ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925
1925-01-18 / 5. szám
egyrészt megbontja a megyeszékhely aktiv és fejlődőképességét, ami azután nemcsak az illető város, hanem az egész környék és megye rovására is megy, de alkalmat ád arra is, hogy a nagy háború és az azt követő forradalmak szülte munkaiszonynak, a nap-nap utáni hetivásárokra való ballagással, még inkább táp adassék ! Hogy meddig marad Esztergom egy ilyen sarokba szorított határváros, azt csak a mindenható Isten tudja ! Ntkünk, mint becsületes és hazafias magyar embereknek egy percig sem szabad azonban azt hinnünk, hogy ez soká igy lesz ! Ha mást nem, de a legelső politikai megmozdulásnál bízva remélem, hogy Magyarország legalább is nyelvhatárait visszakapja, vagy szerzi! S akkor Esztergom ismét a régi szép és gazdag vidékek természetes gócpontja lesz. JUzt a, mondjuk 5—10 évi keserves időt kell tehát az esztergomi polgárság s ^a mindenkor jót akaró és tettrekész* megyei és városi közhatóságok vállvetett munkájának, Esztergom jobb jövőjébe vetett hittel átmenteniük ! Mint minden határváros, úgy Esztergom kereskodelme is sokat szenved az ipari téren fölényben lévő cseh áruk becsempészése által! Mert legyünk csak őszinték, mi is úgy vagyunk a párkányi olcsó árúval, mint a kis diák a cigarettával. Azért édes, mert tiltott. Ha a Párkányból behozott árút becsületesen elvámoltatjuk ós nem csavarjuk a vásznat a derekunkra, igen sokszor megkockáztatva a csúfos rajtakapást és el koboztatást, akkor „bizony" az semmivel sem olcsóbb, mint nálunk! Probatum est! Végül szabadjon szeretett városunk gazdasági felvirágoztatása céljából, a közvélemény megvitatására, pár eszmét előterjesztenem. . riál, Rembrandtos clair obscurt alkalmazva. Az ég felhőit például a mult század negyvenes éveinek akadémiáin drótra aggatott vatta-csomók után festették, a figurákat pedig felöltöztetett, fabahák után. Lry érthető, hogy Courbet, Miilet ós Corot fellépése, a fomainebleau-i mesterek ujitása, — a szabadban, szétszórt világitásnál, beható természetmegfigyelósek alapján való festés, — a forradalmak felforgató erejével zúgott át az akadémiákon s lényegében megváltoztatta az eddigi festés módjait. Ez a nevezetes újítás a naturalizmus néven ismert irányban érte ei t töfokát. De egybeo csődjót is. Bastien-Lepage volt utolsó nagy képviselője, aki szinte fotografiku-i hűségig jutott el a termószetábrázoíásban. De hát a természet pontos másolása, a valóság minden apró részletének hű, anyagszerű visszaadása lenne csupán a festészet célja? Aligha. Már a klasszikus korok művészete is ellentmond énnek. De még inkább az optika törvénye. Hiszen mindenki tudja, hogy az ember két szeme, amely bizonyos távolságban van egymástól, a plasztikus tárgyat jobbról is, balról is mélyebben látja, mint például a fotografáló gép egy lencséje. A festő ezt a plasztikát, amely a sztereoszkópikus látásból származik, nem adhatja vissza a vászon sik felületén. S ez a megismerés szabta meg a naturalista festési mód határvonalát. Ezen nem birt túljutni. (Folyt, köv.) 1. Csináljunk Esztergomból fürdővárost ! A szerény keretű Nagymaros egyszerű dunai strandfürdőjével, igazán kezdetleges vendéglői és egyéb férőhelyeivel évenként milliárdos hasznot ér el ! A városhoz közeli nagyobbarányú Strand-fürdőt, esetleg a meglévő kisebb hotelek modernizálását, bármily pénzérdekeltség jó haszon reményében megcsinálhatja ! Adjuk ki nyárára jó pénzért öszszes nélkülözhető bútorozható szobánkat a nyaralóknak ! Hirdessük ezt a budapesti lapokban. 