ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923
1923-01-14 / 4. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 K, vasárnap 8 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Farsang Párkányban. Esztergomban, 1923. január 13.-án. Egy túloldali magyar embertől kérdeztem a minap, hogy mi van a farsanggal odaát és hogy' érzi magát Karnevál őfelsége a megszállott Felvidéken? No mert ideát, a meg nem szállott CsonkaMagyarországon végre elérkezett a farsangolás ideje 1923-ban és van is itt Karnevál-ünnep, mulatság, álarcosbál, estétől reggelig tartó muzsikaszó annyi, amennyi csak a bennünket elárasztó jólétből és boldogságból kitelik. És csak húzd rá cigány, táncra Kata, poharat a tükörbe, föl a boroshordóra, libacombot torkig és pezsgőt a végére (— szépségesen ragyogó ezüst pezsgőhűtőt láttam az egyik kirakatban: ez kell most a magyarnak —), ej-haj, sose halunk meg, csak rajta ! —hiszen soha jobbkor: boldogságot eszik és jóléttel takaródzik itt mindenki, a kenyér csak márciusra lesz 14.000 korona, a korona meg majdcsak felmegy a 20-ról újra 21'5-re, ölelgetjük egymást politikában és társadalmi életben, bőségesen ajándékozgatjuk egymást, a Horthy-féle inségakció sikerrel kecsegtet, csak 20—30 mezitlábas g}^erek nem kapott cipőt, a ruhánk tiszta gyapjú, az ételünk csupa zsír, lakást majd csak kapunk ós ha jóvátételt nem fizetünk — mint a bölcsek mondják — még lesz is belőlünk valami !!... A farsangolás tekintetében a mi részünkről tehát egészen nyugodtak lehetünk, de mit csinálnak odaát szegény magyar testvéreink, akik bizonyára nagyon szomorúak, hiszen rabságban, cseh megszállás alatt nyögnek. A túloldali magyar kezembe nyomta báli belépőjegyét, hogy nézzem meg, azután szóljak még valamit. E£ volt rajta: „Vstupenka na Maákornú 3. februára 1923. post zanestnancu v Parkani, Vstupné 15 Ke, Masky 10 Kc. u Erre azután már igazán nem lehet szólni. Hogy a párkányi magyarok csehül járnak a maszkabálba, ez már magában véve is éppen elég nagy farsang. Ok is bizonyára boldogan szorongatják a hacekes jegyeket ós sietnek a bálba, ott nagyokat kurjongatnak, hogy: ej-haj, de jó dolgunk van ! ! . . . Nagy szerencse, hogy ilyen maszkabál tombol körülöttünk is mindenfelé, ott is, ahol most a népek sorsát irányítják, a világpolitikában, amint a párisi és lausannei diplomáciai tusák és határozatok mutatják, — különben még nagyobb lenne a bűnünk, mint amilyen nagy így. Azonban a világhoz való mai viszonylagos helyzetünkben még így is inkább mi vagyunk az Isten büntető ostorának szerepére hivatva. Szomorú ebben a farsangban mégis az, hogy a hazafias lelkiismeret mécseseitől nagyon messze elbotrogunk a borgőzös, mulatós hangulatú éjszakákon (—hej, pedig de sokan sirnak a határon innen és túl, ott, ahol senki sem látja! —). Amikor pedig a párkányi testvérnek visszaadtam a báli belépőjegyet, talán mentem volna rögtön a templomba és könyörögtem volna az Istenhez: tegyen csodát és hozza el akár holnapra a hamvazószerdát, hogy a magyar nemzet minél kevesebbet vétkezhessen önmaga ellen s ne sorvaszthassa tovább megmaradt erejét és ne részegesitse virrasztásra hivatott lelkiismeretét ... G. A párkányi villanyvilágítás ügye cim alatt lapunk mult évi utolsó számában hirt adtunk a párkányi községi képviselőtestület azon közgyűléséről, amelyen a villanyvilágitási áramdijak ujabb megállapítása forgott szóban. A hirt nem Iii teles jegyzőkönyv betekintése nyomán irtuk, mert hiszen ez nem állott módunkban, mindazáltal szavahihető tanuk tájékoztatásából merítettük állításainkat. Cikkünkben azt irtuk, hogy a községi képviselőtestület Frühauf Béla dr. agitációja folytán nem fogadta el azt a kölcsönös megegyezést, amely a párkányi és esztergomi kiküldöttek közt létrejött. A megállapodás szerint Párkányban negyedévi időtartamra az esztergomi villanyáram-dijakon felül méltányosságból 60 °/o-os felár lett volna fizetendő, a képviselőtestület azonban csak 30 %-ot szavazott meg. E határozat Esztergom város lakosságára igen sérelmes, mivel igy a város áramfogyasztóira hárul a külömbözet megtérítése, ami a horribilis valutaárfolyam mellett egyenlő az ideáti magyarság kiszipolyozásával. Természetes, hogy ily szempontok figyelembevétele mellett nem dicsérhettük Dr. Frühaufot, aki akkori értesülésünk szerint oka volt a kölcsönös megegyezés felrúgásának. Le kell szegeznünk