ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-07-15 / 54. szám

XXX. évfolyam, 5á. szám. Ára 1500 korona* Szerda, 1925. július 15 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Küzködés leventemozgalomban. Az ifjúsági testnevelés a levente­mozgalomban praktizálható a legne­mesebb beállításban, a mozgalom egyéb hasznáról azonban és azokról a nagy nemzeti célokról, amelyeknek szolgálatába állították a levente­nevelés eszközeit, ma nem is írha­tunk. Bizonyos, hogy a mai körül­mények között jó magyar ember csak virágzó leventemozgalmat óhajthat. A leventemozgalom vezetői és munkásai sziszifuszi küzdelmet vív­nak nemcsak egyenesen a levente­nevelés eszközeinek segítségével, ami előbb-utóbb mégis csak meghozza gyümölcseit, hanem a társadalom és a leventék környezetének passzivi­tásával és ellenszenvével is, amely a mozgalmat kétségtelenül hátrányo­san befolyásolja. Az elmúlt napokban a „Magyar­ság* egy munkatársa járt körül az alföldi levente bemutatkozásokon és beszámolva a mozgalom szép sike­réről és a vezetők nagy munkájáról, egyúttal keresi azokat az okokat, amelyekkel az alföldi magyar lakos­ságnak a leventemozgalommal szem­ben való hihetetlen közönyét meg lehetne magyarázni. Megállapítja továbbá, hogy ezek az okok az el­múlt évtizedek közigazgatásának ridegségében keresendők, amely el­lenszenvet idegzett be a lakosság felfogásába minden felülről jövő intézkedés vagy terv iránt. Miiotay István, a kiváló publi­cista, szintén a nép passzivitásának okait keresi a leventemozgalommal kapcsolatosan és ő úgy találja, hogy a régi függetlenségi és 48-as meg 67-es politikának korteskedései és nagy vidéki beszámoló és programm­beszédturnéi a bűnösek, amelyek be nem tartott ígéreteikkel a népet hitetlenné ós bizalmatlanná tették mindennel szemben, amivel maga kézzelfoghatóan számotvetni nem tud. Az okok ilyetén keresése pedig nem szűnik és sok szó folyik róla poli­tikai és társadalmi életben egyaránt. Baj, hogy ismét csak bűnbakot ke­resnek és nem a dolog természeté­hez illően az amúgy is szembe­szökő kultúrpolitikai okot és pedig azon célból, hogy az akadályozó ok megszüntetésével a bajon segítsenek és a mozgalom virágzását és nép­szerűsítését biztosítsák. Hirdetjük, hogy a leventemozgalom nehézkes­ségének és a nép részéről tapasztal­ható közönynek egyedüli alapos oka az elemi népoktatás elhanya­goltsága, az iskolauélküliség, a tornaterem és felszerelésnélküli iskola­épületek, a nemzeti kultúra iránti érzék fejlesztésére alkalmas népis­kolák hiányossága. Mennyivel könnyebb és eredmé­nyesebb volna a leventenevelés egy tökéletesen keresztül vitt népoktatás után, és közönyösek volnának-e az apák, ha miközben fiaikat a levente­csapatba küldik, a nemzeti kultúra alapelemei világitanának lelkükben és az egészségtelen, zsúfolt levegőjű iskolaszoba helyett a szép, egész­séges iskolára gondolhatnának visz­sza, ahol annnyi testi és lelki jót tanulhattak ? ! Kérdés, kellenének-e akkor egy­általán még külön leventeegyesüle­tek ?! Hiszen as iskolából késs le­venték kerülhetnének ki! . . . Különben tessék csak megkér­dezni a nehézség okairól azokat a tanitókat, akik most leventenevelési tanfolyamon vannak városunkban. Ok részletessn megfelelnének. Az Esztergomi Sótahelyszópitő