ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-06-07 / 44. szám

XXX. évfolyam, áé. szám. Ára 9000 korona* Vasárnap 1925. június 7 GOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában. mii nm ini iMftuwmimiiiHn iniíir Menizet és nemzetgyűlésEsatergom, 1925. június 6.-án. Néha örülünk annak, hogy a magyar nemzet lelki összetételében, gondolkozásában és modorában mennyire más, mint a nemzetgyűlés. A Beniczky-féle vallomást követő házülés lefolyása után nyugodt lélekkel állithatjuk, hogy ebben az ügyben a nemzetgyűlés nem képviselte a nemzetet. Azt hiszem, hogy a vidék minden egyes sajtóorgánuma kötelességszerűen le fogja szögezni, hogy a magyar nép nyugodt lelkiismerettel, higgadt gondolkozással s azzal a megvető undorral fogadta a Somogyi—Bacsó ügy ujrafeltálalását, amely szükséges minden botrányos ügy elintézéséhez, amikor látjuk, hogy az ügy, amely sötét politikai háttérből emelkedik elő, a magyar nemzet érdekével ellentétes politikai célokat szolgál. A nemzetgyűlésnek ezt a nyugodt lelkiállapotot, ezt a beosületes, magyaros gondolkozást és ezt a modort kellett volna tanusitania akkor, amikor a miniszterelnök helyettese az inkriminált ügyről a kormány álláspontját kifejtette, — ha a magyar nép méltó képviselője akart volna lenni. A magyar nép természeténél fogva utálja a sötét eszközökkel és gazságokkal dolgozó politikát és egész becsületes lelkével tiltakozik ellene, mihelyt megérzi ennek a politikának vészelőtti, fullasztó levegőjét. Most is nem a szomorú Somogyi eset háborítja fel a józan magyar közvéleményt, amely a független magyar biró elé tartozik, hanem az a nagy politikai szenzációhajsza, amellyel a sajtóban és nemzetgyűlésen egyes, a nemzetre nézve káros irányzatok saját érdekükben félre akarják vezetni és fel akarják izgatni az országot. Idehaza a nemzet a gazdasági talpraállás nehéz feladataival küzködik és a megélhetés ezernyi gondja nyomja az emberek lelkét, odakünn Genfben a miniszterelnök és a pénzügyminiszter keresnek támogatást az ország felépüléséhez, annál nagyobb éB károsabban kiható bűn most minden izgató, rendbontó és tekintélyromboló igyekezet. A kormánytól erélyt, a nemzetgyűléstől pedig a magyar nép képviseletéhez méltó komoly, higgadt és okos magatartást várunk. Vitán felül áll, hogy ebben a pillanatban a magyar nemzetnek eminens érdeke, hogy itt rend, béke és tekintólytisztelet legyen. Ez a fontos! Az öt év előtti Somogyi— Bacsó gyilkosság ügye a nemzet szempontjából most semmiféle fontossággal nem bir. A nemzetgyűlés is ehhez tartsa magát. Tardoskedd Ünnepe. — Az „Esztergom" tudósítójától. — Kurinszky Ferenc Érsekújvár ós környéke mostani áll. tanfelügyelője a cseh megszállt terület ama hivatalos közegei közé tartozik, akik magyarfalásukkal szereztek maguknak nevet. Pedig ez a Kurinszky a magyar uralom idején mint felvidéki tanitó azzal vonta magára a figyelmet, hogy füzetet adott ki: „Hogyan magyarosítsunk ?" cimen s maga járt elől a magyarosítás utján. Most mindezt vissza szeretné csinálni s hogy feledtesse múltját, tüzzel-vassal irtja a magyart. r Legutóbb is gyűlésre hivta tanítóit Érsekújvárba. A gyűlésen nekitámadt a magyar tanítóknak s más híján azzal vádolta meg őket, hogy nem tudnak tornát tanítani. Minden dicséretet a cseh tanítókra sviórt, akik — szerinte — e tekintetben is „nagyszerű" eredményeket érnek el. Beszéde végeztével szót kért a tardoskeddi tanitó és az egész magyar tanítóság nevében erélyesen visszautasította a tanfelügyelő vádját; a maga személyére nézve pedig egyenesen kikérte magának. S hogy bebizonyítsa a vád alaptalanságát, késznek nyilatkozott a tanfelügyelő ós a gyülekezet hozzájárulásával rögtönzött félórás előadásban bemutatni, hogyan tanit tornát ő s vele együtt miuden magyar tanitó, akik rendszeres pedagógiai kiképzés, nem pedig politikai szolgálatok révén jutottak a tanítói állásba. E bátor fellépésre megszeppent Kurinszky úr s némi magyarázkodás után nem adott engedélyt az előadás megtartására. Ezzel elintézettnek hitte az egész ügyet. A tardoskeddi tanitó azonban nem igy gondolkodott. Fájt neki a megbántás s érezvén igazát, teljes elégtételt akart. Hazasietett s nagy tornaüonepólyt készített elő. Mikor már apró részleteiben is kidolgozta az egész tervet, begyakoroltatta növendékeivel a szebbnél-szebb tornagyakorlatokat; megtartotta az ünnepélyt. Meghívta rá a magyar tanítók tornatanitásával elégedetlen tanfelügyelőt is s az egész falu apraja-nagyja jelenlétében bemutatta, hogyan tanítanak tornát a magyar tanítók. A magyar nemzeti viseletben felvonult leánykákkal, de különösen a lobogós ingű s gyolcsgatyás magyar fiákkal olyan produkciókat mutatott, hogy a tanfelügyelőnek a csodálkozástól leesett az álla, a magyar falu egész lakossága pedig lelkesen tüntetett tanítója mellett. A tüntetést látva, Kurinszky is