ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-08-12 / 63. szám

tek. Mikor Rudnay prímás 1824-ben a kápolnát eredeti helyéről átvitte mos­tani helyére, a kupolát nyers téglával építtette. Simor János 1875.-ben vörös­márvány burkolattal látta el a kupola belsejét. Uyyinekkor megtisz'ította az egész kápolnát s az időközben keletke­zett hiányokat pótoltatta. A pótlás gipsszel és műmárvánnyal történt. Legközelebb a megtisztított kápolná­ról művészi fényképfelvételek és réz­metszetek készülnek, amelyeket sokszo­rosítani fognak. Dr. Lepold Antal. A Stefánia-Szövetség esztergomi működése. — „Adjatok, adjatok, amit Isten adott!" —• Csendben, reklám nélkül, feltűnést kerülve működik most már egy év óta városunkban a „Stefánia Anya és Cse­csemővédő Egylet," Nem rendez drága táncstólyeket, hol a jövedelem nagy részét elviszi a vendéglős ós a cigány s a jótókonycólra csak a morzsák marad­nak. Nincs 10 tagból álló elnöksége és 100 tagból álló választmánya, amely egyszer megalakul kiosztja a különböző tisztségeket, beje ent egy gyönyörű célt, — s azután szétmegy az elnökség és választmány, csak a cél-kitűzés marad meg, de a cél eléréseért nem történik többé semmi; az elnökök, alelnökök és stb. urak e cimen nem is találkoznak többet. A Stefánia egylet vezetősége kicsi, de lelkes csapat. Nem címért vál­lalták tisztjüket, nem a feltűnést kereső szereplési vágy köti őket az egyesület­hez. Lelkesíti őket az egyesület nem^s célja, a legnemesebb célkitűzés, amelyet valaha is zászlajára írt egy jótékony egy* sülét: segíteni a nélkülöző szoptató anyákon ós segíteni a kisdedeken! : Láthattok úri asszonyokat bemenni Szenttamás tömeglakásaiba, a Tabán el­rejtett zugaiba, ahonnan kinéz a nyo­mor, kisír a kétségbeesés. A kisember­palánta beteg, fázik, reszket a ruhanól­küliség miatt, az anya jajgat tehetetlen­ségében, szegénységében — és a látogatás nyomán elhalkul a sírás, megnyugvás váltja fel a már-már Istent káromló kétségbeesést — jön a segítség — az orvosság, friss, fehér gyermekkelengye, meleg téli holmi a fazóoak, reszketőnek. mon az emlékezet; emlékszem rá, mikor mondta ugyanilyen szép tavaszi dél­előtt: „ha meghalok csak itt akarok nyusrodni." „ő az !..— mondtam hangosan. — Ki? — kérdezte ámulva menyasz­szonyom — nem tudva megérteni meg­lepettségemet. * — ő az,... Ő ... Tehát meghalt... ós ide vágyott... ahol valamikor boldog volt. — Talán ma boldogabb itt, mint volt valaha. Levett kalappal álltam az elhagyott sír előtt. — Menyasszonyom mindent megértett. Imádkozott. Másnap egyedül mentem ki a teme­tőbe. Az őrt kerestem. Oda vezettem a sírhoz. Emlékszem rá — szólt az öreg őszfürtös temető-őr -— egy szép fiatal leányt temettünk ide ezelőtt négy évve ! . — Tavasz volt akkor is ... Jól em­lékszem, kérem, mert kívánságára engem hivattak haldokló ágyához, nekem ma­gyarázta meg, jelöite ki e helyet. — Nevét is megmondom — folytatta tovább — tessék csak velem jönni. Elvitt; — egy öivg, kopott, fekete könyvb-n forgatott és mintha csak szí­vem tépték volna szót:... megmondta a nevét!... ó volt!... Egy óra f űiuiva virággal borítottam be a sírt. Éppen születésem napja volt s eszembe jutott, hogy ma nyolc éve születésem napjára, kót szál nyí'ó ró­zsát kaptam tőle, s csókosan, lágyan súgta fülembe „még a síron túl is örök­re tiéd!. , 0 volt az. „ 0 volt... — Az anya már nem félti drága kin­csét, magzatát, megmenekül a jövő re­ménye és visszaszáll a lelkekbe a hit, hisz az emberi szív jóságában, az irgal­masságban és szeretetben ! És akik felkeresik a nyomort