Egye­sület vasárnap tartotta meg óvi rendes közgyűlését az Esztergomi Takarók­pénztár tanácstermében élénk érdeklő­dés mellett Perger Kálmán dr. állum­rendőrségi főtanácsos elnökletével. Az elnökség terjedelmes évi jelentós az elmúlt esztendőről az egyesület mű­ködésében beállott nagyarányú fellendü­lésről számolhatott be, amely főképen a mull évben megválasztott ideiglenes elnök agilitásának eredménye. Előter­jesztésére a váns képviselőtestülete fásítási szabályrendeletet alkotott, gon­doskodott jövedelemforrásokról amelyek­ből a fásítás elkészített terve keresz­tülvihető ós megbízta az egyesületet a fásítás keresztülvitelével. A vezetőség a maga részéről pedig arra törekedett, hogy az egyesület feladatai iránt a város nemesen érző ós a szépet kedvelő közönsége körében az érdeklődést feléb­ressze és tagjai számít szaporítsa. Az óvi tagsági dij 24.000 K nem is ele­gendő egy kiültetni való sorfának az árára ós kiültetósi költségére. Az egyesület nagy jótevői voltak Bálás Emi 1 , az erdőgazdasági szakis­kola igazgatója, aki dólutánonkint nö­vendékeit segódkezósre készséggel az egyesület rendelkezésére bocsátotta, Geuersich Sándor min. tanácsos, aki 61 drb juhar ós 6 drb hársfa ajándékozá­sával mutatta ki az ügy iránt való ér­deklődósét, továbbá Bleszl Ferenc m. kir. pénzügyi főtanácsos, vitéz Szomor Aurél alezredes, állomás-parancsnok, a főreál és főgimnázium cserkészei, a hi­vatalos város, továbbá az iparbank. Az elmúlt év munkája. Az elmúlt egyesületi óv folyamán a szigetre 371, Szeuttamáshegyen 111, a városban 418, összesen tehát 900 drb fa lett kiültetve. Felújíttatott a primási kert ós a Kisduna közti park ós újon­nan létesült két uj park, egyik a Pri­más-téren, másik a Hévizközben. A szi­geten, a Nagyduna partján majd egy kilométeres hosszúságban partvédelmi célokból kétsoros fűzfadugványsor ké­szült s ugyancsak 62 drb szürkenyárfa­csemete termeltetett ki. A kiültetett 900 drb. fa közül 250 kiveszett, meg­eredt tehát 64'5 százalék, amely a meg­szokott átlagos arányon (75%) aluli. Érinek oka a szállított celtiszfák minő­ségének gyengesége. A 167 kiveszett celtiszt leszámítva a többi fa megere­dóse 78"9 százalékos, tehát megfelel a várakozásnak. A dísztelen növésű, vagy éktelenül megcsonkított régi fák szakszerű vissza­vágásával kísérlet tétetett uj korona képződésére. Akadályok és nehézségek. A jelentós megemlékezik a fásítás akadályai- ós nehézségeiről is: „Az utcákon vigyázatlan szekerezés ós tar­goncázás, a kocsisok példátlan nem­törődömsége folytán sérülnek meg a fák. Padjainkat ép olyanok, akik egy fillérrel sem járultak azok árához ós fenntartásához, helyeikről elhordják, egyesek házaik, lakásaik elé viszik és összetörik. A féktelen, alacsony indula­tok többnyire az éj homályában rom­bolnak. Felügyelet nélkül hagyott álla­tok is károkat okoznak", mondja a jelentós. Altalánosságban mégis tűrhető a helyzet. A fák tömeges ültetésének és folytonos "gondozásának láttára közön­ségünk fokozatosan hozzászokik a fák ós növények megbecsüléséhez ós védel­méhez. Legkevésbbé szenvedtek kárt a fák a Szenttamás-hegyen. A jövő tervei. Az egyesület a legközelebbi fásítási évadban mindenekelőtt pótolja az el­múlt óvi hiányokat és a fásítási terv további megvalósításába fog a fedezet