapítani, hogy mi nem, minthogy mi a Kath. Legényegyesület — mondotta. A Kath. Legényegylet, nem olyan, mint a kongregáció. *A Kath. Legényegylet nem politikai egyesület, politikával nem foglalkozik, de tagjai politikai jogaik gyakorlásához az egyletben ápolt jó keresztény ós hazafias, emberszerető jellemüknél fogva tudják, mi a kötelességük. Az Esztergomi Kath. Legényegylet áldásos működéséről és az esztergomi jó iparosokról is megemlékezett a biboros főpásztor. Én mindig, még pesti tartózkodásom alatt is esztergomi iparosokkal dolgoztatok, — mondotta — mert meg vagyok győződve munkájuk alaposságáról, becsű etességóről ós méltányos áraikról. Végül köszönetet mondott a város közönségének, hogy az egyleti épületnek ingyen telket adott ós külön is köszönetet mondott a biboros hercegprímás Mátéffy Viktor prépost-plébánosnak, az egyesület elnökének, aki összeköttetéseit felhasználva, lankadatlan buzgósággal éjjelt nappallá téve, fáradozott az új egyleti haz létrehozatalán. Az alapkőletétel előtt Mátéffy Viktor elnök felolvasta azt az emlékiratot, amelyet az alapkőbe tettek. Ebben többek között a következők állanak: „1893. július 30-án délután 6 órakor alakult meg a két egyesületből a mostani Katholikus Legónyegyesület s elnökóvó Dr. Csernoch János akkori apátkanonokot, Wanitsek Rezső, Pelczmann László, Rothna^el László, Mayer János, Vas Kálmán ós Gyarmati Józsefet pedig tisztviselőivé választotta meg. — Azóta végzi kulturális, szociális nagy munkáját az egyesület. 1896-b,n a Széchenyi-téren házat vett az egyesület 9500 frt.-órt a Liebcsaládtól, amelyet átalakítva 1916-ig használt. 1913. okt. 1-én 20 tanonc részére internátust létesített az egyesület. 1916. tavaszán az ősszedűlóssel fenyegető házat 105.000 korináért eladták azon hitben ós reményben, hogy ezen összegen |egy új egyesületi ház fölépítése lesz lehetséges. A háború alatt igénybe vették helyiségeit, a tagok a harctérre vonultak s az egyesület működése ismét szünetelt 1920. jan. 18-ig, amikor a Waldvogelfóle házat kibérelve, újból összetoborozta tagjait s nevelte tovább a tisztes iparnak munkásait, e kis ház azonban sohasem lehetett otthona ós azért az 1925. május hó 17-ón tartott rendkívüli közgyűlés egy új egyesületi ház ópitósót határozta el nagy lelkesedéssel. Ezen ' háznak alapkövét tesszük le ma az Úrnak 1925. esztendejében szeptember hó 13.-án d. e. 11 órakor, amikor is az egyesület fővédnöke Dr. Csernoch János Bibornok, Érsek Hercegprímás Úr áldó imájával kéri Isten A magyar népdal a magyar néplélek érzelmi világának sajátságos terméke, Isten különös ajándéka. A népdal a sziv dobbanása, költészete, búja, bánata, reménye, öröme és boldogsága. Minden nemzetnek megvannak a maga népdalai, de talán minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy az Összes népdalok közül a magyar népdal az, mely az emberi sziv érzelmeit a leghívebben tükrözi vissza. Az igazi magyar népdal minden mesterkéltség nélküli, egyszerű, könnyed zenei termék, mely a magyar nép lelkében úgyszólván önmagától születik meer. Szövege egyszerű, mégis sokat mondó, dallama a lehető legegyszerűbb s mégis megkapó. A dal erő: szavára megszólal a néma, meggyógyul a beteg, ifjú lesz az agg, eloszlanak a fellegek ós a dal szárnyain, égi,Atyánk hozzád emelkedünk. Ámde a magyar nóta minden tekintetben legyen valóban magyar nóta, melynek az egyszerűség ós könnyedség mellett a tisztaság ós az ártatlanság a fő jellemvonása. Az