ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-07-05 / 51. szám

XXX. évfolyam, 51. szám. Ära 3000 korona* Vasárnap, 1925. július 5 ^SZTERGQir Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és KerßSZtefiy politikai ŐS tárSSCJalííll Isp Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos* vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Komárom- és Esztergom vármegyék tűzoltó­szövetségeinek fúziója A tűzoltó szaktanfolyam eredménye. — A tüzoltóverseny. — A csonka ország minden vidékének tűzoltósága képviseltette magát. Esztergom városa a kettős ünnep alatt országos érdeklődés központjába került. Befejeződött a tíznapos tűzoltó tanfo­lyam, majd megyei tűzoltóverseny volt, utána szövetségi közgyűlés, amelynek legjelentősebb eseménye volt, hogy az Esztergom vármegyei Tűzoltó-Szövetség egyesült a Komárom-vármegyeivel kö­zös vezetőség alatt, majd az országos központ tartotta meg városunkban .vá­lasztmányi ütését. A teljes dísszel le­folyt ünnepi esemény a város apraját­nagyját mozgósította. Kár, hogy a ked­vezőtlen, szeles idő miatt a szépen meg­rendezett tűzoltóverseny élvezhetősége a szemlélő közönség részére nagyban megnehezült. A lefolyt eseményekről a követke­zőkben számolunk be részletesen : A tűzoltó szaktanfolyam záróvizsgája, mint már jeleztük, még június 27-ón folyt le Palkovics László alispán és Marinovich Imre dr., az Országos Tűzoltó Szövetség alelnöké­nek jelenlétében. A tanfolyam hallgatói a vizsgálat alkalmával szép szaktudásról tettek tanúbizonyságot, Mindegyiket a köz érdekében kifejtendő önzetlen mun­kálkodás vágya lelkesítette, mint ahogy nem is lehet "más, mint ideális lelkületű ember, aki a maga kényelmét, nyugal­mát mindig alárendeli a közjónak, pol­gártársai érdekeinek. A tanfolyam hall­Az „Egztogom" Mrcája, Tavaszi vágyak Tavaszi illat szántja a rétet, Tavaszi ajkak pirosan beszéltek. Eöppen a vágy a szivek felett, Add ide, kis lány, gyenge kezed !... Szálljunk hát messze vágy sugarán, Szavad csattogjon tűzszaporán. Tűz szeme a napnak le ... ide néz ; Nem hatol ide emberi kéz ! Menjünk mi ketten vágy sugarán ... Utunkra zengjen víg csalogány. Yágysugarából rejtett illatárba Életzajából sugó kis magányba... Virágsátorából tarlott őszi árnyba Innen aztán messze, fel a [Mennyországba!... Fodor Ödön. A zebegényi templom. A multak hibájaként felróható neve­lósbeli fogyatékosságnak szoros követ­kezménye az, hogy nálunk a művelt közönség még tartózkodóan viselkedik a modern művészeti törekvések iránt és ottbonos örömmel fordul vissza az át­gatása céljából egyesek időben, pénzben és kényelemben nagy áldozatokat hoz­tak s nem kételkedünk, hogy azok, akik ezen á'dozatokra készek voltak, azután méginkább lelkesülnek polgár­társaik közhasznú tömöritésónek ügyé­ért s hazai tűzoltóságunk nívójának emelésével csonka országunknak is meg­becsü 1 hetetlen szolgálatokat tesznek. A tanfo yam nem volt könnyű. A hallga­tók kora reggeltől késő estig talpon voltak, elméleti előadásokat hallgattak, gyakorlatoztak, s munkájuk közben gyakran szellemi és fizikai erejük tel­jes kifejtésére volt szükség. A tűzoltótinfolyam elvégzésétől szóló bizonyítványt a következők nyertékel: A tanfolyam résztvevői : Bizzik József (Szügy), Dallos János (Esztergom), Fendrik József (Zala­egerszeg), Gáspir Sándor (Bajna), Haidekker Káro'y (Esztergom), Knábel Vilmos (Bonyhád), Knapp Oszkár (Tokod), Löbl Marcell (Kenyérmező­major), Madura Mihály (Szarvasgede), Magyary László (Esztergom), Machacsek Sándor (Lábatlan), Malachovszky Béla (Tokod), Meitner Miklós (Tokod), Miha­lik János (Csolnok), Muzslay Pál (Epöl), Nedeczky Szilárd (Drógelypaláuk), Prokl Rezső (Felsőgal la), Nyári József (Lőrinci), Sándor János (Nagysáp), Sirkó Lajos (Etes), Kopács Géza (Lapujtő), ifj. Tátus öröklött stílusokhoz. A közönség legna­gyobb részének te ! jes tájékozatlansága magyarázza meg az indokolatlan kö­zönyt ép úgy, mint amint a snobszerű ragaszkodást. Pedig világos, hogy az élet nagy törvényszerűsége feltartózha­tatlanul viszi a dolgokat tovább s kell, hogy letűnjön az empire, meg a bieder­mayer, mert minden kornak kell, hogy sajátos művészete legyen. Kell tehát, hogy a telefon ós repülés kora is a művészeti megnyilatkozásokat a saját képére formálja át, s amit ma tagadunk, ahhoz szégyenkezve fogunk közeledni, a képzelt egyensúly kiegyenlítésére. A mult század építő ós d^korá'ó művé­szete annyira behódolt már az úgyne­vezett klasszikus stílusoknak, hogy már elképzelésnek is merész volt egy új templomépitést nem a régiek jelszavai egyikével megindítani. Igen szórványos jelenség tehát az 1913-ban épült zebe­gényi templom mind építészeti, mind fes­tőművészeti szempontból. Csonka-Magyarország egyik legfes­tőibb tája a Duna dömösi kanyarulata, hol a nagy folyam látszatra szinte tóvá törpül. (Zebegény — Zee beginn). A pompázó hegyek övezte völgyben a hajón érkezőnek már távolból feltűnik a zebe­gényi templomtornya, mely már igy, tá­volról is, a megszokott formáktól elütő hatást kelt. A templom helyi legfőbb ura, Szvoboda Vince kántortanító szí­ves készséggel vezet a Dr. Koperniczky János (Esztergom), Tilesch Alfréd (Tata­bánya), Tőke Dénes (Szanda), Vörös Kovács András (Nyergesújfaíu), Vig Ervin (Bánhida), Virág Ferenc (Eszter­gom), Wunsch Kálmán (Jobbágyi), Zett­ler Ede (Tát), Zsitvay József (Nyerges­újfalu 1 , Zsolt Ernő (Esztergom), Botka János (Nagybörzsöny), Csincsura Kálmán (Nagyrada), Fischer Ferenc (Ács). Díszszemle. A belvárosi plébániatemplomban más­nap d. e. 8 órakor tartott szentmise után díszszemle volta Széchenyi-téren. Össze­sen 186 tűzoltó jelent meg ez alkalom­mal ; a vármegye csaknem minden köz­sége kivonultatta a maga lelkes tűzoltó­csapatát. A díszszemlét gróf Széchenyi Viktor, az Országos Tűzoltószövetség elnöke tartotta meg, akinek megjele­nése a tűzoltókörökben nagy örömet és lelkesedést keltett. A versenyre ós a vele kapcsolatos közgyűlésre a m. kir. belügyminiszter is elkü dötte képviselő­jót dr. Tomcsányi Kálmán miniszteri tanácsos és dr. Szőllősy A'fréd minisz­teri titkár személyében. Budapest székes­főváros tűzoltóságát Blaschnek Hugó parancsnok képviselte. Képviselve vol­tak azonkívül illusztris férfiakkal Sze­ged, Szombathely, Pápa, Szolnok, Török­szentmiklós, Bonyhád, Zalaegerszeg vá­rosok és még számos község tűzoltó­testületének kiküldöttei, élénken illusz­rálván azon nagyfokú érdeklődést amely az esztergomi tűzoltónapok irán a legszélesebb körökben megnyilvánult A közgyűlésen Dr. Huszár Aladár főispán üdvözölte meleg szavakkal a megjelenteket és Ferenc térre, hol a minden izében, már külső hatásaiban is érdekes templom áll. Janszky Béla ós Szivessy Tibor építő­művészek a finnek ópitőművószetót ül­tették itt át magyar szólamra. Átérezve annak szükségét, hogy sajátos faji jelle­günknek sajátos épitőformái legyenek, egy rokon turáni néptörzs formanyelvé­nek segítségével törekedtek a cél eléré­sére. A klasszikus formák teljes ki­küszöbölésével, a régi emlőkön nevelke­dett nemzedéknek szokatlanul uj for­mák alkalmazásával emelték az Isten házát. A négyből nyolcszögbe lendülő hatalmas torony, a hegyes süvegszerű kisMorony ós faragott kövei székely kézírásra