erejéig, feltéve, hogy a város vezetősége ós képviselőtestülete továbbra is mag­adja a mult évben élvezett hathatós támogatását. A ceglédi Unghváry László rt. cég kötelezte magát a 167 celtiszküldemóny pótlására. Brutsy Pál egyesületi pénz­táros jelentése és a költségvetés meg­szavazása után több indítvány is hang­zott el, melyek kösül emlitésremóltók a következők: A Szentháromság-szobor körüli egyen­lőtlen juharfák olyan mórtókig vágas­sanak vissza, hogy lehetőleg egyforma koronáik legyenek ós az ősi városháza frontjának domináló órvónyesülósót ne gátolják. A parkok és ültetvények gondozására a város külön kertészi állást szervezzen. A Mária Terézia-utcában felállítandó Hősök Emléke körül a park helye mi­előbb kijelölendő, drótháló-kerítéssel el­látandó ós a park terve elkészítendő. A Rudnay-tór Kerektemplom előtti parkjának hatását a téren elhelyezett mázsálóház, különféle villanyoszlopok és transzformátorok nagyban lerontják, ezek áthelyezésére lépések teendők. A vízvezeték létesítésével egyidejűleg vízöblítéses illemhelyek is létesítendők. A Falu-Szövetség szeptemberi kiállí­tása alkalmával az egyesület céljaira gyüjtőnap rendezendő. A háztulajdonosok Nagyboldogasszony ós Szent István napjára, amikor na­gyobb idegenforgalomra számíthatunk, kéressenek fel házuk elől a gyep ki­gyomláltatására. A tartalmas közgyűlést az egyesület vezetőségének újbóli lelkes megválasztása követte. HÍREK. Budapestiek hajókirándulása. Vasár­nap Usetty Béla dr. vezetése mellett a XXI. választókerület keresztény­szocialista pártja különhajóval Eszter­gomba hajókirándulást rendezett. Az esős idő ellenére zsúfolásig megtelt a hajó. A kirándulók a Bazilikában szent­misét hallgattak, majd három csoportra oszolva a magukkal hozott rendőr­zenekar muzsikája mellett hangyerseny, tánc, társasjátékok programmratűzésóvel szórakoztak a hajóindulásig. Hajóindu­láskor az esztergomiak nagy tömege szeretettel búcsúzott a kirándulóktól. Berlini gyermekek Esztergomban. A napokban 11 berlini gyermek érkezett városunkba, akik a Magyar Vöröske­reszt Egyesület révén jöttek Magyar­országba s itt inkább tanulni és látni, mint üdülni akarnak. A tizenegy gyer­mek egyelőre a tábori fiúnevelő otthon­ban van elhelyezve, azonban jószivü helybeli családokhoz, akik németajkú gyermekeket magyaros szeretettel elfo­gadnának, kihelyezhetők. Itt tartózko­dásuk mindössze két hétre terjed. Az érdeklődőknek felvilágosítással szivesen szolgál a fiúnevelő igazgatósága. A váci turisták Esztergomban. Csúnya, szeles esős vasárnap volt f. hó l2.-ón, de délelőtt 9 órakor már nagyszámú közönség várakozott a helybeli Mftr Scheiber Rezső és Társa cég áruházában ÉMT Nagy szőnyegek minden nagyságban, úgymint: ebédlő és hálószoba, ágyelö, fali- és összekötő szőnyegek a legolcsóbbtól a legfinomabb kivitelig. Jutaspárga, gyapjú, velvet és tapestrie ós boucle futószónyegek különféle szélességben. Divattakarók, függönyök, asztal- és ágyterítő garnitúrák. Különlegességek csomózott Bochara szőnyegekben. — Meglepő olcsó gyári árak. Esztergomban eddig nem létező választék. — Külön szönyegosztály. Megtekinthető vótelkónyszer nélkül. Esztergom szépítése. Az Esztergomi Sétahelyszépítő-Egyesület közgyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents