ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-07-01 / 51. szám

ged adta például a fővárosi zsurnalisztikának gyors egymásutánban Borostyám Nándort, Enyedi Lukácsot, Gelléri Mórt, Mikszáth Kálmánt, Tbury Zoltánt, Pósa Lajost, Kabos Edét, Lipcsey Ádámot, Gárdonyi Gézát, Kemechey Jenőt és még sok más jeles újságírót. Jó szerkesztők keze alól s ha az újságújságíró, talán nem is, de az újságot mindent esetre szerető társadalomnak köróbőkerülnek ki a sajtónak legjobb muukásail A városház tornya Esztergom város régi épületei között kétségkívül a városháza az, amelynek múltjáról legtöbbet tudunk. Tudjuk róla, hogy eredetileg Vak Bottyán, a híres cs. és kir. huszárezredes, utóbb kuruc tábornok kastélya volt. Az 1698-ban már állott, ez évben avatta Lipót király nemesi kúriává. 1701-ben, amikor báró Kuckländer birtokába vette, már „kastély "-nak nevezték. 1710 óta földszinti helyiségniben korcsma, rác és egyéb ke reskedök üzlete volt. 1726-ban, Kucklender özvegyének halála után a város birtokába jutott a ház, amelyre három óv múlva emeletet húztak. Azóta szolgál a város céljaira. lfevezetés része az épületnek a Bottyán-utcai épületszárny, amelyben jelenleg részben a városi leányiskola, részben városi hivatalok vannak elhelyezve. E rósz formailag a legszebb barokképületek egyike messze vidéken. Mária Terézia alatt, az 1770-es években építették gimnázium céljaira. Közepén to-' rony van formás, stí'usos rózsisakkal. A torony alatt két szárnyon koszorúval díszített ablaknyílások. A kicsiny bejárat kőragasztóval az akkori idők diszkrét ízlését és a célszerűséget tartja szem előtt. Iskolának nincs szüksége szénásszekereket is befogadó kapunyílásra. A torony alatti homlokzatot vörösmárvány emléktábla díszíti, amely latin nyelven hirdeti, hogy ezt az épületet Mária Terézia bőkezűsége hozta létre. E táblát közadakozásból helyezték el e helyütt a hálás városi polgárok. A nyájas olvasó mindezek után csodálkozva kérdezheti, mi az oka annak, hogy az „Esztergom" ma mindezeket fel tarja ? Arra szolgál mindez, kedves olvasó, hogy ezt az épületet megbecsüljük, szeressük ós megoltalmazzuk — nem az elpusztulástól, mert arról, — hála Istennek — nincs szó, hanem a stílszerű Ihn renoválástól. A torony ugyanis alapos renoválásra szorul. A vakolat már veszedelmesen hulladozik róla s rövidesen — a postaépület sorsára jut. A postaépülettel már idestova nem sokat törődünk. Sok tinta ós nyomdafesték pazarolódott érdekében sikertelenül. De mégis szégyennek tartanok városunkra, ha egymás közelében két érdemes épület állana csupaszon, dísztelenül. A barokktorony a város belsejének értékes műemléke és charakterisztikonja, amelyet nem bí/.hatunk a kereskedelemügyi minisztérium jóindulatára. Itt magunknak kell cselekednünk, de — hozzáteszem — okosan! Ismerjük a renoválások mai módját. A jobbik eset az, hogy a kőműves a régi. épület egykorú cirádáit leveri és az egészet simára vakolja. A rosszabbik, amidőn az évszázados épületre újból alkalmaz díszítéseket — de valami szecessziós-ultramodern-kubista stílusban. Erre — sajnos — már van példa városunkban — a szóbanforgó helytől nem is olyan messze. Ennek megismétlődésétől akarjuk jelen figyelmeztető szavunkkal