ós meg­mentik az anyát a kétség beeséstől, a gyermeket pedig megmentik az életnek, ezek a Stefánia Egylet buzgó tagjai. Nem mesél róluk az újság, nevüket nem szellőzteti a reklám, ők a jót a jóért teszik! De ha elmentek oda, ahol elhalgatott a sírás, ahol imádság váltja fel az Istenkáromlást és gyermekkacaj csöndül, ott ismerik áldják nevüket! Az egyesület eddig részben csekély tagdíjaiból, nagyrészt az amerikai vörös­kereszt támogatásával fedezte kiadásait. Most azonban anyagi erei fogytán van­nak és a vezetőség nem kis aggodalom­mal néz az idei tél elé, mely, tekintve a folyton fokozódó drágaságot, ugyan­csak próbára fogja tenni minden jóté­kony egyesület teherbíró képességét. A Stefá ia anya ós csecsemővédő Egylet, hogy szent missziójához anya­giakkal is kellőleg felvértezve nézhessen az idei télen reá váró nehéz küzdelem elé, Esztergom város minden szépért ós jóért lelkesedni tudó nagyközönségéhez fordul. — Anyagi támogatást kór! És hogy mindenkinek alkalma ós módja legyen a szent oél érdekében a tőle telhető áldozatot meghozni s hogy a befolyó összegek kizárólag, az utolsó fillérig jótókonycélra fordíthatók legye­nek, Szent István királyunk ünnepén, augusztus hó 20. án az utcákon és nyil­vános helyeken gyűjtést rendez. — A forgalmasabb pontokon urnák lesznek felállítva, az urnáknál a Stefánia Egyiet agilis női tagjai őrködnek és biztosra vesszük, hogy a város minden lakója társadalmi ós valláskülönbség nélkül sietni fog, hogy a nemes cél ér­dekeben a tőle telhető legnagyobb áldo­zatot lerój ja. Esztergom jószívű közönsége! A nél­külöző anyák, az orvosságra ós kisruhára szoruló csecsemők hívnak, segítsetek! Segítsetek! Ne nélkülözzön a szoptatós anya, gyógyuljon meg ós ne fázzon a gyenge magzat! Ti gazdagok, ti tehe­tősek, tudjátok meg, ha a szociális nyo­moron segíttek, a saját nyugalmatokat is megőrzitek ! Adjatok, adjatok, amit Isten adott! (i) Kis hírek mindenfelől. Magyarország nem írhatja alá még­egyszer a trianoni szerződést. London­ból jelentik: Az egész angol sajtó intenzíven foglalkozik a szinajai kis­ántánt konferenciával, amelynek határo­zatai nem állnak összhangban az álta­lános angol közvéleménnyel Magyaror­szágot illetőleg. Különösen élesen he­lyezkednek szembe a szinajai határozat azon részével, amely szerint a zálog­jogok felfüggesztéséért követelik Magyar­országtól a trianoni szerződéssel hasonló új jegyzőkönyv aláírását, illetve a tel­jes ellenőrzési jog elismerését. „Magyar­ország ilyen megaláztatásba még a kölc.Önkilatások kedvéért se hajthatja bele magát, — írja többek közt a Times — ami egyrészt felesleges is, másrészt Magyarország kinyilvánította, hogy meg akarja találni a modus vivendit a kis­ántánttal. (K. E. K.) Franciaország fel akarja boritani a iausannei beket. Parisbóí jelentik: Az egész francia sajtóban mindhango?abb propaganda indult meg a már megkö­tött Iausannei békeszerződés elismerése ellen. Nap-nap után adnak hírt ke reszteny üldözésekről és miüden esetben követelik az azonnali retorziót. A fran­cia kapitalista érdekeltségű lapok pedig vitatják a Iausannei szerződésben ki­kötött török jogokat a petróleumforrá­sok török binoklása felett, amely sajtó­viták oly mértókűekké váltak, hogy a francia kormány hivatalos jegyzéket nyújtott át Angorában a szerződés vonatkozó részeinek sürgős revideálása érdekében. A török kormány a jegy­zékre rendkívüli udvariassággal vála­szolt, de kijelentette, hogy szankcionált jogoknak tekinti összes, Lausanneban elért nemzeti jogait, amelyekből nem kí­ván semmit