ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-07-26 / 57. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Az új magyar pénzegység Irta: BLESZL FERENC kir. tanácsos, kincstári főtanácsos, takarékpénztári elnökigazgató A nagyközönség kevés súlyt fektetett eddig a pénzügyminiszter azon rendeletére, melyben megengedte, hogy a részvénytársaságok, továbbá szövetkezetek és magáncégek az 1925. január 1.-én áthozott mérlegüket ez év november 20-ig újból állítsák össze és abba az ezideig gyűjtött, de a mérlegben ki nem tüntetett, úgynevezett latens, rejtett tartalékokat (melyek mérlegbeállitása eddig circa 50% adóterhet jelentett), teljesen adó és illetékmentesen bevezethessék. Pedig e rendelet magja az új magyar pénzegységnek és igy az mindnyájunkat a legközelebbről érint. E rendelet folytán ugyanis elsősorban a pénzintézetek fognak az aranyvalutára nagyobb nehézség nélkül áttérhetni, sok-sok milliárd jelenlegi, bár kevés értékű papírkorona fog a mérlegekbe kerülni és ezek segítségével képesek leszünk az új magyar aranykoronáról szóló mérleget összeállítani, amely transaktió nélkül, a 10, vagy 15, avagy 17 ezres osztószám alkalmazásával egy két száz, sőt esetleg csak fillérekre menő arany mérlegtételeket kapnánk, ami gazdasági életünk nagy megrázkódtatását idézhetné elő. Ugyanis a fenti rendeletet feltétlenül követni fogja az arany mérleg kötelező felállítása és ezzel kapcsolatban az állami és magánéletben az új magyar aranyvalutára vonatkozó áttérés kötelezettsége, tehát pénzrendszerünk alapos és több évtizedre szóló megváltoztatása, mely jövő pénzügyi és gazdasági életünk reális alapját fogja képezni. A mai csekély értékű államjegyeinket mihamarább be kell vonni és a csillagászati magas számokat, mely jelenlegi péDzegységünk szomorú képe, az ország gazdasága érdekében mielőbb meg kell szüntetni. Végtelen nagyfontosságú kérdés, mely belértékű pénzegységben fog a magyar kormány megállapodni ? Ausztria már határozott és a tízezres osztószámot rendelte el. Tagadhatatlan, hogy a 10.000 osztószám az átmeneti nehézségeket nagyon megkönnyebbítette, azonban elvitathatatlan, hogy a shillingnek nevezett, de utólag alig fél shilling értéket képviselő új pénzük egyik legkisebb belértékű pénznem és az idegen valutákkal semmiféle párhuzamban nem áll. Egy önkényes pénzegység, mely a világ többi pénznemeitől eltérő önálló belértékkel bir. A tízezres osztószám az átmeneti időszakban mindenesetre nagy könnyebbség, de kérdés, hogy e miatt érdemes volt-e ily kis értékű állandó pénznemet beállítani ? Az új magyar pénzegység megállapításának kérdésénél szaktekintélyeink kétféle Dézeten vannak. Egy része az osztrák minta szerint a 10.000-res osztószám mellett foglal állást, mert ez az átmeneti leszámolásokat nagyban megkönnyebbítené, másrészt, mivel egyenlő pénzegységről lévén szó, ezzel az Ausztriával való forgalom minden átszámítás nélkül simán volna állandóan lebonyolítható. A szakférfiak másik tekintélyes része, élükön dr. Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank kiváló vezetőjével azonban az angol fontsterling, illetve az ennek huszadrészét képező angol shilling értékében óhajtja az új magyar pénz beiértékét megállapítani és igy ennek megfelelőleg a 17.300 osztószám elfogadását szorgalmazza. Ezek azt hangoztatják, hogy igaz ugyan, hogy a 17.300-as osztószám úgy a pénzforgalomban, mint a hivatalos- és magánleszámolásoknál nehézséget és nagy munkát fog okozni, azonban ezen átmeneti nehézségek távolról sem oly fontosak, mint azon végtelen nagy előny, melyet az ország azon nagyfontosságú körülménye folytán fog évtizedeken át, tehát állandóan élvezni, hogy pénzegysége az egész világon legbecsesebb pénzzel, az angol schillinggel, vagyis fontsterlinggel lesz egyenlő értékű. Ezen fontos kérdés tárgyalásánál kezdetben még nagytekintélyű szakférfiak is az osztrák 10.000-res osztószám mellett foglaltak állást, azonban hovatovább lassan ezek is azon meggyőződésre térnek át, hogy egyedül az angol schillingnek, de valóságos belértékben való elfogadása az ország érdeke. Azon újabb ellenvetés, hogy a nagyobb pénzegységnek, az angol schillingnek elfogadása újabb drágaságot fog előidézni, teljesen tárgytalanná válnék, ha az angol schillinggel teljesen egyenlő értékű új magyar pénzt magyar forintnak és krajcárnak neveznék el, mert igy a kisforgalomban ez nagy átlagban kétszeres értéknek számíttatnék. ElőkészüietekaFalu Szövetség esztergomi kiállítására lük a kiállítás csoportvezetői ? Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési dijak mielőbbi szives beküldésére l Szerdán délelőtt 10 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnöklete alatt szükebbkörü értekezlet volt a városháza nagytermében az „Országos Falu Szövetség" f. évi szeptember hónapban tartandó gazdasági, ipari, művelődési ós egészségügyi kiállításának előkészítése céljából. Az értekezleten az elnöklő polgármester hangsúlyozta, hogy ez a kiállítás az egész ország figyelmét Esztergomra koncentrálja, éppen ezért annak sikere a város dicsősége, sikertelensége a város kudarca lesz. A vezetést csak úgy vállalja, ha biztosítékot nyer aziránt, hogy kellő megértéssel, lelkesedéssel minden hivatott tényező teljes erőt fejt ki a siker érdekében. Több felszólalás után, amelyek az érdeklődés ós a siker érdekében felajánlott lelkes munka felől megnyugtatták az elnököt, a jelen voltak megállapodtak a kiállítás vezetőségében és az egyes kiállítási csoportok szervezőiben. • Az elnöki tisztet dr. Antóny Béla polgármester tölti be, ügyvezető-elnökké pedig dr. Lakner László magyar kir. gazdasági főfelügyelő választatott meg, aki hasonló kiállítás rendezésében már sikeres tapasztalatokkal rendelkezik. Titkárul Zsolt Ernő városi fogalmazó kéretett fel. Az egyes kiállítási csoportok a következők lesznek, (zárjelben a csoportvezetők nevével). 1. Anya- és csecsemővédelem, egészségügy. (Dr. Sajó Lajos). 2. Kultúra. (Dr. Balogh Albin). 3. Művészet. (Hellebrand Béla). 4. Történelem. (Dr. Marczell Árpád). 5. Régészet. (Dr. Balogh Albin). 6. Iskolaügy, (lovag Bodnár György). 7. Cserkészet. (Dr. Mattyásóvszky Kasszián). 8. Női kézimunka. (Háber Jánosnó). 9. Háziipar. (Horváth Sarolta). 10. Kézműipar. (Sztahovits Jenő). 11. Gyáripar. (Matus Gyula). 12. Malomipar (Jakus János). 13. Bányászat. (Schmidt Sándor és Csanády László.) 14. Mezőgazdaság. (Hajdú István). 15. Kertészet. (Alexa Emil és Sziklai Ödön). 16. Méhészet. (Dr. Mike Lajos). 17. Szőlészet, borászat, gyümölcsószet. (Dr. Lakner László ós Szölgyómy Gyula). 18. Vadászat. (Schmied Ernő). 19. Halászat. (Dr. Rudolf Bóia). 20. Erdészet. (Bálás Emil). 21. Állategészségügy és állattenyésztés. (Beck János és dr, Lakner László). 22. Kereskedelem. (Marosi Ferenc). 23. Sajtó és propaganda. (Homor Imre és Vitái István.) Az értekezlet elhatározta, hogy a mindenünnen jövő érdeklődők felvilágosítása és a szükséges levelezések stb. elintézése céljából a városháza nagytermében állandó szolgálatot szervez, ügyvezető elnök pedig az esti órákban hivatalos órákat tart, addig is mindennemű felvilágosítás a városházán Zsolt Ernő városi fogalmazónál, illetve az egyes csoportokra vonatkozólag a csoportvezetőknél nyerhető. Kiállítási helyiségekről a vezetőség bőségesen gondoskodik. „Mindenekelőtt elemi iskolát kell épiteni.. A városi tauitői állások betöltése — Iskolaszéki ülés Esztergom szab. kir. város iskolaszéke csütörtökön délután ülést tartott, amelyen elsősorban a tanítói pályázatok kiírásáról határoztak. Az üresedósban levő öt állás közül négyet enged betölteni a kultuszminiszter. A pályázatok benyújtásának határideje augusztus 20.-a. Elhatározta még az iskolaszók, hogy az általános leányismétlőiskolát gazdasági irányú ismótlőiskolává szervezi át. Az iskolák felszerelésének ügyével kapcsolatban azon véleményének adott kifejezést az iskolaszók, hogy új elemiiskolák építése hovatovább elkerülhetetlen lesz Esztergomban. Mátéffy Viktor prépost-p'ébános, iskolaszóki előadó különösen hangsúlyozta, hogy addig semmiféle felsőbb iskola építésének helye, jogosultsága nincsen, amig a városnak nincs megfelelő elemi iskolaépülete. Elismerjük — mondotta — hogy új főreáliskola építése is szükséges és üdvös, de mindenekelőtt uj elemiiskolát kell épiteni, mert Esztergom város iskolakultúráját nem építhetjük tovább anélkül, hogy ennek az épületnek a fundamentumát meg ne rakjuk, ós alapfalait meg ne erősítsük. Igaz, hogy a város kultúráját emeli, ha nem egy, hanem két középiskolája van és ennek a másodiknak is épületre van szüksége, de Esztergom városának 2000 népiskolai tankötelese van ós ez a 2000 gyermek mind a város vére, akik számára megfelelő iskolát épiteni akkor, amikor ezek a gyermekek alkalmatlan ós egészségtelen sötét szobákban kénytelenek tanulni, a város mindenekelőtt való kötelessége. Ez a kijelentés • általános helyesléssel találkozott. Megemlítette még Mátéffy Viktor, hogy iskolaépítésekre talán a befolyó forgalmi adóból kellene fedezetet találni.amelyből az építkezés költségei amortizációs alapon pár esztendő alatt fedezhetők volnának. Hiszen más városok építkeznek ós beruházásokat eszközölnek a forgalmi adóból.