megóvni a várost, midőn az illetékesek komoly figyelmébe ajánjuk, hogy a torony kijavítását szigorúan mai díszítéseinek épségben tartásával eszközöltessék, hivatásos műértők meghallgatásával ós jóváhagyásával. Színházi levél. Irta : Simándi Béla. Nagyon kérek mindenkit, aki ezt a cikket elolvassa, ne akarja azt senki és semmi ellen irányulónak magyarázni, úgy, ahogy nem is irányul senki ellen. Egyéni szeropoutok ezek, az ón álláspontom és hogy e lap néhány sorát veszem a cikk alapjául, ez nem jelent semmit. A kritika szabadsága nem zárja ki ezt, sőt, meg vagyok győződve róla, hogy megkívánja. A multheti színházi tudósításban a „Bajadér"-ral kapcsolatban azt olvasom, hogy a közönségnekvalóbbaknak tartja a „Nórák"-nál az operetteket (hogy milyen jelzőket írt róiuk, már nem emlékszem rá). Hát kérem Nórák nincsenek ós Ibsenek sincsenek, úgy, ahogyan nincsenek Schak^spearesok, Petőfik, Danték és Szent Ágostonok. A Nóra és Ibsen még egynéhány darabja épp olyan jelentős pontok a modern dráma fejlődésében, mint a Hamlet, Rómeó és Júlia, Leár király és mások a röneszánszdrámánál voltak. De Bajadórok, azok vannak. Zeneszerzö-bajadérok is, meg író-prostituáltak és az a háromfel vonásos förtelem, amit Bajadér címen hoztak forgalomba, o^an meggyalázása a színháznak, hogy nem tudom azt az apagyilkosságot elképzelni, ami nagyobb merénylet lenne, mint amilyen ez a becsületes művészet és a jóízlós ellen. Az esztergomi előadást nem láttam, amit írok, csak a darabra vonatkozik, mert Pesten keresztülundorodtam azt a sok lóhaságot, bujaságot, a tökfilkó hindu herceg buta történetét, a bárt, symmit, jazz-bandát, házasságtörést, kivénhedt primadonnák félmeztelen szemérmeílenségét: rothadt, döglődő korszellemünk ezt a hű tükörképét. Az operett nagyon fiatal eredetű a színház történetében, amely azóta tart, amióta egyáltalában emberi kultúra van. Az elején megtűrték „szórakoztatásra" alkalmasnak tartották és olyan muzsikus, mint Offenbach is írt operetteket. És napjainkban is akad néhány, tökéletes operett, amely szórakoztat. A „Lili bárónő", „Hamburgi menyasszony", „Marinka, a táncosnő", „Levendula" például. De a romló korszellemmel együtt züllött az operett is. A pénzt hajszoló, gondolkodástól undorodó, kabzsi, szőrösszívű embernek csakugyan kellemetlen volt, ha komisz élete elé a tökéletes, az igazi életet tárták, lehangoló volt saját hitványságára döbbennie. Á kabaré, az operett ellenben hízegett neki, morálja közönségének pénzimádó morálja volt, a tömeg, a nagyközönség pedig jót nem kapva, „megszokta" ezt. A Bajadér iskolapéldája ennek, a művészethez pedig annyi köze van, mint a korcsmai cógérfe ütőnek a festőművészethez. A „Peer Gynt" előadása, amely ünnepe volt egy nagytehetségű színésznek, nagykultúrája, a szépért lelkesedni tudó igazgatónak : Alapi Nándornak, igazat szolgáltat nekem. A teljesen megtelt színház közönsége olyan lelkes komolysággal nézte végig ezt a költeményt, hogy ha valaki azt meri mondani, hogy ez mó^ nem való a közönségnek, nem érti meg, vagy más efajta gazságot, hát az hazudik. A jó operett kell, ma még okvetlenül kell, nagyon sok okból, amely közé a közönség szórakozni vágyása is tartozik, de számoljon mindenki a színház nagy szuggesztív hatásával ós álljon munkába mindenki, akinek ereje van rá, a hitteljes művészetért, mert ha az emberiség hitét, embarvoltára találását nem szerzik vissza, hát egy évezredes kultúra romokbaheverésének lesznek tanúi és okozói! ww mow I u« \»wm\ i • ."Ii «wn» • » ****** Ajánljuk és terjesszük mindenütt az „ ESZ TERGOM"-ot. HÍREK. Olvasóinkhoz. Jált us hó elsejétől új előfizetést nyitunk az Esztergom-ra. A minden téren tapasztalható folgt ónos drágulás mellett is azon vagyunk, hog// ólra sóiul; a lehető Ugoleéőbfyan juthassanak helyi újsághoz s Ha időnkint leni)telének is vagyunk a% árakat emelni, mind előfizetési, mind, hirdetési áraink messze elmaradnak a: ország más, hasonló terjedelmű vidéki lapjai mögött. Számolunk axxal, hogy méltányos árszabás mellett tudjuk csak lehetővé tenni egyéb kötelezettségekkel is agyonterhelt olvasóinknak a további előfizetést, amelynek meg áj) iá sál hazafias lis; /elei tel kéri az „Esztergom" kiadóhivatala. Krónika. E héten a magas kormány Tudomásul adta: Komáromot Esztergommal Összefoltizgatja. Mindkét megye csonka, béna — Kettő eggyé légyen, Addig is. míg helyreáll majd Országunk egészen. Kíváncsian nézünk Össze — Húzódozunk okkal; Nem szerelem hoz majd egybe, Testvér-Komárommal. Megvalljuk, hogy Párkány a mi Igaz ideálunk, Szívünk mindig felé hajlik, Másra mi nem vágyunk. Kezet fogunk Komárommal; Közös a búbánat. S mindaketten túlpartjára Nézünk a Dunának. Megmentjük az átkok alól Vármegyénk határát, Mint királyfi a mesékben Tündér Ilonáját! H. Szent Péter és Pál ünnepe. A város kegyúri plébánia-templomának búcsúja pénteken folyt le hagyományos egyházi fénnyel. Az ünnepi nagy misét Mátéffy Viktor prépost-plébános mondotta nagy papi segédlettel préposti díszben. A szentbeszédet dr. Trink 1 Kálmán főszékesegyházi karkáplán tartotta. Az isteni tisztelet alatt Hajnali Kálmán tanító vezetése mellett a templom alkalmi vegyeskara gyönyörű magyar- ós latin egyház énekek előadásával emelte az áhítatot. Az ünnepi istenitiszteletet a pápai himnusz eléneklése zárta be. Halálozás. Peramartoni Virágh László m. kir. nyug. csendőr-ezredes a FerencJózsef-rend lovagja, a hadiékítmónyes katonai érdemérem stb. tulajdonosa f. hó 25.-én déli 12 órakor, hosszas szenvedés után, életének 52-ik évében Nyársapáton elhunyt. Temetése f. hó 27.-én d. u. 3 órakor az I. számú honvédkórház halottasházából volt. Az elhunytban Virág Raymund szentferencrendi áldozópap, főreáliskolai hittanár testvérbátyját gyászolja. A virivárosí r. k. polgári leányiskolában hétfőn d. e. 8—12 óráig tartatnak még beiratások. Szükséges adományok : Születési, iskolai ós újraoltási bizonyítvány. A női kereskedelmi sz8p'ember havában kezdődő egyéves tanfolyamára július hó első napjaiban lehet jelentkezni az igazgató lakásán (Bottyán János u. 11.) Felvehetők elsősorban oly növendékek, akik a polgári iskola IV. osztályát sikerrel végezték, másodsorban olyanok, akik legalább a polgári iskola IL, vagy az elemi iskola VI. osztályát sikerrel végezték és a 15-ik életévüket betöltötték. Zászlószentelés. A régi Esztergomi Dal- és Zenekedvelő Egyesület feloszlásának* nemrégen történt kimondása alkalmával a még életben levő alapszabályaik értelmében úgy határoztak, hogy az egyesület megmaradt vagyona az Esztergomi Turista Dalárdáé legyen, mint amely testület ma a leghívebben és legsikeresebben ápolja a régi Dalos Zenekedvelő Egyesület hagyományait. E határozat folytán több becses műtárgy, hangszer, könyv,, zenemű ós egy gyönyörű aranyhímzésű kék selyem zászló jutott a Turista Dalárda tulajdonába. A zászlót, amely remeke a mult század hatvanas éveiben még teljes virágzásban lévő műiparnak, a turista dalárdisták f. hó 22-ón nagy ünnepélyességgel felszenteltetik és új szalaggal látják el, amelyen ezen aktuális felirat fog ékeskedni: „Fiaim, csak énekeljetek!" (Tompa: „A madár fiaihoz" c. költeményéből.) Az ünnepélyre már folynak az előkészületek. Beiratások az elemi iskolába. Esztergom sz. kir. város elemi népiskoláiban a beiratások ezidén nem szeptember elején, hanem június 30., július 1. és 2.-án d. e. 9—12 óráig tartatnak. Bővebbet az iskolák kapuin kifüggesztett tájékoztatások nyújtanak. Kerti mula ság. Az Esztergomi Ipartestület hazalapja javára f. évi július hó 1.-én saját helyiségébeu (Kossuth Lajos u. 40.) díjtekézóssel és tánccal egybekötött zártkörű kerti mulatságot rendez. Díjtekézés d. u. 2 (14) órakor. A három legjobb dobó értékes jutalomban részesül. A kerti mulatság kezdete este 3 (20) órakor. Belépődíj nincs. Adományokat az Ipartestület házalapja javára köszönettel fogadnak. Szünet alatt nagy amerikai árverés. Hideg és meleg ételekről ós italokról gondoskodva van. Az ipariskolai és kereskedő-tanonciskolái tanszemélyzet méltányos díjazást kér. Tudvalévő, hogy városunkban az iparos- és kereskedőtanonciskola tanszemélyzete nevetségesen csekély öszszegért tanít ós úgyszólván hazafias buzgalomtól végzi nehéz kötelességét. Igy van ez Budapesten is, ahol most az ipariskolai tanszemélyzet memorandumot nyújtott át a polgármesternek a válságos helyzetben levő iparoktatás megmentésére. A tanszemélyzet; amely az elmúlt évben hazafias; áldozatkészségből csaknem ingyen tanított rendkívüli segítséget kért. Szeptember 1-től pedig békebeli fizetésüknek 50%-át kértóka megfelelő értékben. Sipőcz polgármester melegen méltányolta a tanítói kar kérelmét. Ugy tudjuk, hogy az esztergomi tanítói kar is munkájának móltányos díjazását fogja kérni a várostól és pedig évenkint egy-egy óráért fél métermázsa búza árát kívánja. Esztergom szab. kir. város a tanügynek a jelen viszonyokhoz mérten minden esetben támogatója volt és így a tantestületnek minden reménye megvan arra, hogy kérelmét teljesíteni fogják. Hangverseny Nagymaroson a hontmegyei hadiárvák javára. Az Esztergomi Zineegylet ének- és zenekara ós a dorogi bányászzenekar a hontvármegyei hadiárvák javára Csompó Eíh alispán és Karaffiáth Jenő ny. államtitkár nemzetgyűlési képviselő védnöksége alatt Büchner Antal zeneegyleti igazgató karnagy vezetésével június hó 30-án, szombaton este 8 órakor Nagymaroson a „Korona Szálloda" kertheiyiségeben jótékonycólú szimfonikus hangversenyt rendez gazdag műsorral. Hangverseny után tánc, melyre a zenét a dorogi bányászzenekar szolgáltatja. Beléptidíj: személyjegy 500 K, családjegy (3 személyre) 1200 K. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hírlapiiag nyugtázunk.