engedni. A török válasz­jegyzékre az egész francia sajtó köve­teli a kormánytól, hogy Konstanti­nápolyt ne üríttesse ki, ami viszont egy­értelmű lenne a Iausannei béke teljes felborításával. (K. E. K.) A CFR vezérigazgatója kevesli a romániai vasúti szerencsétlenségeket. Bukarestből jelentik : A nap-nap után ismétlődő romániai vasúti szerencsétlen­ségek miatt a sajtó hatalmas kampányt indított a CFR egész vezetősége ellen, kimutatva, hogy Romániában az utóbbi hat hónap alatt 54 súlyos baleset, 7 nagyszabású kisiklás, 8 katasztrofális összeütközés törtónt, aminek 91 halottja és 365 súlyos sebesültje volt, a kár pe­dig túl vau az 500 millió lei értéken. Ezzel a sajtóharccal kapcsolatban nyi­latkozatot adott közre a CFR vezér­igazgatója, Constantinescu, aki kijelen­tette, hogy minden hírlapi támadások dacára a romániai vasúti balesetek aránya nem nagyobb bármely más országénál, sőt kisebb annál, mert Romániának ma 14 ezer kilométeres vonalán naponta 7 szerencsétlenségnek kéne történnie. Napok kérdése csupán a kisantant felbomlása. Prágából jelentik: Kínos fetiűuóst kelt cseh politikai kötökben a Csesskoszlovenszko Noviny legutóbbi vezércikke, amelyben Közép-Európa helyzetével foglalkozik. A cikk szerint 1. A csehszlovák diplomácia egyre-másra súlyos vereségeket szenvedett a leg­utóbbi időben. Igy bele kellett egyeznie a francia iparral szemben való minimá­lis vámokba, ami egyenesen megsemmi­síti a cseh ipart ós növeli a munkanél­küliek számát. Másodsorban a cseh diplomáciának angol nyomásra bele kel­lett egyeznie a 'Magyarországnak nyúj­tandó kölcsönbe. 2. Jugoszlávia tehe­tetlenségre kényszerül Bulgária ellen a macedón kérdésben Románia miatt, amely viszont a bolgár parasztok megerősödé­sétől ós egy a bojárok elleni felkeléstől tart. 3. Görögország Szaloniki elnyeré­sének reményében teljesen elhidegült a a kisántánttal szemben. 4. Közópeurópa ma kót érdekszférára oszik : az angol­os francia csoportra. Az angol blokkhoz tartoznak Lengyelország, Románia, Bul­gária, Görög- ós Törökország, míg a a francia csoporthoz csak Csehszlovákia és Jugoszlávia tartoznak. Ilyen körül­mények között — írja a cikk — fel le­het vetni a kérdést, hogy létezik-e még egyáltalán a kisantant. Erre feleletet a közeli napokban várhatunk. Annyi máris bizonyos, hogy a kisántántofc ma mar nem lehet a külpolitika szilárd alapjá­nak, irányítójának tekinteni. A helyzet a legkomolyabb es euuek felidézésében óriási szerepet játszottak a cseh diplo­mácia súlyos hibái. (K. E. K.) A németországi gazdasági katasztrófa elérte csúcspontját. Berlinből jelentik : A németországi gazdasági helyzet telje­sen összeomlott, minden rend dezorgani­záiódott. Az árak ma már elérték az oroszországi fantasztikus arányokat és megállás nincs. A középosztály már a legszükségesebb élelmiszereket se tudja bevásárolni. Átlagban egy német ember­nek napi élelmezése kétmillió markuba kerül. A közönség pánikszerűen rohanja meg az üzleteket, bár mindkevesebb kereskedő tartja nyitva boltjait. A köz­haugulat rendkívül nyomott. Az utóbbi napokban a közbiztousag is erősen van veszélyeztetve. Különösen elszaporodtak a betörések és zsebtolvajlások. Berlin­ben ós inas nagyobb német varosban a hatóságok lefoglaltak az éleiuiiszerüzie tek egész készlelót ós hatóságilag áru­sítanak ki. Napirenden vannak az utcai zavargások is. Benin ben tegnap egy tömeg botokkal felfegyverkezve megro­hanta a rendőrcsapatokat ós csak ka­tonai segítséggel tudták a tömeget szót­oszlatni. A kormány lemondása minden pillanatban