2. Gondoljunk a Dorog—Esztergomi villamos vasút kiépítésére. Ez ügyben a dorogi igen erős érdekeltséget szintén magunk mellett fogjuk találni. 3. Minden egyes esztergomi polgár használja ki összeköttetéseit és fejtsen ki propagandát, hogy a már meglevő gyáraink mellé, újabbak jöjjenek ! Ok erre mindenesetre van; itt vagyunk a Duna és a szénmedencék mellett. Ha fentiekből, vagy ehhez hasonlókból csak egyet sikerül is megvalósítanunk, máris hatalmasan előbbre vittük városunk olyannyira óhajtott anyagi jólétét! Marosi Ferenc. A túloldal vigasztalása. — A „Betlehem angyala" bemutatója Kőhidgyarmaton. — Valóságos népvándorlás színhelye volt ksráctony és vízkereszt közötti napoac a kőhidgyarmati Népház, ahol lélekemelő, szivet, szemet gyönyörködtető látványosságban volt részük a messze környékből odasereglett látogatóknak. Szabó János udvardi igazgató tanító „Betlehem angyala" c. hires operett-misztériumát rendezte szinre nagy hozzáértéssel ós fáradhatatlan buzgalommal Dinnyés Károly igazgatótanító. Udvardi Szabó János neve már a háború kilörése előtt sem volt ismeretleu. Szép uoveliái, humoros tárcái, de leginkább vallásos irásai ós egyházi énekei révén fórkőzött közel a szivekhez. Esztergomban sem ismeretlenek a „Béke" d „Betlehemi bakter" és a „Magtalált gyermek" c. hangulatos karácsonyi pásztorjátékai. De jött a nagy világfelfordulás és darákon törte Szabó emelkedő karrierjót, elsodorta őt is messze Szibéria hósivatae-jaira, hol hétév szomorú fogsá.a sem törte meg a'kotó erejét, Szibéria fagya nem dermesztette meg vallá-os lelkét, hanem a kis Jézus szeretetében feloldva, megszületett lelkében a „Betlehem angyala", mely már kint Szibériában vigasztalója volt annyi bús magyar fogolynak, kik erőt mentettek a kis Jézus szeretetéből a további szenvedésre. (Az omszki fogolytáborban 18 szor adták.) Most pedig hangos a túloldal Szabó gyönyörű nótáitól ós hódit a „Betlehem angyala" gyönyörű zeaéje. Őt pedig ünneplik, mint a magyar kultúra ós vallásos irodalom apostolát, mert zenéje izig-vérig magyar, témáiban pedig benneragyog mély vallásosságának isteni szikrája és világit abban a tóvdyitő homályban, mely elborítani igyekszik a kereszt fényét, elnémítani a magyar ajkat, békóba kötni a magyar alkotó erőt. Egy görög bölcs azt mondta: „Szólj, hogy lássalak." Gárdonyink azt irja: „írj, hogy lássalak." Szabó irt és szólott hozzánk szereplői ajkával és mi láttuk szépségekben gazdag lelkének kincses tárházát, melyből pazar kézzel hinti lelkünkre a hit és szeretet gyönyörűségeit és vezet a kis Jézus jászolyához, ho! írt találunk sebeinkre és vigasztalást minden bánatunkra. A „Betlehem angyala" bájos meséje csak miliője a kis Jézus születése feuséges misztériumának, de lebilincsel minden szava, lelkünkig ér minden kis melódiája és könnyekig meghat, hol kacagtat érzelmes, majd humoros jeleneteivel. Komárom, Érsekújvár, Léva, Tardoskedd stb. után most Köhidgyarmat remekelt a „Betlehem angyala" szinrehozatalával, amit