vallanak, oldalfolyosói ós fő­hajójának tompiókbe futó mennyezetébe illesztett tetőablakai kitűnő világítási megoldást adnak. A kántor úr zeneművész fia mesteri orgonaj ítókának a nyert hatást találóan aláfestő hangjai mellett" lépünk a le­nyűgözően megragadó színpompás tem­plomba. A nagy síkokat adó belső épí­tés dekorálása szintén új érzésű lelket kivánt és látjuk, hogy a mester, — Körösfői Kriesch Aladár — ambícióval oldotta meg a feladatot. ízig-vérig monu­mentálista festő létére otthonos készült­séggel adott úgy a vallásos, mintáz épület modorát megkívántató szellemben irá­nyítást a jelentős művészi feladat meg­oldására. Túl a naturalista felfogáson, az olajfestmény jellegével ellenkező, emelkedett beszédben mutatott rá a tűzoltóság hazafias ós emberbaráti nemes feladataira. A tetszéssel fo­gadott megnyitó beszéd után Reviczky Elemér tett jelentést a Szövetség el­múlt óvi működéséről, majd László Ist­ván a számadásokat és a költségvetést ismertette. Nagy érdeklődés mellett szólalt fel ezután Csermák Hugó m. kir. mező­gazdasági főtanácsos, az ácsi cukorgyár vezérigazgatója, a Komárom-vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke. Indít­ványozta, hogy arra az időre, mig Csonka-Komárom ós Esztergom várme­gyék közigazgatásilag egyesítve lesz­nek, egyesüljenek a két vármegye tűzoltószövetsógei is. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, mely után megválasztották az egyesitett tűzoltószövetség új tisztikarát. Elnök lett: Csermák Hugó. Ügyvezető elnök : Reviczky Elemér főszolgabiró, alelnök: László István esztergom-városi pénz­ügyi tanácsos, titkár: Górecz Góaa vá­rosi tisztviselő, pénztáros: Szkalka Li­jos tanitóképzőintózeti c. tanár, gyakorló­iskolai tanitó, ügyész : dr. Divóky lit­ván vm. tiszti főügyész, mérnök: TJj­szászy Imre műszaki tanácsos. A választmányt úgy állították össze, hogy annak a két vármegye minden járásából 5—5, Esztergom ós Komárom városokból pedig 3—3 tagja legyen. A tüzoltóverseny a Primás-kertben folyt le élénk érdek­lődés mellett. Két részre oszlott. A ha­ladók versenyének első dija a Reviczky Elemér szövetségi elnök által felaján­lott vándorserleg volt, amelyet Eszter­tisztán dekorativen stilizáló ábrázolási mo­dorban alkotott mű, nagyobbára Lesz­kovszkv György, tanársegéd elgondo­lásai. Ő tervelte ki a templom díszítő­elemeit, megállapította a szioakkordo­kat, folt és vonalelosztásokat, valamint a képfreskók tervét. Az ő tervvázlatai alapján segítőtársai Diósy, Fábry, Gás­pár, Klosius és Schindler akkori művész­növendékek pedig feldolgozták Körös­fői mester állandó felügyelete ós irányí­tása mellett a feladat részleteit, kik­nek e templomfestós gyakorlati vizsga­munkájuk volt. Az anyag becsületes megmunkálásá­nak jellegzetes bizonyítéka e templom és egyben iskolapéldája a különböző fal­festési módok egységes hatást adó alkal­mazásának, mert mig az alárendelt felü­letek enyves festékkel, az ornamentális rész kaseinfestéssel, a figurális képelt igazi alfresco módon vannak festve, sőt még a főbejáró ivón sgraffito diszt is találunk. A templom egész főhajóját átfogó és egymásnak' hajló két mennyezeti főfalat két hatalmas triptichon tölti be, mely a dekorativ falfestészet egyedfilr helyes módján, az igazi freskótechnikával ké­szült. A nedves habarssalapon a kép részletekben, annak teljes beszáradáii ideje előtt jött lótre. E gyors festési mód aprólókoskodásra időt nem enged, mert a markánsan megvont határvona­I lakat nyomban színfoltokkal kell kitől* Kedden este nagy halvacsora az Árpád-kertben. Csuszával 20.000 Kor.

Next

/
Thumbnails
Contents