igazi magyar nótában van érzelmesség, lehet benne csapongó szilajság, lehet benne bűnt és ferdeséget gúnyoló pajzán elevenség, de erkölcstelenség, érzékiséget szolgáló vagy felkeltó' rondaság soha sincs. Régi szép nótáinkat a legártatlanabb gyermek is énekelheti. E nóták is dalolnak szerelemről, de dicsérik az Urat, becsületességre és hűségre tanítanak. Az újabb nóták nagy része a dal köpenyébe burkolva Istent, vallást, jóizlóst, a romlatlan szivek tiszta érzelmét nyíltan sérti vagy rontja. Például: Keresem az Istent, seholsem találom ... A templomba vaiárnap se járok ... Nem hittem el, hogy van IsteD ... Mindig csak a más asszonya volt a jő.. A nyavalya törje ki a barátom ... stb. Újabb keletű nótáink között nem egy van, amely minden ihlettsóg nélkül született, dallamát még a jó hallású egyének is csak kínlódva tudják megtanulni, áldását a további munkára. Az új ház építését Dr. Vass József népjóléti m. kir. miniszter is Petrichevics Horváth Emil népjóléti államtitkár urak tették lehetővé, az építkezéshez szükséges anyagok kiutalásával. A terveket Gáthy Zoltán dorogi építészmérnök készítette ós a kivitelt Toldy János építőmester vállalta 1063.000,000 koronáért. Végleges fölépítése mintegy 2000.000,000 koronába fog kerülni." Az alapkőletétel felemelő aktusa után Jakobek Jenő világi elnök szép beszéddé I mondott köszönetet a biboros hercegprímásnak szeretetteljes fáradozásáért ós a szép ünnepély a legónyegyleti énekkar szereplése után, a Himnusz éneklésével ért véget. de mert szövegé a magyar nóta szövegénél szemérmetlenebb, kapóssá lett. Itt az ideje nagyon is, hogy a magyar nép dalkultuszát felelevenítsük ós erőssé tegyük! A magyartalan ós legtöbbször erkölcsrontó kuplék és kuplószerű zenei tákolmányok mindjobban hálójukba kerítik már a magyar falvak ifjúságát is. Mindig többet ós többet ragadnak el abból a térből, mely jogosan csak a magyar népdalt illetheti meg. A nemzetközi léhaság háttérbe szorítja nemzeti táncunkat, háttérbe akarja szorítani dalainkat is. Ez ellen védekezni kell. A védekezés egyik legalkalmasabb módja a falusi gazdakörök, ifjúsági egyesületek stb. keretében dalárdák szervezése, melyeken keresztül csak az igazi magyar dal fog elterjedni a községben s nem hagy helyet a dörömbölős Jazzband nótáknak : „Királyutca 101 alatt lakik az a cukorfalat" stb. A dalárda, a nóta, mint a magyar szivek összekötő kapcsa ,igen fontos tényező. Az orvosi tudomány is tanítja s a tapasztalat is bizonyítja, hogy nemcsak a patikai orvosság, hanem mindaz gyógyító lag hat a betegre, ami kedélyére megnyugtató, vigasztaló. Tehát a szép zene, a magyar dal is. Németországban, Ausztriában, Olaszországban a legkisebb községben is jól szervezett, szépen éneklő dalárdát találhatunk. A napi fárasztó munka után itt talál pihenést, üdülést, nemes szórakozást a gazdaember s a szép dal varázsereje összekapcsolja a sziveket s minden jó iránt fogékonnyá teszi. A szépen daloló dalárda a falu kultúrájának igazi tükre, Nincs ott szép dal, ahol nincs tisztaság, ahol nincs nemes sziv, ahol hiányzik az Isten és hazaszeretet. Hála Istennek és a magyar népnevelő tanítóság önzetlen fáradozásának, már igen sok faluban folyik a rendszeres énekoktatás, van már sok dalárdánk, melyek a népművelésnek legelső harcosai, a falu fejlesztésnek legalkalmasabb ós legönzetlenebb munkásai. A magyar népdal és az esztergomi „Falu" kiállítás — Ki kell küszöbölni az ízléstelen dalokat —