azonban, hogy „vádak ós rágalmak özönével" nem „árasztottuk el", mint azt i. t. túloldali laptársunk, a Párkányban megjelenő „Dólslovenskói Magyar Lapok" általánosítva ránkfogja s amely ellen kereken tiltakozunk. Akkori hirünk csak annyiban szorul módosításra, hogy az Esztergom lakosságára oly sérelmes határozat — a kezeinkhez megküldött képviselőtestületi jegyzőkönyv szerint — Vichor József indítványa volt. A „Dólslovenskói Magyar Lapok" szerint „Dr. Frühauf magáévá tette Vichor indítványát azon kikötéssel, hogyha az áramszolgáltató társaság garanciát vállal, hogy a fennálló szerződós lejártáig többé nem molesztálja a községet, akkor hajlandó esetleg magasabb (20 Kő fillórnyi) emeléshez is hozzájárulni." „Rosszakaratú rágalmakkal" tehát nem „spókeltük" meg cikkünket akkor, amidőn jól ismerve Dr. Frühauf régebbi szereplését, csodálkozásunknak adtunk kifejezést új állásfoglalása felett. Mi örülünk legjobban, hogy Frühauf dr. egy hozzánk intézett levélben Esztergom város közönségének felőle való gondolkozását fontosnak tartja és eljárása élét gyengíteni igyekezik. Ezzel azonban, sajnos, nem tehető meg nem történtté a képviselőtestületnek Esztergomra nézve súlyos hátrányokkal járó határozata, amely, ha meg lesz] túloldali magyar testvéreinkben a megértés és a jóviszony fenntartásának vágya, sokáig érvényben nem maradhat. Felhívás valamennyi népműveléssel foglalkozó társadalmi egyesülethez Az utóbbi éveknek egymásra torlódott szomorúbbnál szomorúbb eseményei nemcsak gazdasági téren, hanem művelődési és erkölcsi tekintetben is kedvezőtlen változásokat okoztak a magyar nép lelkében. Szomorú tapasztalat az, hogy a nemzet nagyjai iránt való kegyelet s a nemzeti közösségbe tartozás érzése nem eléggé mély a magyar nép lelkében. Kívánatos tehát, hogy minden alkalom felhasználtassék a nemzeti öntudat kialakítására ós pedig nemcsak az iskolai oktatás keretében, hanem a népműveléssel foglalkozó társadalmi egyesületek keretében is. Ezért azzal a kéréssel fordulunk valamennyi népműveléssel foglalkozó társadalmi egyesülethez, hogy Petőfi Sándor és Madách Imre születésének századik évfordulóját mindenütt, ahol a felnőtt lakosság számára előadásokat, tanfolyamokat tartanak s ahol egyébként is meg van rá a lehetőség, egy-egy előadás vagy emlékünnepély keretében üljék meg. A közeli múltban elhunyt Gárdonyi Géza, az egyszerű magyar nép fia, a magyar nópóletnek alapos ismerője s lelki világának művészi rajzolója is rászolgált a népnek minél szélesebb keretben megnyilvánuló hálás kegyeletére. Kérjük valamennyi népműveléssel foglalkozó társadalmi egyesület vezetőségét, szíveskedjenek oda hatni, hogy e három nagy irónak emlékére és ismertetése végett tartandó előadások, emlékünnepélyek minél bensőségesebbek legyenek, hogy necsak szavakban ós szólamokban maradjon meg nagyjaink dicsőséges emléke a nép körében, hanem hogy az irók műveiben kifejezésre jutó érzések és gondolatok mindinkább lelki kinccsé váljanak minél szélesebb körben. Egyúttal kérjük a társadalmi egyesületek tek. vezetőségét, hogy Petőfi Sándor, Madách Imre és Gárdonyi Géza nagyjainkról tartott 1 : avagy tartandó előadásokat és ünnepélyeket a statisztikai nyilvántartás szempontjából Esztergom vármegye iskolánkivüli Népművelési Bizottságával közölni szíveskedjenek. Esztergom, 1923. január 8.-án. Bodnár György Palkovics László Novágh Gyula ügyv. elnök. elnök. titkár. HIREK. Emlékeztető. Szombaton este 9 órakor a Kereskedő Ifjak jelmezestélye a Fürdőben. * Az uj pápai encyklikát magyarra fordították. A Sz. István Társulat kiadásában fog nemsokára kis füzet alakjában megjelenni. Felhívjuk rá olvasóink figyelmét, mert az uj pápai encyklika nemcsak azért érdekes, mert első ünnepélyes levele a pápának az egész világ katholikusaihoz, hanem azért is, mert gondosan felöleli az uj pápa kormányzásának nagy irányító gondolatait. * Az Oltáregyesület a mai vasárnapon tartja havi közös szentségimádó ájtatosságát a zárdatemplomban. Reggel fél 7 órakor van szentségkitétel és szentmise. 8, 9, 10 órakor szentmisék. Délután 5 órakor szentbeszéd és litánia. — Egyúttal közöljük, hogy az Oltáregyesület vezetősége az évenként szokásos közgyűlést nem január havában, hanem egyik alkalmasabb tavaszi hónapban tartja meg és arra halasztotta el a szokásos kiállítást is. A január havi választmányi ülés hétfőhöz egyhétre, január 22.-én lesz.