bekövétkezhetik. (K. E. K.) Balkán-ántánt alakúit a török és bul­gár békeszerződések biztosítására. Bel­grádból jelentik: Megalakult a szinajai konferencia legfontosabb eredményekép a Balkán-ántánt, amely Jugoszlávia— Albánia ós Görögország államai közt jött létre. Ez az új államegyesülés ré­szére az úgynevezett kisántántnak és a török és bulgár békeszerződések bizto­sítására alakult, mint ahogy a másik a trianoni szerződós betartása érdekében. A balkáni problémát oldották meg — jugoszláv politikai vélemény szerint — a kisantant államai, egyúttal biztosítot­ták pozíciójukat és befolyásukat a keleten. (K. E. K.) Mi lesz egy angol-francia világháború esetén? Bukarestből jelentik: Óriási feltűnést keltett cikket közölt a buka­resti „Adeverul" cimű legelterjedtebb lap a szinajai konferencia kulisszatitkai­ról, amelyben többek közt szószerint a következők vannak : „A szinajai kon­ferenciának voltak ülései, amelyeket ki­zárólag azért tartottak, hogy legyen a világ nyilvánosságát miről informálni. De voltak ezeken kívül tárgyak, amik­ről senkinek se szabad tudni, legalább egyelőre és ez: hova álljon a kisantant egy franci-angol háború esetén? A tény az, hogy ezesetben Franciaország mellé kerül elsőnek Belgium, aztán Lengyel­ország, sőt Jugoszlávia, pontosabban Szerbia is, viszont Anglia mellett ott áll már Olaszország, Spanyolország, a legtöbb semleges nemzet ós az örökké nagy Németország természetesen. A kis­antant azonban nem birt határozni. Csehszlovákia telve van aggodalommal és Románia is. Az aggodalom pedig egyre növekszik. Ez volt a szinajai konferencia ^-legnagyobb, de szigorúan burkolt problémája: ami mellett eltör­pül a magyar kölcsön- ügye és egyéb sürgősnek mutatott kérdések. (K. E. K.) Hírek. A Kath. irodalom gyásza. Megille­tődve értesülünk, hogy a jelenkori kath. szépirodalom egyik legnépszerűbb jelese, Domonkos István nyúlfalui plébános, a szaleziánusok szentkereszti rendházában tartott jelkigyakorlatokról hazatérőben, 61 éves korában hirtelen elhunyt. Teme­tését szombaton délután Győrött tartot­ták meg. A vaskapui Mária-szoborhoz Nagy­boldogasszony ünnepén d. u. háromne­gyed 3 órakor körmenet indul a főszó­kesegyhazból, amelyet Dr. Machovits Gyula prelátus, ált. érseki helytartó veZet. Felkérjük Esztergom kattioliku­sait, vegyenek részt minél nagyobb számmal e körmeneten, amelyen Ma­gyarország jobb sorsáért fogunk könyö­rögni a Magyarok Nagyasszonyához. A szobornál litánia ós szentbeszód lesz s a Turista Dalárda egyházi énekekkel emeli az ájtatosság bensösógót. Buda­pestről ós Szentendréről SOK turista jelentette be az ájtatosságon való rész­vételét. A hercegprímás adománya a szegény­háznak. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás a városi szegényház fel­'segélyezesóre 100.000 K-t adományozott. A turisták rendkívüli közgyűlése. Az esztergomi turista egyesület csütörtökön este rendkívüli közgyűlést tartott a Turista Otthonban, amelyen a tagok nagy számmal jelentek meg. A közgyű­lést a távollevő dr. Antóny Béla elnök helyett Vitái István alelnök vezette. Briui Gyula ügy/, aielnök beszámolt a vaskapui kilátód menedékház kibővíté­sének ügyéről. A rendelkezésre álló pénz a legutóbbi nagy bór- ós auyag­aremelkedósöü miatt elfogyott s most uj gyűjtésre van szükség, hogy a dolog tovább'folyhasson, máskülönben a már szépen előrehaladt munka kárba vész. Egy hótruvaló munka volna még hátra, melynek költsége félmilliót igényelne. A jelenvoltak körében a bejelentés nem okozott lehangoltsagot, erős biztatások

Next

/
Thumbnails
Contents