megemberelte magát s elégtételt szolgáltatott a megbántott tanítónak. Záróbeszédében elismerte, hogy tévedett, amikor azzal vádolta meg a magyar tanítókat, hogy nem tudnak tornát tanítani. Amit most látott, az felülmúl minden várakozást. Tardoskedd büszke lehet a maga tanítójára. S azzal végezte beszédét: „Vajha sok ilyen Tat doskeddje volna a republikának !" Mire a színmagyar falu népéből valaki azt kiáltotta: „Akkor már régen nem volna republika, hanem Magyarország !" Hogy Kurinszky hallotta-e e közbekiáltást, vagy nem akarta meghallani, nem tudom ; de tény az, hogy nem vette tudomásul, mert az őszintén nyilatkozó magyar atyafit nem zaklatta senki. -y—s. Kis hirek mindenfelől. Kettős halál egy tejeskanna miatt. A hidasnémeti—szerencsi vonalon egy harmadosztályú fülke polcán elhelyezett tejeskanna leesett ós agyonütött egy pólyásbabát, akit az anyja ölében tartott. Az anya mellett ült az apa, egy magyar csendőr, aki hirtelen felindulásában mellbeszúrta a kannatulajdones asszonyt. Koritnyica fürdő gazdát cserélt. Az Ormay család birtokából egy liptómegyei társaság kezébe ment át. A halálozás oka (?) Két angol biológus szerint a föld radioaktiv kisugárzása öli meg az embereket. Horvátország a nyáron ünnepli ezeréves fennállását s a hirek szerint a szerb kir. pár ugyanekkor a horvát koronával is megkoronáztatja magát. A mult héten halt meg Németország legnagyobb katonája : Pluskov tábornok, aki 208 cm magas volt. Egy amerikai tudós állítása szerint minél idősebbek a szülők gyermekük születésekor, testre, értelemre annál kiválóbb a gyermek. Állításának igazolására egész csomó példát hoz fel. A mostani nyáron 200.000 amerikai jön üdülni Európába, amely Amerikához képest még mindig az olcsóság földje. Oroszország lakosai közül kerek egymillió szenved maláriában. Zsély községben (Nógrád m.) egy szegény béres asszonynak : Szigeti Palnó szül. Hajdú Máriának 4 gyermeke (1 fiú, 3 leány) született. Az anya- ós újszülöttek jól érzik magukat. A keresztapaságot Masaryk köztársasági elnök vállalta el. Szatmáron a rendőrség elfogta a legidősebb betyárt Kelemen Lajost (106 éves) aki vallomása szerint Rózsa Sándor bandájának volt tagja. A komáromi kórházban egy 33 éves csallóközaranyosi asszony szörnyszülöttet szült, akinek két feje, két mellkasa, négy keze volt. A szörnyszülött csak pár percig ólt. A párkányi fogyasztási szövetkezet feloszlik. HÍREK. Űrnapja a főszékesegyházban. Folyó hó 11-ón, Űrnapján a bazilikában az istenitisztelet reggel 8 órakor kezdődik ; a főpapi misét és a körmenetet Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás tartja. A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás szombaton Budapestre utazott s ma, vasárnap ünnepi nagymisét mond az lstván-uti Szent Sziv intézetben, ahol az intézet rendalapitójának, az ujabban szenttéavatott Barát Zsófia Magdolnának emlékünnepét ülik meg fényes keretek között. A hercegprímás még vasárnap délután visszautazik Esztergomba. Közös szentáldozás. A Tanult Férfiak Kongregációja e havi közös szentáldozását f. hó 7.-én d. e. 8 órakor tartja a szentferencrendiek templomában. A tagok szives megjelenését kéri a Vezetőség. A hercegprímás az Oltáregyesűlet kiállításán. Pünkösd hétfőn délután 4 órakor folyt le a helybeli Oltáregyesület közgyűlése a vízivárosi zárdaiskola dísztermében. A közgyűlésen megjelenta hercegprímás Őeminenciája Dr. Machovich Gyula érseki helynök és Dr. Drahos János irodaigazgató, prelátus-kanonokok kíséretében. A nagyszámú tagok és előkelő vendégek előtt, kőztük Mátéffy Viktor, prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő, lovag Bognár György kir. tanfelügyelő ós mások, az egyesület igazgatója tartott rövid visszatekintést az elmúlt munkaévre és megállapította, hogy az egyesület törekedett céljának megfelelni. Majd a tisztviselőnők tartották meg gondosan készített beszámolójukat, melyből főkép az egyesületben folyó munkakedv tűnt fel. Végül a hercegprímás mondott szép elismerő szavakat az Oltáregyesűlet munkájáról és buzdította a jelenlevőket az Eucharistia szeretetére és díszének szolgálatára. A közgyűlés a főpásztori áldással véget ért. Ezután a jelenlevők, kik ujabb vendégekkel gyarapodtak, köztük Schiffer prelátus, megtekintették a kiállított, foszlányokból újjáalakított egyházi ruhákat. Ezek a kijavított tárgyak jelezték azt a türelmes ós hasznos munkát, melyet az Oltáregyesület végez. S mind számukat, mind minőségüket tekintve általános elismerést arattak az egyesület fáradhatlan munkás gárdájának. Halálozások. Papi és miskolci özv. Boross Géza Viktorné szül. karcagújszállási Lenthe Etelka v. cs. kir. százados özvegye f. hó 5.-én életének 7«-ik, Özvegységének 29-ik évében hosszas A Szent István ^ „ • f. évi május 10-töl (vasárnap) hévviz fürdőtelep 11SZ0C131 CS KOIUrUÖl a közönség rendelkezésére állana!