Dinnyés Károly nagy szeretettel rendezett és a gyönyöű eredmény annál inkább értékelendő, mert szereplői a (főszereplő kivételével) a nép gyermekeiből kerültek ki és ennek dacára egyik-másik szereplő olyan intelligenciával játszott, hogy dicséretére vált volna egy-egy gyakorlott színésznek is. Azólea, Betlehem angyala gyönyörű, de nehéz szerepét Bernáth Anci helybeli tanítónő kreálta kedve3 bájjal, majd könnyekig megható drámaisággal. Behízelgő kedves hangjával lebilincselte a hallgatóságot, mely számtalan tapssal ós uj rázassál honorálta a jelenségnek is bájos művésznőt. Verbok Péter fenséges Simeonja, Verbok János humoros Rubenbá'-ja feledhetetlent produkált. Mátyás Imre a szerelmében vergődő juhászlegóny szerepót gyönyörűen oldotta meg. Szélűim indiai herceg szerepében szép hangjával Drenka József gyönyörködtetett. Pálma néger táncosnő csodaszép énekével ós eredeti táncával Zeller Teréz és partnerei, Kongó : Szúnyog S:\ndor, Bongó : Zeller Vince tomboló tetszést arattak. A fenséges istállójelenet a keleti bölcsek hódolatával, Mária (Mátyás Teréz) édesbús bölcsődalával, az angyali kar csodaszép énekével szivünkbe varázsolta a legszentebb éjszaka minden szépségét. Gábriel minden örömet, bánatot kifejező arcjátékával, kedves hangján szólott a szivünkhöz Rákota Viktória. A kis juhászbojtár hálás ós kedves szerepében a kis Németh Viuce gyönyörködtetett. Da ki győzne külön megemlékezni a 45 szereplő produkciójáról, hisz valamennyien együtt érték el nemcsak az óriási erkölcsi sikert, hanem a minden várakozást meghaladó anyagi eredményt is, amihez tetemesen hozzájárult a kőhidgyarmati intelligencia, élükön Pauer Károly esperes-plébános a már tőle megszokott bőkezűségével" ós a hölgyek szorgalmas kézimunkájukkal. A hatodik — de még nem utolsó — előadás fényét emelte az illusztris szerző jelenlói.e, akit Pauer esperes üdvözölt megindító melegséggel; egy iskolás leányka pedig óriási fehér rózsacsokrot nyújtott át. a prológkópen els avalt gyönyörű költemény után, amit Sipos István kőhidgyarmati jegyző irt. Csak így tovább keresztény magyar testvéreink ós akkor „kiderül még egyszer majd a magyar ég is l" Walter Béláné. HÍREK. A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás pénteken délután dr. Lepold Antal prelátus, oldal kanonok kíséretében autón Budapestre utazott, ahonnan a jövő hét elején tér vissza. Az Örökimádástemplomban az évenkint tartatni szokott nyolcnapos könyörgő ájtatosság alkalmából az első ünnepi vecsernyén a főpásztor adja az áldást. Uj szentszóki tanácsosok. A bíborosherceg prímás C'siky Gyulát, a budapesti érseki főgimnázium tanárát, Labuda Ferenc óbudai segódlelkészt, továbbá Ács Ambrus, D^mkovics Ágoston ós Nagy Ferenc fővárosi hitoktatókat tb. szentszóki tanácsosokká nevezte ki. Nyugalombavonulás Molnár József Komárom vármegye kir. tanfelügyelője f. évi január 1-vel nyugalomba vonult. A komáromi tankerület kir. tanfelügyelősógének vezetésére — mint illetékes helyen értesültünk — vármegyénk érdemes kir. tanfelügyelője, lovag Bodnár György nyert megbízást. Az egyelőre egyesitett Csonka-Komarom és JSsztergom vármegyék népoktatásügyének intézése a nyugdijazás folytán iíyképen egy kézbe jutott. A nyugalombavonuló Molnár József kir. tanfelügyelő