ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925
1925-05-27 / 41. szám
T7C7TT7DPHM hon 1 ünlrUlYl Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Esztergom a fővárosi sajtóban. „Mi kell a magyar vidéknek ?" cimmel legelterjedtebb keresztény napilapunk, a „Nemzeti Újság" cikksorozatot indított meg, amelyben sorra veszi a magyar városok kívánságát, óhajait s ezáltal megbecsülhetetlen adatokat szolgáltat mindazoknak, akik a magyar kulturólet nagy kérdései iránt érdeklődnek. Legutóbb Esztergom került sorra. Tekintve, hogy e közleményre még számos helyen hivatkozás történhetik, azok kedvéért, akik e cikket nem olvashatták, vagy akiknek elkerülte figyelmét, közreadjuk a következőkben: „Esztergom városa nem ismeretlen a kirándulást ós történelmi emlékeket kedvelő közönség előtt. A római Szent Péter-templom mintájára olasz stílusban épített remek főszókesegyháza, mely a város közepén, a várhegy tetején emelkedik, nemcsak az áhítatos hivők ezreit vonzza állandóan magához, hanem méltán felkelti az érdeklődését és csodálkozását mindenkinek, akinek módjában áll Magyarország legnagyobb temlomát s fekvésénél fogva is a világ egyik legszebb székesegyházát megtekinteni. A trianoni béke elszakította a várossal szemközt, a Duna túlsó partján fekvő Párkánynánát, amely terményeivel bőségesen táplálta a nem igen termékeny helyen fekvő várost. Ez sok zavart és drágaságot okozott az insógesebb időkben s a város fejlődésére is kihatással volt. Mint a legtöbb magyar városban, itt is a tőkehiány akadályozza a fejlődós megindulását, a kulturnivó emelését, amelyekről a város polgármestere a következőkben volt szives szerkesztőségünket informálni: — Esztergom szab. kir. város festői vidéken ós történelmi emlékekben gazdag helyen fekszik. Mind fekvésénél, mind múltjánál fogva alkalmas arra, hogy az idegenek érdeklődését felkeltse. Amellett hóvizfürdője gyógyfürdő jellegével bír s hogy Esztergom nem szerepel még a fürdővárosok sorában, annak csak a mostoha viszonyok az okai. Tőke kellene Esztergomnak, hogy abból a gyógyfürdő megfelelően kiépíthető legyen, hogy megindulhasson az építkezés, amely a várost nyaralóhellyé varázsolja. — Ugyancsak a fejlődés szempontjából fel kell vetnünk a?" helyi, illetőleg az erősen fejlődött szomszédos bányaközséggel, Doroggal való villamos vasút létesítését, nemkülönben annak eszméjét, hogy Esztergom Doroggal egyesittessók. Ez mindkettőre előnyös volna. Esztergom egy anyagiakban gazdag uj városrészt nyerne, Dorog pedig városi szervezetet s a kulturfejlődés ujabb lehetőségeit. — Esztergom szab. kir. város a mai nehéz viszonyok között is igyekszik uj alkotásokkal biztosítani további fejlődésót. Nagy áldozatokkal elérte, hogy a megszállott területről menekült m. kir. erdőgazdasági és erdőőri szakiskola a városban helyeztessék el, amivel az amúgy is nagyszámú kultúrintézményeit szaporította. A legutóbbi években létesítette a Stefánia-Szövetség keretében működő anya- és csecsemőgondozó intézetet, amely kétéves fennállása óta a gyermekhalandóság százalékszámát erősen lecsökkentette. A város szépítése céljából sokmilliós költséggel megkezdte a város fásítását. Gazdag muzeális tárgyainak megfelelő elhelyezése céljából Történeti ós Régészeti Társulata, mely harminc óves fennállása alkalmából a fővárosi kiadványokkal is versenyző időszaki közlönyt adott ki, egy végleges múzeumépület emelésén fáradozik, melyet egyik derék polgára, Láhny Mihály vaskereskedő 100 milliós adományával hozott közelebb a megvalósulás felé. Állandóan felszínen van a községi főreáliskola és elemi iskolák megfelelő épülethez juttatásának kérdése. Csaknem teljesen ki van dolgozva a vízvezeték ós