érdemeiről a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén a főispán meleg szavakkal emlékezett meg s ugyanakkor utódját is szívélyes hangon üdvözölte. Címadományozás. A bíboros hercegprímás Goszleth Gyula budapesti fényképésznek a „hercegprimási udvari fényképész" cimet adományozta. Halálozás. Özv. Lipcsey Sománó szül. Gerenday Iiona életének 63-ik évében rövid szenvedés után f. hó 14-én Pozsonyban elhunyt. Temetése szülővárosában Budapesten, a Kerepesi-uti temetőben levő családi sírboltba f. hó 21-én szerdán d. u. 4 órakor történik. Az elhunytban Lipcsey Andor volt vízivárosi segédlelkész édesanyját, dr. Petényi Kálmánná sz. Gerenday Rózsika úraszszony nővérét gyászolja. A közigazgatási bizottság szerdán d. e. 10 órakor tartotta havi ülését dr. Huszár Aladár főispán elnökletével. Az ülésen megalakítottak folyó évre az albizottságokat. A szokásos jelentések megtétele után dr. Lakner László kir. gazdasági főfelügyelő szóvátette a Sárisáp—Annavölgyi vasúti közlekedés nemrégiben történt megváltoztatása folytán előállott lehetetlen állapotokat ós kérte a közigazgatási bizottságot, hasson oda, hogy a vonatnak Budapest és Almásfüzitő felé egyaránt rendes csatlakozása legyen. Ugyancsak szóvátette az utiátalányok csekély voltat is, amelyek lehetetlenné teszik a gazd. felügyelőnek, hogy a nagymórvben elterjedt mezei egórkárok elleni védekezést személyesen irányítsa. A komáromi kir. tanfelügyelő nyugdíjazása ügyében tett bejelentésről lapunk más helyén szólunk. Temetés Csütörtökön délután temették a h lybeli izr. temetőben Schwarz Dezső bórkocsitulajdonost, aki f. hó 13-áu életének 56-ik óvóben váratlanul elhunyt. Esztergom egész közönsége megilletődve értesült a derült kedélyű férfiú haláláról. Schwarz nemcsak a helybeli zsidóbálok műsorát tette miudenkor felejthetetlenné rátermett komikus alakításaival, hanem a Polgári Egyesület óa a Belvárosi Kath. Ulvasókör régebbi farsangi estólyeit is. A temetésén felekezeti különbség nélkül megnyilvánult osztatlan részvét legigazibb hirdetője volt értékes egyéniségének. A Hajós-bál. Mintha a régi kedves békeidőknek egy megmaradt kis szigetén folyt volna le, oly hangulatos és jókedvű volt az Esztergomi Hajós Egylet f. hó 10-éa lefolyt farsangi mulatsága. A hajós b'ilra a Kaszinó nagyterme ünnepi diszbe öltözött. Ott láttuk egy sátorban az egylet trófeumait. Az 1924-es versenyévadon megnyert gyönyörű díjait. A tetem az összes hajós egyletek zászlójaival és pompás örökzölddel volt díszítve. Este fél 10 órakor kezdődött meg a hölgyek felvonulata, ós pont 10 órakor a kitűnő lábatlani cigányzenekar „Hullámzó Balaton tetején — Csolnakázik a hajós legény" csárdásra pendiiett rá és ennek hangjai mellett táncra perdültek a párok. A táncot dr. Rudolf Béla elnök Palkovics Lászlónér&l, az alispán feleségével nyitotta meg. Ezután szakadatlanul folyt a tánc ós ami Esztergomban a legnagyobb ritkaság, sem a bálozó leányoknak, sem a megjelent asszonyoknak egy pillanatnyi nyugtuk nem volt, mert a gondos rendezőség nem tűr pihenő hölgyet. Bár a táncrendbe be Volt iktatva egy-két modern tánc is, de ezek csak névleg szerepeltek a műsoron, mert hát minden Jávánál és francia valcernél jobban esett a csárdás! És hegy a beszámoló is olyan