csatornázás terve s mindezek megvalósítását csupán az anyagi nehézségek hátráltatják. Esztergom es évben üli 30 óves fordulóját annak, hogy az azelőtt különállással birt Szenttamás, Víziváros ós Szentgyörgymező községek a kir. várossal egyesittettek. Az ilyként egyesitett erők, kivált ha támogatásukra sietne az 1876-ban elveszített törvényhatósági jelleg visszanyerése, Esztergomot szebb jövőre predesztinálják. Az a fény, melyet az ország főpapjának, a biboros hercegprímásnak ittartózkodása biztosit, az a dicső mult, melyet Szent István itteni születése, az Árpádházi királyok szókhelye, a vár annyi dicső emléke s a történelmi hagyományok kincseinek egész tárháza jelent, azok az erők s azok a fejlődési lehetőségek, melyeket fentebb csak vázlatosan érintettünk, s amelyek érvényesülését csak a mai súlyos gazdasági viszonyok hátráltatják, bizonyára alkalmasak arra, hogy Esztergom szab. kir. várost a mai szerényebb állapotából ismét az ország egyik vezető városává tegyék." A főszékesegyház kincstárának megtekintéséről a székesfökáptalan egyik legutóbbi tanácsülésén a következőkben határozott: 1. A kincstár f. ó. május 15.-től kezdve minden szerdán ós szombaton délelőtt egynegyed 10 óra után, szemólyenkint fizetendő 1000 korona belépődíj mellett tekinthető meg. 2. A többi hétköznapon, ha ugyan a kincstartó kanonok a székesegyházban tartózkodik, a belépődíj személyenkint 2000 K, de legalább 10.000 K. 3. Az iskolák felsőbb osztályainak tanulói ós az intézetek növendékei, ha jövetelüket előre jelzik, a kincstárt díjmentesen tekinthetik meg, de csak a délelőtti órákban. 4. Fogaton, vagy gépkocsin időnkivül érkező kirándulók, ha a kincstárt megtekinteni óhajtják, forduljanak felvilágosítás végett a sekrestyéshez. ő. Nagy ünnepeken, nevezet szerint: Pünkösdvasárnap, űrnapján, Nagyboldogassxony- és Sxent István király napján a kincstár xárva van; mindazonáltal a felügyelő-kanonok különös méltánylást érdemlő okokból kivételesen megengedheti, hogy egyesek (a fegyelmet nem ismerő nagy tömegek teljes kizárásával) a kincstárt e napokon is megtekinthessék az általa külön meghatározott időben. Ezen utóbbi szigorú intézkedés kiadására, — mint értesülünk — egyes, múltban tapasztalt sajnálatos esetek kényszeritették a fökáptalant. ll^lVlV fBQ-»M—W^/lll^lH'^f ^I^WVliy 11*11 HÍREK. Epölyi Ferenc meghalt. Nagykálna (Bars m.) esperes-plébánosát, Epölyi Ferencet mult szerdán temették. Élt 71 évet. Sok jót cselekedett. Igazi példája volt mindazoknak, akik oktatnak nyájasságban, hitben ós szeretetben. Szeráfi és poótalelkű volt, aki régebben az „ Esztergom "-ot is gyakran felkereste kedveshangú költeményeivel. Kis költemónyfüzórrel dicsőitette május királynőjót, Szűz Máriát is, aki ősz lovagját e legszebb t hónapban hivta el az örök fénybe. Áldott porain rózsákban vérzik el a május! A földrajz napja Esztergomban. A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztálya, amely a földrajztanítás módszertani részének kimólyitósót tűzte ki céljául, f. hó 24,-ón Esztergomban tartotta meg vándorgyűlését, a főgimnázium nagytermében. E szakosztály a középfokú iskolákban működő, vagy működött földrajztanárokat egyesíti és a hazai iskolai földrajztudás eredményesebbé tételére aktuális földrajz-módszertani ós elméleti kérdésekről tartott előadásaival eddig is megbecsülhetetlen hasznára volt a magyar közműveltségnek. Esztergomba a szakosztálynak mintegy husz tagja érkezett, ólén Dr. Vargha György szakosztályi elnökkel, aki meleghangú megnyitójában vázolta a szakosztály célját ós rendeltetését, ismertette a legújabb földrajzi problémákat, majd bemutatta a szakosztály legújabb kiadványát, a Kir. m. Egyetemi Nyomdában megjelent „Képek hazánkból" c. földrajzi olvasókönyvet, amely szebbnél-szebb, hazaszeretetre buzdító ós geográfiai ismereteket mólyitő olvasmányokat tartalmaz. Dr, Mattyasorszky Kasszián főgimnáziumi igazgató üdvözölte azután a megjelent fővárosi vendégeket mélyen átérzett szavakkal. Az előadások sorát Dr. Balogh Albin bencóstanár nyitotta meg „Esztergom földrajzi helyzete ós települési viszonyai a legrégibb időktől" cimmel, amelyben nagyrészt önálló kutatások ós legújabb megállapítások alapján ismertette városunkat emberföldrajzi és történelmi kifejlődósében. A nagy tetszéssel fogadott, értékes előadás után Dr. Kari János piarista tanár, a „Földrajzi Közlemények* tudós szerkesztője tartotta meg magas színvonalú előadását a tájrajz és milliőelmólet szerepéről a földrajz tanításában. Kifejtette, hogy a földrajz tanítására napjainkban az egész világon nagyobb gondot fordítanak, mint ezelőtt. Nem fárasztó, száraz adatokkal terhelik a gyermekek emlékezetét, hanem megmutatják, megismertetik velük a föld ós az országok jellegzetességeit, hogy egységes képet alkothassanak maguknak a világ szépségéről. Példákkal bőven illusztrált, kiváló szónoki rutinnal elmondott előadása mély hatást tett a hallgatóságra. Végül Geszti Lajos „A földrajz szerepe az állampolgári nevelésben" cimmel rámutatott arra, mily fontos az egyes országok .népének, azok gondolkodásmódjának megismerése a magyar állampolgárok helyesirányú nevelése szempontjából a magyar individualizmus kifejlesztésére. A gazdag tartalmú ülést, amelyen fővárosi vendégeken kivül a helybeli tanári és tanítói kar, valamint a tanitó- és tanítónőképző intézetek felsőbb osztályú növendékei vettek részt, Dr. Antóny Béla polgármester szép köszönőszavai zárták be, amelyek egyben tolmácsolták Dr. Walter Gyula c. püspök-nagyprépostnak, az Esztergom-vidéki Régészeti ós Történelmi Társulat elnökének üdvözletét is. Ezután a vendégek a város nevezetességeinek megtekintésére indultak. Megyegyülés. Mint jeleztük, Komárom ós Esztergom közigazgatásilag egyesitett vármegyék tavaszi rendes közgyűlése ma, szerdán d. e. 10 órakor lesz. A közgyűlés, az állandó választmány ülésének hangulatából itólve, izgalmasnak ígérkezik. A városi halastói konyhakertészet, mint értesülünk, a kedvező időjárás következtében igen jól fizet, úgy hogy legközelebb termékei a piacra is kerülnek s bizonyára le fogják szorítani a mai drága piaci zöldsógárakat. Május 31.-én lesz a hősök napja. Az idén május hó 31.-én, vasárnap először üli meg hivatalosan Magyarország a Hősök napját. Ezentúl minden évben e napot a világháború hőseinek kell szentelni. Ekkor az egész országban istentiszteleteket tartanak ós a hatóságok, a társadalmi szervezetek és iskolák a temetőkbe vonulnak ki, hogy igy emlékezzenek azokra a magyarokra, akik a világháborúban hazájukért elvéreztek. Ezzel kapcsolatos az az akció, amelyet Zadravecz István tábori püspök indít meg. Az egész világon féltő gonddal ápolják a hősök sir ját. Magyarországon a katonaság ügyelt fel ezideig a hősök sírjára, anyagi erők hiányában azonban a társadalomhoz kell fordulni, hogy méltók lehessünk a többi nemzetekhez ós a kegyeletnek megfelelően álljanak a magyar hősök sírjai. A tábori püspök a magyar társadalomhoz fordul ós leginkább a nők hathatósabb részvételére számit. Az Összes nőszövetségeket, felekezeti különbség nélkül, be akarják vonni. A tervezet szerint a hősök sir ját parcellákra osztják és parcellánkint gondozzák a nők a hősök sirját. A kegyeletes akciót rövidesen megkezdik ós ^ 8 "Í-!Í 8 4 v . 4b n«Yíwlm PQ Irfifiiivlm févimáiusl0 " tö1 (vasárnap) hevviz fürdőtelep UöZUUcll üö KU111x1101 a közönség rendelkezésére állanak I
